Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983. július 9. © Szeretjük még egymást? Amikor szerelmesek leszünk, mindannyian azt hisszük, hogy szerelmünk élethossziglan fog tartani. De már néhány év múl­tával aggódva kérdezzük önma­gunktól: vajon nem halványul­tak-e el egymás iránti érzelme­ink, nem szürkültek-e el a hét­köznapok egyhangúságában? Va­jon szeretjük-e még egymást? Lássuk, mit mondanak a pszi­chológusok a szerelemről, milyen jegyeket emelnek ki a szerelem ismérveiként? — A szerelem olyan kötődés, amely jóllehet nem bilincsel ösz- sze, mégis biztonságot nyújt. — A szerelem két embernek olyan közössége, amelyhez a leg­inkább tartozónak érzik magukat, s amelyben megértésre találnak. — A szerelem olyan kötöttség, amelyben az összetartozás érzése mellett azt Is tudomásul vesz- szük, hogy „Te” meg „Én” má­sok vagyunk. — A szerelem olyan érzelmi vi­szony, ami az idő múlásával mind tartalmasabbá válik, hiszen a közös élmények köre bővül, s ez megerősíti az összetartozás ér­zését. Mindez nagyon szépen hang­zik, de nem éppen megnyugtató­an. Ugyanis ki az, aki állandóan képes megfelelni a szerelem ideá­lis ismérveinek? A legtöbb partnerkapcsolat az örömteli, kellemes érzelmek mel­lett nem mentes a krízisektől, gyakran vitákkal terhes, olykor pedig unalomba fullad. Már a kezdet kezdetén megje­lenhet egy vészjósló tünet: a túl­zott kíváncsiság a másik iránt; mindent megtudni a társról, szin­te azonnal a megismerkedést kö­vetően. Ez a felfokozott kíváncsi­ság már a szerelem virágkorában is zavaró lehet. A későbbi évek­ben azonban mind nyilvánvalób­bá válik, hogy a túlságosan kí­váncsi fél, aki örökös kérdezős- ködésével szinte behálózza a má­sik életét, végső soron ellenőriz­ni. úgyszólván birtokolni akarja partnerét. Ezt pedig csak nagyon kevesen viselik el hosszú ideig! Sokan nincsenek tudatában sa­ját kisajátítási igényüknek, a má­sik életének teljes „megszállá­sát” szerelmük erősségével ma­gyarázzák. Ilyenkor nem túlzás feltenni a kérdést, vajon valóban szerelemről van-e szó, vagy csak túlzott uralkodási vágyról? A pár- kapcsolatban sokan törnek egyeduralomra, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a másik félben ezzel könnyen kiolthatják a sze­relmet, hiszen a kiszolgáltatott­ság aláássa a bizalmat, s a bizal­matlanság légkörében egykettő­re elpárolog az odaadó szerelem. Másoknál éppen ennek az el­lenkezője figyelhető meg. Amint túljutottak a szerelemmel együtt­járó természetes kíváncsiság idegborzoló hatásán, hamarosan belefáradnak az érdeklődésbe. Untatni kezdi őket házastársuk, s mint tudjuk, az unalom a szere­lem egyik legfőbb ellensége. Akik unják egymást, nem szívesen ke­resik a másik társaságát, előbb- utóbb valóban megszűnik az együttlétük értelme. Legtöbbször házon kívül keresnek menekvést az unalom langymeleg állóvizé­ből, s egy új partnertől várják, hogy fellobbantsa érdeklődésü­ket. A túlzott kíváncsiság és birtok­lási vágy, a bizalom hiánya, az unalom megannyi tünete annak, hogy bizony már nem szeretjük annyira egymást, mint annak ide­jén, amikor még hittünk a holto- miglan-holtodiglan reményteljes ígéretében. Ha meg akarjuk tudni, vajon szeretjük-e még egymást, érde­mes néhány kérdést feltennünk, s teljes őszinteséggel választ ad­ni rájuk: — Emlékszik-e arra, mikor ne­vetett egy jót utoljára együtt a partnerével, házastársával? — Megborzong-e még, ha olyan dallamot hall, ami kapcsolatuk kezdetén oly sokatmondó volt az önök számára? — Emlékszik-e még arra, hogy milyen frizurát viselt a partnere akkor, amikor megismerkedtek? — Ha lépteket hall az ajtaja előtt, felismeri-e a házastársáét, akár száz közül is? — Tudja-e még egyáltalán, mi­ért is tartotta partnerét oly egye­dülállóan vonzónak? Mi az, amit a legjobban szeret benne, és mi az, amit ő szeret a leginkább önben? Aki ezekre a kérdésekre csupa nemmel válaszol, azt bizonyára minden egyéb jobban érdekli, mint a társa, mint az egymás iránt érzett .szerelem . . . Töltött ételek Töltött karaj: Hozzávalók 4 Személynek: 4 szelet sertéskaraj, 1 kávéskanál mustár, 6 dkg re­szelt sajt, frissen őrölt bors, 4 szelet császárszalonna (6 dkg), 5 evőkanál olaj, só. A hússzeletek belsejét felvág­juk, belülről mustárra! meg­kenjük, és reszelt sajttal beszór­juk, majd egy-egy szelet csá­szárszalonnát teszünk bele és összefogjuk. A hússzeleteket kí­vülről borssal behintjük. Az olajat egy serpenyőben felforró- sítjuk és a hússzeleteket mind­két oldalán körülbelül 6—8 per­cig átsütjük. Lassú tűznél sütjük, majd megsózzuk, az olajat ke­vés vízzel felöntjük és fűszerez­zük. Sós burgonyát és céklát adunk mellé. Töltött kelkáposzta paradi­csomszószban. Hozzávalók 4 sze­mélynek : 1 kg kelkáposzta fél kg darált sertéshús, 5 dkg hagy­ma, 1 tojás, só; a szószhoz: 5 dkg hagyma, fél kg paradicsom, 10 dkg póréhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 5 dkg vaj, fél liter paradicsomlé. A külső káposztaleveleket el­távolítjuk. Félbevágjuk, belsejét kivágjuk, és apróra feldarabol­juk. A búst, a hagymát, a tojást összekeverjük az összevágott káposztával, és a káposztalevél­be töltjük. Anyagba kötve egy óra hosszat sós vízben főzzük. A szósz elkészítéséhez a vörös­hagymát, paradicsomot, póré­hagymát, fokhagymát feldara­boljuk, és forró vajban megpá­roljuk. Beleöntjük a paradi­csomlét, felöntjük húslevessel és fűszerezzük. Negyedórát párol­juk, majd szűrőn áttörjük, és a káposztára öntjük tálaláskor. Töltött burgonyás lepény (in­diai recept): Hozzávalók 5 sze­mélynek: 45 dkg burgonya, 6 dkg liszt 3 dkg vaj, i tojás, fél kávéskanál feketebors, negyed kávéskanál porpaprika, 1,5 ká­véskanál só; a töltelékhez: 23 dkg darálthús, fél kávéskanál paradicsompüré, 6 dkg hagyma. 2 db paprika, negyed kávéska­nál feketebors, 1,5 dkg zsiradék, 1 kávéskanál só, zsiradék a sü­téshez. Gyerekhátizsák Nem lehet elég korán kezdeni a természetjárást, a környezetünk megismerését, a kirándulást. A mozgásigény, a nagyobb távolsá­gok elérése szük­ségessé teszi, hogy bizonyos plusz terhet (éle­lem, kötött kabát, pulóver stb.) a család minden tagja vigyen ma­gával. Helytelen, ha minden cso­magot a szülők visznek. Az egészséges, mozgásigényt ki­elégítő kirándu­lásra a kicsik szí­vesen felkészül­nek, sőt viszik a kis moíyót, a szá­muk! a összecso­magolt elemózsi­át. A háton vi­selt, gerincosz­lopra felfekvő táska szabadon hagyja a gyermek kezét, nem gátol­ja a szabad moz­gásban, s nem utolsósorban elő­segíti a szép test­tartást, a jó já­rást. Iskolai ki­rándulásokra, né­hány napos távollétre is célszerű, ha a szükséges holmit hátizsákba csomagoljuk. A bemutatott táskák lenvászon­ból, vagy a kézimunkaboltokban kapható kressvászonból készül­nek, 30 centiméter anyagból visszahajtott tetőrészt duplán szabjuk, és a szélrészét csikó, vagy aprómintás vászonnal kör- beszegjük. A zsákocska felső s; lére fém befűzőlyukakat ülte­tünk cipésszel. A vállpántokat készíthetjük régi bőrövből, vág alapanyaggal alábélelt színes hímzett, 2 centiméter széles, nép- művészeti szalagból. A felső bo­rítólap, valamint a vállpántok természetesen igazi cipészkellék- boltban vásárolt fémcsatokkal záródnak. A gyermekeknek kü­lön öröm, ha ezek a könnyen tisztán tartható, és egyéni háti­táskák monogrammal vagy motí­vummal díszítettek, amit színes fonallal hímzéssel, vagy színtartó textilfestékkel készítünk.« PV A burgonyát főzzük meg sós vízben. Ha kihűlt, nyomjuk ösz- sze és keverjünk hozzá vajat, lisztet, porpaprikát, sót és bor­sot. Verjük fel a tojást, kever­jük a burgonyához, és készít­sünk sima tésztát belőle. Tegyük liszttel beszórt deszkára, hint­sük be liszttel és nyújtsuk ki. Vágjuk 10 egyforma kerek vagy szögletes formára. Pároljuk meg a hagymát 1,5 dkg zsiradékon világosbarnára. Tegyük hozzá az apróra vágott paprikát, darált húst, és sózzuk meg. Fedő alatt pároljuk, amíg a hús mégpuhul, és a nedvessége elpárolog. Fű­szerezzük borssal, keverjük be- Le a paradicsompürét is, és hüt- sük le. Tegyünk fél kávéskanál­nyi tölteléket minden burgonya­lepény darabra. Kenjük be a széleit tejes-tojás keverékkel. Hajtsuk össze a lepényeket, és nyomjuk le a széleit. Szórjuk be liszttel, és süssük meg mindkét oldalán szép aranybarnára. Melegen tálaljuk, hozzá para­dicsomszószt adjunk. Tölteléknek használhatjuk a következőket is: 1. összevágott szalonnát és ap­róra vágott rántottét keverjünk össze, és töltsük a burgonya­lepénybe. 2. Feldarabolt, főtt halat fű­szerezzünk sóval, paprikával, borssal, apróra vágott zöldpap­rikával és keverjünk hozzá egy kevés vajat. 3. Apróra vágott főtt csirke­húst fűszerezzünk apróra vágott hagymával, pirospaprikával, zöldpaprikával, sóval, borssal, és kevés vajat keverjünk hozzá. 4. Vegetáriánus töltelék: Ke­verjünk össze félig megfőtt zöldborsót apróra vágott pirított hagymával, kevés krémsajttal, zöldpaprikával és fűszerezzük meg. Hurrá, kirándulunk! Minden évszaknak más a han­gulata és a varázsa. A kirándu­lások és túrák természetesen eh­hez igazodnak. Lehetetlen felso­rolni azt a sok lehetőséget, ame­lyek közül válogathatunk, és sze­rencsére mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet — időben, egészségben, érdeklődés­ben és pénzben. A kirándulások, túrák sok örö­met okoznak, öröm már a ter- vezgetés, készülődés is. Alakít­suk úgy, hogy már a szervezés is közös legyen. így a család vagy társaság, e témában is kö­zelebb kerül egymáshoz, s a kö­zös ötletekből adódóan la túra senki számára sem végződhet csalódással. Egészségünk érdekében nagyon fontos, hogy jó levegőn és minél többet mozogjunk. Főleg fiatalok számára nagyon előnyösek a ke­rékpáron megtett túrák. Amény- nyiben a távolság miatt autóval, vonaton vagy hajón utazunk, ak­kor is igyekezzünk a kirándulást úgy irányítani, hogy még gyalog­túra (kocogás) is férjen bele. A régi hátizsákos kirándulások sajnos egyre csökkennek. Elké- nyelmesedtünk — halljuk egyre gyakrabban. Ezért szükségei, hogy kényelmesebbé vált vilá­gunkban is megtaláljuk azokat a lehetőségeket és megoldásokat, amelyek egészségünk megtartása, megszerzése vagy visszaszerzése érdekében elérhetők. Az utak lehetnek szervezettek, vagy egyéniek. Az utazás' iro­dák szervezett útjainál minden adott. De azért érdemes és ko'l is előre foglalkozni az út során érintett városok nevezetességei­vel. Az egyéni városíatogatások- nál — térképek, útikönyvek se­gítségével — feltétlen állítsunk össze előre programot. Ezáltal sok időt tudunk megtakarítani. A tervezésnél, csomagolásnál érdemes néhány apróságra is ügyelnünk, hogy utunk végig kel­lemes és zavartalan legyen. Fon­tos a kényelmes, jó lábbeli. Az egész utat tönkreteheti egy csi­nos, de szűk cipő. Ruházkodá­sunk mindig réteges legyen. Egy meleg pulóver, kardigán soha ne hiányozzon a csomagból. Kis he­lyet foglal el az esőkabát vagy esernyő. Vízpartot is érintő utak­nál nagyon hiányozna a fürdő­ruha és a törölköző. (Még akkor is, ha a fürdést nem tervezzük!) Kis kötszer, elsősegélynyújtó cso­mag is ajánlatos. Ne feledkez­zünk meg arról sem, hogy meg­szokott gyógyszereink velünk le­gyenek. Hasznos lehet egy ki­sebb zseblámpa, zsebkés, zsineg, biztosítótű. Ellenben a felesleges iratokat, az út során érdektelen holmikat hagyjuk otthon. Gyakran merül fel a kérdés, vigyünk-e élelmet magunkkal vagy sem? A kimondottan turis­tajelzésen megtett utaknál igen, de különben sok élelmet ne vi­gyünk. Cselekedjünk egészségünkért Álkohol és öngyilkosság Az öngyilkossági kísérlet elkö­vetője a legtöbbször alkoholos állapotban szánja rá magát ször­nyű tettére. Bizonyára azért, mert a józan esze nem vinné rá ilyen vakmerő felelőtlenségre, amit ősi kultúrák — így hívő hinduk mélyen meg is vetnek és Cegyházzűil büntetnek, mint em­berölési kísérletet. Elítélnek min­den olyan magatartást — a neu­rotikusát is —, amely révén nem vállalja az ember saját magát, és a helyes megoldás keresése he­lyett kilép kedvezőtlen helyzeté­ből. így kerül az öngyilkosság és az alkoholizmus azonos elbírálás alá. Mivel pedig az alkohol dop­pinghatású idegméreg és narko- tizál is, alkalmas arra, hogy a narkózisba vagy akár a halálba való kilépéssel vessen véget a lelki feszültségnek. De találhatunk az öngyilkosság és az eredményesen nem kezelt alkoholbetegség következménye, valamint az alkoholizmus között más összefüggéseket is. Tudjuk például, hogy az egy főre jutó öngyilkosság és a töjnényszesz- ivás szempontjából mi, magya­rok a világranglistán egyaránt „dobogósak” vagyunk (öngyilkos­ság : arany-, töményszeszivás: ezüstérem!). Sokan egyenesen azt állítják, hogy az alkoholizmus az öngyil­kosság egyik lassúbb formája. Mivel magyarázható ez? Az az alkoholbeteg, akinek or­vosi vélemény szerint is elvonó­kúrára van szüksége, és csak ha­logatja annak eredményes el­végzését, lényegében az emberi­nek nevezhető életről mond le. Nem kevesebbről, mint arról, hogy megfelelő apa, anya, férj, feleség, sőt érett nemi kapcso­latra alkalmas partner, vagy akár megfelelő barát, munka-társ, szomszéd lehessen. Végül is sem­miképpen sem lehet már emberi életnek nevezni a pénzen vett betegség, az alkoholizmus végső szakaszát, melynek útja vagy az elme-szociális otthon felé vezet, vagy a családi és baráti közös­ségéből, a megszokott környeze­téből való kitaszítottságba, vagy pedig — az idő előtti pusztulás­ba tart. Az egyik dunántúli járás elvo- hósai közül 6 év alatt tizenné­gyen haltak dicstelen halált, leg­többen öngyilkosként, mert a társadalom által félig-meddig le­írt ember, vagy akár a „kivert kutya” élete már nem kellett ne­kik. Ezért mondjuk, hogy az el­vonókúra mielőbbi sikerén nem egyszerűen az életük múlhat, ha­nem az is, hogy milyen lesz a ha­láluk, hogy még saját gyerme­kük szemében is megvetett em­berként pusztulnak-e el. Ez olyan tét, aminél nem lehet sem­mi sem fontosabb és sürgősebb. Dr. Paulay Lajos klinikai pszichológus Dobozbútor Nyáron a legtöbb tanuló rend­szerezi a holmiját, kidobja a fö­lösleges füzeteket, könyveket, és felméri a maradék szekrény- és polchelyzetet. Ilyenkor kezdőd­nek a problémák. A gyerek növekedésével az is- kólái tantárgyak is sokasodnak. Nagyobb lesz a könyvek és fü­zetek mennyisége, több hely kell. Sokan keresik ilyenkor a legegy­szerűbb és legolcsóbb megoldáso­kat. Ilyen példát mutatunk be a dobozszekrénnyel, ámelyről ösz- szeállítási és részletrajzot muta­tunk be. A dupla méretű (100X50X50-es) dobozokat elhelyezhetjük fekvő vagy álló helyzetben, úgy, hogy homlokzatilag a legcélszerűbb formát adják. Ha térbe állítjuk" az összeállítást, akkor ne te­gyünk hátfalat, fal mellé helyez­ve viszont célszerű. A doboz anyaga lehet 10 milliméter vastag rétegelt lemez. Ez azért jó, mert nem kell élkeményfázni, de ké­szíthetjük 20 milliméteres panel­ból is. A felületét gyenge csiszo­lás után lehet pácolni vagy szín­re festeni. A dobozokat egymáshoz kell rögzíteni csavarozással. Edényszárító szekrény Akik szívesen barkácsolnák., ügyes, praktikus bútordarabot készíthetnek edény szárítására, amit a mosogató fölé lehet sze­relni. Vagy újonnan készítünk ilyet, vagy régebbi, már meglevő szekrényt alakíthatunk át. A szekrény alsó és felső lapjába lyukakat kell fúrni, hogy a vizes edény szellőzzön. A polc helyére úgynevezett U-profil kerül, amelybe bele lehet csúsztatni az edénytartó rácsot. Az alsó rács műanyag tálcán áll, amely fel­fogja a lecsepegő vizet. Kép a lakásban Le Corbusier így elmélkedett a jövő nagyvárosairól: „Meg keli teremteni az egyensúlyt az ember és környezete között.” E helyes elvet megvalósítani a gyakorlatban jóval nehezebb. Ügy -véltük évtizedekkel ez­előtt, hogy a kép szerepe hát­térbe szorul a lakásban, mely éleve méretproblémákkal küzd mind on összkomfort közepette, és a Vasarely által is megálmo­dott „színes város” színdina­mikája különben is pótolja a festészet szerepét, maguk a színes házak válnak összessé­gükben panorámikus méretű festménnyé, szoborrá. Elindul­tunk ezen az úton — elég Sal­gótarján, Szekszárd, Zalaeger­szeg, Szeged, Kecskemét, Győr, Pécs belső központjára és új lakótelepeire utalnunk, továb­bá a fővárosban a XX. kerület­re, s joggal vonhatunk le ked­vező tapasztalatokat. Szebbek, csinosabbak, színesebbek lettek városaink, mégsem helyettesít­heti ez az otthonok belső klí­máját, a lakás hangulatát, amely meghatározza a benne élők közérzetét. Ez a tény könnyen lemérhető, különösen a gyerekek igényé­ben. A rákospalotai LILA IS- KOLÁ-ban Nagy Előd képei előtt az ifjúság azért lelkese­dett, mert e képek ítéletük sze­rint színesek voltak. íme — nyilvánvalóvá válik az ember színigénye különösen ott, ahol csökken a madárdal, ritkul, gyérül a természet. Nincs itt valami ellentmon­dás? Van. Van, hiszen a szűk lakásokban kevés a hely, a fa­lakra helyezett képek növelik a zsúfoltság érzetét, ugyanak­kor a festmény fokozódó szük­séglet nemcsak Buda.pes.ten, hanem Rotterdamban, Ham­burgban és Tokióban is, az ma­gyarázza a természeti képek — tanyai, falusi tájak, vízpartok látképe — nagy keresletét. Hazánkban évente 15 millió ember fordul meg múzeumok­ban, tárlatokon, jelezve a kö­zönség ízlésének formálódását. Századok óta a táblakép díszí­tette a polgári lakások ezreit szerte Európában. Hazánkban — éppen a társadalmi fordulat eredményeként — a kép a la­kásban általánossá vált. Mond­hatná erre valaki: azért mégis az orvosok, az értelmiségiek kö­rében lehet találni a műgyűj­tőket- Igaz, de nem egészen. Ellenpéldának Kölesdet emlí­tem, ahol egy sajátos belső szellemi körforgalom azt ered­ményezte, hogy képeket gyűj­tenek a helyi tsz-dolgoz ók, nemcsak az állatorvos. Nem baj, sőt helyes gyakor­lat, ha egyes intézményekben sok a táblakép, ahol a megfor­duló, ott dolgozó emberek pél­dára lelnek, s ajánlatot kapnak a lakáskultúra minőségének ja­vítására. Nagyon helyes, hogy a táblakép monopóliuma meg­szűnt; kedveli a tűzzománc,, a textilkép, a kisplasztika alkal­mazása, egyre ^többen alakíta­nak ki vegyes műfajú gyűjte­ményeket. A művekben gyara­podó, kellemes hangulatú ott­hon az emberi kapcsolatokat is mélyíti, hozzájárul a család harmóniájához. Ügy tűnik, hogy a táblakép­nek nemcsak gazdag múltja, hanem ennél is sokkal izgal­masabb jövője van. KM

Next

/
Thumbnails
Contents