Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

Á Kelet-Magyarország 1983. július 6. Kommentár Shultz küldetése Egyszerre két külügymi­niszter, az amerikai és a francia jelenléte Szíriában önmagában is jelzi, hogy az ország milyen fontos szere­pet tölt be a jelenlegi közel- keleti helyzet alakulása szempontjából. Damaszkusz vendégei közül nyilvánvalóan Shultz látogatását övezi na­gyobb érdeklődés, hisz ő bá­báskodott az izraeli—libano­ni megállapodás fölött, ami­hez azóta is szeretnék meg­nyerni Szíria támogatását. Damaszkusz azonban eddig semmiféle szirénhang csábí­tásának sem engedett. Ál­láspontja szerint az egyez­mény számára elfogadhatat­lan, mivel eleve nem számol alapvető érdekeivel. Izrael ugyanis a megszállt libanoni területek kiürítésé1 attól te­szi függővé, hogy kivonják-e a szíriai és a palesztin erő­ket. Szíriái vélemény sze­rint viszont előbb Tel Aviv csapatainak kell feltétel nél­kül távozni. Shultz most damaszkuszi látogatása előtt Szaúd-Ará- biában tárgyalt. Nyilvánvaló szándékkal: szerette volna rábírni a szaúdi vezetést, hogy érvényesítse befolyását Damaszkuszban az elutasító magatartás megváltoztatása érdekében. Ám nemhiába szokták a közel-keleti hely­zetet bonyolultnak, összeku- száltnak nevezni: az Egye­sült Államokhoz fűződő bará­ti kapcsolatai ellenére sem valószínű, hogy Szaúd-Arábia engedjen az amerikai nyo­másnak. Közben a libanoni feszült­ség — megoldás híján — egy­re veszedelmesebb méreteket ölt. A diplomáciai lépéseket be­határolja Izrael merev állás­pontja. Minden jel arra mu­tat, hogy Tel Aviv legföljebb részleges csapatkivonásra haj­landó, azt is inkább katonai erőinek átcsoportosításaként minősíthetjük. így ha Shultz újabb közel-keleti küldetése során valamilyen eredményt akar elérni, mindenekelőtt Iz­raelben kell, hogy keresse a megoldás kulcsát. Gy. D. Andropov—Kohl-megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról) abban összegezhető, hogy egy­oldalú leszerelést követel a Szovjetuniótól és érintetle­nül meg akarja őrizni a NATO-országok közepes ha­tótávolságú nukleáris fegy­verzetét. Nem hagyhatjuk például figyelmen kívül, hogy Nagy-Britannia és Franciaország jelentős rneny- nyiségű, ebne az osztályba tartozó és ellenünk irányuló nukleáris fegyver birtokában van — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. Az Egyesült Államok mo­nopolhelyzetbe akar kerülni, a Szovjetunió közvetlen köze­lében elhelyezve azokat a nukleáris fegyvereket, ame­lyek képesek a Szovjetunió területének mélyén levő cél­pontok megsemmisítésére. A Szovjetuniónak nincs, s az amerikai logika szerint nem is szabad hogy legyen ha­sonló ereje valahol az Egye­sült Államok közelében. A NATO-országok politi­kusai állandóan azt ismétel­getik, hogy a Szovjetunió en­gedményeket tesz a genfi tárgyalásokon, ha Nyugat- Európába telepítik az új amerikai rakétákat. Ez mély­séges és veszélyes tévedés, mert ha sor kerül a rakétate­lepítésre, akkor mi nem pozí­cióink feladásához, erőink gyengítéséhez folyamodunk majd, hanem megfelelő idő­ben, hatékony válaszintézke­déseket teszünk a Szovjet­unió és szövetségesei bizton­ságának védelmében — hangsúlyozta Jurij Andropov. A Szovjetunió számára ne­hezen érthető, milyen előnyt remél az NSZK attól, ha te­rületén elhelyezik az ameri­kai rakétákat, ha sor kerül a Szovjetunió válaszlépéseire, ha Európa középső részét sű­rűn betelepítik a legkülön­bözőbb tömegpusztító fegyve­rekkel. * A Szovjetunió jelenleg Európában található közepes hatótávolságú rakétái csupán a NATO e térségben levő kö­zepes hatótávolságú nukleáris eszközeinek ellensúlyát jelen­tik. A szovjet rakéták nem az NSZK fegyveres erői ellen irányulnak. A helyzet azon­ban megváltozik, ha német földön elhelyezik az amerikai rakétákat. A Német Szövet­ségi Köztársaság számára sokszorosára nő a katonai ve­szély és elkerülhetetlenné vá­lik az is, hogy bonyolultabbá váljanak a szovjet—nyugat­német kapcsolatok. Ami pe­dig az NSZK-ban és az NDK- ban élő németeket illeti, ne­kik ebben a helyzetben, mint azt nemrég valaki megfogal­mazta, rakéták sűrű erdején át kellene egymásra nézniük — állapította meg Jurij And­ropov. Nem jobb-e kihasználni a lehetőséget, amíg az adott; és valóban becsületes, mindkét fél törvényes érdekeit figye­lembe vevő megállapodásra jutni, az európai közepes ha­tótávolságú nukleáris fegyve­rek számának növelése he­lyett a jelentős csökkentés­ben megállapodni, a jelenle­ginél sokkal egészségesebbé téve ezzel a légkört kontinen­sünkön és az egész világon? A megállapodásra mindaddig van lehetőség, amíg a rakéta- telepítés el nem kezdődik. A Szovjetunióban felfigyel­tek Kohl kancellárnak arra a kijelentésére, hogy az NSZK kormánya megértéssel visel­tetik a Szovjetunió történel­mi okokból eredő biztonsági igényei iránt. Országaink és az európai béke szempontjá­ból is nagyon jó volna, hae szavak tükröződnének a Né­met Szövetségi Köztársaság gyakorlati politikájában is — mutatott rá Jurij Andro­pov, hangsúlyozva még, hogy a Szovjetunió a kölcsönös megértéshez vezető utat a jóakarattal, s a béke és a jószomszédi kapcsolatok ér­dekében folytatott együttmű- ködéá készségével párosuló teljes nyíltságban látja. Helmut Kohl nagyra érté­kelte az SZKP KB főtitká­rának, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének nyílt szavait és hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kormány békés és jószomszédi kapcso­latokat akar fenntartani a Szovjetunióval, az NSZK és a Szovjetunió közötti vi­szony konstruktív továbbfej­lesztésére törekszik. Ugyan­akkor ismételten kifejtette a NATO vezető köreinek az új amerikai rakéták telepítésé­vel kaposolatos ismert állás­pontját. Jurij Andropov és Hel­mut Kohl egyetértett abban, hogy a két fél között sok fon­tos kérdésben meglevő né­zeteltérés ellenére hasznos volt a nyílt eszmecsere. Meg­állapodtak arról, hogy to­vábbra is kapcsolatban ma­radnak egymással. Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja és Hans-Dietrich Genscher al- kancellár külügyminiszter kedden Moszkvában megko­szorúzta az ismeretlen kato­na sírját a Kreml falánál. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió miniszterelnöke ked­den Moszkvában megbeszé­lést tartott Helmut Kohllal, az NSZK szövetségi kancel­lárjával és Hans-Dietrich Genscher alkancellárrol, az NSZK külügyminiszterével. Nyikolaj Tyihonov és Hel­mut Kohl tárgyalt a kétolda­lú kapcsolatokról, s különös figyelmet szentelt e kapcsola­tok gazdasági vonatkozásai­nak. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a kereske­delmi-gazdasági kapcsolatok szilárd jogi alapokon állnak, tartósan fejlődnek a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös hasz­nára. A felek hangot adtak meg­győződésüknek, hogy meg­vannak a feltételek a gazda­sági együttműködés további fejlesztésére. Egyetértésre ju­tottak abban, hogy a szovjet —NSZK gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési bizottság őszi üléssza­kán megvitatásra kerüljön az együttműködés számos konk­rét terve, amelyeknek megva­lósításában részt vehetnének az NSZK nagy-, közép- és kisvállalatai. A felek rámutattak arra. hogy csupán békében, az ál­lamok közötti bizalom erősö­dése közepette fejlődhet sike­resen az együttműködés min­den téren, így a kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok te­rén is. E kapcsolatok bővítése ugyanakkor az európai stabi­litás és jószomszédság fontos tényezője — hangsúlyozták. A kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, valamint néhány kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi prob­lémát vitatott meg Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet miniszterta­nács első elnökhelyettese, külügyminiszter és Hans-Di- etrich Genscher, az NSZK szövetségi al kan cell ár ja, kül­ügyminiszter azon a találko­zón, amelyre kedden délelőtt került sor a moszkvai Kreml­ben. Magas magyar kitüntetés a születésnapra Kádár János és Lázár György üdvözlő levele a 60 éves Jrruzelskihez Kádár János, az MSZM>’ Központi Bizottságának el­ső titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke le­vélben köszöntötte 60. szüle) :snapja alkalmából Wojciech Jaruzelskit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárát, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ebből az alkalomból Wojciech Jaruz Jskinek a szocialista társa­dalmi rendszer védelmében, a szocialista országok egy­ségének erősítésében kifejtett tevékenysége, valamint a hazánk és a Lengyel Népkö társaság közötti testvéri ba­rátság, sokoldalú együttműködés fenntartásában és el­mélyítésében szerzett érdé» »ei elismeréséül a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. Wojciech Jaruzelski életrajza Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, mi­niszterelnök, nemzetvédelmi miniszter 1923. július 6-án született Kurówban, a lub- lini vajdaságban: értelmisé­gi családban. A háború alatt a Szov­jetunióban tartózkodott, ahol 16 éves korától munkásként dolgozott. 1943-ban belépett a Szovjetunióban megala­kuló lengyel hadseregbe. Ugyanebben az évben elvé­gezte Rjazanyban a gyalog­sági tisztiiskolát és ezt kö­vetően a Henryk Dabrowski 2. gyalogsági hadosztály fel­derítő szakaszparancsnoka, majd később ezredfelderí- tő parancsnokként harcolt az I. lengyel hadseregben, s többek között részt vett a Visztula, a Balti-tenger mel letti harcokban, Varsó fel­szabadításában. A háborút követően 1947-ig részt vál­lalt a földalatti bandák el­leni harcokban és a népha­talom megszilárdításában. Kitüntetéssel végezte el a gyalogsági főiskolát és a Karol Swierczewski vezér­kari Akadémiát. A hadse­regben sok fontos vezető be­osztást töltött be. Volt — többek között — előadó, a katonai akadémiai bizottság elnöke, tiszti tanfolyamok vezetője, valamint a harcki­képzési főcsoportfőnök-he­lyettese, majd a lengyel néphadsereg 12. gépesített hadosztályának parancsno­ka. 1960 júniusában kine­vezték a lengyel néphadse­reg politikai főcsoportfőnö­kének. 1962 májusában pe­dig nemzetvédelmi minisz­ter lett. 1964 óta a LEMP KB, 1971-től pedig a LEMP KB Politikai Bizottságának a tagja. A LEMP IX. rend­kívüli kongresszusán ismé­telten megválasztották a LEMP KB s a politikai bizottság tagjává. Szejm-képviselő. A szejm 1981. február 11-i ülésén ki­nevezték a minisztertanács elnökévé, a honvédelmi mi­niszteri tárca megtartása mellett. A gazdasági re­formbizottság elnöke, vala­mint a Zbowid (Lengyel Partizánszövetség) Főtaná­csának elnökhelyettese. A LEMP KB 1981. októ­ber 16—18-án tartott 4. plé­numán megválasztották a LEMP KB első titkárává. A katonai szükségállapot 1981. december 13-án tör­tént bevezetése óta a Nem­zeti Megmentés Katonai Ta­nácsának az elnöke. Wojciech Jaruzelski több magas lengyel és külföldi kitüntetés birtokosa. MUNKATÁRSAINK TESTVÉRORSZÁGOKBAN (1.) A megújult város Í A bulgáriai testvérszervezet meghívására Mihajlov- grádba utazott a múlt héten a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek megyei szervezetének elnökségi delegációja, amely 1984. évi együttműködésről tár­gyalt, s egyebek között 30—40 szakember kölcsönös ta­pasztalatcseréjéről állapodott meg. A delegációval Bul­gáriában járt munkatársunk is, aki a megyéről, az öt éve kezdődött kapcsolatokról és a további lehetőségek­ről tájékozódott. Mihajlovgrád belvárosa. (Fotó: Szepternvrijszko Szlovo — Makszim Dimitrov felvételei) Aki ezekben a hetekben Bulgáriába utazik, s úticélja nem a tengerpart, vagy a festői hegyvidéki üdülőhe­lyek valamelyike, sajátos helyzettel találkozik: félévig nem volt ugyanis csapadék, sok helyen már havat sem láttak a termőföldek. Június utolsó harmadában viszont megnyíltak az ég csatornái, s attól kezdve két héten át naponta többször is szinte fel­hőszakadásszerű esők áztat­ták a földeket — mintha be akarnák pótolni az előző hó­napok lemaradását. így aztán nemcsak az üdü­lők között fő téma az időjá­rás, hanem a szakemberek, politikai, társadalmi vezetők is szinte mindenütt azzal kezdik a beszélgetést: rend­kívüli esztendő az idei. A cukorrépának több mint a fe­lét újra kellett vetni, a kör­nyéken hagyományos, nagy málna- és szamócakertek (amelyeknek csak kisebb ré­szét öntözik) mindössze har­madát, ötödét adták a koráb­bi szép átlagoknak. Az or­szágutak mentén feketék a búzakalászok, előbb a száraz­ság gyötörte a növényeket, most viszont a felázott talaj miatt késik az aratás. Sokfe­lé hallottuk: amit megha­gyott a hőség, azt most a víz igyekszik elvinni — min­denütt keményen meg kell dolgozni, hogy az ország élés­kamrái az idén is megtelje­nek. Mihajlovgrád megye közel van a fővároshoz, a szófiai repülőtértől mindössze 110 kilométer a távolság. Ennek megtételéhez azonban mint­egy két óra szükséges, mert félúton le kell küzdeni az 1446 méter magas Petrohan- hágót. Gyönyörű viszont a táj, patakokkal, bükkerdők- kel, jó idő esetén szép kilá­tással a szomszédos, kétezer méternél is magasabb Kom- és Midzsúr-csúcsok felé. Tör­ténelmi hangulatot is idéz itt az utazás, hiszen a szófiai— vidini utat, amelyen hala­dunk, török pasa építtette ki több kocsinyom szélességűre 1797 táján. Dimiter Iliev mérnök, a Szakszervezetek Mihajlov­grád megyei Tanácsának el­nöke mutatta be a megyét, és annak székhelyét. Minde­nekelőtt az 1983-as esztendő kiemelkedő jelentőségéről be­szélt: — Hatvanéves jubileumot köszöntünk az idén — mond­ta —, az 1923. szeptemberi antifasiszta felkelés évfordu­lóját. Az országos ünnepség- sorozat nagy rendezvényei közül többnek Mihajlovgrád lesz a színhelye, minthogy a fasiszta diktatúra ellen, a kommunisták vezetésével ki­tört felkelés itt kezdődött, s itt zajlott le a döntő ütközet is. Az évforduló megünnep­lésének előkészítése hónapok óta zajlik. A megye munkás­kollektívái egyebek között azt vállalták, hogy a kilenc- hónapi gazdasági terveket az évfordulóra, szeptember 23- ra teljesítik, s az éves terv teljesítését is nyolc nappal előbbre hozzák. Ma zárt az első fél év s örömmel mond­hatjuk — emelte ki Dimiter Iliev —, hogy terveink való­ra váltásához minden re­mény megvan. Az első hat hónapot ugyanis ötnapos előnnyel zártuk: a mezőgaz­daságot sújtó kedvezőtlen ha­tásokat elsősorban az ipar, a szállítás és a kereskedelem jó munkája egyenlítette ki. Mihajlovgrád megyének 235 ezer lakosa van, területe va­lamivel több, mint 3600 négy­zetkilométer. 137 településé­ből 7 város: Lom, Berkovica, Bojsinovci, Varsec, Csiprov- ci, Vilcsedrim. A három éve kialakított új közigazgatási beosztás szerint a 137 telepü­lést 14 községcsoportba so­rolták. Mihajlovgrád 1953-tól me­gyeszékhely. Ezalatt lénye­ges változások helyszíne volt. A felszabadulás idején mind­össze hatezer lakosú telepü­lés még a hetvenes éveket is csupán 15 ezres lélekszámmal kezdte. Az időközben lezaj­lott nagy ipari beruházások tették lehetővé, hogy mostan ra 55 ezer lakosú várossá no vekedjék. A környező magas hegyek karéjában szép színfolt^ mindössze néhány patiná épületből álló régi faluköz pont mellett kialakított mo dern belváros. Széles útjai, sétányok szegélyezik, szépek a parkjai, közintézményei a megyei közintézmények és » színház épületei impozáns főteret zárnak közre. (A Mihajlovgrád nevet mindössze négy évtizede vi seli a település, amely azon­ban Montanensium névé a már a rómaiak alatt is a Du na felé vezető út egyik &■ lomáshelye volt. A romba dőlt római település helyt > kialakult szláv település ne ve Kutkovica volt, s száza­dunk második évtizedében a Coburg fejedelem iránti hó­dolatból a Ferdinánd nevet kapta. Mai neve az 1923-as felkelést idézi, amelynek egyik szellemi atyja az 1944- ben meggyilkolt Hriszto Mi- hajlov volt, reá emlékezve, a felszabadulás után nevezték el Mihaj lovgrádnak.) A környék korábban tipi­kus agrárterület volt. Az or­szágos átlagnál lényegesen nagyobb mértékű ipari fej­lesztések révén viszont ma már az ipari megyék közé tartozik, össztermeléséből az ipar 80 százalékkal részese­dik. Mindez a főleg 1960—80 között épített új, többségé­ben nagy gyáraknak köszön­hető. Gépgyártó üzemek, textil­gyárak, varrodák létesültek, sokszorosára nőtt az építő­anyag-termelés, dinamikus volt a bőrfeldolgozó és cipő­ipar növekedése, de a koráb­ban a megyét jellemző élel­miszeripar is háromszorosára növelte termelését. A hatva­nas évek elejétől mostanáig a megye ipari produktumát 100 millióról másfél milliárd levára emelték. A tájékoztatásból is kitűnt: jó lehetőségek vannak a sza- bolcs-szatmári üzemekkel ki­alakított együttműködés to­vábbfejlesztésére, hiszen sok a hasonlóság: nálunk is nagyjából ebben az időszak­ban épültek a megye korsze­rű ipari üzemei, sok a hason­ló profilú gyár, s a mi szak­munkás- és szakembergár­dánk is fiatal. Következik: Alkossanak többen! Marik Sándo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents