Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-31 / 180. szám
Magtárban a láza KazdOd/k a napraforgó és a kukorica betakarítása Gyorsszolgálat— Atléta randevú hibaelhárítás Nyíregyházán ' jmmmurrrrrrrrrrr—t ..................................................«—www—ww»** ' í: \ jl ' | !; Drága volt ; Csarnoktető i Férj ii a pecsenye akácfából a levegőben ‘ Felvágott termoszgépkocsival A hét végére befejezték a mezőgazdasági nagyüzemekben a nagy nyári munkát, a kalászosok betakarítását. összesen 110 ezer hektárról került magtárakba a termény: 70 ezer hektárról a búza, 26 ezer hektárról a rozs, árpát 12 ezer, zabot pedig kétezer hektáron termesztettek a gazdaságok Szabolcs-Szatmár megyében. Minden eddiginél korábban végeztek az aratással, s most rövid ideig pihenőre térhetnek a kombájnok is, hiszen néhány hét múlva ismét munkába állnak, kezdődik a napraforgó és a kukorica vágása. A kalászosok szervezett, gyors aratása után várhatóan ennek a két növénynek a termését is veszteségmentesen takarítják be. Kedvezőtlenül érintette a szárazság a gabonafélék hoIsmét megrendezik a Ki miben tudós? vetélkedőt: a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió közös rendezvényén az 1983—84-es tanévben matematikai és történelmi ismereteikről adnak számot a középiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói. A történelemvetélkedő meghirdetésének célja, hogy — miközben felhívják a közvélemény figyelmét a történelmi-társadalmi ismeretek fontosságára — lehetőséget teremtsenek a tantárgyban kiemelkedő képességű, tehetséges fiataloknak tudásuk bizonyítására. A vetélkedő — amelyre szeptember 30-ig lehet jelentkezni — első szakaszában a helyi versenyeket rendezik meg, innét iskolánként 2—2 versenyző kerül a megyei, illetve a fővárosi versenyek mezőnyébe. A megyei rendezvények első öt — néhány megyéből hét, illetve Budazamát, viszont jócskán csökkentette a szemek nedvességtartalmát. Ez egyben azt is jelentette, hogy szárítani csak nagyon kis meny- nyiségű terményt kellett, így megmaradt a fűtőolaj, csökkent a termelési költség. Ellenben minden valószínűség szerint a napraforgó és a kukorica szárítást igényel majd. Búzáhól 187 ezer tonnát vett át a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a termelőktől, rozsból 37 ezer tonnát. Az ősziárpa-átvétel 5 ezer tonna volt, s még most szállítják a gazdaságok a sörárpának valót. Jól bevált a vasárnapi átvétel, ami gyorsította a földeken a munkát, mert a kombájnolást követően rögtön magtárba kerülhettek a szemek. (sb) Az úgynevezett töltelékáru, közkeletűbb nevén a felvágott azon élelmiszerek közé tartozik, melyről elmondhatjuk: van is, meg nincs is. Mert, ha a boltok többségében nézünk körül (üde kivétel például a „dombházban” levő üzlet), akkor azt látjuk: jó, ha hat-nyolc féle felvágottat találunk. Ám, ha az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóhelyettesét Pékár Lajost hallgatjuk, más kép bontakozik ki előttünk. — A választék bonyolult fogalom — mondja az igazgatóhelyettes. — Mert a vállalat az első fél évre tervezett negyvenkilenc féle készítménnyel szemben ötvenkilenc félét gyártott, s ebből huszonegy félét szinte mindennap. De a napi választék ennél is nagyobb, mintegy 25 —30 fajta húskészítményből áll össze, az persze változó, hogy a többlet miből kerül ki. — Ha a választék mégis kicsi, annak több összetevője van. Az egyik, hogy a boltosok többsége keveset rendel, igaz sokszor ennek is oka van: a hűtési lehetőség hiánya. Mert hiába a sokszínű választék, ha ő csak néhányat tud a gyártmányok közül a pultra tenni. Azonban — hiba lenne erről hallgatni —, szerepet játszik az is, hogy nem mindenből tudunk eleget készíteni. Van, de kevés. Matematika, történelem Ki miben tudós? — Természetesen igaz, hogy a hiány pótlásában segítséget adhatnának a száraz áruk, a téliszalámi, a száraz kolbászok, de a mi vállalatunk technikai okokból ezeket gyártani nem képes, így ami van, azt részben mi, részben pedig a kereskedelem szerzi be. Ezzel együtt is az a véleményem, hogy mindent gyártani — a teljes lehetséges áruskálát a piacra vinni —, nem is lehet. — A megye éves igénye töltelékáruból 5500—6000 tonna, s ebből mi, mintegy négy és fél ezer tonnát készítünk. Az év első felében kétezer tonna került ki a vállalattól, a többi — így is terveztük —, az esztendő második felére marad. Tény, hogy lehetőségeinket figyelembe véve, a teljesítőképességünk felső határán mozgunk. — Igaz, idén még a szokottnál is nagyobb a kánikula, de ez különösebb megterhelést nem jelent, hiszen a nyári feladatok, hiába néhány fok differencia, mindig egyformák. Ami minket illet: ha nem is kifogástalanul, de képesek vagyunk a hűtőláncot fenntartani, mert hét hűtő- járművünk van. Igaz, jelen pillanatban csak három működik, ugyanis az amerikai gyártmányú hűtőberendezés javítására eddig nem találtunk szakembereket. Ebben a közeli jövőben talán változás lesz. Ennek ellenére sincs fennakadás, mert a három használható hűtő jármű elegendő a távoli szállításokra, míg a városi, városkörnyéki áruterítést az úgynevezett termoszgépkocsik segítségével . oldjuk meg. Ezek is megfelelnek a célnak. Nagyobb probléma — mint mondtam —, hogy az üzlethálózat jelentős része nem rendelkezik megfelelő hűtőpultokkal, vagy ha van is, az kevés. — De, hogy a kánikuláról is szó essék: az áruk minél tovább frissen tartása érdekében kétszer, de ha kérik háromszor is szállítunk naponta, s azt hiszem sokszor az is választékhiány oka, hogy az üzletek egy részében nem mernek, nem akarnak annyit rendelni, hogy másnapra is jusson. Inkább kevesebbet kérnek, így aztán mondjuk délutánra, már sokminden hiányozhat a pultokról ... S. Z. Téved, aki azt gondolja, hogy ezekben a kánikulai Ieg-ekben a legnagyobb a vízfogyasztás: a megyei'csúcs — 84 ezer köbméterrel — július 21-én volt. Az átlagos napi fogyasztás azóta 75—84 között van, s az eddigi legforróbb nap, a július 27-e is csak 82 400 köbmétert vitt el a vízművektől. Némi eltérést mutat a városok fogyasztása, de a csúcsok itt sem kimondottan a nagy kánikulai napokra esnek. Nyíregyházán 37 690 köbméterrel június 8-án, Mátészalkán 8900-zal június 14-én, Kisvárdán 8280-nal július 22-én, Nyírbátorban 4660-nal június 11-én, Fehérgyarmaton 2720-szal július 18-án, Vásárosnaményban pedig 1870-nel június 14-én volt a csúcs. Az átlagos fogyasztás azóta mindenütt ez alatt van. Például Nyíregyházán július 27-én is csak 36 ezer köbméter vizet használtak fel. Tény az, hogy úgy a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, mint a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ettől nagyobb vízfogyasztásra készült fel, így — egy-két kisebb problémától eltekintve — zavartalan az ellátás. Korlátozásokra gyakorlatilag sehol sem került sor. Egy-két helyen kaptak úynevezett nyers vizet, mert a tisztítóberendezés kapacitása kisebb, mint az igényelt víz mennyisége. A tervezettnél is kevesebb víz fogyasztásának egyik tényezője minden valószínűség szerint az, hogy kezdünk már felnőttekké, igazi városlakókká válni: takarékoskodunk a vízzel. Másrészt igaz az is, hogy sokan másutt töltik szabadidejüket, szabadságukat: kevesebbet tartózkodnak a lakásban. Tehát van víz, de azért nem árt továbbra is takarékoskodni, hiszen a felelőtlen pazarlás később még megbosszúlhatja magát. (tál Nyíregyházáról: Férfizakó Szaéd-Arábiába Tőkés exportra, elsősorban az arab államok megrendelésére most első alkalommal gyártottak az első fél évben férfizakókat a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárában. Nemrégiben szállították el a 3300 férfizakóból álló kollekciót Sza- úd-Arábiába, s első ízben Kanada megrendelésére Is készül 8 ezer divatos férfizakó a nyíregyházi gyárban. pest legsikeresebb tíz játékosának dolgozata jut majd az országos tantárgyi versenybizottság elé, amely a legjobb hatvan diákot hívja meg az országos verseny első, írásbeli fordulójára. Az ezt követő szóbeli vizsgán tizenhatan rajtolhatnak, s innen nyolcán kerülnek a televízió nyilvánossága előtt zajló döntőbe — a tervek szerint a jövő esztendő februárjában. A Ki miben tudós? győztesei a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáján az új felvételi rendszernek megfelelően, kedvezményben részesülnek. A történelem vetélkedő első négy helyezettje a szaktárgyból, míg a matematikaverseny legsikeresebb négy szereplője a matematika mellett fizikából vagy kémiából is mentesül a felvételi vizsga alól. Hagyománya van már, hogy időről időre megrendezik a fiatal tehetségeket felkutató vetélkedőt. Első Ízben 1966-ban invitálták versengésre az egyes tárgyakból jeleskedő diákokat. Az első Ki miben tudós? vetélkedők győztesei közül ma már többen jeles képviselői a hazai tudományos életnek, mint például a kiváló matematikus Lovász László, aki a mostani Ki miben tudós? zsűrijének is tagja lesz. Utoljára tizenegy esztendeje, 1972-ben hirdették meg a játékot — fizikából és matematikából. Akkor tantárgyanként több mint tízezer fiatal kapcsolódott be a műveltségi játékba. Igazi nyári árubőség várta a vásárlókat ezen a szombaton a nyíregyházi piacon. A vásárcsarnok mögött, a szabad ég alatt szemet gyönyörködtető halmokban sorakoztak az érett gyümölcsök és zöldségfélék. A száraz időjárás ellenére tovább mérséklődtek az árak. s az őstermelőknél alkudni is lehetett. A paradicsomot 6—10 forintért adták. Paprikát a Zöldért 7—17 forintért kínált, míg az őstermelők közt volt aki 20 forintot kért ezért a zöldségféléért. A nyári piac szokásos árui — így a kelkáposzta, burgonya, uborka, hagyma — mellett,, aki akart, vásárolhatott patiszont — darabját nagyságától függően 5—6 forintért, lilahagymát csomónként 5 forintért, de árulMku csirkére, dinnyére, szélére Árubőség a piacon tak kaprot, zellerlevelet, egészen apró, sötétzöld, méregerős paprikát is. Nem érte csalódás azokat sem, akik gyümölcsért indultak ezen a hét végén. Az őszibarack, szilva, nyári és reszelni való alma mellett egy-két helyen szőlőt is kínáltak, kilóját 30 forintért. Ám az igazi sláger — mint mindig július legvégén — a csöves kukorica és a görögdinnye volt. Ez utóbbi kilóját a Zöldért 5,50-ért mérte, míg a termelők közt volt aki 7 forintot, 6,50-et, 5, 4 forintot kért érte. A körösújfiatui Rákóczi Tsz kétféle dinnyét is hozott a nyíregyházi piacra. A nagyobbakat 6,40-ért, az apróbbakat 4,60-ért adták. A vásárlók mellett sok kíváncsit vonzott a baromfipiac. A csirkék, kakasok, libák, kacsák mellett pulykát, japánkakast, galambot, némakacsát, nyulat is árultak. Gazdag volt a virágpiac: a frissen vágott dáliák, kardvirágok, szegfűk mellett — talán az előttünk álló őszre, télre gondolva — száraz szalmavirágot is árultak. Cmúoa 84 ezer köbméterrel Takarékoskodjunk az ivóvízzel || gleljp 3 Magyarország IXL. évfolyam, 180. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. július 31., vasárnap Töltelékáru a pultokon
