Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-24 / 174. szám

Kelet-Magyarország 1983. július 24. ........ * -■!—II. KÖZÖS KÖZLEMÉNY a magyar—szovjet tárgyalásokról határozott szándékukat, hogy o jövőben is aktívan hozzá­járulnak a Varsói Szerződés­be tömörült szövetséges álla­mok egységének megszilárdí­tásához, biztonságuk megbíz­ható szavatolása és az általá­nos béke megóvása érdeké­ben. A nemzetközi helyzet további éleződése, az Egyesült Államok és néhány más NA- TO-tagállam katonai előké­születeinek példátlan fokozó­dása, agresszivitásuk erősödé­se teljes mértékben igazolja, hogy indokoltak és időszerű­ek azok a következtetések és javaslatok, amelyeket a Var­sói Szerződés tagállamai prá­gai politikai nyilatkozata, va­lamint a szocialista országok párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-án elfogadott moszkvai közös nyilatkozata tartalmaz. Magyarország és a Szovjet­unió vezetődnek meggyőződé­se, hogy ebben, az emberiség számára sorsdöntő pillanat­ban a legfontosabb feladat a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása, a visszatérés a politikai és a katonai eny­hülés útjára. Következetesen növelik erőfeszítéseiket a szövetséges szocialista álla­moknak á' nemzetközi politi­kai légkör megjavítását szolgáló programja valóra váltásáért. A felek rámutattak arra, hogy különlegesen veszélyes az új amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítésének ter­ve. Kifejezték reményüket, hogy az Egyesült Álamok és NATO szövetségesei alaposan mérlegelik előirányzott lépé­sük következményeit és meg­felelően válaszolnak a Szov­jetunió konstruktív javasla­taira. Ugyanakkor hangsú­lyozták: ha sor kerül e ter­vek megvalósítására, ami újabb Veszélyt jelent a Var­sói Szerződés tagállamainak biztonságára, azok hatékony ellenintézkedéseket tesznek és semmi esetre sem engedik meg, hogy katonai erőfölény­re tegyenek szert velük szem­ben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió nagy jelen­tőséget tulajdonit a madridi találkozó sikeres befejezésé­nek. Ez segíti majd az euró­pai enyhülési folyamatot és előmozdítja az európai biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia össze­hívását. Ismételten megerő­sítették: arra törekednek, hogy megőrizzék és fejlesszék kölcsönösen előnyös kapcso­lataikat a más társadalmi be­rendezkedésű államokkal a békés egymás mellett élés el­vei alapján, a népek békéje és biztonsága érdekében. A tárgyalások résztvevői megállapították, hogy Izrael­nek az Egyesült Államok nyílt támogatásával végre­hajtott agresszív cselekmé­nyed következtében a Közel- Keleten továbbra is robba­násveszélyes a helyzet. Köve­telik az izraeli csapatok ki­vonását Libanonból és az 1967 óta megszállt összes te­rületről; a Szíria ellen irá­nyuló fenyegetések és provo­kációk beszüntetését; síkra- szállnak a Közel-Kelet hely­zetének átfogó és igazságos rendezéséért. A felek teljes támogatá­sukról biztosították Vietnam, Laosz és Kambodzsa erőfe­szítéseit, amelyek arra irá­nyulnak, hogy politikai esz­közökkel rendezzék Délke- let-Ázsda problémáit, s ezt a térséget a béke, a jószom- szédság és az együttműködés övezetévé változtassák. Szo­lidaritásukat nyilvánították ki a durva nyomás, a bel- ügyeikibe való beavatkozás imperialista politikája ellen harcoló közép-amerikai és karib-tengeri államok népei­vel. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja egyönte­tű megítélése szerint a mos­tani bonyolult világhelyzet szükségessé teszi a nemzet­közi szolidaritás, a kommu­nista és munkáspártok széles körű együttműködésének erő­sítését a béke megőrzéséért, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséért, az imperializmus agresszív, népellenes politi­kája ellen vívott harcban. Az MSZMP és az SZKP meggyőződése, hogy folytatni kell az enyhülés védelmére irányuló állhatatos tevékeny­séget. Ismét hangsúlyozták szándékukat a párbeszéd folytatására a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal, minden párttal és mozgalom­mal, mindenkivel, aki a nuk­leáris háború megakadályo­zására törekszik. » A magyar és a szovjet fél teljes mértékben elégedett a tárgyalások eredményeivel. A tárgyalások a teljes egyetér­tés szellemében folytak és megerősítették a két ország pártjai, kormányai nézetei­nek egységét és céljainak azonosságát. A megállapodá­sok elősegítik Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatai­nak erősítését, teljes össz­hangban a magyar és a szov­jet nép alapvető érdekeivel. Kádár János hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg Magyarországra a Szovjet­unió párt- és áLlamd küldött­ségét Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnökének vezetésével. A meghívást kö­szönettel elfogadták. 11(1 ro A liig begombolt kifakult kékfestőruhába öltözött idős parasztasszony mosolyog ezekben a napok­ban Párizs népére, ö „Denis mama”, akinél jobban talán senki sem tudja egész Fran­ciaországban kiöblíteni a ki­mosott ruhát. Hacsak nem a Vedette mosógép... A reklámötlet — nem is Denis mama — 1972-ben szü­letett. A Le Point című pári­zsi hetilap föleleveníti, hogy a Vedette gyár -reklámszak­embered új fogáson törték a fejüket, és megtalálták a ré­git: a híres francia mosónő- hagyományt Valamelyikük­nek eszébe jutott, hogy egy isten háta mögötti faluban, ahol néha nyaralná szokott, ismer egy idős nénit, a 77 éves Jeanne le Calvét, akit mindenki csak Denis mamá­nak hív. Termetes asszony­ság, aki szilárd „oszlopokon” áld a világban, cserzett arcú, igazi tőrölmetszett falusi je­lenség. Az aggodalmaskodó .rek­lámszöveg így szólt annak Golyónyomok a Moncada-laktanya falán a támadás után. A karnevál utáni álmos hajnalon történt, Santiago de Cuibában, 1953. július 26-án. A város lakói, a kimenős ka­tonák a háromnapos mula­tozástól kimerültén dőltek ágyukba. Csak egy csoport fiatal volt ébren, állt ugrás­ra készen. Ok éppen az éber­ség hiányában, a meglepetés bénító hatásában bíztak, hisz tízszeres túlerővel készültek szembeszállni; a Batista-dik- tatúra gyűLölt fellegvára, a Moncada-erőd bevételére in- duLtak. A meglepetésszerű rajta­ütés nem sikerült. Az egyen­lőtlen tűzharcban a másfél száz felkelő kénytelenek volt visszavonulni, és rövid idő alatt el is fogták őket. Ször­nyű megtorlás következett: a Moncadában rekedt 70 fia­talt kegyetlenül megkínoz­ták és felkoncolták. Társaik polgári bíróság elé kerültek. A csoport vezetője, a gyúj­tóhatású szónok, Fidel Cast­ro ügyvéd leleplező vádbe­szédet mondott az esküdtszék előtt a, diktatúra rémtettei­ről. Aligha sejtette azonban, hogy szónoklatának profeti­kus befejező szavai — „ítél­jenek el, mit sem számít. A történelem fel fog menteni!” — milyen hamar beteljesül­nek. A Moncada legendás hírű ostromának immár 30 esz­tendeje. Három évvel a si­kertelen akció után a Mexi­kóba száműzött Fidel kis csapattal Gxanma hajó fe­délzetén visszatért Kubába. A felkelő hadsereg 1959 ja­nuár elsejére győzedelmeske­dett,' elűzte az USA-barát, országát 'kiáruló diktátort. Azóta a kis szigetország — alig 90 mórföldnyire a leg­erősebb tőkés világhatalom partjaitól — a szocializmust építi. A kezdeti időszak út­keresésein túljutva, a kom­munista párt kongresszusá­nak állásfoglalásaira építve a kubai nép a társadalomi or- . málás minőségileg új szaka­szát valósítja meg. Napja­inkra befejeződött a népi ha­talom intézményrendszerének kialakítása, s folyik a gazda­ságirányítás reformja. Már a második ötéves terv felada­tainak végrehajtásán mun­kálkodnak. Kuba 1972 óta tagja a KGST.-.nek,, gazdasá­gi feladatainak teljesítésében jelentős szerepet játszik egy­re bővülő együttműködése a szocialista közösség országai­val. A szocialista építés vív­mányai nemzetközi tekintélyt vívtak ki az ország számára. Kuba meghatározó szerepet tölt be az el nem kötelezett országok között, s követke­zetes politikája jól szolgálja a mozgalom antiimperialista jellegét. Az Egyesült Államok ne­gyedszázad elmúltával sem hajlandó tudomásul venni a realitásokat. A Reagan-kor­mányzat a legsötétebb hi­degháborús évek retorikájá­val támadja napjainkban Kubát, a szigetországot téve felelőssé Közép-Amerika fel­szabadító mozgalmainak ak­tivizálódásáért. Ismét meg­szigorították a régóta értel­metlen blokádot, Washington katonai fenyegetéseket intéz Kuba címére. Havanna en­nek ellenére a közép-ameri­kai válság és a Washington­hoz fűződő viszony tárgya­lásos rendezése mellett fog­lal állást, ám a robbanásve­szélyes helyzetben természe­tesen megkétszerezi ébersé­gét, fokozza védelmi erőfe­szítéseit A szigetország népe, amint az már a Disznó-öbölben be­bizonyosodott, képes megvé­deni vívmányait. Hazánk a szocialista közösség többi or­szágával együtt továbbra is Kuba mellett ált szolidáris a fenyegetések kereszttüzé­ben szilárdan kitartó kubai néppel. E. É. idején: „Már csak alig né­hány »Denis mama« él Fran­ciaországban. Ha végképp le­teszik a sulykolófát, mi lesz akkor az igazi öblítés hagyo­mányával? Örökre elvész? gát a francia mosógépgyár­tók sorában. A hatalmas pla­kátokon a teknő fölé hajló Denis mama együgyű moso­lya, s a fényképezéstől való látható megiLletődöttsége hi­PÁRIZSI LEVÉL Denis mama reprize Nem, mert a Vedette 591-es mosógépe átveszi a stafétát, híven a múlt tapasztalatai­hoz, gondosan vigyázva az ön ingére, fehérneműjére, aho­gyan azt csak Denis mama iskolájában lehet megtanul­ni.” A vállalat vezetői elsősor­ban a jó reklámnak tulajdo­nítják, hogy öt év alatt több mint megkétszerezték a for­galmat, s a Vedette a máso­dik helyre küzdötte fei ma­telesítette a szöveg ígéretét. Jeanne le Calve most mór a kilencven felé közeledik. Egy normandiai öregek ott­honában éldegél. Nyugdíjét azzal egészíti ki, hogy enge­délyezte a róla készült képek határidő nélküli felhasználá­sát. Úgyhogy most megint megjelent a hirdetőtáblákon Ezúttal eltűnt a teknő: Denis mama térdig egy patakban áll, kezét csípőre téve hunyo­rít biztatóan a messzeségbe, egykori 77 évének frissességé, vei. Gondolják a vállalatnál, hogy az egyszeri ötlet megint eladható? Minden bizonnyal. Egyfajta újdonságot ugyan­is megint képvisel Denis ma­ma reprize — és éppen azért, mert olyan „régi”. De nem holmi „nosztalgiáról” van szó — hiszen azt már jócs­kán kijátszották. Mostanában egyre több francia vállalat kénytelen, veszteségeket is lenyelve, megváltoztatni „ha­gyományos” meztelen rek- lámait. A nőszervezetek mind több bírósági keresetet indítanak — és nyernek meg — arra hivatkozva, hogy 9 meztelen női test a hirdeté­seken álta ftban nemi aláve­tettséget sugall, s ezért sérti a női méltóságot. Hogy a Ve­dette visszeres lábú, telihold- képű Denis mamáját ilyen­fajta vádak nem érhetik, az .bizonyosnak látszik, s már ez is félsiker. Mészáros György A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja, Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívására 1983. július 18. és 23. között Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának vezeté­sével hivatalos, baráti láto­gatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A magyar—szovjet kapcso­latokra jellemző testvéri ba­rátság légkörében végbement látogatás során a Magyar Népköztársaság küldöttsége Moszkvában és Kijevben megismerkedett a párt- és ál­lami szervek tevékenységé­vel, találkozott dolgozókkal, a szovjet társadalom képvise­lőivel. Az a szívélyes fogad­tatás, amelyben a küldöttség­nek mindenütt része volt, hí­ven tükrözte a magyar és a szovjet nép mély tiszteletét egymás iránt. A tárgyalásokon részt vett: Magyar részről: Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára, a küldöttség vezetője, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, Rajnai Sándor, hazánk szovjetunió­beli nagykövete, a Központi Bizottság tagjai. Szovjet részről: Jurij Vla- gyimirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke, Gejdar Alije- vics Alijev, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Andrej Andrejevics Gromiko, a Minisztertanács elnökének első helyettese, külügymi­niszter, Mihail Szergejevics Gorbacsov, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Vlagyimir Iva- novics Dolgih, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja, Konsztan- tyin Viktorovics Ruszakov, Nyikolaj Ivanovics Rizskov, a Központi Bizottság titkárai, Nyikolaj Vlagyimirovics Ta- lizin, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Vlagyimir Nyi- kolajevics Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a Központi Bi­zottság tagjai. A tárgyaló felek tájékoztat­ták egymást az MSZMP XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásáról, át­tekintették a magyar—szov­jet együttműködés elmélyíté­sének fő irányait, megvitat­ták a nemzetközi helyzet idő­szerű problémáit, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyes kér­déseit. A magyar párt- és kor­mányküldöttség nagyra érté­kelte azokat a sikereket, amelyeket a baráti szovjet nép elért az SZKP XXVI. kong­resszusa, az SZKP KB 1982 novemberi és az 1983 júniusi plénuma határozatainak va­lóra váltásában, a fejlett szo­cialista társadalom sokoldalú tökéletesítése programjának teljesítésében. Hangsúlyozta a Szovjetunió kimagasló sze­repét a vdlágbéke megőrzésé­ben, kifejezte, hogy teljes mértékben támogatja az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvén alapuló szovjet javaslatokat, amelyek a fegy­verkezési verseny megféke­zésére és a leszerelésre, a nukleáris háború veszélyének elhárítására irányulnak. A szovjet fél nagy elisme­réssel szólt a magyar dolgo­zóknak a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményeiről és arról az al­kotó munkáról, amelyet az MSZMP XII. kongresszusá­nak a Központi Bizottság 1983 áprilisi ülésén megerősí­tett határozatai megvalósítá­sáért folytatnak. Kiemelte a Magyar Népköztársaság hoz­zájárulását a nemzetközi bé­ke és biztonság megőrzéséhez és a szocialista közösség egy­ségének erősítéséhez, a nem­zetközi életben elfoglalt he­lye megszilárdításához. D A tárgyalások résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok — teljes össz­hangban az 1967. szeptember 7-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel — minden területen eredménye­sen fejlődnek. Ez alkalommal is kifejezték törekvésüket a két nép barátságának, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló testvéri szö­vetségének sokoldalú erősíté­sére. A magyar—szovjet kapcso­latok fejlődésében meghatá­rozó szerepe van az MSZMP és az SZRP szoros együttmű­ködésének, amelyet a kölcsö­nös bizalom és a nézetazo­nosság jellemez a jelenkor legfontosabb kérdéseiben. A tárgyaló felek hangsúlyozták törekvésüket: a továbbiakban is sokoldalúan fejlesztik párt­közi kapcsolataikat, tökélete­sítik azok formáit és módsze­reit. Kiemelték az ideológiai együttműködés jelentőségét, amely elősegíti a szocialista és kommunista építés felada­tainak sikeres megoldását. A felek kifejezték érdekelt­ségüket abban, hogy fejlődjék az állami szervek, a társadal­mi szervezetek és a dolgozók kollektíváinak együttműkö­dése; legyenek hatékonyab­bak a tudományos és a kul­turális cserék, elmélyültebbek a tudomány, a kultúra és a művészetek képviselőinek al­kotó kapcsolatai. A tárgyalások résztvevői nagyra értékelték a magyar- szovjet külpolitikai együttmű­ködés tapasztalatait. Síkra- szálltak a két szövetséges ál­lam külpolitikai tevékenysé­ge összehangolásának tökéle­tesítéséért, beleértve azt, hogy bővítik a konzultációk témáinak körét az MSZMP KB és az SZKP KB, vala­mint Magyarország és a Szov­jetunió Külügyminisztériuma képviselőinek rendszeres munkatalálkozóin. Kedvezően értékelték a két ország népgazdasági feladata­inak megoldását segítő, egy­re fejlődő kereskedelmi, gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködést. A felek intézkedéseket tesznek az együttműködés elmélyítésé­re, a népgazdasági tervek ko­ordinációjának tökéletesítésé­re, az áruforgalomnak kölcsö­nösségi alapon történő bőví­tésére. Megegyeztek, hogy hosszú távú megállapodáso­kat dolgoznak ki és írnak alá az együttműködésről az ag­rár-ipari komplexum ágaza­tainak fejlesztésében, a mik­roelektronika és a robottech­nika területén, a közszükség­leti cikkek gyártásában és az ipar más kiemelt ágazataiban. A műszaki-tudományos ha­ladás legújabb eredményei alapján bővítik és 1995-ig meghosszabbítják Magyaror­szág és a Szovjetunió hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programját. A látogatás alatt több konkrét gazdasági együttmű­ködési megállapodást írtak alá. Magyarország és a Szovjet­unió kész további erőfeszíté­sekre a szocialista gazdasági integráció folyamatának el­mélyítéséért. Meggyőződé­sünk, hogy a KGST-tagálla- mok ter^zett legfelső szintű tanácskozása hozzájárul eh­hez. Áttekintve a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a tárgyaló felek megerősítették

Next

/
Thumbnails
Contents