Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-22 / 172. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. július 22. OQQOQO Bérletszervezés, szerződések 1/ f n A r r ' r \ r • r I Készülődés az uj színházi évadra A nyári holt szezonban sem áll meg az élet a színházak­ban. Miközben a művészek és a műszakiak „vakációz­nak” — sokan persze ilyen­kor is dolgoznak, filmeznek, tévéznek, rádióznak, szinkro­nizálnak, vagy szabadtéri produkciókban szerepelnek — a szervezők már a következő évad közönségéről gondos­kodnak. A Móricz Zságmond Színház közönségszervező irodájában is megkezdődtek az előkészületek az új bérlet meghirdetésével. Hat művet ígér a műsor­terv a következő szezonra, például egy Shakespeare-víg- játékot, egy Móricz-színmű- vet, Lavinescu román szerző drámáját, egy népi komédiát Tóth-Máthé Miklóstól. A fel­nőtt bérletek hat, az ifjúsági­ak öt előadásra szólnak. Egy­szerű a régi bérletek megújí­tása; aki továbbra is színház­bérlet-tulajdonos kíván ma­radni, a korábbi módszer sze­rint levágja és visszaküldi a színház címére szóló szel­vényt — július végéig. Új bérletesek jelentkezését sze­mélyesen, írásban, vagy tele­fonon egyaránt elfogadják, de érdeklődni lehet az üzemi közönségszervezőknél is. Sok szóbeszéd tárgya volt az évadzárás óta — miként a focisták átigazolása —, hogy kik jönnek és kik mentek el. Egy alkalommal mór közöl­tük, hogy tizenkét művész távozott el Nyíregyházáról. Név szerint: Albert Éva — emlékezetes volt Jancsó— Hernádi művében, Fekete Györgyi — több, kisebb sze­repben láthattuk, Jancsó Sa­rolta — az első évadban két kiemelkedő alakítást nyújtott a Móricz- és a Moliere-dara- bokban, Petényi Ilona — sok előadás fontos és főszerepét játszotta nagy sikerrel, Závo- ry Andrea — kisebb szere­pekben tűnt föl és gyermek- műsorával járta a megyét, Györgyfalvay Péter — elég keveset láthattuk, de emléke­zeteset nyújtott például az első évad Móricz-darabjá­ban, Holl István Jászai-díjas — róla külön cikkben szól­tunk, Kovács Gyula és Laka­tos István — két fiatal mű­vész, akit a nyíregyházi kö­zönség, no és Jancsó Miklós „fedezett fel”, Varsa Mátyás — számos epizódszerepet for­mált meg. Év közben vált meg a társulattól Horineczky Erika és Palotai István. A Móricz Zsigmond Szín­ház új tagjai; Kókai Mária Kaposvárról, Korompay Vali a Népszínháztól, Dévai Péter Veszprémből, Hetei László a Várszínháztól, Rudas István Miskolcról, Simor Ottó és Somló Gábor Debrecenből, valamint néhány csoportos szereplő. Zenélőudvar Régi magyar muzsika Öt évszázad zenéje — ez a címe a Musica Antiqua Hungarica együttes műsorának, melyet július 25-én este nyolctól hallgathat meg a közönség a Nyíregyházi Városi Tanács udvarában. Nagy hírű együttest fogad a zenélőud­var, a régi magyar muzsikát játszó világjáró csoportot. Programjukat azzal is gazdagítják, hogy az egyes művek előtt rövid kis ismeretterjesztő „előadást" rögtönöznek, így a kevésbé zeneértőnek is nagy élmény megismerkedni a muzsika stíluskorszakaival, és a ritkán látható hangszerek­kel. Baszk dob és alt blockflőte, lant és viola is megszólal a hétfői hangversenyen, amelyen sok kis darab szerepel. Bemutatjuk a Borostyán-triót (Csizmarik Tibor felvétele) Szép sikerrel érkezett haza az elmúlt napokban rende­zett székesfehérvári orszá­gos fesztiválról a nyíregyházi Borostyán-trió: 130 együttes versenyében az előkelő hato­dik helyet szerezték meg. Ez­úttal ez is dobogós helynek számított, mivel az első hat produkciót értékelték, a si­ker pedig azért is jelentős, mert a csoport tagjai ebben az összeállításban mindössze három hónapja játszanak együtt. A versenyszabályok­nak megfelelően 10—12 per­ces magnókazettán kellett a műsort előre beküldeni, ezek meghallgatása után 52 pro­dukció került a zsűri és a kö­zönség elé. A legjobbak kü­lön is fölléptek, így a Boros­A lakótelepi gyerekek szó­rakoztatásáról nem feledkez­tek meg a Városmajori Mű­velődési Ház népművelői. Várhatóan valamennyi nyári hét vége ígér érdekességet a kicsinyeknek és a nagyob­baknak egyaránt. Július 18- tól 23-ig a Minden napra öt játék című rendezvényre vár­ták, várják az érdeklődőket, 25-én és 26-án 10 órától pe­dig sárkányt építhetnek a va­kációzó diákok. Augusztus tyán három alkalommal sze­repelt. A napjainkban ismét nép- szerűsödő country-stílust képviselik, népzenei ihleté­sű saját szerzeményeket és megzenésített verseket ad­nak elő. Az együttes tagjai — képünkön — Újhelyi Zsolt, híradástechnikai műszerész, Jónás Tibor, pedagógus és Járdán Károly, hivatásos ka­tona — több hangszeren ját­szanak, használják például a bendzsót és a mandolint is. Máris több szakember figyelt föl a trióra. Első meghívásu­kat a lágymányosi ifjúsági klubtól kapták, s már ké­szülnek a július végi szegedi bemutatkozásra is, az ifjúsá­gi napokon. elején üdítő filmturmixra in­vitálják az unatkozókat. A mostani hét végénél ma­radva: július 23-án este hét órától a Városmajori Műve­lődési Házban harmincéve­seknek szól Farkas Tibor le­mezbemutatója. Egykori nagy slágerek csendülnek fel, ra­jongóktól övezett énekesek életéről elevenít fel epizódo­kat a műsorvezető. A szü­netben a kedves magyar rajzfilmhős, Gusztáv kaland­jaiból vetítenek néhányat. HETI MUS0FUUAN1AT KIÁLLÍTÁSOK Várhatóan az országos népművészeti kiállítás vonz­za majd a hét végén a leg­több látogatót. A Megyei és Városi Művelődési Központ ezenkívül még három kiállí­tást kínál a közönségnek. A földszinti galériában Nép­életképek címmel Balogh Ru­dolf fotóbemutatója látható, a harmadik szinten pédig még egy tárlat Oláh Tibor fotóművész- munkáiból, Nép­rajzi képek Erdélyből cím­mel. A Lenin téren a megyé­ben élő amatőr képzőművé­szek tárlata várja látogatóit. Országos népművészeti kiállítás és vásár Hatodik alkalommal ren­dezik meg Nyíregyházán az MVMK szervezésében az or­szágos népművészeti kiállí­tást. Az országos zsűri által ki­válogatott pályamunkákból rendezett kiállítást holnap, július 23-án délelőtt 11 óra­kor nyitják meg ünnepélye­sen a megyei és városi mű­velődési központban. Az ese­ményen nyújtják át az egyes ágazatokban legkiemelke­dőbbnek ítélt pályamunka al­kotójának a Nyíregyháza vá­ros Tanácsa által alapított Gránátalma-díjat. Ezenfelül a bíráló bizottság döntése alap­ján arany-, ezüst- és bonz- plaketteket, valamint diplo­mákat osztanak ki. A rendez­vény szombat délután szak­mai konferenciával, este táncházzal és népművészeti filmek vetítésével folytató­dik. Vasárnap Sóstón a Múze­umfaluban 9 órakor kezdő­dik a III. országos népművé­szeti vásár, amelyen közel hetven népművész kínálja portékáit. A nap folyamán műsort adnak Szabolcs-Szat- már és a szomszéd megyék hagyományőrző együttesei. Vendégként fellép a belga Die Rooselaer együttes. Sárkányépítés, filmvetítés Gyermekprogram a Városmajorban Ófehértó határában a Búzahalász Termelőszövetkezet tarlóján az elszórt terményszeme­ket a birkanyájjal etetik. (Elek Emil felvétele) Vőfélyek, gyermekjátékok nyomában Felfedezők Seregben Az ajtón kiszűrődő egye­netlen írógépkattogás botla­dozó, gyakorlatlan uj jakra utal. A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákotthonának hálótermei július közepén kutatószobák­ká alakultak. A XV. országos honismereti diáktáibor részt­vevői szorgoskodtak az asz­talok körül, gépelték, cédu- lázták feljegyzéseiket, amiket falujárásaik során készítet­tek. A beregi táj központjában megrendezett diáktáborba a KISZ Központi Bizottsága azokat a középiskolásokat és szakmunkástanulókat hívta meg, akik eredményesen sze­repeltek az 1983-as országos diáknapokon honismereti, helytörténeti pályázattal. A naményi tábor július 6—16 között, tehát egyrészt juta­lom volt, másrészt a további kutatásokra felkészülés szín­tere. Tíz szakcsoportban fiatal néprajzosok, történészek és főiskolások irányításával is­merkedtek a környező fal­vakkal, faggatták az élő em­lékezetet. Titkot tudó idős és fiatalabb nemzedékek tagjai­hoz kopogtattak be, hogy visszaemlékezéseikből bonta­kozhasson ki a tiszai halá­szat és vízi élet, a kismester­ségek, a kisipar jellemzői, az építkezés, lakáskultúra sajá­tos beregi jegyei. Néhány napi gyűjtés után a lakodalmas szokásokról olyan meggyőzően beszélt, értekezett a békéssámsoni Török Teréz és a szolnoki Csajka Gizella, hogy életko­ruktól eltekintve a néprajz szakavatott művelőinek hi­hettem volna őket. Terézia az idén végzett a hódmező­vásárhelyi gimnáziumban és néprajz—történelem szakra jelentkezett az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemre. — Még nem tudom, felvet­tek-e, de ha sikerült, a ta­nulmányaim során is tudom hasznosítani a tábor idején szerzett tapasztalatokat. Kér­dőívekkel indultunk gyűjtő- útra, nyomoztuk, hogy a vő­félyek kiktől tanulták a hí­vogató verseket. Rengeteg új élménnyel térek haza, erről a számomra ismeretlen vi­dékről, ahol sok nagyon ara­nyos, vendégszerető emberrel találkozhattam — mondta Török Terézia. A szomszéd szobában né­pes társaság buzgólkodik, hogy a táborzárásig végső formába öntsék füzetekbe rótt feljegyzéseiket. Három pél dányban gépelnek, gyűjtő munkájuk eredménye a Be­regi Múzeum adattárát gaz­dagítja. Korpái Zsuzsanna Budapesten tanul, Horváth Henrik Várpalotáról, Katona Judit Egerből, Klesitz Jenő Bakonybélről érkezett a tá­borba. Élményeiknek se vé­ge, se hossza. Felejthetetlen a tiszai hajókirándulás. Tar- pa, Szatmárcseke, Túristván- di, Mátészalka nevezetessé­geinek megtekintése. — A néptáncok régi elne­vezései még a csoportveze­tőnknek is újdonságként ha­tottak. Népi gyermekjátékokat is sikerült gyűjtenünk — magyarázta Szűcs Ildikó pá­pai gimnazista. — Ezen a környéken másként játsszák például az adj király kato­nát, mint felénk. Brige, koc- kázás, birtokos, .cseszti — ezek eddig ismeretlenek vol­tak számomra. Az utóbbi például a ma is játszott ug­róiskolával rokon. Láthatóan élvezettel eleve­nítették fel mindezt az or­szágos honismereti diáktábor lakói. Igazi kalandban volt részük a tíz nap alatt. Felfe­dezhették hazájuk addig is­meretlen darabkáját. Iránytű Az emberi környezetről szóló törvény előírja, hogy: „az állampolgárok a kör­nyezetvédelmi feladatokat és követelményeket az okta­tás, a nevelés, a közműve­lődés és tájékoztatás útján ismerjék meg”. Ennek szel­lemében adta ki a műve­lődési központ, a természet- tudományos füzetek 4. szá­mát, a környezet- és ter­mészetvédelmi szakkörök Iránytű című útmutatóját. A módszertani kiadvány első része az „erdei etiká­val” foglalkozik, azzal, hogy hogyan kell viselkedni a természetben. Gyakorlati tanácsokat ad az öltözködés­hez, a tűzrakáshoz, a sátor­veréshez. Foglalkozik a ter­mészetvédelem történeté­vel, végül leírja a védett állatokat, feltüntetve azok eszmei értékét. A kötet külön érdekessé­ge, hogy olyan szép hal-, madár- és állatneveket ol­vashatunk benne, mint a „felpillantó küllő”, „sulytá- sos küsz”, a „fütyülőréce”, vagy a „csalitjáró pocok”, melyeket ritkán, vagy soha se hallunk, s mely nevek „gazdáit” bizony meg kel­lene óvnunk, hogy az erdő­ket, mezőket, vizeket járva „unokáink is találkozhassa­nak velük”. Reszler Gábor Városszépítés — társadalmi munkában Nyíregyháziak dicsérete Lelkesen szépítik, gazdagít­ják városukat a nyíregyhá­ziak. Bizonyíték erre a tár­sadalmi munka első félévi mérlege. A város fejlesztésé­ben, fenntartásában a válla­latok, szövetkezetek, intéz­mények 8,5 millió, a lakosság — a körzeti népfrontbizott- ságok szervezésében — 39,8 millió forint értékű munkát végeztek. Eredményesen zárult a ta­vaszi fásítási akció. Ennek során több ezer facsemetét és cserjét ültettek el a me­gyeszékhely parkjaiban, köz­területein. A kabalási sport- centrum tervezésében, építé­sében több, mint félmilliós önkéntes munkát végeztek a nyíregyháziak. Gazdagodott, szépült Örökösföld városrész is. Itt tereprendezés, parkosí­tás volt, melybe az ott élők mellett a SZÁÉV dolgozói is bekapcsolódtak. Szintén tár­sadalmi munkában készült el a mezőgazdasági főiskola iker teniszpályája, a Sarkan­tyú utcai MHSZ-akadálypá- lya és játszótér, valamint a Krúdy Gyula utcai sportud­var. Nemcsak munkájukkal, de pénzzel is segítették a város szépítését a munkahelyek és a lakosság. A vállalatok 371 ezer, a családok 3,7 millió fo­rinttal járultak a facsemeték, díszcserjék, virágpalánták, anyagok vásárlásához. , Bőven van még tennivaló év végéig, mivel 1983-ban nem kevesebb, mint 95 mil­lió forint értékű társadalmi munkát terveztek Nyíregyhá­zán. Sokat segítenek ebben a város szépítését, a környezet védelmét szolgáló verseny- felhívások. Versenyben van­nak egymással az általános iskolák, a szakmunkásképző intézetek tanárai, tanulói, az óvodák és bölcsődék kollek­tívái. Ez a mind szélesebb körű mozgalom kiterjed a város egészére, hiszen ver­senyre szólította a Hazafias Népfront 6-os számú körzeti bizottsága Nyíregyháza vala­mennyi HNF-ibizottságát — s ezen keresztül a megye­székhely valamennyi lakóját. (H. Zs.) Ütöttek, akit értek A tárgyaló- teremből A gávavencsellói Pródán Pé­ter és Horváth János jó ideje haragosak. Tavaly decemberben történt, hogy Horváth odaszólt Pródán Péternének, állna meg, mert mondani akar valamit. A nő hallgatott férje haragosára, de mielőtt az szólhatott volna, hir­telen szembe köpte, majd Hor­váth feleségét húzta le a kocsma lépcsőjén — hajánál fogva. Pródán és Dinó Károly karók­kal felszerelkezve jelentek meg, s Pródiánné segítségére siettek, aki maga is karót ragadott. Hor- váthné elmenekült, ezért vala­mennyien a férjét ütötték, amíg ő is el nem szaladt. A csetepaté Horváthék kapujában is folyta­tódott, itt jobb híján a kerítést ütötték a karókkal. (A Horváth házaspár könnyű sérüléseket szenvedett.) Két nap múlva Pródánnéra tá­madt — egyelőre csak szóval — az orvosi váróban Oláh Ferenc- né, hogy miért bántották Horvá- thékát? Ezután egymásnak estek az asszonyok. A Horváth házas­pár, Novák Andrásné és Oláhné a rendelő előtt kiabáltak: ,,Pró- dánné, most gyere ki!”. A meg­ijedt asszony 14 éves fiát küldte menjen az apjáért, de Horváth a hajánál fogva a földre rántotta a gyereket, Novákné pedig kala­páccsal a kezére ütött. Közben megérkezett — ásóval felszerel­kezve — Pródán Péter is, és nagy verekedés kezdődött. A hétvádlottas ügyben a Nyír­egyházi Járásbíróság döntött. Dinó Károlyt, mint visszaesőt 4 havi börtönre ítélte és egy év­re eltiltotta a közügyektől, a má­sik hat vádlottra négytől nyolc hónapig tartó felfüggesztett sza­badságvesztést és ezertől három­ezer forintig terjedő pénz mel­lékbüntetést szabott ki. Az ítélet jogerős, (pd)

Next

/
Thumbnails
Contents