Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-20 / 170. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. július 20. Marjai József és Nyikolaj Talizin jegyzőkönyvet ír alá a magyar—szovjet együttműködésről a timföld- és alnmíninmtermelésben. (Kelet-Magyarország telefoto — KS) (Folytatás az 1. oldalról) kai Bizottságának póttagjával és Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB titkárával, valamint Nyikolaj Talizinnal, a KB tagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Áttekintették az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusán hozott határozatok teljesítésének menetét, méltatták a két országban folyó gazdasági építőmunka eredményeit, és számba vették a napirenden levő legfontosabb feladatokat. Behatóan értékelték a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatokat, kölcsönösen szóltak azok napirenden levő, időszerű problémáiról. Kijelölték az 1986— 1990-es évekre vonatkozó népgazdasági tervek egyeztetésének előkészítésével összefüggő legfontosabb alapelveket, vázolták országaink tervező és ágazati irányító szerveinek, gazdálkodó szervezeteinek legfontosabb teendőit. A tárgyalások során g. két fél kiemelte a gazdasági együttműködés szerepét és fontosságát a két népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításában, a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak erősítésében. A két fél továbbra is törekszik a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésére, a tervkoordináció korszerűsítésére, az áruforgalom élénkítésére, az árucsere kölcsönös bővítésére. A két küldöttség megbeszélése a testvéri barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt, amely tükrözte pártjaink és kormányaink őszinte törekvését a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésére, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére. ★ A nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkás- mozgalom helyzetéről Szűrös Mátyás, a KB titkára, Várko- nyi Péter külügyminiszter és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, a KB tagjai folytattak megbeszélést Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesével, külügyminiszterrel, Konsztantyin Rusza- kovval, a KB titkárával és Vlagyimir Bazovszkijjal, a Szovjetunió budapesti nagykövetével, a KB tagjával. ★ Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a minisztertanács első elnökihelyettesével, külügyminiszterrel, Konsztantyin Ruszakov- val, az SZKP KB titkárával folytatott tárgyalást. A találkozó során méltatták az MSZMP és az SZKP, továbbá Magyarország és a Szovjetunió együttműködését a külpolitika területén. Síkra- szálltak a két szövetséges állam nemzetközi tevékenysége összehangolásának fejlesztéséért. Mindkét részről egybehangzóan hangsúlyozták, hogy ma a legfontosabb feladat a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása és a visszatérés a politikai és katonai enyhülés útjára. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a fegyverkezési hajsza megfékezésének, az érdemi leszerelési tárgyalásoknak, az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján. A megbeszélés — amelyen részt vett Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Vlagyimir Bazövsztoij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, továbbá a két küldöttség szakértői — baráti légkörben folyt és a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben a teljes nézetazonosságot tükrözte. ★ A délelőtti tárgyalásokat követően a Kremlben Marjai József és Nyikolaj Talizin jegyzőkönyvet írt alá a timföld- és alumíniuimtermelés terén 1990-ig szóló együttműködésről. A jegyzőkönyv aláírásánál magyar részről jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Szovjet részről ott volt Gejdar Ali je v, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és Nyikolaj Rizskov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. ★ Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára kedden találkozott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A szívélyes, baráti megbeszélésen megtárgyalták az MSZMP és az SZKP mezőgazdasági politikája megvalósításának, az agrár-ipari komplexum fejlesztésében megvalósuló magyar—szovjet együttműködés szélesítésének néhány kérdését. ★ A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség kedden a késő délutáni órákban látogatást tett a Szovjetunió népgazdasági eredményeit bemutató állandó kiállításon. A látogatás befejeztével a Szovjetunió népgazdasági eredményeit bemutató kiállítás vezetői Kádár Jánosnak egy miniatűrrel díszített pa- lehi lakkdobozt, Lázár Györgynek egy kicsinyített szamovárt, a küldöttség tagjainak pedig a kiállítást ismertető fotóalbumot, s emlékérmet ajándékoztak. Kádár János a maga, s a magyar küldöttség nevében köszönetét mondott a vendéglátásért, a kedves ajándékokért. Timföldegyezmény z 1962 óta érvényben levő magyar—szovjet timföld- ; alumínium egyezmény 1983. július 19-én történt ! meghosszabbítása és az együttműködés bővítése < fontos eleme a két ország gazdaságát átszövő széles körű és sokoldalú kapcsolatrendszernek. Ez az egyezmény már több, mint 20 éve mindkét ország szempontjából sikeresen megvalósul a gyakorlatban. Ez a több mint két évtizede létrehozott egyezmény országaink gazdasági együttműködésének ma is kiemelkedő fontosságú eleme és a továbbiakban is az marad. | Kiállta a gyakorlat próbáját és nagy távlatokkal rendel - jj kezik. Az eredeti egyezmény 1985. december 31-ig érvényes. A tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy érvényességét 1990-ig kiterjesztik. Az 1986—1990-es tervegyeztető tárgyalások során megvizsgálják 2000-ig történő meghosszabbításának lehetőségét is. A Magyar Népköztársaság a kedden aláírt jegyző- j könyv alapján évi 530 ezer tonna timföldet, továbbá évi 1 ötezer tonna alumínium félgyártmányt szállít a Szovjet- j unióba. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió évi 205 ezer ton- j na alumínium tömb szállítását biztosítja Magyarországra. 5 Ez az együttműködés nagyszerű példája a termelési szer- j kezet országok közötti ésszerű összehangolásának. A Ma- '• gyár Népköztársaság rendelkezik a timföld előállításé- ' hoz szükséges bauxittal, a Szovjetunió pedig az alacsony ] önköltséggel termelt vízi energiával. Jól tudott, hogy az ( alumíniumtermelésnek igen magas az energiaigénye, j 1 tonna alumínium előállításához 15 000—15 500 kilowatt- , óra villamos energiára van szükség. A Szovjetunióból Magyarországra érkező alumínium tömböt viszont igen magas műszaki színvonalon tudjuk különböző féltermé- kekké feldolgozni. Az egyezmény kiemelkedő jelentősége a nemzetközi munkamegosztásra nagymértékben ráutalt gazdaságunk számára abban is megmutatkozik, hogy a feldolgozó iparunk számára szükséges alumínium már a hetedik ötéves terv időszakára rendelkezésre áll. Az elhatározott termékszerkezet kialakításában és fejlesztésében e fontos terméknek nagy népgazdasági jelentősége van. A jegyzőkönyv aláírása ismét bizonyítja, hogy kül- gazdasásgi kapcsolatainkban a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek milyen fontos a szerepe. 3 Szíriek ital - szíriek előtt Nakaszone miniszterelnök túljutott pályafutása legne- hezebbjszakaszán. Legalábbis így vélekedik sok helyi szakértő a Japánban nemrég tartott felsőházi választás után. — Tévedés — mondják mások —, a miniszterelnökre most vár a neheze — s hozzáteszik, hogy az elkövetkező hónapok döntőek lehetnek a távol-keleti szigetország egész politikai jövője szempontjából. Belpolitikai buktatók A pártatlan megfigyelők többsége általában mindkét álláspontot elfogadhatónak tartja. Tény, hogy Nakaszone, aki tavaly a posztjáról váratlanul lemondott Szuzu- ki helyére lépett, minden téren túljutott az első időszak erőpróbáin. A heves viták ellenére sikerült elfogadtatnia a parlamentben az új pénzügyi évre szóló, rendkívül takarékos költségvetés- tervezetét. Tegyük hozzá: a költségeket inkább a szociális és az oktatási kiadásóknál csökkentik, míg a katonai célokra szánt összeg rekord- tempóban emelkedik. Megbirkózott a tokiói kabinet az első választási buktatókkal is. A tavaszi hely- hatósági voksoláskor az 1955 óta megszakítás nélkül kormányzó liberális demokrata párt nagyjából megőrizte pozícióját. A június végi felsőházi választáson pedig — kihasználva az ellenzék belső ellentéteit és a meggyőző politikai alternatíva hiányát — minimális mértékben növelte mandátumai számát, bár abszolút többséggel rendelkezett. Olaj a tűzre Nakaszone külpolitikai téren szintén túljutott a bemutatkozáson. Első külföldi útja Dél-Koreába és az Egyesült Államokba vezetett. Májusban a kormányfő hosszabb körutat tett a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége öt államában, hitet téve amellett, hogy a nyersanyagokban szegény, külpiacokra éhes szigetország továbbra is az ASEAN-t tekinti egyik legfontosabb gazdasági partnerének. A távol-keleti látogatássorozatot Tokióban sikeresnek értékelték. Annál több kritika éri a kormányfőt a williamsburgi tőkés csúcstalálkozó miatt. Ott, sokak szerint túlzott mértékben zárkózott fel a reagani erőpolitika mellé. Az ellenzék a féltve őrzött japán alkotmány megváltoztatási szándékával vádolja a jobb felé csúszó Na- kaszonét. Williamsburgi szereplése csak olaj volt a tűzre. összességében a kormányfő szorosabb viszonyt látszik kialakítani Washingtonnal diplomáciai és katonapolitikai téren — igaz, gazdasági Nakaszone (balra) az LDP tokiói székházában a párt kabalababájának szemét festi ki a felsőházi választások után — ez a választáson aratott győzelem hagyományos rituáléja. és kereskedelmi kérdésekben teljes harmóniát ő sem remélhet A par árnyéka A sikeres bel- és külpolitikai gátfutás ellenére igazuk van azoknak, akik figyelmeztetnek : a kormányfő előtt változatlanul nehéz akadályok merednek. Egyrészt fokozott figyelmet követelnek a gazdaság gondjai, hiszen a világgazdasági problémák napjainkban már az „örökös eminens” Japánt sem kímélik. Másrészt közeledik az ítélethirdetés ideje a Tamaka-perben, s ez a látszólag mellékes ügy alapjaiban érintheti a tokiói „nagypolitikát”. A Lockheed-perben szereplő egykori miniszterelnök ugyanis — megvesztegetési botrány ide, vagy oda — máig Japán egyik legbefolyásosabb politikusa. Sőt, talán a legbefolyásosabb, akinek végső soron mind Szuzukí, mind Nakaszone hatalomra kerülését köszönhette. Világos, hogy a számlát az ítélet- hozatalnál be fogják nyújtani, s a korrupció ellen — elvileg — könyörtelen harcot hirdető Nakaszone szorult helyzetbe kerülhet. Számos jel szerint ezért igyekszik függetlenedni Tanaka erős parlamenti csoportjától. Például nem hozhatta előre a jövőre esedékes általános választást, noha egy nyári rendkívüli voksolás a Tanaka-frakció pozícióját segíthetné. Azt viszont senki nem tudja megjósolni, hogyan alakulnak az események a Tanaka-ítélet után. Persze, ha egyáltalán sor kerül rá. Ne felejtsük, hogy a jogi huzavona immár nem kevesebb, mint hat éve húzódik ... Szegő Gábor Az Egyesült Államok ijabb provekációra készül Nicaragua ellen Az Egyesült Államok újabb provokációra készül Nicaragua ellen. Mint az ABC televíziós hálózat közölte, a Reagan-kormány úgy döntött, hogy augusztusban Hondurasban kiterjedt katonai hadgyakorlatot rendez. Az elmúlt évben a középamerikai országban a nicara- guai határok mentén „Nagy fenyő” fedőnéven tartottak hadgyakorlatot 2000 amerikai és 4000 hondurasi katona részvételével. Az idén — jelentette az ABC — az amerikai részvétel jóval nagyobb lesz: hamarosan 5000 amerikai katonát dobnak át Honduras ba. A jövő hónapban a hondurasi {jártok közelébe érkezik a Ranger repülőgép-anyahajó a kísérő hajókkal együtt. Amerikai műszaki alakulatok korszerűsítik az álcázott repülőtereket a dzsungelekben. A Pentagon részéről az ABC tévéhálózatot tájékoztatták: az ilyenfajta korszerűsítés a jövőben kulcstevékenységnek számít. A repülőtereket arra készítik elő, hogy az Egyesült Államok a térségbe hosszú lélegzetvételű hadműveletek céljábó katonai alakulatokat dobhas son át. 4 z Egyesült Államok elnökének az előírások szerint jelentést kell tennie a Kongresszusnak, hogy egy emberi jogok megsértésével vádolt országban javult-e a helyzet, mielőtt az amerikai kormány segélyt nyújthatna számára. Ez nem kevés problémát okozott már Mr. Reagannek, különösen Chile, Argentína, Salvador és Guatemala esetében —, hogy csak egy párat említsünk. Szerintem a Fehér Ház jelentése valahogy úgy születik, hogy a külügyminisztérium felhívja a helyi amerikai követséget. — Nagykövet úr, hogy áll az emberi jogok ügye? — Sokat javult. Tavaly a junta 100 ezer politikai foglyot tartott börtönben. Most mszont, amennyire titkos- szolgálatunk tudja, mindössze 95 ezer megrögzött bűnözőt őriznek. — Az elnök örülni fog ennek hallatán. S mit lát a kínzások terén? — Egy pillanat, kinézek az ablakon. Nos, itt minden csendes, senki nem kínoz senkit — legalábbis az én szemszögömből. Menjek át a követség másik oldalára is? cápáktól hemzsegő tengerpart közelében. — Jó. És mi a helyzet az átlagemberrel: boldogabbak, mint egy éve? — Mindenki nevében nem beszélhetek, de a követség — Nem szükséges. — Persze lehetnek kínzások a rendőrségen, de hát nem ellenőrizhetem az ország minden sarkát. — Az elnök ezt el sem várja. S mit mondanak az ellenzéki pártok vezetői? — Ha jobban belegondolok, három hónapja egyiküket sem láttam. Ügy látszik, mind eltűntek. — Érdeklődött utánuk? — Az egyik ezredes cut mondta nemrég egy fogadáson, hogy pártgyűlést tartanak egy kihalt szigeten, a kórul őrködök nagyon vidámnak tűnnek. Szerintük a hadseregnek még soha nem ment ilyen jól. — Mi van a szólásszabadsággal? Kritizálhatják az emberek a kormányt a letartóztatás veszélye nélkül? — Természetesen. A minap is idejött valaki, és leszedte a keresztvizet a rezsimről. — S mit akart az illető a követségen? — Épp politikai menedékjogot kért. Szegő Gábor fordítása ...........Ái^' Szigorú ellenőrzés
