Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-19 / 169. szám

1983. július 19. Kelet-Magyarország 7 KISTERMELOK-KISKERTEK HORGÁSZOKNAK A Nyíri Mezőség ékessége Zöídsógkülőnlegesaégek Az új-zélandi spenót Kétnyári virágok Százszorszép és harangvirág Virágos utcarész Szamossályiban. A mályvarózsa egész nyáron át üde színfolt. Kevesen tudják, hogy az új-aélandi spenót abban az időszakiban biztosít — a ház asztalára — üde és friss fő­zelékanyagot, amikor a kerti spenót nem áll rendelkezé­sünkre. Az új-zélandi spenót táplálikozás'biológiai értéke magas ásvámyisó-tartalmá- bain rejlik. Az utóbbi napok magas hőmérséklete, nem hogy kedvezőtlen volt az új-zé- landi spenót számára, ha­nem egyenesen optimális, mivel 25 Celsius -fokon fejlő­dik e növény legszebben. Vi­szont a nedvességet igen csak kedveli, ezért nem szabad megfeledkezni a rendszeres öntözéséről sem. A gyakori kis adagokkal történő — finomra porlasz- tott — öntözést, dús lomb- fejlődéssel honorálja. Még a rövidebib megvilágítás mel­lett is szépen fejlődik Az új-zélandi spenót nit­rogénkedvelő növény, ezért a frissen trágyázott ágy ás ok­ban, vagy a humuszban gaz­dagon ellátott talajokban ér­zi jól magát. A saláta, ia zöldhagyma, a karalábé, vagy a korai borsó jó elővete,me­nye. De csak aikkor, ha az ágyások földjét gondosan megmunkáljuk, kertszerűen elmunkált magágyat biztosí­tunk részére. Április végétől — június elejéig — folya­matosan vethető. Egy-egy fészekbe -két-há- rom szem magot kell vetni 2—3 centiméter mélységbe. Mélyebbre ne ültessük mert a kelés bizonytalan, vonta­tott lesz. Akkor járunk el he­lyesen, (ha 50—80 centiméter sortávolságot és 40—50 cen­timéter főtávolságot biztosí­tunk növényeinknek. Ez azért lényeges, mert az új- zélandi spenót 80—120 cen­timéterre is megnőhet. Kú­szó, pozsgás szára van, me­lyen sajátos háromszög ala­kú vagy deltoid szerű húsos, pozsgás, haragoszöld színű leveleket fejleszt. Gondos gyomtalanítást igé­nyel mindaddig, amíg a .ta­lajt kellően be nem fedi. öntözővizébe néhány alka­lommal tegyünk lombtrá­gyát: pl. 0,1 százalék Peret- rdx I-et, mely a mikroelemek közül 9 százalék nitrogént, 6 százalék foszfor,pont-oxidot, 5 százalék kálium-oxidot tar­talmaz. Előfordul hart, hogy a ló­tücskök, a föld felszínéhez közeleső járataik készítése során, a szépen fejlődő nö­vények kidőlését, majd el- száradását okozzák. Ilyenkor feltétlenül védekezni kell! Jó hatású készítmény a ló­tücskök ellen (35 dkg 100 négyzetméteres dozírozás- ban) a Basudin 5G vagy a Diazinon 5G. A granulátumok kiszórá­sakor akkor járunk el he­lyesen, ha a szert sekélyen bemunkáljuk a talajba, majd permetszerű öntözéssel mint­egy eliszapoljük, „lezárjuk” a talajt. így a diszinon ható­anyagú szerek, szinte meg­sokszorozva tudják rovarölő hatásukat kifejteni! Ha azt tapasztaljuk — kü­lönösen július hónapban —, hogy párosodás idején a ló­tücskök a talaj felszínére jönnek, úgy csalétekként 30 —40 dekagramm, (100 négy­zetméteres adagolásban 30— 40 Galition 5G-t) szórjuk a talajra. E szer alkalmazá­sánál más a technológia, mert először finoman meg kell permetezni a talajt, s csak azután kell kiszórni a granulátumot. (A Galition 4,7 százalék fenitrotiont és 0,3 százalék — malationrt, va­lamint speciális csalogató­anyagot tartalmaz, melyet szívesen fogyaszt el a lótü­csök.) Az új-zélandi spenótot ak­kor érdemes szedni, ha a hajtásai elérték a 40 centi­méter hosszúságot. Ekkor nemcsak a fejlett lombleve­lek egy részét érdemes le­szedni, hanem a hajtásvége­ket is célszerű visszacsípni. Ugyanis a visszacsípés kö­vetkeztében a levélhónaljból újabb hajtások törnek elő, s így a levélhossz megnövel­hető! Az új-zélandi spenó­tot addig szedhetj ük, amíg a növényeket az első fagyok el nem pusztítják! Dr. Széles Csaba Tapasztalat csere A Nyíregyházi Központi Kertbarát Klub tagjai a kö­zelmúltban kulturális és szakmai tapasztalatcserén voltak Budapesten, Szentend­rén és Pomázon. Jártak a Budapesti Mezőgazdasági Múzeumban és az Állatkert pálmaházában is. Szentend­rén megtekintették a Kovács Margit Emlékmúzeumát, el­látogattak a Papp-szigeti kempingtáborba. Pomázon az ottani kert­barátok bemutatták szépen művelt kertjeiket. Bubán Sándorék kertjében a fűtés nélküli fóliaházban — mű­anyag fólia zsákokba be­plántált paradicsom, paprika és zöldségfélék korai, kiváló minőségű termését látták. A zsákokban 1 méter magas­ságig három sorban köröskö­rül betelepített zöldségféle­ség bőséggel terem. A nyír­egyháziak a kertlátogatáso­kat Wagner Gyula idős kert­barát hétvégi kis birtokán fejezték be, ahol a szőlők legértékesebb fajtáival is­merkedtek. Kétnyári virágaink abban kü­lönböznek az egynyáriaktól, hogy nem tavasszal vetjük mag- vaikat, hanem nyáron, s csak a következő esztendőben örven­deztetnek meg bennünket virág­pompájukkal. E virágokat igé­nyük alapján gyakorlatilag két fő csoportba kell sorolnunk. A rövid tenyészidejűeket július vé­gén, augusztus elején érdemes magvetéssel szaporítani, míg a hosszú tenyészidejűek magveté­sének legkedvezőbb időpontja a nyárelő. A magvetéstől a kelésig keze­lésük hasonló, csak az ápolás ideje eltérő. A hosszú tenyész- idejűeknek elérkezett a vetés­ideje. A magvakat tápanyagban gaz­dag, jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű talajba vessük. Vetés előtt a talaj felszínét gondosan egyengessük el, majd gyenge tö­mörítés után a felszínre vessünk. Á szórva vetett magvakat tiszta, fertőzésmentes folyami homok­kal fedjük be, megközelítőleg egy centiméter vastagon. A -magvak takarása után föl­tétlenül öntözzünk, de óvatosan, hogy az egyenletes magvetést az öntözéssel ne tegyük tönkre. A magvetés fölé melegágyi üveg­ablakot, vagy fóliát helyezzünk úgy, hogy a talaj felszíne és a takaró fólia között legalább fél méter légréteg maradjon. A takaró fólia fölé készítsünk árnyékolót, hogy a tűző nyári nap sugarai ne tehessenek kárt a csírázó magvakban és a kis növénykékben. A magvak kike­léséig többször öntözzünk, s nem árt, ha az öntözővízbe 10 literenként egy dekagramm Chi­A nyíllak megfelelő elhe­lyezése, gondozása és szak- szerű takarmányozása együt­tesen szolgálja az egészség védelmét és a gazdaságos árutermelést. Lehetőleg zárt istállós tar­tást válasszunk. Ha erre nincs lehetőség, akkor szél- árnyékos és eső ellen védett helyre telepítsük a fa- vagy műanyag ketreceket. Ilyen elhelyezés esetében a fém­ketrec nem ajánlatos, mert télen túl hideg. A nyiúlisitáUót csendes, nyugodt helyre építsük, és csak a nyulak számára. Saj­nos, sok helyen tapasztal­tam, hogy a tyúkok, disznók, kutyák közvetlen közelében (vagy együtt) helyezik el a nőin Fundazol 50 WP-t is te­szünk. így meggátolhatjuk a gombabetegségek terjedését, eset­leg károsítását. A rovarkártevők ellen (különösen a hangyák ká­rosak) Chinetrin 25 EC kiperme­tezésével védekezhetünk. Nem árt tudni, hogy a kétnyá­riak magvai nehezen és egye­netlenül kelnek, ezért jobb, ha bővebben vetünk. Palántázáskor — amelyet augusztus végén vagy szeptember elején kell elvégez­nünk — még Így is lesz mó­dunk a gyengébben fejlett nö­vénykéket eltávolítanunk. Mindig törekedjünk arra, hogy sokfélét — esetleg egy faj több fajtáját — szaporítsunk, mert így elérhetjük, hogy nemcsak szín­ben és formában gazdagíthatjuk a virágágyások növényválaszté­kát, hanem a virágzási időt is meghosszabbíthatjuk. A kétnyáriak többnyire hosz- szabb ideig virágzanak, mint az egynyáriak. Ezért helyes, ha az egy- és kétnyáriakkal együtt ve­gyesen hagymásokat és gumóso­kat is ültetünk a kert díszítésé­hez. . Mit keressünk a vetőmagbol­tokban? A mályvarózsát, a má­jusi margarétát, a százszorszé­pet, a harangvirágot, a sárgavi­olát, a törökszegfűt, a grenadin- szegfűt, a kétnyári nefelejcset, valamint az árvácskát. A kétnyári virágok telepítésé­vel érdemes megpróbálkozni, mert akinek kertjében szirmot bontanak, azok bizonyára nem mondanak le ezekről a helyen­ként már feledésbe merülő, de igen kedves virágokról. nyulakat. Ez i,gen rossz meg­oldás, mert betegségeket kaphatnak el tőlük és zavar­ják is ezek az állatok az anyanyulakat, ami miatt el­vetélhetnek és fiókáikat fel­falhatják. Az épület nyújt­son védelmet az időjárás vi­szontagságaitól és az idegen állatok behatolása ellen. A nyílászárókat lássuk el drót- és szúnyoghálóval. A ketrecek építésénél a ketrec anyagát mindenki maga választja meg, de mé­reteit a nyúl igényeihez kell alakítani. A túl kicsi ketrec a nyulak (tenyész) mozgás­igényét nem tudja biztosíta­ni és károsan hat a fizikum­ra, ami esetleg fialáskor bé­nuláshoz vezethet. A túl nagy ketrec viszont anyag­pazarlással jár és nagy he­lyet foglal el. A ketrecek op­timális méretei közepes tes­tű fajtánál 80 cm széles, 60 cm mély és 40 cm magas, nagy testű fajtánál 100 cm széles, 70 cm mély és 50 cm magas. A nyulaknak alig van iz­zadságmirigye, így nagy me­legben a felesleges hőt sza­porább légzéssel és a vala­mennyivel „megnőtt” fülén keresztül tudja leadni. Arra törekedjünk, hogy 16—18 C-fok legyen a hőmérséklet és 65% körüli a relatív pár ratartalom az istállóban. Ez azért fontos, mert a nyulak közérzete, étvágya ezen á klímán a legjobb és ekkor fejlődnek a legg/orsafcban Jávori Pál V. F. Védekezzünk a körtelevélbolha és a tarka szőlőmolylepkék ellen A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás megfigyelé­sei és a házikertekből érkezett jelzések alapján időszerű nö­vényvédelmi teendőkre hívjuk fel a figyelmet. Körtésekben ismét komoly kár­tétellel jelentkezett a körtelevél­bolha. A körtén, de a meggyfá­kon is tömegesen előforduló lár­vák intenzív táplálkozásuk kö­vetkeztében mézharmatot válasz­tanak ki, s ettől az egész fa fényesen ragacsossá válik. Ezen másodlagosan a korompenész te­lepszik meg, ami a megtermelt gyümölcsöt értéktelenné teszi. A kártevőt a hagyományos foszfor- savészterekkel csak gyéríteni le­het. Hatásos védelmet a szinteti­kus piretroidok biztosítanak. Ezek közül a Chinetrin 25 EC vagy a Decis 2,5 EC, 0,07 száza­lékban használható. A kártevő életmódjából következően a nyár folyamán újabb nemzedék fellé­pése is várható, ezért szükség esetén a kezelést ismételjük meg. A körte betegségei közül to­vább kell folytatni a varasodás elleni védekezést, az időjárástól függően 8—10, vagy 10—14 na­ponként. A permetezést Dithane M—45 0,2 százalékos vagy Zineb 0,3 százalékos oldatával végezhet­jük. Szőlőben a hónap harmadik de- kádjában a tarka szőlőmolylep­kék erős rajzását figyeltük meg. A tömeges lárvakelés július első dekádjától várható. A kártevő a szokatlanul száraz, meleg időjá­rási viszonyok között erősebb károkat okozhat, ezért ajánlatos ebben az időszakban ellene vé­dekezni. A lárvákat Ditrifon 50 WP, 0,2 százalék; Unitron 40 EC, 0,2 szá­zalék; Satox 20 VSC 0,4 százalék rovarölő szerek egyikével irt­hatjuk. Az elhúzódó rajzás mi­att szükségessé válhat a kezelés megismétlése. A betegségek kö­zül tovább kell folytatni a pe- ronoszpóra elleni védekezést, réz- oxiklorid tartalmú, vagy kombi­nált (pl. Recin—Super Miltox Special) készítményekkel. Liszt­harmat fellépése esetén tegyünk a permetlébe ként is. Felhívjuk a figyelmet az előírt óvó rend­szabályok és várakozási idők be­tartására! Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Bazsó Csongor Nyültenyósztés Egészség és gazdaságosság A rázompusztai kanyar A Hortobágy északi csücskéhez és Hegyalja tokaji kapujához simuló Nyíri Mezőség egyik ékessége az a Tisza-szakasz, amely az 517—520 folyamkilométer között még mindig a rázompusztai kanyar néven emlegetett. Egykor, a tiszalöki vízi erőmű építésének kezdetén itt verték a földbe az első vas szádpallókat. Üj meder épült az öreg folyó számára, amely az erőműhöz vezette és munkára fogta. A ré­gi rázompusztai kanyar pedig holtággá szelídült. Sokan csobaji holtágnak nevezik, mert jármüvekkel a Borsod megyei Csobaj fe­lől közelítik meg, holott a valódi csobaji holtág ettől a kanyartól északnyugatra helyezkedik el. — Nyugodtan nevezhetjük hor- igászparadlcsomnak a mi vizein­ket, mert Itt valóban nagy lehe­tőségek vannak a horgászok szá­mára — mondja Papp Jenő bá­tyánk, az erőmű fölötti üdülőte­lep horgásztanyáj árnak gondno­— Az erőmű alatti bal part 500 méteres szakaszán a köves, sod- rásos rész öreg harcsák, süllők, halinak tanyája. Sok pergető hor­gász dobál itt, de más módszer­rel is fogják a ragadozókat. Az erőmű alatti jobb part lassú vize pedig hatalmas pontyok tanyája. — Az erőmű fölötti duzzasztott szakaszon is mindkét parton jó pontyosi, harcsás, süllős helyek vannak fölfelé egészen a tárd ősi legelő alatti lassú, mély vízig. De itt ágazik ki a Tiszából a Keleti- főcsatorna és szemben ott van a régi Tisza-kanyar holtága, jó aműros, pontyos, süllős, csukás helyekkel. Kilós vereskeszegek, két kilón felüli dévérek is fogha­tók benne. Valóban tömör összegezés ez. A jó tíz kilométeres körzet, kö­zepében az üdülőtelep szép há­zaival, virágoskertjeivel, csárdá­jával, étkezdéjével, nem véletle­nül országos hírű hely. De sok külföldi vendég is megfordul itt Az álló és a folyó vizek minden változata megtalálható itt. Mély­ségek és lapos partok,, kövezések és bokros rejtekek, fortyogó sod­rások és sulymos, sásos, vízi­tökös holtágszakaszok jó meny- nyiségben és kapitális halakat kínálnak itt. Tavasz vége, nyár eleje táján jártunk az erőmű fölötti horgász­tanyán, ahol Papp Jenő gond- noknál lehet beszerezni a halá- szaiti termelőszövetkezet területi engedélyeit, napi és heti hor- gészjegyeit. (A hetijegy felnőt­teknek 80, ifiknek 20, a napijegy felnőtteknek 20, az ifiknek pedig 6 forint.) Megnéztük akkor a tájba szé­pen illő nádfedeles horgászta­nyát. Üvegezett társalgója a Ti­szára néz, négy négyágyas és két kétágyas szobája, főzőhelyisége, hűtőszekrényei, televíziója, rá­diója, egyéb hideg-meleg vizes komfortjai, tíz csónakot bérelhe­tő hajóparkja — szabolcsi hor­gászálom a megyevTisza-partjain. Mert a tanya „természet esen” nem szabolcsi illetőségű. A MO- HOSZ Hajdú-Bihar megyei Inté­ző Bizottsága építette immár (húsz éve — a felkínált lehetőség­gel a szabolcsiak annak idején nem éltek. (Vajon a még megle­vő sok vízparti lehetőségekkel mikor fognak élni?!) — Ha még három ilyen tanya lenne itt, az is kevés lenne az igényekhez képest — mondja Je­nő bátyánk, aki immár hét éve „gondnokol” itt április 1-től ok­tóber 30-ig. Mint mondja, a ta­nya beutalásos rendszerben van,, az igényeket hónapokkal előbb kell közölni Debrecenben. (Egyébként a horgász 30, a hoz­zátartozó 45 forintot fizet napon­ta, a csónökkölcsönzés beutalt­nak napi 30, kívülállónak pedig 40 forint.) De öt sátor elfér a ta­nya udvarán is, itt beutalás nél­kül-is lehet tanyázni napi 20 fo­rintért, amiért hideg-meleg vizet és főzőedényt is kapnak a sáto­rozik. Ha csónakhoz jut a vendég, máris elindulhat túrázni a holt­ágba a tanya kikötőjéből. 600 mé­ternyit kell folyással szemben evezni a túlparti „bejáratig”. Negyven méter széles csendes vi­zen 300 méternyit kell lapátolni a parti fák, bozótok zöld alagút- jáiban, aztán kitárulkozik az északnyugatnak, majd nyugat­nak tartó Tisza-ág 150—200 méter széles sík vize. Nem egészen két kilométer után délnyugatnak for­dul, de itt már két kőzárás áll­ja el a csónak útját. A két zárás közti ágas dzsungel süllőt, csu­kát ígér. A zárások utáni alsó szakasz 600. métere a legcsende­sebb, ide még a hétvégi motor- csónakázók sem tudnak „beha­tolni”. A holtágon régi örvények mélységei és sekélyebb lapályok váltják egymást. Hínáros rész alig van, nádat, sást, gyékényt csak a partszéleken találná. Az átlag háromméteres vízmélység változatos fenekű, iszapos és ke­mény talajok váltakoznak. A nagy keszegpart a tiszalöki ol­dalé. A pontyok, amurok kerge­tői a csobaji part ritkás erdejé­ben találnak helyet, ahol látni már néhány gólyalábú hétvégi házat, stégeket is. Az alsó, kőzárás utáni szakasz parti „indiánösvényei” jó hor­gászhelyekhez vezetnek. Szép pontyokat, sütőiapátnyi dévére- ket fognak itt. De ami említésre méltó: több horgász busára specializálta ma­gát ezen a vizen. 15—16 kilós bu­sákat fognak szép számmal a tej- poros „felhőetetés” után — pi­rosra festett csontkukaccal! De a főt krumplival, kukoricával fogott 10—12 kilós pontyok és amúrok sem ritkák. Papp Jenő bátyánk emlegeti dr. Kürthy László jogtanácsos 14 kilós tava­lyi potykáját és a 82 éves Kovács Zsiga bácsi 12 kilós pontyát, mondván, hogy „öreg horgász nem vén horgász!”. Azok, akik nem számíthatnak csónakra az átkeléshez, járműve­ikkel Tokajon át Tiszatardos, Ti- szaladány után Csobaj on keresz­tül jönnek ide a kertek alatt, majd a gáton át. Az elijesztő csupán az esős időszak, mert ak­kor a gát nem járható, gyalogol­ni kell. De minden fáradságot megér ez a környék, sok száz horgász jó zsákmányt adó, ked­ves kirándulóhelye. Pristyák József A holtág nyugati végén, a két kőzárás mögött szemet gyönyör­ködtető és eredményes horgászhelyek vannak mindkét parton. Vízben ácsorgó füzesek ágbogai mellett, sásos, tuskós, vagy éppen sima partokon és a nyílt vizen is jó fogás kínálkozik. (A szerző fel­vételei.) A nagy lehetőségek vizei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents