Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-17 / 168. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. július 17. Heves nemzetközi tiltakozást váltott ki Gabriel Valdes chilei ellenzéki politikus letartóztatása. Képünkön: a kereszténydemokrata párt elnökét, volt külügyminisztert rendőrök kísérik el otthonából. A HÉT ESEMÉNYEI CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Madridban a francia küldöttség javasolja, hogy Budapest legyen a tervezett európai kulturális fórum színhelye — Stone, washingtoni különmegbízott közép-amerikai körútja során mégsem találkozik a salvadori hazafiak képviselőivel KEDD: Szovjet—francia pártközi tárgyalások Moszkvában Jurij And­ropov és Georges Marchais részvételével — Az olasz parla­ment alakuló ülése — Ojabb országos tiltakozó nap Chilé­ben — Mauroy francia kormányfő befejezi magyarországi látogatását SZERDA: Gromiko és Kaddumi találkozója Moszkvában, napiren­den a Közel-Kelet problémái — A Biztonsági Tanács kon- kultációi a ciszjordániai feszültségről — A nyugatnémet kül­ügyminiszter Bulgáriában CSÜTÖRTÖK: A lengyel szejm ülése — A brit külügyminiszter Washingtonban — Arafat körútja az öbölmenti országokban, súlyos összetűzések Libanonban, Izrael részleges katonai át­csoportosításokat jelent be PÉNTEK: A Contadora-csoport közép-amerikai rendezési tervet fo­gad el, államfői .értekezletet hívnak össze Cancunba — A ba­jor CSU kongresszusa — Véres merényletek török célpontok ellen Párizsban és Brüsszelben SZOMBAT: Megállapodás születik Madridban a záródokumentum­ról, csak Málta él fenntartásokkal: július végén a külügy­miniszterek írják alá az európai biztonság kérdéseivel fog­lalkozó közleményt — Washingtoni bejelentés a Tajvannak szánt fegyverszállításokról A hét három kérdése Madridi tanácskozás Elfogadták a záródokumentumot O Mi történt a héten Madridban? Jó hír Madridból: csaknem három esztendőn át tartó tár­gyalások után megállapodtak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­ródokumentumában. Har­mincnégy résztvevő ország imár kinyilvánította egyetér­tését, egyedül Málta élt fenn­tartásokkal, mert nem látja elég hangsúlyosnak a medi­terrán térség problémáinak emüitését. Július végén így sor kerülhetett az ünnepélyes zárásra, amely Európa és Észak-Amerika államait a külügyminiszterek képviselik majd, s az értékelő beszédek mellett nyilván mód nyílik különböző két- és többoldalú megbeszélésekre, esetleg szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozóra is. A záródokumentum, az elő­zetes jelzések szerint, síkra- száll az európai biztonsági fo­lyamat folytatása mellett, s •több új tárgyalási fórumot irányoz elő. Stockholmban ér­tekezletet tartanak az európai katonai enyhülés, a leszerelés, ivalamint a bizalomerősítő in­tézkedések (így a nagy had­gyakorlatok, csapatmozgások szabályozása és bejelentése) kérdéseiről. Megbeszéléseket rendeznek majd gazdasági és humanitárius problémákról, Budapest pedig európai kul­turális fórumnak ad otthont. Hazánk természetesen öröm­mel vállalja e rangos nemzet­közi esemény megrendezését, házigazdái szerepét. Joggal érezhetjük úgy, hogy ez nem kis mértékben az európai biz­tonság ügyében végzett tevé­keny magyar külpolitika el­ismerése. Az igazsághoz tartozik, hogy a madridi finis korántsem volt zavartalan. A hét elején már- már úgy látszott, hogy a nyolc Semleges és el nem kötele­zett ország módosított javas­lata, valamint ennek spanyol kiegészítése nyomán viszony­lag könnyen létrejöhet a meg­egyezés. A szocialista orszá­gok készek voltak elfogadni ezt a kompromisszumot, s hajlott arra több nyugat-euró­pai állam is. Kampelman amerikai főmegbízott azon­ban újabb amerikai követelé­sekkel állt elő, amelyek a konferencia eredményességé­nek megakadályozására irá­nyultak. így a most záruló hét mindvégig az intenzív tárgya­lások jegyében állott, min­dennap plenáris ülést tartot­tak. Végül újabb „túlórákkal” számos nemhivatalos kelet- nyugati eszmecsere révén szombat hajnalra jött létre a megállapodás. A kompromisszumos jelleg és .a születési körülmények nyilván rányomják bélyegüket a záródokumentumra, de túl az egyes, konstruktív vagy kevésbé konstruktívabb rész­leteken, a lényeg, hogy 1979 óta ez az első jelentős kelet —nyugati megegyezés. Ilyen értelemben betűjével, s kü­lönösen szellemében szem­ben áll azzal a washingtoni politikával, amely a békés egymás mellett élést szol­gáló párbeszéd helyébe a terméketlen konfrontációt, a hidegháborús légkört sze­retné állítani. O Mi a jelentősége a Con­tadora-csoport tevé­kenységének? A nemzetközi politikában is gyakran alkalmazunk rö­vidítéseket és fogalom- összevonásokat. A közép­amerikai válság kapcsán így esik szó a négyekről, más néven a Contadora-csoport- ról. Contadora egy Panamá­hoz tartozó, kedvező éghaj­latú szigetecske: itt tárgyal­tak először Venezuela, Ko­lumbia, Mexiko, s a házigaz­da Panama képviselői egy salvadori rendezés lehetősé­geiről, a Nicaragua körüli hadüzenet nélküli háború megszüntetéséről. A tervek szerint a négy ország ál­lamfőinek cancued csúcsér­tekezletén megvitatják a külügyminiszterék által már formába öntött közép-ameri­kai béketervet. Előzetes érte­sülések szerint ennek lénye­ge egy salvadori tűzszünet létrehozása, a külföldi be­avatkozás kizárása és va­lóban demokratikus válasz­tások megszervezése. Közben Washington úgy tett, mintha tenne valamit a megoldás érdekében, de gya­korlatilag semmi érdemleges sem történt. Richard Stone, az új amerikai különmegbi- zott újabb körutat tett a tér­ségiben, s ennek kapcsán olyan hírek láttak napvilá­got, hogy valahol, feltehető­leg Costa Ricában találko­zik a salvadori hazafiak képviselőivel. A hírek és cáfolatok áradata után azon­ban kiderült, hogy a találko­zó elmaradt. Stone ugyanis azzal a feltétellel állt elő, hogy a hazafiak tegyék le a fegyvert és vegyenek részt a salvadori diktatúra által szer­vezendő választásokon. Ám vajon hogyan lehetne mind­ezt elfogadni, amikor a junta által ellenőrzött területeken szörnyű terror uralkodik, ha­lálbrigádok tevékenykednek, hetente fedeznek fel újabb tömegsírokat? A hazafiak ké­szek tárgyalni, de feltételek nélkül, s az Egyesült Álla­mokat nem tekinthetik pár­tatlan, kívülálló közvetítőnek. A salvadori, guetamalai, hondurasi rendszerek pénze- lőjét, fegyverszállítóját, had­seregük kiképzőjét a salvado­ri hazafiak joggal tekintik a másik oldalon állónak. Kü­lönösen, hogy Washington­ban számos politikus, az úgynevezett „szimmetria-el­vet” képviseli. Magyarán, ha a salvadori szövetségesnek nehézségei vannak, akkor a maguk részéről hasonló gon­dokat próbálnak okozni a ni- caraguai sandinista hatalom- inak. Csupán arról feledkez­nek meg, hogy míg Salvador­ban egy belső elégedetlenség szülte a felkelés folyik, ad­dig Nicaraguában a Floridá­tól Hondurasig kiképzett el­lenforradalmárok külső be­vetése jelenti a problémát, így a Contadora-csoport bé­keterve sem valószínű, hogy rövid időn belül kibontako­záshoz vezetne. © Miért csoportosítják át az izraeli erőket Liba­nonban? Előfordul, hogy a szükség­ből erényt próbálnák ková­csolni: ilyen taktikai játsz­ma megy most végbe Liha- non körül, amikor izraeli be­jelentés történt a megszálló hadsereg átcsoportosításáról és részleges visszavonásá­nak lehetőségéről. Izrael je­lenleg Libanon területének mintegy harmadát tartja fennhatósága alatt. Amint fokozódnak az ellenállási ak­ciók, úgy nő hadseregének veszteségliisitája, vihart ka­varva a közvéleményben, sőt a jeruzsálemi parlamentben is. A csapatátrendezéssel ezt a terhelést akarják csökken­teni, ám közben újabb súlyos bonyodalmakat idéznek fel. Gyakorlatilag két szakasz­ban történne az izraeli át­csoportosítás. Először Da- ■mourig, Bejrúttól mintegy 10 kilométerre délre, később az Avali folyóig, a libanoni fő­várostól negyven kilométerre délre vonnák vissza a csapa­tokat, de azok továbbra is megőriznék állásaikat a Be- kaa-völgyben, ahol alig 25— 30 kilométernyire Damasz­kusziéi, farkasszemet néznek a Szíriái erőkkel. A kiürítés, amely elsősor­ban a Bej rút—Damaszkusz főútvonal körüli térségre és a Suf-hegységre vonatkozik, több szempontból is feszült­ségkeltő tényező lehet. Ha a Suf-hegységbe a libanoni kormányhadsereg vonul be, felborul a dirúzok és falangis- ták itteni törékeny egyensú­lya. Ha viszont a „nemzetkö­zi ellenőrző erők” is .benyo­mulnak, ezzel kiterjedne az amerikai katonai jelenlét. Maga a bejrúti kormány at­tól tart, hogy a látszólagos visszavonulás magában rej­tené egy tartós izraeli beren­dezkedés veszélyét Dél-Liba­noniban, ami szinte egyértel­mű az ország felosztásával. Végül, de nem utolsó sorban az izraeliek távolodása Észak-Libanontól talán olyan meggondolásokból is fakad, hogy a front áthelyeződése tovább élezheti ott az vi- szálykodó palesztin csoportok ellentéteit. A Közel-Keleten vigyázni kell a szavak jelentésére: a libanoni békeszerződés min­dent hozott, csak nem békét — a részleges csapatátrende­zési tervek pedig nem jelen­tenek valódi ki vonulást... A madridi találkozón pén­teken a résztvevő országok képviselői — Málta kivételé­vel — elfogadták a záródoku­mentum-tervezet szövegét. Ezzel — csaknem három esztendő diplomáciai fárado­zásainak eredményeként — sikerrel érhet véget az a mad­ridi tanácskozássorozat, amely a Helsinkiben elfogadott zá­róokmány szellemében az európai biztonság és együtt­működés ügyének előmozdí­tására hivatott. Á péntek délelőtti plenáris ülésen hivatalos meghívás hangzott el a résztvevő or­szágokhoz a Bernben 1986- ban megrendezendő szakértői értekezletre, amelynek tár­gya a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcso­latok kérdése. A találkozó egyhónapos vi­ta után jóváhagyott tervezem tének részletei több változ­tatást mutatnak a semleges és el nem kötelezett országok márciusi tervezetével össze­vetve. így helyt kapott az a javaslat is, hogy kiemelkedő kulturális személyiségek rész­vételével Budapesten tartsa­nak fórumot 1985. októberé­ben és ennek előkészítését szintén a magyar fővárosban rendezzék egy évvel koráb­ban. A Közös Piac tagállamai nevében Görögország képvi­selője jelezte, hogy az új for­mába öntött szöveget készek előzetes jelleggel elfogadni, majd ugyanilyen tartalmú nyilatkozatot tett a norvég küldött a NATO-tagállamok nevében. ŰRHAJÓSOK APRÓHIRDETÉSE Kanadában apróhirdetés útján toboroznak űrhajóso­kat. Pénteken a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács ap­róhirdetést tett közzé az or­szág lapjaiban. Ebben hat személyt keresnek, akik haj­landók lennének részt venni űrutazáson. Kanada két űrkí­sérlet végrehajtását tervezi amerikai űrhajókon 1985 vé­gén, vagy 1986 elején. A ta­nács repülésügyi szekciójá­nak igazgatója elmondotta, hogy az egyik kísérlet az űr­hajósoknál mozgás közben fellépő rossz közérzetet vizs­gálná, a másik pedig az űr­hajó hasznos terhét határoz­ná meg. Az igazgató közölte, hogy egy programot három tagú kanadai űrhajós csapat végezne el. Kifejezte remé­nyét, hogy az apróhirdetésre Kovaljov szovjet külügymi­niszter-helyettes a szocialis­ta országok nevében ismétel­ten támogatólag foglalt állást a tervezet mellett. Málta képviselője — kor­mányának utasítására hivat­kozva — közölte, hogy nem áll módjában a tervezet el­fogadása és további konzul­tációra van szüksége. Az osztrák küldött ezután a semleges és el nem kötele­zett országok nevében indít­ványozta, hogy a találkozó be­fejezését jelentő külügymi­niszteri szintű záróülésekre július 27—28—29-én kerüljön sor. A madridi találkozó legkö­zelebbi teljes ülésének idő­pontja: hétfő, 16 óra. Az európai enyhülés ügyé­ben kiemelkedő fontosságú madridi találkozó záródoku­mentum-tervezetét tehát egy kivétellel valamennyi ország képviselője elfogadta. Ameny- nyiben a máltai álláspont kedvező irányban módosul és az érintett kormányok elfo­gadják a külügyminiszteri szintű záróülés időpontját, akkor — a péntek éjszaka létrejött megállapodás alap­ján — július végén sor kerül­het az európai enyhülés és biztonság kérdéseivel foglal­kozó madridi találkozó sike­res befejezésére. Ezzel a Hel­sinkiben 1975-ben kijelölt út újabb szakasza zárul le, és a Madridban elfogadandó záró- dokumentum szellemében az aláíró államok tovább tevé­kenykedhetnek a népek kö­zötti megértés és közeledés útjának egyengetésén. sok nő is jelentkezik majd. A hirdetők nem kötik élet­korhoz a jelentkezéseket. ANZUS Az amerikai küLügyminisz- térium bejelentette, hogy a jövő hét elején megtartja 32. ülését az ANZUS tanácsa. Az Ausztráliát, Üj-Zélandot és az Egyesült Államot tömörí­tő katonai-politikai szövetség tanácsának ülésén a tagor­szágok külügyminiszterein kívül a hadügyminiszterek is részt vesznek. LEZUHANT SZÁLLÍTÓGÉP Az Egyesült Államok Ten­nessee szövetségi államában lezuhant egy radioaktív anyagot szálító repülőgép. A két pilóta megmenekült, a légitársaság nem közölte, hogy a gépen milyen radio­aktív anyagot szállítottak. Réti Ervin Hírügynökségek jelentik Eurorakéta-tervek: Telepítési kilátások... (Novoje Vremja — KS) Reagan salvadori mutatványa: Valahol itt kell megbújni a megoldásnak ... (Asahi Shimbun — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents