Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-15 / 166. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. július 15. Kommentár Legyen-e csúcs­találkozó? égy esztendeje, 1979. jú­niusának egyik verőfé­nyes napja a világpo­litikában is reményt keltőén verőfényes volt: ezen a na­pon írták álá Bécsben a SALT—II. szerződést, feltéve a koronát a szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, s ezáltal szimbolikusan az enyhülés évtizedére aiztán, a remé­nyek gyorsan szertefoszlot­tak. A szovjet—amerikai kap­csolatok, s velük együtt a vi­lágpolitikai viszonyok feszül­tekké, rosszakká váltak. Sokan vélik úgy, hogy egy újabb csúcstalálkozó megfordíthat­ná a négy éve veszélyes irányba fújó szeleket. Hiszen a hetvenes évek legmagasabb szintű szovjet—amerikai ta­nácskozásai mindig a nem­zetközi élet jó szeleinek ked­veztek. Mindig hoztak olyan eredményeket, megállapodá­sokat, amelyek továbblendí­tették az enyhülés kerekét Csakhogy ma az enyhülés legalábbis tetszhalott, tehát jogos a kérdés: érdemes-e csúcstalálkozol tartani ilyen világpolitikai helyzetben? Nos, az Egyesült Államok szenátusa igennel válaszolt erre a kérdésre. Az amerikai külpolitikát mindig is nagyon befolyásoló kongresszusi „fel­sőház” álláspontja szerint Reagan elnöknek „a kölcsö­nösen elfogadható legközeleb­bi időpontban” találkoznia kellene Andropov szovjet ál­lamfővel. Fontos politikai esemény ez, hiszen az Egye­sült Államok külpolitikai tet­teit irányító elnök es kor ■ mányzata nem teljesen ezen a véleményen van. Reaganék megfogalmazása szerint egy ' csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha azon van esély valami eredményt el­érni. Ezzel a téténél volta­képpen a szovjet vezetés is egyetért, csakhogy nagy a kü­lönbség abban, hogy miféle eredményekre gondolnak a Kremlben és a Fehér Ház­ban. Az amerikai kormány ed­digi külpolitikai vonalából ítélve a hivatalos Washing­ton szerint az eredmények a Szovjetunió jelentős enged­ményei lennének, mind poli­tikád, mind katonai téren. Moszkvában viszont úgy vé­lik, hogy a két félnek köl­csönösen tiszteletben kell tartania a másik érdekeit, mindenképpen meg kell őriz­ni a katonai egyensúlyt, s egyiknek sem szabad töre­kednie egyoldalú előnyök el­érésére. Ilyen csúcstalálkozó előkészítésére késznek mu­tatkozik a Szovjetunió. De csak ilyenére. A Reaga n-kormány azon­ban egyelőre az ilyen talál­kozót értelmetlennek tartja, nyilván azért, mert nem lát benne hasznot saját politikai céljai szempontjából. A Fe­hér Házra azonban ebben a m kérdésiben is mind nagyobb nyomás nehezedik. Az. euró­pai szövetségesek kiállnak ugyan a washingtoni külpo­litika mellett, ugyanakkor mind gyakrabban jegyzik meg, hogy kívánatosnak tar­tanák a nagyobb rugalmas­ságot S egyértelműen sürge­tik a csúcstalálkozó megszervezését. Most pedig már közvetlen közelről is efelé'tolják az elnököt: hatalmának eddigi legfőbb bázisa, a republikánus több­ségű szenátus is találkozást sürget a szovjet államfővel. Ennek ellenére nem valószí­nű, hogy a csúcstalálkozó ha­mar létrejöhet. De hogy sür­gető lenne egy valódi ered­ményeket hozó csúcs, az nyil­vánvaló. Avar Károly CIPRUS: Július 15—21.: r Szolidaritási hét Július 15-től 21-ig tart a ciprusi néppel való nemzet­közi szolidaritás hete, ami új alkalmat ad arra, hogy ismét reflektorfénybe kerüljön a hosszú évek óta húzódó cip­rusi válság. Afrodité szigetén a meg­osztottság állapota változat­lan. Északon — török kato­nák védőszárnyai alatt — Ra­uf Denktas „szövetségi álla­ma”, délen pedig az Athén­nal szoros kapcsolatban álló Ciprusi Köztársaság, Szpirosz Kiprianu vezetésével; a „zöld vonal” mentén (amit a törö­kök Attila-vonalnak nevez­nek) ENSZ-katomák; rendre kudarcba fulladó közösség- közi tárgyalások, elutasított rendezési tervek, eredmény­telen felhívások egy nemzet­közi konferencia összehívá­sára — a ciprusi probléma lassan kiérdemli az „elfelej­tett konfliktus” minősítést. A patthelyzet nem mindenki­nek rossz. A NATO-rŐl van szó. A Földközi-tenger keleti medencéjének térsége straté­giai jelentőségű körzet. Cip­rus a mediterrán világot kö­ti össze a Közel-Kelettel, s mint ilyen, igen fontos a nyugati katonai szövetségi rendszer számára. A tartós arab—izraeli szembenállás miatt Washingtonnak jól jön, ha a NATO a szintérhez kö­zel fekvő térségben támasz­pontokkal adhait nyomatékot szavának. Hogy a volt gyar­mattartó, Nagy-Britannia zászlaját vagy éppen NÄTO- lobogót lenget-e a szél a haditengerészeti kikötőkben, az mindegy, fő, hogy a tá­maszpontok „a szovjeteket ellensúlyozzák”, s erősítsék a NATO déli szárnyát, amely- lyel különben is bajok van­nak. A hetvenes évek közepén Portugália, aztán Olaszország vált „bizonytalan tényezővé” a baloldali befolyás akkori növekedése miatt. Most pedig Andreasz Papandreu szocia­lista párti görög kormánya okoz főfájást Washingtonban és * a brüsszeli NATO-köz- pontbam egyaránt. Az persze kínos az Egye­sült Államoknak, hogy a NATO két tagja — Athén és Ankara — egymással viszály- kodik. Washington úgy akar­ja létrehozni a „pax ameri- canát” Athén és Ankara kö­zött, hogy abba bevonja Cip­rust is. Felhasználja a jelen­legi rendezetlen állapotot, amelyben a görög és a török felet — hűségüket biztosítan­dó — egyaránt támogatásával kecsegteti. Az pedig, hogy mi lesz az 1974-es török invázió után hontalanokká vált cip­rusiak tízezreivel, az vajmi kevéssé érdekli a NATO stra­tégiai tervezőit. DÍSZSZEMLE PÁRIZSBAN. A nagy francia forradalom 194. évfordulója alkalmából csütörtökön délelőtt katonai dísz­szemlét rendeztek Párizsban. A díszszemle fő eseménye a gyors bevetésre kész francia erők kötelékébe szánt helikop­teres és páncélos elbárítóegységek tisztelgése volt. A dísz­szemle előtt Francois Mitterrand köztársasági elnök katonai gépkocsiról szemlélte a Champs Elysée-n, a Charles de Ga- ulle-Etoile tértől a Concorde térig felsorakozott egységeket. Cella vagy Ritz Londonban az éjszakai szállás olcsóbb a híres Ritz- szállóban, mint egy rendőrsé­gi cellában. A brit belügymi­nisztérium parlamenti előter­jesztése szerint a londoni rendőrség egy őrizetes éjsza­kai „szállásáért” 97 fontot számol fel a minisztériumnak. Az elegáns Ritz-szállóban vi­szont „csak” 79 fontba és 35 pennybe kerül egy éjszaka. A KELET-MAGYARORSZÁGI KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT pályázatot hirdet — STATIKUS TERVEZŐI, — SZERKEZETTERVEZŐI, — ÉPÍTÉSZ TERVEZŐI munkakörök betöltésére. KÖVETELMÉNY: felsőfokú végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat. Valamint: — FUVARDlJKÉPZÖ munkakör betöltésére. KÖVETELMÉNY: tarifőri szakvizsga, 5 éves szakmai gyakorlat. JELENTKEZNI LEHET: részletes önéletrajz leadásával személyesen, vagy levélben a személyzeti és oktatási osz­tályon. LEVÉLCÍM: 4401 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7. (1082) Sokoldalúan fejlídB magyar—szovjet kapcsolatok A magyar—szovjet kapcsolatok a mar­xizmus—lenini zmus, a proletár internacio­nalizmus alapján a testvéri barátság és együttműködés szellemében, eredménye­sen fejlődnek. Kapcsolataink sokoldalú fejlesztésében különleges jelentősége van az MSZMP és az SZKP testvéri viszonyának, a rendszeres legmagasabb szintű találkozóknak és véle­ménycseréknek. Kádár János, az MSZMP KB első titkára 1981-tben három alkalom­mal járt a Szovjetunióban, A múlt évben ott volt Leonydd Brezsnyev temetésén és a Szovjetunió fennállása 60. évfordulója al­kalmából rendezett moszkvai ünnepsége­ken. Ez év júliusában részt vett a hét euró­pai szocialista ország moszkvai találkozó­ján. Szovjet párt- és kormányküldöttség leg­utóbb 1979-iben tett hivatalos, baráti láto­gatást Magyarországon. Kiterjedték és egyre hatékonyabbak ál­lamközi kapcsolataink. Apró Anitái, a ma­gyar országgyűlés elnökének vezetésével 1978-iban parlamenti küldöttség járt hiva­talos látogtáson a Szovjetunióban, amelyet Eduárd Sevardnadze, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsának kép­viselője vezetésével 1981-ben szovjet par­lamenti delegáció viszonzott. Aktívak korrmányköczi kapcsolataink. Lá­zár György, a Miinisiztertanács elnöke 1979- bem tett hivatalos látogatást a Szovjetunió­ban. Nyikolaj Tyihonov, szovjet miniszter- elnök 1981 decemberében viszonozta a lá­togatást. Rendszeresek a miniszterelnök­helyettesi és miniszteri találkozók is. A minisztériumok és a főihatóságok hosszú tá­vú tervek alapján, jórészt a kormányközi bizottságokban működnek együtt. Külpolitika, áruforgalom Külpolitikai tevékenységünk összehango­lása, a közös álláspontok kidolgozása érde­kében magyar külügyminiszter 1981 ápri­lisában járt Moszkvában. Kijevi konzulá­tusunk 1969 óta működik, il létékes ségi .terü­letét ez évben kiterjesztették Moldáviára is. Leningrádban 1978-ben .nyílt meg a magyar főkonzulátus, 1980 márciusában pedig szov­jet főkonzulátus kezdte meg működését Debreceniben. Hagyományosan jól fejlődik a két ország fegyverbarátsága, jók a kapcsolatok a Ma­gyar Néphadsereg és az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó szovjet déli had­sereg csoport között. Sokrétű és gyümölcsöző együttműködést valósítanak meg a két ország társadalmi és tömegszervezetei. A magyar—szovjet ba­rátság ápolásában elismerésre méltó mun­kát végez a Magyar-Szovjet Baráti Társa­ság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. Egyré konkrétabbak és tartalmasabbak a testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok. A magyar—szovjet gazdasági együttmű­ködésnek sok szempontból meghatározó szerepe van. Teljes külkereskedelmi for­galmunk mintegy egyharmadát, a szocialis­ta országokkal folytatott áruforgalom több mint felét a Szovjetunióval bonyolítjuk. A két népgazdaság munkamegosztásá­nak méreted és történelmileg kialakult ter­melésszerkezete kedvező lehetőséget teremt számunkra a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok továhbi fejlesztéséhez és bőví­téséhez. Moszkvában 1981 márciusában ínták alá az 5 évre szóló magyar—szovjet árucsere- forgalmi és fizetési megállapodást Eszerint a két ország árucsere-forgalmának értéke 5 év alatt eléri a 34 milliárd rubelt. Az utóbbi öt évben szakosítási és kooperációs szerződéseik keretében vásárolták a magyar vállalatok a Szovjetunióból származó im­port egyötödét. Exportunkban a szakosított és kooperációiban gyártott termékek aránya valamivel több mint 30 százalék. Az 5 évre szóló árucsere-forgalmi és fizeté­si megállapodás szovjet gépek széles válasz­tékának a szállítását irányozza elő, és több millió tonna nyersolajat és olajszármazé­kot, kőszenet, kohókokszot, több milliárd köbméter földgáz, sok miliárd kWó villa­mos energiát s több minit 10 millió tonna vasércet vásárolunk a Szovjetuniótól. Je­lentős mennyiségű színesfémet és hengerelt árut, vegyipari terméket, faáruit, cellulózt, papírt s fogyasztási cikket is importálunk. ■fHi A magyar export fémforgácsoló szerszám­gépekből, kovácsoló-, sajtológépekből, ká­belekből és vezetékekből, emelő-szállító berendezésekből, élelmászeripari és hűtőbe­rendezésekből, konfekcióipari, vegyipari, kereskedelmi és vendég látóipari, híradás­technikai berendezésekből, kórházi és gyó­gyászati eszközökből és berendezésekből, mezőgazdasági gépekből áll. Jelentős meny- nyiségű vegyipari terméket, növényvédő szereket, építőipari anyagokat, vetőmagva­két és oltványokat, továbbá premix takar­mánykeverékeket is vásárol tőlünk a Szov­jetunió. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink exportja is jelentős nagyság- rendű. Nagy mennyiségű fogyasztási cikket, konfekcióterméket és kötöttárut, divatcik­ket, bútort, gyógyszert, illatszert és kozme­tikai cikket, mosószereket is exportálunk. Az öt évre szóló árucsere-forgalmi meg­állapodást időarányosan teljesítettük. Az el­múlt évben külkereskedelmi forgalmunk meghaladta a 7,4 milliárd rubelt, és az idei valószínűleg még ezt is túlszárnyalja. Ipar, mezőgazdaság, kultúra Több más területen is fokozzuk együtt­működésünket a baráti Szovjetunióval. így hazánk is részt vesz a Szovjetunióban a gázvezetékek építésében. Ugyancsak inten­zívebbé válik együttműködésünk a timföld- és alumíniumgyártásban, és számottevőek a kapcsolatok a Magyar Népköztársaság, va­lamint az Ukrán SZSZK, a Grúz SZSZK, az Azerbajdzsáni SZSZK, a Moldáviai SZSZK illetékes szervei között. Szovjet szakembe­rek segítik Magyarországon a kőolaj és földgáz földtani feltáró” munkálatait Haté­kony az együttműködés a két ország szak­emberei között az energia- és nyersanyag­takarékosságban is. Mind közvetlenebb kapcsolatok alakulnak ki az egyesülések, vállalatok és más szervezetek között. Ma­gyar szakemberek is részt vesznek a szov­jet élelmiszeripari, bútoripari, kereskedelmi, vendéglátóipari és lakossági szolgáltató vál­lalatok rekonstrukciójában és korszerűsíté­sében. A két ország mezőgazdászai is intenzív, hatékony együttműködésre törekszenek. így a Szovjetunió egyes területein magyar ku­koricatermesztési rendszer bevezetését ter­vezik. Az Azerbajdzsáni SZSZK-ban és a Grúz SZSZK-ban Broiler-csirkeüzem, a Grúz SZSZK-ban sertéstelep és takarmány­keverő üzem épül, magyar közreműködés­sel. Tárgyalások folynak a magyar—szovjet vasúti, vízi, közúti és légi közlekedési kap­csolatok szabályozásáról, a szovjetunióbeli hmelnyicki atomerőmű magyar részvétel­lel való építéséről. Megfelelő szinten egyez­tetik az árufuvarozásokkal kapcsolatos kér­déseket is. A magyar—szovjet kulturális kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, és egyre gazdagod­nak. Kulturális együttműködésünk egyez­ményeken alapul, az új kulturális-tudomá­nyos kormányközi egyezményt 1979 júniu­sában írtuk alá. Kulturális kapcsolataink­ban kiemelkedő szerepet játszik a magyar— szovjet kormányközi együttműködési bi­zottság, amely a maga nemében első volt a szocialista országok kulturális kapcsolatai gyakorlatában. A szovjetunióbeli kulturális rendezvé­nyek közül kiemelkedett 1981-ben a Bar­tók-évforduló eseménysorozata, az elmúlt esztendőben pedig a Kodály-centenárium megünneplése. A magyar—szovjet tudományos kapcso­latokban az utóbbi években jelentős minő­ségi fejlődés tapasztalható, elsősorban a természettudományokban. Bár a tudomá­nyos együttműködésnek még mindig legin­tenzívebb területe a sznkcmbercsere, a súlypont fokozatosan áthelyeződik a tény­leges közös kutatásokra. Jelenleg mintegy 80 témán dolgoznak együtt magyar és szov­jet tudósok. Tudományos együttműködé­sünk jelentős eseménye volt az első szov­jet—magyar űrrepülés. Mintegy ezerkétszáz magyar diák tanul a Szovjetunió felsőfokú tanintézeteiben. Ez évben száztíz új hallgató kezdi meg tanul­mányait a szovjet egyetemeken, főiskolá­kon.

Next

/
Thumbnails
Contents