Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

1983. július 14. Kelet-Magyarország 7 Í3W5?v \éi(kV V'3Wfr^ ?3W&$ ^éffeV väfe$ 33H&9 *érfeV \ér<(?V \éfT<?V va GYERMEKVILÁG Meggyűrűzték a partifecskéket Jó eredménnyel zárult az a gyűrűző vándortábor, ame­lyet megyénk madarászai szerveztek Nyíregyháza kör­nyékének partifecske telepei­hez. A munkát Űjfehértón kezdtük, majd innen Császár- szállás, Polyák-fookor és Le­velek homokbányáiban gyű­rűztünk. Ezek a kis, barna hátú fecskék ugyanis elha­gyott homokbányák függőle­ges falaiba fúrják 50—60 cen­timéter mély üregüket, mely­nek vége kiöblösödik. Ebben a madártollal bélelt kis barlangban kotlik 13—14 ■napig a fecskepár 4—6 tojá­son. A fiatal madarak 20 na­pig nevelkednek a fészekben, majd kirepülnek, de még sokáig a fészkelőhely közelé­ben tartózkodnak. Ezt hasz­náltuk ki mi is, és a lyukak elé húzott hálóval az egy hét alatt 1100-nái is több ma­darat sikerült megjelölnünk. A gyűrűzés mellett sok más, a fecskék fészkelésére vonat­kozó adatot is felvettünk, melynek értékelése és rend­szerezése tart. A mikroklíma- vizsgálatokból kiderült töb­bek között, hogy a földben lévő fészek hőmérséklete mennyire kiegyenlített, mert míg a külső hőmérséklet 20 és 52 fok között változott a napon, addig a költőüreg csak 29 Celsiusig melegedett föl, s ez az érték egész nap és éj­jel is állandó volt. Munkánkat nagy érdeklő­déssel kísérték a helybeliek, gyakran odajöttek érdeklőd­ni, kérdezgetni. Különösen a gyerekeknek jelentett nagy örömet és élményt, hogy kö­zelről láthatták a madarakat, és gyűrűzés után Ők enged­hették el őket. Itt hadd idéz­zem egyik nagy ornitológu­sunk mondását: „A vadász­nak megvan az az öröme, hogy megszerezheti a mada­rat, a madarásznak pedig, hogy el is engedheti.” Petrilla Attila RATKÓ JÓZSEF: A szél Bakot ugrik a bokrok hátán. Nahát, hogy mit ki nem találna! — csóválja nagy busa fejét mosolyogva a nyárfa. Groteszk Mindenhez van jogom, hát játszom. Föntről gyereknek, lentről embernek látszom. Hajnal Gyászol a szél, kendőt lobogtat, nedves arcán könnyet ragyogtat, fénylő nyomait szárítgatja az elmaszatolt csillagoknak. Teke Céloz, majd hirtelen követ gurít a hegy. Koppan a fa, de nem dől el, csak megremeg. Biztos, ami biztos anyuval Barátkozás a vízzel. Mester Attila: Matyó király és a boltok Matyó királlyal szemben egy ószeres lakott, durranós kulcsot árult, meg ördöglakatot. Mellette volt egy bolt, ajtaja csupa pánt, nem árultak ott mást, csak szájharmonikát. Tovább egy arcképfestő s egy pék következett, az egyik folyton festett, a másik meg evett. Végül az órás műhelye — az volt ám a csoda — kismutatókkal volt tele harminchárom szoba. Matyó szegény király volt, nem költhetett sokat, mégis minden nap sorrajárta e furcsa boltokat. Vett egy durranós kulcsot, egy ördöglakatot, barmónikát is vett, pedig fütyülni sem tudott. És minden nap betért a festő műhelyébe, lefesttette magát két kiflivel kezébe’. Mindegyikükkel váltott néhány baráti szót, s zsebében vidáman ketyegtek a kismutatók. Jó szórakozás a vízilabdázás. (Császár Csaba felvételei) Á padisah és a hangya (TADZSIK MESE) Egyszer a hatalmas padisah összegyűjtötte a seregét, és hadba indult. Az út hetedik napján az egyik lovas szétta­posott egy hangyabolyt. A föld alól mérges kiáltás hal­latszott: — Micsoda fajankó vezeti a sereget, hogy még az utat se ismeri? A padisah meghallotta a becsmérlő szavakat, szörnyű haragra gerjedt, és parancs­ba adta, hogy fogják el a fel­ségsértőt. A katonák egy hangyát ve­zettek a színe elé. A nagyúr elámult: — Akkora, mint egy morzsa, és mégis milyen vakmerő! — Jobb kicsinek és bátor­nak, mint nagynak és osto­bának lenni — mondta büsz­kén a hangya. — Milyen nagy a fejed! — csodálkozott tovább a padi­sah. — Hát igen, legalább van elég helye az eszemnek. — És miért olyan vékony a derekad? — Az igazi dzsigit nem él­hal a hasáért, mindig mérték­kel eszik-iszik. — Mennyit eszel meg egy esztendőben? — Elegendő egy szem búza. — Ezt aztán már nem hi­szem! — Az igazi dzsigit sohasem hazudik — sértődött meg a hangya. — Könnyen ellenőrizhetem a szavaidat — mondta a pa­disah. — Skatulyába záratlak, és egy szem búzát rakatok melléd. Meglátjuk, mi lesz belőled esztendőre. A katonák megragadták a hangyát, bezárták egy skatu­lyába, és táplálékul odatettek neki egy búzaszemet. Eltelt az esztendő. A padi­sah már régen megfeledkezett a hangyáról. Végül az egyik katonája juttatta eszébe. Ki­nyittatja a skatulyát, és ál- mélkodva látja, hogy az egész év alatt a hangya csak egy fél szem búzát fogyasztott el. — Miért csak a felét etted meg? — kérdezte. — Azért, mert megeshetett volna, hogy annak az ostobá­nak, aki ide becsukatott, még egy évig nem jutok az eszé­be. Úgyhogy minden eshető­ségre számítva meghagytam egy fél szemet tartalékba — felelte a hangya. Vándor- táborozok Két keréken A STARTHELYRE vonattal érkezett a Nyíregyházi 5. sz. Általános Iskola lelkes kis csapata, ök 16-án fejükbe vették, hogy ónodtól Vajáig végigkerekezik a Rákóczi-tú- ra történelmi emlékhelyeit. Földrajzi látnivalóban is gaz­dag a vándortáborozók útvo­nala, hisz a Sajó, Hernád, Takta, Bodrog, Tisza, Öreg- .Túr, Szaifios, Kraszna keresz­tezte útjukat. A Nyírség fő­városában élő nyolcadikosok­nak bizony meg kellett bir­kózniuk a Zemplén emelkedő­ivel, hogy aztán a kitartó pe­dáltaposás után élvezhessék a lejtő által biztosított örömö­ket is. Talán túrájuk felénél jár­hattak, amikor találkoztam velük Dombrádon, ahol Ci- gánd felől nemcsak a megye határát lépték át, de a pon- tonhídon végigkerekezve a Tisza bal partján birtokukba vehették immár sorrendben negyedik bázishelyüket. Egy- egy táborhely környékének megismerésére két nap állt rendelkezésükre, a harmadi­kon indultak tovább. A leghosszabb szakasz — Dombrád és Tivadar között 65 kilométer, az előzőek 40 km alattiak voltak. A cél előtti adag 44 km Va­jáig. Innen sem lenne több Nyíregyházáig, csakhogy a naményi útról (41-es) kitil- tattak a kerékpárosok. Élményeikről boldogan, fel­szabadultan beszélnek, a fá­radtság csöppnyi jele sem látszik rajtuk. Kellemes be­nyomást keltett bennük Ónod, Szerencsen éjszakai őrséget is szerveztek, volt látnivaló Sárospatakon éppúgy, mint Monokon, no és a táj bőven ontotta másfelé is szépségeit. Ütjük során találkoztak „tal­pasokkal” (gyalogtúrázókkal) és Dombrádon az ugyancsak nyíregyházi vizi túrázókkal. Újdonsült ismerőseik is a vándortáborozás hívei, igaz ez utóbbiak kenuikban maguk­kal úsztatják szállást adó sát­raikat is. A TÜRA SORÁN egyre job­ban összeszoknak, baráti kö­zösséggé formálódnak, ahol mindenkinek megvan — az élelmiszer beszerzésétől kezd­ve, a reggeli készítésén át a kerékpárok karbantartásáig — a maga feladata. Élményekben mindenképp gazdagodva és fizikai állóké­pességükben fejlődve, edzet­tebben térhetnek vissza a tú­ra végeztével otthonaikba. S. J. Úttörők rovata Miénk a szó KIRÁNDULÁS TAPOLCÁRA Kellemes befejezése volt a tanévnek a miskolc-tapol- cai kirándulás. Már hetekkel előtte készültünk, s noha Nyíregyházán át kellett száll nunk, így elég fáradtak vol­tunk estére. A tapolcai strandon fürödtünk, majd megnéz­tük a várost az Avas tetejéről. Móra és Gagarin raj, Napkor ŐRSVEZETOKÉPZÉS BALKÄNYBAN Igaz, hogy még javában tart a nyári szünet, mi mégis a következő úttörőév feladataira készültünk Balkányban. Egy hétig tanultak itt az őrsvezetők, ismerkedtünk az új akciókkal, dalokat, játékokat tanultunk, hogy a legköze­lebbi őrsi és rajfoglalkozásokon pajtásainknak is bemu­tassuk ezeket. A tanulás mellett sok érdekes programon vettünk részt. Akadályverseny, jelmezbál színesítette a programot. Nagy Sándor Fehérgyarmat, 2-es iskola PÉTERVASÁRI táborozás Csapatunkban már hagyomány, hogy év végén az őrs­vezetők és a rajtitkárok jutalomtáborozáson vesznek részt. Az idén Pétervásáron töltöttünk egy hetet. A Bükk nyu­gati lábaiméi elhelyezkedő festői környezetében jól szerve­zett programok tették emlékezetessé a táborozást. Meg­másztak Magyarország legmagasabb hegyét, a Kékest is. Gergelyffy Éva Nyírtass ŐRSVEZETŐK RANDEVÚJA EGERBEN A XV. őrsvezető találkozót rendezték meg Egerben nemrégiben. Százhúszam lehettünk ott az ország különböző részeiből. Sok izgalmas játékot tanultunk, felejthetetlen volt a csillagkereső-, a partizán- és a várjáték, valamint a záró tábortűz. Laskai Edit Kisvárda, 4-es iskola KEMPINGEZŐ IBRÄNYIAK Július 10—20-0 között a csapatunkból 110-en vehet­nek részt az önálló csapattáborozáson. A költségekhez mi is hozzájárultunk, társadalmi munkával teremtettük elő az utazás és az étkezés költségeinek egy részét. A helybeli vállalatok és szövetkezetek is támogatták csapatunkat, a Taurus KISZ-esei például megjavították a hibás gumi­matracainkat. A Rákóczi Tsz melléküzemága a mosdótá­laikhoz hegesztett stabil tartókat. A termelőszövetkezet autóbusza hozza-viszi a táborozókat a vadregényes tábor­helyekre. Minden táborozó két napot dolgozik az iskola gyakőrlőkértjében, hogy a zöldségfélét ingyen kapják a tábori konyhán. Háda Barbara Ibrány VTZITANYA ÉS ALKOTÓTÁBOR A nyári szünet eddigi legnagyobb élménye az egyhe­tes tuzséri alkotótábor volt. Sokat festettünk, rajzoltunk, szobrot is készítettünk. Jó időben kirándultunk, majd leg­izgalmasabb feladatul a vízitanya felépítését kptuk. So­kat barangoltunk a közeli erdőben és a Tisza túlpartján is. Pelikán Tímea Nyíregyháza, 1-es gyakorlóiskola KUTYABEMUTATÓ ÁGERDÖMAJORON Felejthetetlen tíz napot töltöttünk a tiborszállási út­törőtáborban, Egyetlen nap sem hiányoztak a nagy küz­delmet hozó fieomeccsek, sokat játszottunk.’ A legemléke­zetesebb azonban közfelkiáltással mégis az a kutyabe­mutató, amelyre Ágerdőmajoron került sor. Barcsay Ferenc, Szécsi Csaba. Barcsay Róbert, Gaál Enikő, Csenger TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (folytatása a vízszintes 16. és cügg. 21. sorban). 6. Lötty. 7. Elektromos töltésű elemi részecske. 8. Határozott névelő. 9. Névelővel, téli csa­padék (—’). 11. Becézett Aranka. 12. Kati­ka. 14. Házivaj jelzője lehet. 18. Téli sport. 20. Tea betűi keverve. 21. Állóvíz. 22. Némán szól! 24. Nagyon csúnya. 25. . . .-fázik. 27. Hallgat a szavára. 28. Za­kót lehet becsukni vele 29. Vissza: kép­keret (—’). Függőleges: 1. Olykor. 2. Római 1001. 3. .... szó (panasz). 4. Tiltás. 5. Dorong, bot. 6. Népesség. 10. Ama helyen. 11. Menyasszony. 13. Országos Idegenforgal­mi Tanács. 14. Zamata. 15. Nyelvtanulás egyik alapvető segédeszköze. 17. Nagy ra­gadozó madár. 10. Viilanyégő. 23. . . .-lom. 24. Rádium egynemű betűi. 26. Körülbelül, rövidítve. 27. Azonos magánhangzók. Megfejtendő: megyénk évenként visszaté­rő naigy nyári vízi sport eseménye a ... (vízszintes 1., 16., függőleges 21.). Múlt heti megfejtés: GYULA — KIS­VÁRDA — SZEGED. Könyvjutalom: Poroellán György Nap­kor, Juhász Éva Nyíregyháza, Bulyáki Gizella ököritófülpös, Hegedűs Sándor Nyíregyháza, Varga András Mátészalka, Szűcs Agnes Varsánygyüre, Virág László Tisza vasvári, Lovászi Vanda Tiszadoto, Cseh Nikoletta Nyíregyháza, Pető Zoltán Gégény, Török István Nyírlugos, Augusz- tinyi Ilona Nyíregyháza, Szenes István Ramocsaháza, Kap dós Gábor Levelek, Nagy Tamás Besenyőd. Strandolni jó!

Next

/
Thumbnails
Contents