Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. július 2. Kommentár Korszakváltás Mekorra utat tett meg a KGST fennállásának 34 esz­tendeje alatt! Belelapozva akár csak a 60-as évek doku­mentumaiba, s összevetve azokat a legfrissebbekkel, vi­lágosan körvonalazódik a szocialista országok gazdasá- gi-műszaki-tudományos szín­vonalának fejlődése, az in­tegráció formálódása, külö­nösen azóta, hogy kimunkál­ták hosszú távú stratégiá­juk komplex programját. Nem utolsósorban a KGST- nek köszönhetjük, hogy az egész világot sújtó válság országaink gazdaságát alap­jaiban nem rázkodtatta meg. Ellenkezőleg, az utóbbi év­tizedben — lényegében az olajárrobbanás óta — a KGST-ors zágok a nemzeti jövedelem és az ipari terme­lés növekedési üteme tekin­tetében kétszeresen fölül­múlják az iparilag fejlett tő­kés államokat. Amikor új év­tizedbe lépett a világ, vagyis 1981-ben a szocialista integ­ráció ipari termelési volu­mene 3,5 százalékkal nőtt, a Közös Piac államaiban vi­szont 2,1 százalékkal csök­kent. Mindezek tükrében érde­mes figyelmet szentelni a KGST Végrehajtó Bizottsá­ga most véget ért 106. ülésé­nek a tanácskozáson min­denekelőtt arról folytattak eszmecserét,, miként bővül az együttműködés országaink között a fütő-, energetikai és nyersanyagok ésszerű hasz­nosításában, a lakosság élel­miszerellátásának javításá­ban. Mint ilyenkor mindig szo­kás, áttekintették korábban aláírt egyezmények végre­hajtását. A múlt évben dön­töttek az ipari robotok ki­fejlesztéséről, szakosított és kooperációs gyártásáról. Ezek a gondolkodó gépek meg­könnyítik az emberi mun­kát, s Japántól az Egyesült Államokon át az iparilag fej­lett nyugat-európai országo­kig mind nagyobb mértékben alkalmazzák őket nagyüze­mek az alkatrész-utánpót­lásban, a félkész termékek továbbításában. A robot fejlett technológiát feltételez. Gyártása ko­rántsem egyszerű feladat. De a KGST-országokban már elkészült népgazdasági al­kalmazásuk programja, s — mint Moszkvában meg­állapították — sikerült ki­dolgozni a robottechnika fej­lesztésének egyeztetett kon­cepciója. Lám, a többségükben haj­danában iparilag gyengén fejlett államok miként jutnak el az integráció révén a leg­korszerűbb technika alkal­mazásáig! A KGST Végre­hajtó Bizottságának 106. ülé­se éppen ezt példázta. Vagy­is szemünk előtt zajlik le a váltás, a múltra jellemző extenzív gazdálkodás és az intenzív gazdálkodás között. A váltás, amelyet más szó­val így is mondhatunk: kor­szakváltás. Gy. D. Második Pearl Harbor Az amerifcai hírügynökségek és rádióállomások gyorshírben je­lentetek, hogy Japán megszün­teti „önkéntesen vállalt*’ gépko­csi exportkorlátozását az Egye­sült Államokba, s jövő áprilistól nenn tekinti kötelezőnek magára nézve az 1,68 milliós kiviteli ke­retszámot. A hároméves japán korlátozás, mint ismeretes, léleg­zetvételhez juttatta az amerikai autóipart, amely műszakilag az utóbbi években elmaradt vetély- társao mögött. Dühödt nyilatkozat volt az első aim erikád rea/kció a japán bejelen­tésire. Donald Riegle amerikai szenátor egy ditroiti beszédében „második Pearl Harbornak” mi­nősítette a japán exportkorláto­zás megszüntetését és kijelentet­te, hogy a japánok „tisztességte­len kereskedelmi gyakorlatukkal az amerikaiak millióinak munká­ját veszik el ?-es otthonát rombol­ják le”. A japán korlátozást az Egyesült Államok kormányának nyomosá­ra vezették be 1981-ben. Palesztin tűzszünet a Bekaa-völgyben A péntekre virradó éjsza­kán és a délelőtti órákban Arafat hívei és ellenfelei kölcsönösen tiszteletben tar­tották az előző este kötött tűzszünetet. Az eredetileg 12 órás fegyvernyugvás kiter­jesztése főiként a baálbeki megállapodás végrehajtásá­tól, a foglyok szabadon bo­csátásától, az úttorlaszok, barikádok felszámolásától, a fegyveres összecsapásokat megelőző állapotok visszaál­lításától, a provokációk meg­szüntetésétől, az El Fatah pa­lesztin szervezetet megosztó ellentétek tárgyalásos rende­zésének vállalásától és megkezdésétől függ. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnö­ke, a PFSZ Végrehajtó Bi­zottságának tuniszi ülése után. Képünkön: Gammart városában, újságírókkal be­szélget. Tuniszi jelentések szerint időközben haladást ért el a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­sága is, amely péntek hajna­lig tartott rendkívüli ülésén hattagú különbizottságot ala­kított a szíriai—palesztin kapcsolatok normalizálására, a Jasszer Arafat vb-elnök és a szírlai vezetés között tá­madt nézeteltérések tisztázá­sára. Az angolai Unttá terrorszervezet fogságából elengedett cseh­szlovák lányok, asszonyok és gyerekek a johannesburgi re­pülőtéren, útban hazafelé. A papergate-ügy Mikor, hol, hogyan is ki lopott? Bűnügyi nyomozást in­dított csütörtökön az FBI, az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda a Carter eLnöksége idején a Fe­hér Házból eltűnt iratok ügyében. A vizsgálat megkezdésére az igaz­ságügy-minisztérium kérte fel a rendőrséget. William Webster, az FBI igazgatója közölte: a nyomozás tárgya az, hogy „mikor, hol, hogyan es ki lopta el a könyvet” a Fehér Házból. Edward Schmults igazságügyin i- nisziber-helyettes, aki a vizsgálatot vezeti, a ma­ga részéről kijelentette: még nem biztos benne, hogy lopás történt. Az FBI mindenesetre kihallgatja William Ca­sey-t, a CIA igazgatóját, aki Reagan kampányá­nak igazgatója volt 1980- ban, valamint David Stockmamt, Reagan igaz­gatási és költségvetési hivatalának vezetőjét, aki a kampányban saját bevallása szerint a tele­víziós vitára előkészítő Carter-féle jegyzeteket felhasználta. A Fehér Házban a fe­szültség jelei mutatkoz­nak. David Stockmanról például csütörtökre ki­derítették, hogy 1980- foan maga mondta egy vidéki lap munkatársá­nak: a választási televí­ziós vita előkészítésekor a Fehér Háziból származó iratokkal dolgozott. Stockman ^nem emlék­szik”, hogy annak idején ilyesmit mondott volna, de nem is tagadja. Stockman lemondását még senki sem követelte, de a célozgatások meg­kezdődtek. Egy magái meg nem nevező fehér házi hivatalnok szerint, „aki az ügyben érintve érzi magát, lemondhat magától is”. Tűz a Dunai Vasműben Csütörtökön az esti órák­ban tűz keletkezett — egye­lőre tisztázatlan okok miatt — a Dunai Vasmű konverte- res acélművében. Acélminő­sítési próbavételkor túlbil­lent a konverter, s az abban levő 110 tonna acél és tíz tonna salak a csarnok pado­zatára ömlött. A szétfolyó, 1400 fokos acéltól a konver­ter villamos kábelei tüzet fogták, s‘ennek következté­ben a II. konverter kábel- rendszere és kapcsolótere le­égett. A tűz átterjedt az átépítés alatt levő I. konver­ter elektromos irányítórend­szerére is. A tüziet az éjszakai órákban eloltották. Személyi sérülés szerencsére nem tör­tént. A túlbillentés okának megállapítására, valamint a károk felmérésére szakértő bizottság látott munkához; pénteken délelőtt a helyszín­re érkezett Soltész István ipari miniszterhelyettes is. A helyreállításhoz segítséget nyújtanak a konverter építé­sében, tervezésében részt vett vállalatok. , ULUSU BUKARESTBEN Bülend Ulusu török kor­mányfő pénteken Bukerest- be érkezett. Négynapos hiva­talos látogatása során fogad­ja őt Nicolae Caausescu ro­mán elnök is. A Constantin Dasoalescu miniszterelnök­kel folytatandó tárgyalásokon főként a kétoldalú gazdasá­gi kapcsolatok kibővítéséről lesz szó. BRITISH AIRWAYS ÉS A PROFIT A British Airways, a brit állami légiforgalmi társaság az elmúlt pénzügyi évben — három év óta először — is­mét nyereséges volt. A lé­giforgalmi társaság adózás utáni nyeresége a márciussal zárult pénzügyi évben 77 millió font (115 millió dollá­ros) volt, szemben a megelő­ző évi 544 rhillió fontos vesz­teséggel. CÉGKIÁRUSlTÁS Cecil Parkinson, brit keres­kedelem és ipari miniszter hivatalosan bejelentette, hogy a kormány a British Telecom társaságot 1984. őszén adja magánkézbe. Mint Parkinson elmondta, ^ kormány a British Teleco­mot egységes cégként akarja kiárusítani, nem tervezi an­nak felszabdalását. CSÖKKENT AZ INFLÁCIÓ AZ NSZK-BAN Az NSZK-ban négy és fél év óta a legalacsonyabb szint­re, évi 2,4 százalékra esett az inflációs ráta, és jelenleg Nyugat-Európa országai kö­zül a legalacsonyabb szinten van. összehasonlításul: Hol­landiában 2,6 százalékos, Svájcban 3,3 százalékos az áremelkedések üteme, Olasz­országban viszont meghalad­ja a 16 százalékot. IFJÚSÁGI AKTIVAÉRTEKEZLET GDANSKBAN Országos ifjúsági pártakti- va-értekezletet tartanak szombaton és vasárnap Gdanskban. A vajdasági és a lengyel hadseregben mű­ködő pártszervezeteket kép­viselő fiatalok, valamint a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségben tevékenykedő ifjú párttagok közvetlen esz­mecserét folytathatnak több minisztériumi vezetővel. A találkozón a fiatalokat érin­tő legkülönfélébb kérdések­ről lesz szó, köztük a ki­dolgozás alatt álló ifjúsági törvény tervezetéről is. Közlemény a török miniszterelnök látogatásáról Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnö­ke Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghívására 1983. június 29. és július 1. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Bülend Ulusut fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Magyaror­szági tartózkodása során Törökország miniszterelnöke gazdasági és kulturális létesítményeket látogatott meg. Bülend Ulusut és kíséretét mindenütt szívélyesen fo­gadták. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke és a Török Köztársaság miniszterelnöke beható véleménycserét folytatott a két ország kapcsolatairól és időszerű nemzetközi kérdésekről. Baráti és őszinte lég­körben megvitatták a két ország kapcsolatainak jelen­legi helyzetét és jövőbeni kilátásait. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy az utóbbi években a két ország javát szolgáló gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlődtek. A miniszterelnökök kifejezték készségüket, hogy a kölcsönös érdekek alapján a külön­böző területeken továbbfejlesszék ezeket a kapcsolato­kat. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a magas szintű látogatások fontosságát. A miniszterelnökök nagyra értékelték azokat az erő­feszítéseket, amelyek arra irányultak, hogy kiegyensú­lyozott és kölcsönös előnyök alapján elősegítsék a ke­reskedelmet országaik között. Megelégedéssel vették tu­domásul, hogy az 1982. évi legutóbbi találkozójuk óta növekedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom. Elhatá­rozták, hogy a kereskedelemfejlesztő tevékenység javí­tása céljából ösztönözni fogják illetékes intézményeik és szervezeteik együttműködését. Hangsúlyozták eltö­kéltségüket, hogy folytatják erőfeszítéseiket a gazdasá­gi, ipari és műszaki együttműködés további kiterjesz­tésére és fejlesztésére. A miniszterelnökök kifejezték meggyőződésüket, hogy tovább folytatódik a két nép kö­zötti jobb megértést elősegítő együttműködés Magyar- ország és Törökország között, a tudomány, a kultúra, a művészetek és a turizmus területén. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke és Törökország miniszterelnöke hasznos eszmecse­rét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Ezzel kapcsolatban megkülönböztetett figyelmet szentel­tek az európai helyzetnek, a leszerelés kérdéseinek, a helsinki folyamat eredményei megőrzésének, valamint a Közel-Keleten és Libanonban a közelmúltban történt eseményeknek. A miniszterelnökök aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy legutóbbi találkozójuk óta a nemzetközi helyzet­ben további romlás következett be és a világban nö­vekedett a feszültség. Kudarcot vallottak a veszélyes válsággócok felszámolására irányuló erőfeszítések, foly­tatódik a fegyverkezési hajsza. Ezzel összefüggésben — annak érdekében, hogy megállítsák a nemzetközi hely­zet további romlását, megőrizzék és megerősítsék a bé­két és a biztonságot Európában és a világban — úgy vélik, hogy minden államnak az egyenlőség, a függet­lenség, a területi integritás és a más államok belügyei- be való be nem avatkozás elvei alapján kell cselekednie. A miniszterelnökök újra megerősítették eltökéltsé­güket a helsinki záróokmány elveinek és előírásainak végrehajtására és aláhúzták annak szükségességét, hogy minden részt vevő állam aktívan járuljon hozzá a mad­ridi találkozó konstruktív befejezéséhez egy tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum létrehozásával — beleértve az európai bizalom- és biztonságerősítő intéz­kedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia ösz- szehívását is. A kormányfők elengedhetetlennek tekintik és sík- raszállnak azért, hogy mielőbb hatékony intézkedések­re kerüljön sor az Európában és a világban felhalmo­zott nukleáris fegyverek jelentős csökkentése érdeké­ben. Támogatják a különböző fórumokon e célból je­lenleg folyó tárgyalásokat és sürgetik a kölcsönösen el­fogadható megoldások kimunkálását valamennyi állam csorbíthatatlan biztonsága alapján. Szükségesnek tart­ják a hagyományos fegyverzetek korlátozásával és csök­kentésével foglalkozó tárgyalások meggyorsítását. A két miniszterelnök hangsúlyozta tárgyalásaik hasznosságát, a látogatás őszinte, baráti légkörét, a gyü­mölcsöző eredményeket. Bülend Ulusu hivatalos török- országi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Mikroelektronika és Japán Túlzás lenne azt állítani, hogy a Japánban végbeme­nő mikroelektronikai forrada­lom az országot alapjaiban rázkódtatná meg, mégis a ja­pán ember életében gyökeres változásokat ígér. E változá­sok szele már erősen érezhe­tő, de végső hatásuk egyelő­re még felmérhetetlen. A robotok, komputerek, mikroprocesszorok villám­gyorsan, s szinte észrevétle­nül költöznek be a gyárakba, hivatalokba és a családi ott­honokba. Az otthonokban az élet ösz- szehasonlíthatatlanul köny- nyebb lett. A japán háziasz- szonynak csak néhány gom­bot kell megnyomnia — és a főző- és sütő-, mosó-, és ta­kar! tóautomaták szinte min­dent elvégeznek helyette. A gép azután automatikusan kikapcsol, úgy hogy a ház asszonya időközben nyugod­tan el is mehet. A nagy gyárakban és üze­mekben a robotok kezdik átvenni az „irányítást” egy­re több és több munkakör elvégzésére képesek, így kez­denek kirajzolódni az „ideá­lis” távlatok: az ember szá­méra csak a legigényesebb, intelligens, tiszta és kényel­mes munka marad. Minden­nek alapján úgy tűnik: a ja­pán ember számára a mikro­elektronikai forradalom te­remti meg annak lehetőségét, hogy életét, munkáját szebbé, kényelmesebbé, gazdaságo­sabbá, kulturáltabbá és ér- telmesébbé tegye. E forradalomnak azonban hátulütői is vannak. A japán ember még nem tanult meg élni megnövekedett szabad idejével. Még ha könnyebb is a munka, a japán munkás és alkalmazott — és ez a sajátos foglalkoztatási rendszerből fakad — ugyanannyi időt tölt a munkahelyén, mint amennyit otthon. S hiába nö­vekedett meg a háziasszo­nyok szabad ideje, ha azt a felmérések szerint jobbára a televízió előtt töltik. A robo­tok térhódítása más gondo­kat is szül. Alkalmazásuk előrevetíti a munkanélküliség növeke­désének árnyékát, olykor csökkenti a dolgozók lelkese­dését, az egyes szakmák, munkakörök iránti igényt, egyszóval nem ígérkezik könnyűnek az ember és a ro­bot harmonikus „együttélésé­nek” kialakítása. A mikroelektronika forra­dalmának előnyeihez nem fér kétség. De a japán társada­lominak megfelelő érettséggel kett Rendelkeznie ahhoz, hogy igazán élni tudjon a lehető­ségekkel, hogy az emberek életét valóban szebbé és job­bá tegye.

Next

/
Thumbnails
Contents