Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-07 / 133. szám

1983. június 7. Kelet-Magyarország 7 Most időszerűs Védekezés Kisárutermelés hitellel a burgonyabogarak ellen Az enyhe telet a már tavaly is nagy tömegben fejlődő burgo­nyabogarak jól vészelték át, s a tavaszi meleg miatt igen sok to­jást raktak. Az elszaporodás veszélye tehát most az ország minden körzetében nagyobb, mint az elmúlt években bármikor! A védekezést a fiatal lárvák ellen kell időzíteni. A keleti országré­szekben már most időszerű a beavatkozás. Ahol növényenként 3— 5 db imágó, illetve fejlett lárva, vagy 10—15 db fiatal lárva talál­ható, haladéktalanul meg kell kezdeni a védekezést. Az erős fertőzés miatt előreláthatóan több kezelésre lesz szükség. A bur­gonyabogár ellen a következő szerek valamelyikét ajánljuk: Bir- lánc 25 WP, Wofatox SP 30 (50 EC), Ultracid 40 WP, Safidon 40 WP (20 EC). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a burgonya országszerte a lombzáródás fenofázisában van, ezért most a legérzékenyebb a fitoftórafertőzésre. Abban az esetben, ha hűvösre és csapadékosra fordul az időjárás, várható a kórokozó megjelenése. A patisszon június közepéig vethető Az utóbbi időben egyre több házikertben találkozunk egy érdekes, többnyire ko­rong alakú, cakkos szélű tök­félével, a patisszonnal, ma­gyar nevén a „csillagtökkel”. A patisszon Észak-Ameriká- ból terjedt el ;— szerte a vi­lágon — s így hazánkban is. Az USA-ban ma is jelentős zöldségnövény. Táplálkozási jelentősége szinte „azonos” a csemege kukoricáéval. Főleg savanyítva fogyasztják. Téli savanyúságnak és töl- tenivalónak az 5—6 centi­méter átmérőjű tököcskéket kell leszedni, amelyeket há­mozás nélkül lehet felhasz­nálni. Az ennél nagyobbakat érdemes meghámozni, a 10— 12 centiméteren felüli csil­lagtököket magozni is aján­latos ! Leggyorsabban és legkényelmesebben úgy há­mozhatjuk meg, hogy előbb kettévágjuk, majd a kenyér­hez hasonlóan deszkára téve felszeleteljük. A szeleteket már könnyű meghámozni. A hámozás után, ha durvább méretűek, a magvakat is ki­szedhetjük. A szeletekre vá­gott, meghámozott és kimag- vazott csillagtököt — hús­pótló növényként — kiránt­hatjuk. (Először besózzuk, majd öt percig állni hagy­juk, lisztbe, tojásba, zsömle­morzsába mártjuk, végül át­pirítjuk.) A csillagtök jelentős szá­razanyag-, cukor- és szén­hidráttartalommal rendel­kezik, C-vitamin tartalma sem elhanyagolható (30 mg/ 100 g). Palántaneveléssel és helybevetéssel szaporítha­tó. Végleges helyére június közepéig szakaszosan vethe­tő. (A palánták kifejlődésé­hez három hét elegendő.) A csillagtök 80—100 centiméter sor- és tőtávolságú tenyész- területen szépen fejlődik. Rendszeres kapálást, öntö­zést és növényvédelmet igé­nyel. Tapasztalt kertészek — több éves megfigyelései azt igazolják, hogy nitrogén fej­trágyázása augusztustól nö­velik a terméshozamot. Igen jó eredményeket érhetünk el lombtrágyázással is. A lomb­trágyákat: a 0,1 százalékos Wuxalt vagy a 0,1 százalékos Plantánt nyugodtan kever­hetjük a lisztharmat beteg­ség esetén kiszórandó per- metlevekhez. Jó hatású készítmény a gombabetegség ellen a Mo- restan 0,03—0,05 százalékos töménységben vagy a Topsin Metil 70 WP 0,1 százalékos dózisban. A lisztharmat elle­ni védekezési kísérletek azt igazolták, hogy alacsony hő­mérsékleten a 0,05 százalékos Karathane LC, filmszerű permetlébevonat biztosítása esetén, igen hatékony ellen­szere e veszedelmes kóroko­zóknak. A Rubigán 12 EC sziszte­matikus gombaölő szerrel 0,04 százalékos töménységben már kétszeri permetezés ese­tén is átütő sikereket érhe­tünk el! A csillagtök első terméseinek beéréséhez álta­lában két hónapra van szük­ség, a vetés időpontjától szá­mítva. Ha korán, már május kö­zepén palántáztunk, úgy jú­nius végétől szedhetjük a terméseket, ha azok átmérő­je a 3—12 centimétert elérte. Az apró, 5—6 centiméter át­mérőjű termések savanyítás­ra, a nagyobbak konyhai fel- használásra alkalmasak. Ma már a mezőgazdasági kis- árutermelésben is egyre több korszerű gépet, vegyszert és egyebet alkalmaznak, ami nem kevés pénzbe kerül. Mit tehet, hová fordulhat az, akinek a ter­vei valóra váltásához nincs ele­gendő pénze? A válasz kézen­fekvő : az OTP Szabolcs-Szat- már megyei Igazgatóságához — ahol a mezőgazdasági kisterme­lők hitelfeltételeiről érdeklőd­tünk. — Naponta átlagosan 5—6 nyíregyházi hitelkérő fordul hozzánk — mondja Lippay Ist­ván ügyintéző. —. Többségük ál­lattartással foglalkozik, de akadnak köztük szép számban olyanok is, akik növényter­mesztéssel járulnak hozzá az or­szág, valamint önmaguk, család­juk boldogulásához. — A hitelkérők a hitelt konk­rétan mire fordíthatják? — A kistermelők a tőlünk ka­pott hitelt állat-, állatitáp-vásár­lásra, férőhely-, szerszám- és gyümölcstároló kialakítására, szőlő-gyümölcs telepítésre, fó­liasátor, fűtő- és öntözőberende­zések, különböző mezőgazdasági kisgépek beszerzésére költhetik. Kisgépet hitelre, hitellevélre le­het vásárolni, azonban az igény­lőnek rendelkeznie kell a vétel­ár harminc százalékával. A kis­termelő kezes nélkül a fizetésé­nek háromszorosának megfelelő összeget vehet fel. Dr. Széles Csaba Nyúlhús tonnaszámra Tiszadobon 14 tagja van a nyúltenyésztő szakcsoportnak és egy év alatt 7,5—8 tonna húst értékesítenék. A szak- csoporttagok a helyi átvevő­helyre kéthetenként szállítják a leadásra érett állatokat, esetenként 100—200 darabot. Az egyik legeredményesebben munkálkodó szakcsoporttag Újlaki Vince postafőnök ga­lambtenyésztéssel is foglalko­zik. A régi istállóban, a há­zilag barkácsolt ketrecekben százszámra találhatók nyu- lak. Tavaly ez a keresetkie gészítő 20 ezer forint tiszta^ nyereséget hozott. Felvéte lünkön Újlaki Vincéné, aki férje távollétében foglalkozik a háztáji kisállattartással. Virágos erkélyek Füge és babérrézsa Teraszainkon, balkonjainkon nyáron át és kora ősszel kelle­mes hatást keltenek a mediter­rán származású leanderek, vagy kevésbé ismert nevükön a ba­bérrózsák. Virágjaik színe a fe­hértől a sárgán át egészen a sötétbordóig változik. Edényes növények, az első őszi fagyok előtt be kell vinnünk fagymen­tes, de világos helyiségbe, ahol télen olykor-olykol* meg is kell öntöznünk őket. Igazi pompájukat akkor fejtik ki, ha bőséges tápanyagról gon­doskodunk számukra. A téli kop- lalásos időszak után átültetés nélkül is gondoskodhatunk szá­mára tápanyagról. A tő köré, mintegy 2 centiméter vastagon terítsünk érett trágyát, amely az öntözések során fokozatosan be­mosódik az edény földjébe. Ezt havonta ismételjük meg. Időnként nem árt lazítani a tő körül a talajt. Nagyon meghá­lálják, ha meleg nyári estéken naponta megöntözzük, lehetőleg esővízzel. Ha a növény éhezik és szomjazik, a virágzás gyenge vagy el is maradhat. Az elha­nyagolt növényeket a pajzstetvek is ellepik. A tetveket kefével le­mossuk, majd 2 százalékos káli­szappanos oldattal permetezzük. Szaporítani félfás dugványról lehet, augusztusban. Lehetőleg olyan hajtásból készítsünk dug­ványt, amely már hozott virágot. A dugványt akár egy pohár vízben is meggyökereztetjük, és akkor ültetjük cserépbe, amikor a kis gyökerek már bámulni kezdenek. A nyári ápoláshoz tartozik a lombtrágyázás. Kéthetente 0,2 százalékos Wuxal lombtrágyával permetezzük meg a növényeket, ettől lombjuk élénkzöld színt kap, és jó hatással van a vi­rágzásra is. A füge ugyancsak mediter­rán származású növény. Nálunk déli fekvésben még takarás nél­kül is áttelelnek az idősebb bokrok. Igazi kéthasznú növény. Díszkertbe is illik, szép szeldelt leveleivel, formás bokrával, de hálás és rendszeresen termő gyümölcsként is becsüljük. A nálunk termő típusok csak nő­virágot fejlesztenek és beporzás nélkül érlelik be mag nélküli gyümölcseiket. Dugványozással, de még in kább tősarjai segítségével köny- nyen szaporítható. A gyökeres növényeket az anyatőről levá­lasztva előbb cserepezzük, s csak áttelelés után, a következő ta­vasszal, rügyfakadás előtt ültes­sük állandó helyére. A még jól meg nem gyökeresedett növényt a tél erősen megviselné. Helyen­ként az idősebb töveket is ta karják télre. Amíg lehet, a tör- zses rózsához hasonlóan lehaj lítják és földdel takarják. Az erősen terebélyes bokrokat la zán összekötik, majd csomagoló­papírral, zsákvászonnal többszö­rösen fedik. Ha elfagy, ismét ki­hajt, de csak évek múltán te­rem. A füge évente kétszer te­rem, először július—augusztus ban, másodszor októberben szedhetünk róla gyümölcsöt. Tamás Enikő — Maximálisan mekkora ösz- szeget hiteleznek, és azt mennyi idő alatt kell visszafizetni? — Általános feltételek mellett maximálisan 25 ezer forint hi­telt adunk, melyet három, rend­kívüli esetben hat év alatt kell visszafizetni. Azonban egyes ese­tekben az úgynevezett hitelcé­lok összekapcsolhatók, ekkor a kölcsönözhető összeg felső hatá­ra 50 ezer forint. — A hitelcél-összekapcsolásra mondana példát? — Például, ha a kistermelők szőlőt-gyümölcsöt telepítenek, így annak műveléséhez termé­szetesen megfelelő kisgépek szükségesek, a vásárláshoz nyil­ván több pénz, hitel szükséges. — Általában mivel van a leg­több gond? — A költségvetéssel. Tudniil­lik, a raktár, istálló és más, a mezőgazdasági termelést segítő létesítmények megépítéséhez kért hitelekhez a kistermelőknek költségvetést kell készíteniük, ezt csaknem mindenki szaksze­rűtlenül teszi. Aztán, előfordul, hogy az ügyfél a mezőgazdasági célra kért és kapott OTP-liitelt nem arra fordítja, amit az OTP utólagosan ellenőriz. Ez esetben az OTP a hitelt fölmondja, s az egy összegben fizetendő vissza. (cselényi) Uj szakkönyvek A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat júniusra kilenc szak­könyv kiadását tervezi. „A hím ivarú állatok szaporodás bioló­giája” — dr. Becze József szer­kesztette könyv tudományos alapul szolgálhat állatállomá­nyunk továbbfejlesztéséhez. Csáka Sarolta—Rácz István — „88 színes oldal az örökzöldekről és a fenyőkről” — parkok, dísz­kertek, impozáns növényeit mu­tatják be. Dr. Gazdag László könyve a szőlő feldolgozásához és a must erjesztéséhez ad nél­külözhetetlen szakmutatást. Ma már sokan tartanak szobá­ban különböző állatokat. A kedvencek gondozásához, kis- emlősök, hüllők, kétéltűek tar­tásához dr. Pénzes Bertalan „Terrárium” című könyve nyújt hasznos tanácsokat. Zabos Gé­za: „Horgászoknak a Tiszáról” című műve útikönyv, szakkönyv is egyszerre, hasznos olvasmány. Dénes János, Kapócsy György szerzőpáros házunk. kertünk madarairól írt képekkel illusz- rált könyvet. A dr. Antal József által szer­kesztett : „Növénytermesztők zsebkönyve” a gyakorlati mun­kához nélkülözhetetlen adatokat tartalmazza. Két könyvről részletesebb tá­jékoztatót adunk, részben mert a szabolcsi kertészkedők is nagy hasznát vehetik, másrészt a „Nálunk is megterem” című mű hozzájárulhat a kertkultúra fej­lesztéséhez. Dr. Vájná László: „A gyü­mölcsfák korai elhalását okozó gombás betegségek”. Az utóbbi évtizedekben világszerte és saj­nos hazánkban is súlyos káro­kat okoz a gyümölcsfák rákos elhalása. A gyümölcstermesztés gazdaságosságát veszélyezteti az új ültetvények fiatal fáin oly gyakran tapasztalható pusztulás. Mi okozza a fák részleges vagy teljes pusztulását? Melyek és miről ismerhetők fel a leg­veszélyesebb sebparazita gom­bák? Hogyan előzhető meg a fertőzés? Lehet-e a betegséget gyógyítani? Mikor és hogyan védekezzünk? Ezekre a fontos kérdésekre talál választ az olva­só ebben a könyvben. Üzemi gyümölcsösök szakembereinek, kertbarátoknak ajánljuk. Velich István—V. Nagy Enikő: „Nálunk is megterem!” — His­tóriák és tanácsok egzotikus gyümölcsök és fűszernövények neveléséhez. Korunk és életfor­mánk az egzotikus növények gyűjtéséhez határtalan lehetősé­get nyújt. A technika és a köz­lekedés fejlődése közel hozta a távoli világot. Az ősi karaván- utakon hosszú hónapokon át utaztak a titokzatos tájak nö­vényhírnökei, de korlátokat nemcsak az idő, hanem maga a növény is szabott. így például a magból fejlődő, értékes kávé könnyen elterjedt távoli vidékre, míg a banán csak később és las­san érkezett. Napjainkban, az egyre jobban és többet termelő fajták után, sorra születnek az alacsony, tör­pe változatok is. Amellett, hogy szépek, e típusokat nagyobb si­kerrel termeszthetjük dézsák­ban, edényekben, sőt néhány növényfajból csak ezeket a típu­sokat tarthatjuk. A kávé, a grá­nátalma, a banán mellett a cit­romféléknek, a dinnyefának és a fügének is díszlenek ilyen törpe változatai. Beszerzésükhöz, nevelésükhöz sok ötlet, de első­sorban igazi érdeklődés és sze­retet kell. HORGÁSZOKNAK Alig múlt hat óra, madárdalos, korai fényekben fttrdö reggel. Füzes, nyáras parti erdők nézegetik magukat a szinte mozdulatlan víztükörben. Elszürkült már a tavaszvégi táncban az akácok meny­asszonyruhája, de világítanak még a terebélyes bodzabokrok fehér virágernyői. Elvirágzott ligeterdők magot sodró „szorüstökéből” való­ságos fehér vattatakarók lebegnek sejtelmesen a holt Szamos tükrén, mintha vakítóan fehér jeleikkel maguk akarnák kirajzolni a holtág sok kacskaringóját Szamosűjlaktól Szamossályin át egészen Her- mánszegig. A szatmári Szamoshát e tündéri táján nem mutatja em­ber nyomait a parti bozót, a derékig érő fűselyem. Önmaguk szab­ta szigorú rend tartja vissza a horgászokat május 2-től június 15-ig kedves vizüktől, a Fehérgyarmati Tisza—Szamos közi HE horgászpa-. radicsomától. Halnász idején teljes itt a tilalom, semmiféle hal nem fogható. Csak csobbanó ladikunk indít el szélesedő hullámgyűrűket a mozdulatlan víztükrön, ahogy Dula Feri bátyánkkal, a megyeszer- te ismert itteni horgászvezetövel és Tamás Istvánnal, az egyesület megbízott elnökével „víziszemlére” indulunk. (Fotó: Pristyák.) „Távoli“ vizeken Á szamosújlaki holtág gazdái között A megye székhelyén lakó hor­gász, akinek csak néhány város­közeli nádszegélyes tavat van módja kis költséggel felkeresni, bizony távoli vizeknek mondja (azért nem kis irigységgel) a beregi és szatmári Tiszahát, az Erdőhát és a Szamoshát folyóit, holtágait, ahol magasan a leg­jobb fogási eredményeket értek el az ottani horgászok. Természete­sen — mint minden — ez a „távo­li vizek” dolog is viszonylagos. Mert az ottani embereknek köze­liek ezek a vizek, hiszen szinte a partjaikon élnek. TáVoliak pe­dig mi vagyunk itt, a Nyírség szívében. De minden távolság da­cára meg kell fogadnunk, hogy mindenképpen ellátogatunk egy­szer horgászbotjainkkal Szatmár és Bereg csodaszép tájaira, ame­lyeknek országos értékeit most már természetvédelmi területek határai is hangsúlyozzák. Sok horgászrovat kell még e tájak szépségeinek leírásához. A nem­sokára kivirágzó Felső-Tisza, a Szamos, a sok száz kanyart raj- zolgató Öreg-Túr, a Csaronda, a Gőgő-Szenke, a rengeteg holtág paradicsomi tájai még sok he­lyütt szinte érintetlenek. Egy készülő országos horgász- turista kalauz anyaggyűjtése kap­csán — persze nem először — mostanában jártam arra. És a tájak szívet dobogtató szépsé­gei mellett kedves vendéglá­tókra, szívélyes házigazdákra, igazi horgászbarátokra ta­láltam. Akik rendet, fegyelmet tartanak „portájukon”, okosan gazdálkodnak vizeiken és szíve­sen fogadnak minden messziről jött horgászvendéget. PÉLDÁS SZERVEZETTSÉG Fehérgyarmat, a Tisza—Szamos közi Horgász Egyesület a terület horgászközpontja. Taglétszáma évek óta meghaladja a hétszázat. Es ez a tagság Fehérgyarmaton kívül 37 községből tevődik össze, tulajdonképpen az egész Szatmári Síkság falvaiból! Komolyan vett és nagyszerű szervezettséggel le­het csak összetartani ekkora te­rületet. A falvakat 12 területi cso­port fogja össze, Gyarmaton is két csoport van (a város maga és a Metripond gyáregység). Minden területi csoportnak titkára van. A csoporttitkárok évente kétszer számolnak be az egyesület veze­tőségének csoportjaik ténykedé­séről és viszik el a szükséges in­formációkat csoportjaiknak, ame­lyek évente egyszer tartanak ülést. Az egyesület hároméven­ként tartott küldöttközgyűlésein az összesen 14 területi csoport választott küldöttei képviselik te­rületük horgászait. Ahogy látogatásunk első napján a délutánból késő estébe nyúló vezetőségi ülésen hallgatom a szép számú egyesületi vezető tes­tület munkabeszámolóját, a to­vábbi közös akciók termékeny vi­táját, eszembe jut: néhány nagy létszámú egyesületünk (például a Nyíregyházi Sport HE) tanulni jöhetne ide szervezettséget és an­nak a módját,, miként kell szoros kapcsolatot tartani a tagsággal. Gondok azért itt is akadnak. Az egyesület kezelésében levő, kizárólag horgászhasznosítású holt Szamos, amely 8—10 kilomé­teres kacskaringóival Szamosúj- lak, Szamossályi és Hermánszeg határait övezi, sok tennivalót ad. A százéves holtág gyönyörű kör­nyezetével. 74 hektáros horgász­ható vízfelületével immár hét éve az egyesület vize. Ez idő alatt több mint 200 mázsa halat tele­pítettek bele a horgászok. A víz­ügyiek közel 30 mázsa amúrral segítettek bele a telepítésbe még 1977—78-ban. Az egyesület tavaly őszi telepítése közel 20 mázsa egy- és kétnyaras ponty volt. A jelentős telepítés meglátszik a fogási eredményeken. Az egye­sületi vizen 1979-hez képest 1982- re csaknem megkétszereződött a kifogott halmennyiség (több mint 71 mázsa), míg a HTSZ-vizeken csökkent az eredmény (1982-ben kb. 60 mázsa). A tagság tavaly összesen csaknem 150 mázsa ha­lat fogott, ami egy területi en­gedélyre 21 kilós átlagfogást je­lentett. Viszont száz olyan ered- ményna^lót küldtek be, amely nem tartalmazott egy deka fo­gást s em. (Ami hihetetlen és nemcsak a fogási átlag realitását rontja, de az ellenőrzés és a fe­gyelem terén is tennivalókat je­löl). FOGÁSI REKORDOK Ugyanakkor vannak kiemelke­dő eredmények is. A listán Da­rabán László cégénydányádi hor­gász vezet 223 kilóval, a második Dányádi Lajos Szamossályiból 174 kilóval. A fehérgyarmati Kóbory Gyula és Rostás Elemér is más­fél mázsán felül fogott tavaly. Az újlaki holtág csaknem 20 kilométert kitevő partjain sok re­mek horgászhely van, de csónak­ból még eredményesebb a horgá­szat. A csónakkikötő és az egye­sület sátorozásra is alkalmas hor­gászbázisa egyébként Fehérgyar­mattól kb. 12 kilométerre van a szamosújlaki tsz-major mellett, néhány méterre a Szamossályi felé vezető kövesúttól. (Két, két és fél óránként autóbuszok is járnak erre!) És hogy mi kapható horogra? Ponty, amúr (kapitális példányok is!), compó, kárász és keszegfé­lék, folyami harcsa is elvétve. A csukaállomány is jó volt, most csökkenést észleltek (induláskor a MOHOSZ 30 ezer forintos tá­mogatásából csukát telepítettek), ezért legközelebb csukaivadékot is telepítenek majd vizükbe. GAZDÁLKODÁSI TERVEK > Az egyesület most még inten­zívebb telepítésre törekszik. Ezért (a telepítendő halivadék árának állandó növekedése indo­kolja ezt) a 400 forintos éves te­rületi engedély árának 600 fo­rintra való felemelését tervezik 1984-től. Ugyanígy emelkednek majd a napi- és a hetijegyek árai is. így kívánnak anyagi bázist teremteni terveikhez: bukóakna létesítéséhez a szamossályi köves- út átereszénél, hogy jobb legyen a vízáramlás a sályi rész duz­zasztásához; továbbá saját iva­déknevelő tó létesítéséhez a sza­mossályi árapasztó csatorna be- torkollása közelében, ahol szál­lítás nélkül lehetne a holtágba juttatni a nevelt halat az ár­apasztó csatorna segítségével. (Ehhez egyébként a MOHOSZ tá­mogatását is remélik.) A gyarmati egyesület horgá­szainak egyébként sokfelé van­nak még lehetőségeik halfogásra a szatmári tájakon. Dula Ferenc, az egyesület nemrég kitüntetett alapító tagja és Szilágyi Sándor tanár úr (egyébként ügyvezető el­nök), a környék kitűnő ismerői órákon át sorolták a sok hor­gászélményt a Felső-Tisza remek harcsás, süllős, kecsegés szaka­szain, a Túr és a sok holtág ad­ta csukakalandokat. Bár az ötve­nes-hatvanas évek halbősége már a múlté, de a szatmári síkság okosan gazdálkodó horgászai se­gítenek a természetnek, amely olyan tündéri szépségű tájakkal veszi körül őket, amilyenek talán az országban sehol másutt nem találhatók. Pristyák József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents