Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-05 / 132. szám

1983. június 5. Kelet-Magyarország 3 Forgalomelterelés Nyiregyházáa Csapadéktó a Centrumnál Aki esős napokon akar átkelni Nyíregyházán a Centrum Áruház előtti ke­reszteződésen, nyaktörő tor- nartiutatványra kénysze­rül, ha nem akar elsül­lyedni a vízben, mert való­ságos tó keletkezik itt ilyenkor. Ebben a csomó­pontban már évek óta hasz­nálhatatlan a csapadékivíz- csatorna. Sürgősen át kell építeni. A Nyírségi Vízgazdálko-' dósi Társulat dolgozói terv szerint június végén, vagy július első napjaiban kez­dik meg a munkát. Három ütemben készül el a Felsza­badulás utcán az Iskola ut­cából a Szabolcs-szállóig terjedő szakasz csatorná­zása. Az első ütemben a Bethlen Gábor utca^Bocs- kai utca és Felszabadulás út kereszteződésében lévő cso­mópontban látnak mun­kához az építőik. A keresz­teződést ezalatt elzárják a forgalom elől. A városi for­galmat elsősorban a Kis­korúira, a bejövő for­galmat pedig az új 4-es út­ra terelik. A Bocskai ujcát, illetve a Felszabadulás út­ját a katolikus templom, s a megyei könyvtár közötti összekötő úton közelíthetik meg a közlekedők. A második ütemben a Vöröshadsereg útja félpá­lyájától a Centrum Áruházig zárják le a Felszabadulás útját. Mivel az első ütem befejezése után a csomópon­tot ismét megnyitják a forgalom előtt, így a közle­kedők a Bocskai utca—Beth­len Gábor utcai csomópon­ton keresztül illetve a Kis­körúton át haladhatnak. Harmadik ütemként a Felszabadulás utca Vörös- hadsereg illetve Iskola ut­ca közé eső szakaszát, va­lamint a Luther közt csa­tornázzák. Terv szerint az Iskola utcát nem zárják le, s szabadon használhatják az autósok a Kiskörutat is. A Luther közt azonban az építés alatt járművel nem lehet megközelíteni. Szerte a városban táb­lákkal tájékoztatják majd a közlekedőket arról, hagy a csatornázás ideje alatt milyen útvonalon halad­hatnak. Az építés várha­tóan 5—6 hétig tart, s há- illió forintba kerül. Már megérkeztek a csövek a csatornázáshoz. (Gaál Béla (elvétele) . ____________________________________________________/ Hétköznapi legenda Nászút Sóstón S zeretem a hétköznapok apró legendáit. Igaz, nehéz találkozni ve­lük, mert emberi gyengeség, hogy újságolós izgalommal szívesebben beszélgetünk egy-egy balesetről, egy-egy megrázó tragédiáról, úgy ál­talában minden rosszról, mint arról, ami valami miatt szép nagyon. Gergely Ferenc az áfész el­nöke mondta Vásárosna- ményban, hogy van nekik egy kicsi lányuk, aki most ment férjhez... Szokatlan volt a közlés, az ember ah­hoz szokott, hogy egy-egy vállalatnak, szövetkezetnek dolgozói vannak. Megkerestem az ABC-áru- házat, ahol „az áfész lánya” a néhány hetes fiatalasszony, Liga Mária, Barnóczki János- né dolgozik. Itt is azzal fo­gadtak, hogy hát igen, való­ban van az ABC-nek, azon belül is a brigádnak egy lá­nya. Most adták férjhez feb­ruárban, de nincs ebben sem­mi különös. Barnóczki Jánosné élete nehéz élet. Még gyereklány- korában meghalt az édes­anyja. Ezt követően szétesett a család. A 17 éves gyerek­lánynak nem volt maradása otthon. Fekete Menyhértné brigád­vezető: — Nem volt sok beszédű kislány, de látszott rajta, hogy valami bántja. Mi meg­beszéltük egymás között, hogy megpróbálunk segíteni. Mária akkor már nem szíve­sen járt haza, tarthatatlan volt a helyzete. Az egyik kollégám, Oszlár Albertné felajánlotta, hogy menjen oda hozzá, megfér náluk. így kez­dődött. Mi a Tisza brigádban összeadtuk a köpenymosásért kapott 20 forintokat. Ebből valamennyi telt az albérlet­re is, a tanulói pénzből még a szívesség se futotta volna. Barnóczki Jánosné: — Én nem is tudom, mit mondjak. Énhozzám itt min­denki jó volt. Ne értse félre, nemcsak azért, mert segítet­tek hol lakni, hanem úgy általában. Nem is tudom, hogy miért, de tudja én na­gyon szerettem édesanyámat és hihetetlenül nehéz volt A Magyar Gyapjúfoaó- és Szövőgyár demecseri gyárában Pázmány Ferencné a cérnázó- gépen naponta 1500 kilogramm keresztorsózott cérnát gyárt. (Császár Csaba felvétele) VANNAK AKIK KRI­TIZÁLNÁK, VANNAK AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Nagyon sok mezőgazda- sági nagyüzemben található régen épített, de még jó ál­lapotban lévő istálló, mag­tár, gyümölcstároló, ame­lyek átépítésével korszerű­síteni lehet a termelést. Er­ről kérdeztük Tóth Lászlót, az AGROBER agrárfőmér­nökét: Tud jobbat ENERGIA OLCSÓBBAN Gőzös a tóeszben Sokan, sokszor és sokat ír­tak már az energiatakaré­kosságról, de mégsem lehet eleget beszélni róla. Mert még mindig sok a tartalék, a ki­használatlan lehetőség a nép­gazdaság egész területén. így van ez akkor a mezőgazda­ságban is. Amig olcsó volt az energiaforrás, ki figyel oda alapon használták ' az olajat, a villamos energiát. Egy szépséghiba Aztán megváltozott a hely­zet, mindenütt keresték és ke­resik az olcsóbb megoldáso­kat, a takarékosság útjait. Nem véletlen, hiszen a költ­ségek közül a legnagyobb számlát éppen az energiahá­nyad adja. Ezért is indítottak különböző energiagazdálko­dási versenyeket, terjesztik az olcsó módszereket. A termelőszövetkezetek me­gyei szövetsége évente meg­hirdeti a versenyt. Egyetlen szépséghibája ennek, hogy a megyei termelőszövetkezetek­nek tavaly csak a negyede csatlakozott, a többiek mint­ha tudomást sem vettek vol­na erről. Pedig az energia- költség mindenütt egyformán jelentkezik, egyetlen gazda­ság sem kapja olcsóbban a 'másiknál. nélküle. Itt meg elmondhat­tam az idősebb felnőtt asz- szonyoknak mindent, ami egy lányinak természetes gondja, amit azt hiszem, min­denkinek meg kell beszélni valakivel. Magamban talán ki se bírtam volna. — Nem szívesen beszél er­ről az időről? — Nem. Miért bántanék valakit is? Egy'tízéves kishú- gom van, ő nagyon szereti apámat, és ez jó. Mindkette­jüknek jó. Én nagyon jól megvagyok a húgommal, de találkoznunk is jószerével csak lopva lehet. — Most boldog? — Hát persze. A férjem erdész, én is dolgozom, ha albérletben is, de megélünk. És gyűjtünk a lakásra. Ugyanúgy, mint a legtöbb fi­atal. — El tudja képzelni az éle­tét tíz év múlva? — El. Addigra a húgom is férjhez megy, lesz lakásunk. Itt dolgozom majd, ebben a brigádban... — Mijük volt ehhez az életindításhoz? — Ö, hát sok mindent kap­tunk. Mindent, ami szüksé­ges. És amire nekünk nem telt még. Porszívót például. Nászúton a Sóstón voltunk, beutalóval. Még ott is kap­tam a brigádtagoktól leve­let... Bartha Gábor Fuvar és égő Kálmánháza bizonyult ta­valy a legjobbnak. A Rákóczi Termelőszövetkezetben óriási súlyt fektetnek az üzem­anyag-fogyasztás ra. Ezért a karbantartások alkalmával minden gépet a legtökélete­sebben állítanak be, szükség esetén pedig ismét elvégzik a méréseket, javításokat. A szö­vetkezetben bevezették a na­pi tankolást és a teljesítmény­elszámolást. Vagyis tudják, hogy az egyes munkafolya­matok elvégzéséhez az adott gépnek és táblában mennyi üzemanyagra van szüksége. Ezt számon is kérik a veze­tőktől. Lényeges volt, hogy az olajtüzelésű kazánokat fa- és széntüzelésűre állították át. Sokat várnak ettől a lépéstől Nagyszekeresen is. Ott a ka­zánokkal a baromfitelep fű­tését végzik, s az idén majd másfél millió forint megtaka­rítása érhető el ily módon. A szatmári termelőszövet­kezetben tavaly ugyancsak az üzemanyag-fogyasztás csök­kentése, ill. a gépek gazdasá­gosabb kihasználása volt a téma. Ennek kapcsán mérsé­kelték az üres fuvarokat és az erőgépek munkájának szervezésén is változtattak. A villamosenergia-fogyasztást úgy csökkentették, hogy ki­sebb teljesítményű égőket al­kalmaznak, ahol lehet. Mond­ván, az apró-cseprő dolgokból keletkeznek a nagyok, s így 1982-ben összesen 800 ezer forinttal lett kevesebb az energiaszámlájuk az előző évinél. Kár lenne eldobni Bizonyára más termelőszö­vetkezetek példáját is lehetne említeni. Terjedőben van a szövetkezetekben a mozdony­vásárlás. A kéki Búzakalász­ban kettő is található a régi gőzösökből, s az ősztől mór ezzel üzemeltetik a szárító­jukat, innen kapja a telep is a meleget. Drága importanya­got pótolnak olcsó hazai ter­mékkel. S ha már itt tartunk, megjegyzendő, hogy egy-egy termelőszövetkezetben nagy mennyiségű hulladék kelet­kezik minden esztendőben. Gondoljunk csak az almafák nyesedékére, a kukoricaszár­ra, vagy a fasorok, erdők rit­kítása során levágott ágak­ra, gallyakra. Ezek a lehető legolcsóbb energiaforrások, csak élni kell a lehetőséggel. Felaprítva a kimustrált moz­donyok. vagy átalakított ka­zánok kitűnő fűtőanyagai. Kár lenne eldobni ezeket. S. B. Sok és kevés N em megy ki a fe­jemből az a tv- ben elhangzott beszélgetés, amelyben is­mert pamflett-írónk azt mondta: a nyolcvanhat flekkes arénajáték for­gatókönyvéért — miután ő szerény, s beéri a tan­tiem alig harmadával — 300 ezer forintot kellene kapnia, ami — s most jön a lényeg: nem is olyan sok. Ha minden jogdíjra igényt tartana, ez persze sokkal több is lehetne. Különösebben nem iz­gat, hogy munkával ki mennyi pénzt keres. Nem is irigylem tőle a pénzt, még kevésbé a dicsőséget. Ami ingerel, az a bizonyos .nem is sok kifejezés. Persze min­den azon múlik, mihez képest. Egy atomerőmű beruházásához képest valóban elenyésző. De ha azt vesszük, hogy a ma­gyar átlag munkabér 5000 forint, akkor már más a helyzet. Még má- sabb, ha tudjuk, a nyug­díjasok mintegy fele 2000 forint körüli havi juttatásban részesül. De másként fest a helyzet akkor is, ha tudjuk: egy kitűnő költő soha nem fog ennyi pénzt kapni, még akkor sem, ha vas­kos kötetet ad közre. A sok és kevés tehát relatív. Igazi jő teljesít­mény esetén sem égbe­kiáltóan sok pénz. De ha azt veszem, hogy egy könyv átdolgozott és rö­vidített kabarésításáért ennyi jár, már csóválom a fejem. De még mindig nem az összeg miatt bosszankodok, hiszen például sosem jutott eszemben Rubik milliói miatt mohogni. Csak az a „nem is olyan sok” iz­gat. Vajon végiggondol­ta-e a nyilatkozó, a nyi­latkozatot kérő, hogy vannak százezrek, akiket sért ez az odavetett fél­mondat. B ecsülöm, mi több I nagyra becsülöm I a szórakoztató )J műfajt. Még azt is tudó- (I másul veszem, hogy szükség van ügyeletes botrányhősökre. De azzal már vitatkoznék, hogy akkor, amikor az ár, a bér, az életszínvonal, a szinten maradás napi té­ma, illik-e, szabad-e ilyen ingerlő dolgot vi­lággá 'kürtölni. (bürget) — A tizenöt, húsz, vagy harminc évvel ezelőtt épí­tett sertésólaknál, tehené­szeti telepeknél nagy gond, hogy nem felelnek meg a mai követelményeknek. Technológiailag elavultak, megértek már a felújítás­ra, korszerűsítésre. Tehát nem feltétlenül újat kell építeni, a meglévő épületek jók, viszont mindenképpen szükséges a felújításuk. — Az elmondottak alap­ján mi indokolja ezt? — Talán a legfontosabb szempont, hogy nem felel­nek meg a környezetvédel­mi előírásoknak. Legin­kább a sertéstelepeknél okoz gondot a trágyakeze­lés, nem megoldott a szennyvízelvezetés. Az ilyen telepek korszerűsítésére ma már megvannak a techni­kai, műszaki feltételek, s az átépítés lényegesen olcsóbb az új beruházásnál. — Milyen az igény erre a megyei nagyüzemek ese­tében? — Szinte mindegyik ter­melőszövetkezet, állami gazdaság érdeklődik efelől. Folyamatban van a Nyír- madai Állami Gazdaság te­henészeti telepének a re­konstrukciója, Nagyecseden és Porcsalmán ugyancsak. A dombrádi termelőszövet­kezet megrendelte a sertés­telep rekonstrukcióját, igény van a Tiszalöki Állami Gazdaság részéről, de so­rolhatnám a többi nagyüze­met is. — Hogyan segíti az AG­ROBER a rekonstrukciót vá­lasztó gazdaságokat? — Mindenki tudja, köny- nyebb újat készíteni, mint régit felújítani, ettől füg­getlenül mi minden tőlünk telhetőt megadunk az üze­meknek. Birtokunkban van­nak a legújabb informáci­ók, tervek, amelyek bizto­sítják a megoldást. Azt is tudjuk, hogy a mezőgazda- sági üzemek fejlesztési le­hetőségei végesek, ezért szükségesnek is tartjuk a rekonstrukciókat. Ennek ér­dekében felmértük a gazda­ságokban található régeb­ben épített hűtőtárolók fel­újításának lehetőségeit. Adataink szerint legalább három tucat 1000—2000 ton­nás tároló van a nagyüze­mekben. Ezek elavultak, a mai állapotukban funkció­juk betöltésére alkalmatla­nok. Elkészítettük a felújí­tási terveket. — Milyen költséget jelent egy ilyen rekonstrukció? — Pénzről nehéz beszél­ni az istállók esetében, mert a legtöbb helyen egye­di terveket kell készíteni az átépítésre. Ellenben min­denképpen olcsóbbak az új építésénél. A hűtőházak esetében egy hasonló nagy­ságú új beruházás eléri a harmincmillió forintot, míg a rekonstrukció ennek az ötödébe kerül. Sípos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents