Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-26 / 150. szám
Keiet-Magyarorwság Kormányprogram szabolcsi szemmel J elenünk és jövőnk szempontjából kiemelkedően fontos témát, a kormány programjának végrehajtását vi- tatták meg a képviselők az országgyűlés nyári ülésszakán. Talán a legnagyobb visszhangot a kormány elnökének azok a szavai váltották ki. amikor elmondta: a nehéz körülmények ellenére a társadalmi juttatásokat a nemzeti jövedelemnél is nagyobb mértékben, összesen hat százalékkal sikerült emelni, módot talált a kormány az 1971 előtt megállapított nyugdíjak és a rendszeres kiegészítés alsó határának emelésére, július elsejétől 490-ről 600 forintra növelik a kétgyermekesek, 130-ról 300 forintra az egygyermekesek családi pótlékát. Szeptembertől a régebben megállapított legalacsonyabb nyugdíjak is emelkednek. Természetesen sok szó esett eddigi munkánkról, a gazdálkodásiban elért eredményekről is. Minden bizonnyal ezért váltottak ki elismerést Tóth Géza szavai, amikor elmondta: az ország ipari termelésének növekedéséhez Szabolcs- Szatmár dolgozói 13,5 százalékkal, a mezőgazdaság termelésének emelkedéséhez 11,5 százalékkal járultak hozzá, hogy több lakást, tantermet, bölcsődét, óvodát építettünk, mint amennyit terveztünk, s egyre több település lakóihoz jut el a vezetékes víz. Héri Lászlóval — aki nemcsak a saját választó- kerületében gazdálkodó termelőszövetkezeteket, hanem mint a területi szövetség elnöke, az egész megye nagyüzemi gazdálkodását ismeri — éppen ezért beszélhettünk már a jövőről is, hiszen ha a betakarításig sok minden történhet is, mostani kilátásaink reményekre jogosítanak. Ha a száraz nyárelő miatt nem is várható rekord a kalászosoktól, mindenképpen gazdag aratásra számíthatunk; a takarmánytermesz- tésben már mérhető eredményekre biztonsággal lehet az állattenyésztés fejlesztését építeni, de a gyümölcstermesztésben is biztatóak kilátásaink. Jól halad Felső-Szabolcsban és Be- regben oz átfogó talajjavítás, így évről évre kevesebb lesz Szabolcs-Szatmárban is a kedvezőtlen talajadottságok miatt hátrányos helyzetben lévő közös gazda- ság. Jeszenszki Gabor a kormány elnökének az építőiparról szóló mondataihoz tett néhány megjegyzést. Saját munkahelyén már jól bevált gyakorlattal találkozott, hogy „az építőipari termelésben — szándékainknak megfelelően — a korábbinál nagyobb a fenntartási-felújítási munkák aránya.” Az ÉPSZER dolgozói kivették már ilyen munkákból a részüket, ők végezték a színház, a Vasvári, a Kossuth gimnázium felújítását, most pedig a Korona rekonstrukcióján dolgoznak. Találkozott saját tapasztalataival a beszámolónak a tanácsok munkájával foglalkozó része, hiszen Nyíregyházán gyakorlat már a demokratikus munkastílus, a testület elé alternatív javaslatokat tárnak a szakemberek, s nyílt vitában születnek meg a döntések. Persze jó volna, ha több pénz jutna a tanácstagok közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak megvalósítására, mert ez adna igazán rangot a választókerület lakói előtt. Tóth Józsefnek — tizennyolc beregi község képviselője — a kistelepüléseken lakók életkörülményeinek javításáról szóló részhez volt mondanivalója. Választókerületében szinte mindegyik termelőszövetkezet kedvezőtlen adottságú, s ez nem vonzza a fiatalokat. A megoldás a tiszakerecsenyl példa lehet, ahol a melléküzemág biztosít állandó munkát a lányoknak és asz- szonyoknak is, s amelyet néhány nap múlva a barabási termelőszövetkezetben is követnek majd. A gond azért továbbra is gond marad, mert ezekben a tsz- ekben — épp a kedvezőtlen adottságok miatt — saját erőből alig képesek a melléküzemágak létrehozására. A kormányprogram vitája jó hangulatban ért véget, hiszen a miniszterelnök beszámolójából és a felszólalásokból is az derült ki: ha nehezebbek lettek is a tervek végrehajtásának feltételei, céljaink — jó munkával — megvalósíthatók. Balogh József Irány Afrika! EXPORTÁL Á KISIPAROS Amikor Lipcsében, Drezdában az orvos az állványra helyezi az infúziós palackot, bizonyára eszébe sem jut, hogy egy nyíregyházi kisiparos keze munkáját dicsérik a precíz kidolgozást igénylő esztergált részek, csavarok, perselyek. Az Elekterfém Ipari Szövetkezet ugyanis megrendelte a munkaigényes darabok gyártását, s így a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével megyénk mestere is vizsgázik darabjával a külhoni piacon. Idén először kapott megbízást erre, de a Kisipari TermelteA BEAG nyíregyházi gyárában húsz darab feleltetőgépet készítenek. Az oktatási célra szolgáló berendezéssel a tanár egyszerre 32 tanuló felkészültségét ellenőrizheti. Képünk: Bilecz Andrásné /szerelő és Bodnár György technikus az első feleltetőgép szerelésén dolgozik. (Elek Emil felvétele) Hagyományürzti találkozó Vaján A történelmi múltú Vaja ad otthont a VI. hagyomány- őrző találkozónak június 27-e és július 1-e között. A megye) tanács és a megyei úttörőelnökség mellett az Iránytű szerkesztősége pályázatot hirdetett az úttörőknek: ki készít színvonalasabb pályamunkát bármilyen hagyományőrző tevékenységben. Az értékeléssel nyílik a találkoA történet két évtizede kezdődött. Lelkes fiatalemberként került Kubába 1962 elején Nagy Sándor, a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat nyírteleki gyáregységének jelenlegi igazgatója. — Alig voltam 26 éves. Gyártástechnológus mérnökként végeztem, kétesz- tendős gyakorlat volt mögöttem. Kitüntetésnek számított bekerülni abba a tizenkét fős csoportba, akik műszaki tanácsadókként vettek részt az amerikai földrész első szocialista állama iparának szervezésében és szakembereinek képzésében — emlékezik. — Ismeretes, hogy a forradalom győzelme után Kubában sok üzem maradt mérnök, szakember nélkül, nagy gond volt a gépek, berendezések üzemeltetése. Egyik feladatunk a mező- gazdaság gépjavító bázisának megtervezése és megszervezése volt. A másik pedig fiatal szakemberek, technikusok képzése, oktatása. Én öt fiatallal foglalkoztam. Fél évig dolgozott műszaki tanácsadóként Kubában Nagy Sándor. — Csoportunk közvetlenül az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozott. „Főnököm” miniszterként a legendás forradalmár, Che rr Főnököm volt Che" Nagy Sándor kubai küldetése Guevara volt. Ő üdvözölt bennünket és azokat a fiatalokat, akiket ránk bíztak. Egyszerű szavakkal mondta, most a tanulást követeli tőlük a forradalom és igyekezzenek tőlünk mindent ellesni, megtanulni. A fiatalok szó szerint vették. „Ha ezt mondta Che, akkor ez a forradalom érdeke” — vallották, s nagy lelkesedéssel vetették magukat a tanulásba. Könyvekből, regényekből, leírásokból tudjuk, mekkora varázsa volt Che Gueva- rának. — Valóban nagy varázsa volt. Gyalog, és mindig egyenruhában járt be a minisztériumba, fegyverrel az oldalán és fején az elma- radhatatlam Castro-sapká- val, kísérő nélkül. Nem is emlékszem, láttam-e civilben. Pedig csaknem minden nap találkoztunk. Rendszeresen bejárt a táborunkba és a szálláshelyünkre a havannai Libre Hotelbe is. Emlékszem, hogy körülvették az emberek az itt rendezett nemzetközi sakkversenyen is. Mindennap vendége volt, míg tartott. Nagyon szeretett sakkozni. Volt egy öreg barátom, egy ötven éve ott élő magyar, az Ipari Minisztérium alkalmazottja. Pali bácsinak hívták. Jó barátságban volt Che Gusvarával. Sokszor megtörtént, hogy munkaidő után együtt sakkoztak, mi meg drukkoltunk. — Ismerte személyesen is Che Guevarát? — Több alkalommal beszéltem vele. Intelligens, jól képzett ember volt. Őszintén szólva közvetlenül a gépek, az ipar nem nagyon érdekelte, inkább a forradalom. Nagy álmodozó volt. De minden közhiedelem ellenére én úgy tapasztaltam, hogy csendes, befelé forduló, olykor zárkózott volt. — 1962. szeptember 8-án érkeztem haza. Amikorra hazaérkeztem, megszületett a lányom. A MEZŐGÉP-től mentem el, ide jöttem visz- sza dolgozná. F. K. zó: az országból és a megyéből a 20—20 legjobbat hívják meg. Július 27-én 16,30 órakor a megyei tanács dísztermében köszöntik a győzteseket. Aznap este a vajai várkastélyban kezdetét veszi a találkozó. A negyven résztvevő szatmárcsekei kirándulásra megy, Tunyogmatol- cson a forradalmár életútjá- val ismerkedik meg, Tarpán Esze Tamás szobránál bontanak zászlót, majd Rohodon Szentpétery Zsigmond mellszobránál átadják a legeredményesebb úttörőcsapatnak a tavaly alapított Szentpétery Kupát. tő Vállalatnál úgy vélik, a 300 ezer forintos exportot tovább lehet növelni. Nem egyedi eset, hogy megyénk kisiparosai is közvetve exportra termelnek. Jó néhány vállalat, döntő többségében a vasasüzemek bérmunkába kiadják a sok apró műveletből álló, nagy tömegben nehezen gyártható alkatrészek elkészítését a kisiparosoknak, s a termékek révén nemzetközi piacon is helyt kell állniuk a mestereknek. Algériában ebben az évben először találkozhatnak a megrendelők a Peva térzsa- luszerkezetekkel, amelyek csomagolásához a lakatosok, esztergályosok különböző méretű karosanyákat, menetes orsókat és tengelyeket gyártanak. A Fémmunkás Vállalat a már jól bevált termékét most afrikai piacon mutatja be. A félmillió forintos megrendelést egy fehérgyarmati és két nyíregyházi kisiparos teljesíti. Az MTZ traktorokhoz a perselyek, csapágyak szintén bérmunkában készülnek a megye kisiparos mesterei révén. Igen sokféle alkatrészt rendel meg a Szabolcs-Szatmárban található nyolc Mezőgép gyáregység a Kisipari Termeltető Vállalattól, s így a legkülönfélébb gépek tartozékaként jutnak el a mester munkadarabjai a világpiacra. Még a televízióhíradó is bemutatta a közelmúltban azt az átfolyásmérőt, amelyet a BEAG Universil gyára megrendelésére négy nyíregyházi esztergályosmester készít. A kisiparosok által gyártott termékekkel közvetlenül importot tudnak megtakarítani, egy évben 12 millió forintot. A külföldi eladás meghaladja a négymilliót. <tk> Iskola Demecserben Szeptembertől új iskolában tanulnak a demecseri gyerekek. Az ÉPSZER Vállalat nyár végére ígéri a tantermi szárny átadását, míg a tornaterem várhatóan decemberben készül el. Az új, nyolc tantermes iskola 23 millió forintba kerül. A szomszéd jában lévő napközi otthon — melyhez konyha és étterem Ls tartozik — szintén meg szépül a tanév kezdetére. A helyi építőipari szövetkezet 2 millió forintot költ e helyiségek korszerűsítésére. Sátor, matrac nyaraláshoz Diákoknak olcsón Kulcsot is másolnak a kölcsönzőben Ha nem néznének a naptárra, akkor is egyértelmű, hogy beköszöntött a jó idő. Az Iparcikk Kölcsönző Vállalat nyíregyházi boltjában egymásnak adják a kilincset az ügyfelek gumimatracért, lakó- és túrasátrakból is kétszer annyi várja a kölcsönözni szándékozókat, mint tavaly. A diákigazolvány tulajdonosainak most először harmincszázalékos kedvezménnyel adják a fontos kempingcikkeket. A nyaraláshoz nem hiányoznak az összecsukható asztalok, székek, de még a szivacsbe tétek sem. A nyár jó alkalom a nagyobb ház körüli munkákra. Nemrégiben ötven hengerfejet kapott a bolt, s Linzen- bold Lászióné üzletvezető szerint nem csak faluhelyen, de még városi házakban is hengerelnek a festésre. A barkácsoláshoz villanyfúrót, kör fűrészt, vibrációs csiszolót, az asszonyoknak táskavarrógépet tudnak kölcsönbe adni. Bármennyire is szokatlan, az utóbbi időben a háztartási gépeknek egyre nagyobbá keletje: 400 hűtőt és 300 tévét vittek ki az ügyfelek. De jönnek ide a lakodalmas családok „tányérért, evőeszközért. A filmvetítőgép, a fényképezőgép, az automata mosógép már a legújabb márkákból kölcsönözhető. Havonta közel kétezer ügyfél fordul meg a boltban a felével nem is találkoznak, hiszen ők csekken fizetik be a tartozást. Az évi 2,5 millió forintos forgalmat most tovább növelhetik, hiszen a napokban új szolgáltatással, kulcsmásolással is várják az ügyfeleket. VANNAK, AKIK KRITI ZÁLNAK, VANNAK AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Ezért kérdeztük dr. Pa- nyi Györgyöt, a nylrmadal Béke Termelőszövetkezet elnökhelyettesét, amikor a tájtermelésben rejlő lehetőségekről beszélgettünk: Tud jobbat — Azt szokták mondani, szegény ember vízzel főz. Sajnos a mi határunk is roppant gyenge termőká- pességű, földjeink még a kilenc aranykorona értéket sem érik el. Jelenleg 2500 hektár szántóterülettel rendelkezünk, de ennek még fele sem alkalmas a rentábilis növénytermesztésre. — Mit tehet ilyen esetben a szövetkezet? — Olyan termelési ágakat keres, melyek nyereséget hoznak. Az első lépés pedig az ide vezető úton a ráfizetéses ágazatok felszámolása. Sajnos nekünk is van mit jócskán megszüntetni. A múlt évben ugyan nyereséggel zártunk, a növénytermesztés azonban veszteséges volt. — Melyik növény okozta a legtöbb gondot? — A paradicsom és a dohány. A paradicsomot a soroksári rendszerben termeltük, de azt kell mondanunk, az eddig termesztett fajták nem erre a vidékre valók. Éppen ezért szüntetjük meg. Még ennél is fájóbb talán, hogy a dohány sem hozta, amit vártunk, kereken egymillió forintot fizettünk rá. Ettől a növénytől azonban semmiképpen sem akarunk megszabadulni, mert fantáziát látunk benne. A múlt esztendőben egyébként 130 hektáron termesztettük, az idén is hasonló a terület. — Mi a biztosítéka, hogy ebben az évben nyereséget hoz? — A növénytermesztésben száz százalékos biztonságról nem beszélhetünk. Arról viszont már igen, hogy szigorúbb költséggazdálkodásra van szükség a korábbiaknál. A dohánynál maradva: a megtermelt mennyiséget saját berendezéseinkkel — tizenhét darab van belőlük — szárítjuk, s az ehhez szükséges energia horribilis összegeket emészt fel. Éppen ezért született egy nem mindennapi tervünk. Itt, a határunkon megy át Beregdarócról jövet a gázvezeték, s azt szeretnénk, ha mi is kapnánk ebből a gázból, ezzel működtetnénk a szárítókat és a nikecell- üzemünket. Ha sikerülne, nagyot lépnénk előre a költség-megtakarításokkal, hiszen csak a múlt évben nyolcmillió forintot fizettünk az olajért. — Hol van még tennivaló? — Az idén mindenképpen szeretnénk megvalósítani a kiegyensúlyozottabb növénytermesztést, de az állattenyésztéssel is előbbre kell lépnünk. Említettem már, hogy földjeink jelentős részén roppant nehéz helyzetben vannak a növénytermesztők, itt a homoki gyepterület arányát növeljük. Meg akarjuk erősíteni a juhtenyésztés szerepét, már most 2300 anyával rendelkezünk, s nagy lehetőséget látunk a bárányhizlalásban. A leggyengébb földeken pedig erdősítünk. Balogh Géza 1983. június 26,
