Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

1983. június 3. Kelet-Magyarország 3 AZ ÁPRILISI HATÁROZAT JEGYÉBEN Országos célok - kelyi toldatok A MUNKASIKEREK, AZ ÖRÖMÖK, a sikertelenségek vagy keserűségek egyaránt közvetlen/ül érződnek a pártalapszervezetek munká­jában. A gyakorlatban ugyanis ott ellenőrzik a párt­munka irányítását, módsze­rét és eredményességét. Ez folyamatosan javult az el­múlt esztendőkben, amint er­re az MSZMP Központi Bi­zottságának áprilisi határoza­ta is rámutatott: „A párt­szervek és szervezetek ered­ményes erőfeszítéseket tettek irányító-ellenőrző tevékeny­ségük fejlesztésére. A párt­munkát azonban még mindig sok formális bürokratikus vo­nás terheli." Az alapszervezetek tevé­kenységének színvonalára alapvetően kihat, hogy mennyire ismerik a párt po­litikáját, képesek-e az egysé­ges értelmezésre és végre­hajtásra, működési területü­kön miként tudják elősegíte­ni a párt vezető szerepének érvényesülését. Noha a párt politikájának alapvető kérdéseit az alap­szervezetek általában isme­rik, mégis tapasztalható több helyen, hogy csak felszíne­sen foglalkoztak azokkal a határozatokkal, melyek a tár­sadalmi vagy kulturális élet egy-egy részterületére vonat­koznak. Több alaypzervezet gondokkal küszködik, amikor a felső pártszervek határoza­tait — melyek végrehajtásá­ban feladataik vannak — a helyi viszonyokra kell alkal- mazniok. Számosán azonban egyre inkább alkotó módon viszik át a felső pártszervek határozatait saját működési területükre. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN az irányító pártbizottságok is ■nagyobb figyelmet fordítottak az alapszervezeti vezetőségek tagjainak politikai képzésé­re, továbbképzésére. A jobb politikai felkészültséget, a vezetőségek munkájának ha­tékonyságát eredményesen szolgálják a megyei pártbi­zottságok által évente szerve­zett alapszervezeti titkári tanfolyamok. Ezeken a párt­politikai munka éves felada­tait dolgozzák fel. A XII, kongresszust követően a pártvezetőségek az irányító pártbizottságok tudatos mun­kája nyomán több intézke­dést tettek a pártélet rend­szerességének és folyamatos­ságának továbbfejlesztésére is, de még nem mindenütt elég hatásos a politikánk megvalósításáért folytatott tevékenység. A színvonalbeli eltéréseknek különböző okai vannak, összefüggnek az alapszervezet tagságának, ve­zetőségének összetételével, képzettségével, valamint az alapszervezetek, irányitó pártszervek munkájával is. Márpedig napjainkban külö­nösen fontos, amit az áprili­si határozat így ír elő: „Min­denki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt, mit helyesel és mit elle­nez." KIALAKULT AZ A JÓ GYAKORLAT, hogy a* alap­szervezetek jellegüknek meg­felelően konkrét, végreha j t- ható feladatterveket készíte­nek, a közvetlenül a műkö­dési területüket érintő átfo­gó határozatoknak alapján. Így történt ez a káder- és személyzeti munkáról, a me­zőgazdaság továbbfejlesztésé­ről, illetve az építőipar fel­adatairól szóló központi bi­zottsági határozatok kap­csán. A működési területeknek megfelelően a pártalapszer- vezeti munka középpontjá­ban — a XII. kongresszus óta fokozatosan — az objektív körülményeknek megfelelően a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása áll. A megyék ipari és mezőgazdasági üze­meiben működő pártalap- szervezeteknél felerősödött a gazdaságpolitikád tevékeny­ség, erősödött a pártellenőr­zés. Észrevehetően fejlődött a közgazdasági szemlélet, az alapszervezetek behatóbban foglalkoznak gazdasági, ter­melési feladatokkal. A fejlődést mutatja az egy­re szélesebb körű gazdaság- politikai agitációs és propa­gandamunka is. Sokoldalúan ellenőrzik a gazdaságpolitikai termelési feladatok végrehaj­tását. A gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatása mellett gyakorlattá vált, hogy vezetőségi ülésen és párttaggyűlésen a termelési felelős, pártcsoportbizalmi vagy kommunista szakszer­vezeti tisztségviselő ad szá­mot a termelőmunka ered­ményeiről és gondjairól. Károsan hat vissza, hogy a termelési tanácskozások iránt még mindig nem kielégítő az érdeklődés. Ez egyaránt an­nak a következménye is, hogy a tanácskozások előké­szítését több vállalatnál csu­pán a szakszervezet és a gaz­dasági vezetők feladatának tekintik. Pedig az éppúgy be­letartozik a pártalapszerveze­tek tevékenységébe, mint az, hogy segítséget adjanak a gazdasági vezetőknek az egy­személyi felelősségük, veze­tői jogkörük gyakorlásához. Ez elsősorban abban jut ki­fejezésre, hogy a politikai munka eszközeivel igyekez­nek megteremteni a munka feltételeit, szervezettségét, a munkafegyelmet szilárdító intézkedések eredményes végrehajtását. AZ ELEMZŐ, FELTÁRÓ MUNKA, A VITA, a pártta­gok véleményének, észrevé­teleinek figyelembevétele kell hogy jellemezze az alap- szervezeti munkaterv elkészí­tését. Az egyik legfontosabb elv: csak annyi és olyan na­pirendet lehet tervezni, amit — ha erőfeszítéssel is — meg tudnak valósítani. A munka­tervek nem lehetnek öncélú­ak. Állandóan és szoros kap­csolatban kell állniuk az élettel, a gyakorlattal — amint arról az áprilisi KB-ha- tározat is szól: „A pártfóru­mokon, taggyűléseken több közérdekű és a tagságot ér­deklő kérdést kell napirendre tűzni.” Az utóbbi években továbbfejlődött a vezetősé­gek kollektív munkája és a tagok egyéni felelőssége. A reszortból adódó feladatokat az irányító pártszervek segít­ségével egyértelműbbé tet­ték. Az alapszervezetekben mind nagyobb figyelmet for­dítanak a taggyűlések politi­kai és szervezeti előkészíté­sére. tgy a taggyűlések egy­re több helyen tesznek ele­get annak a követelmény­nek, hogy az együtt gondol­kodás és az egységes cselek­vés kialakításának alkotó műhelyei legyenek. Mindin­kább megfelelnek szerepük- nek, hogy a kommunisták po­litikai, eszmei és cselekvési egységét teremtő fórumokká váljanak, megoldják a párt- tagság rendszeres tájékozta­tását. Ott folyik igazán jól ez a munka, ahol az alapszer­vezeti vezetőségek minden esetben számot adnak a párt­tagságnak a két taggyűlés kö­zötti munkáról, a taggyűlése­ket vitafórumokká igyekez­nek fejleszteni, amelyen a párttagság szóvá teheti ész­revételeit, javaslatait és kér­déseire mindenkor érdemi választ kap. EGYÉRTELMŰVÉ VÄLT SZINTE MINDENÜTT annak a felismerése, hogy az aktí­vabb pártcsoportélet feltéte­leinek megteremtése jól szol­gálja a színvonalasabb alap­szervezeti munkát és vele a kommunisták személyes fe­lelősségét. Mindinkább kialakul az a helyes gyakorlat, hogy két taggyűlés között összehívják a pártcsoportbizalmikat. tá­jékoztatják, informálják őket az időszerű politikai, gazda­sági eseményekről, meghatá­rozzák számukra a konkrét feladatokat. A továbblépés legfontosabb teendője, hogy olyan munkastílus alakuljon ki, amelynek alapján a párt­csoportok nagyobb szerepet kapnak a párt tömegkapcso­latának erősítésében. Segíte­ni kell őket, hogy terjesszék, népszerűsítsék, ha kell, vé­delmezzék a párt politiká­ját, erősítsék, értessék meg a helyi feladatok indítékait és végrehajtásuk szükségessé­gét. Ez különben is minden párttag kötelessége, rajtuk múlik, hogy a tömegek mennyire értik és követik po­litikánkat. S rajtuk múlik, hogy ebben az alapszerveze­tekben milyen légkör uralko­dik, amelynek nagy szerepe van a párt egész életében. Dr. Arató András A VÁROS GYÁRA Csiszolták: Seregben Egy-egy ifjú gyár és válla­lat rangját az is eldönti, mi­ként van jelen az illető tele­pülés ellátásáért, szolgálta­tásért felelősei között. Per­sze nem a gépgyártókról van szó, akik mégsem nyithat­nak boltot székhelyükön. An­nál inkább a közszükségleti, fogyasztási cikkeket készítők­ről, akik sokait lendíthetnek az otthont adó város bolti kí­nálatán. Mint például Vásárosnia- ményban, ahol a centrum­ban ízléssel kialakított és gonddal berendezett doboz alakú üzlet ékeskedik, hom­lokzatán a .neonfelirattal: „Üvegbolt”. A helyi üveg­gyár kereskedőit dicséri az ötlet. A belső tér kialakítása oly jól sikerült, hogy Winkler János termelési és kereske­delmi osztályvezető ma már csak mosolyog amikor- emlí­ti ; először bemutatóterem­nek vélték a naményialk a boltot. S látva a sok csillogó, villogó üvegremeket nem nagyon merészkedtek az üz­let belsejébe. Pedig szó sincs luxusról. A gyár teljes vá­lasztékát megtalálhatja a vevő a mennyezetig érő mo­dern szabású polcrendszeren. Mi több, kínálat bővítésére más gyárakból is szereznek be árut. Kelendő portéka itt a családi ünnepekre szánt váza, a tál, a pohárkésZletek sora. Az üveggyáriak már készek a következő napok programjával is. Terveznek itt világítótest árusítást — külön pót- és tartalék égők­kel! — méretre vágott sík­üveg értékesítéséit vala­mint hetente máis-más ter­mékek kedvezményes vásá­rát. Szolgáltatásaik körét bő­vítve vállalkoznak az aján­dékba szánt áruk szövegei­Izléses üvegáruk készülnek Yásárosnaményban. nek becsiszolására, s külön­leges rendelések teljesítésé­re is. A közelmúlt napokban a városi tanács elnöke egy ba­ráti beszélgetés során mond­ta: a naményi városmagban születendő üzletsorok, szol­gáltatóközpontok boltjainak külső formáját ezentúl az üvegbolt értő gusztussal ki­vitelezett képéhez alakítják, így váli'k hát a jelenlét irány­adóvá is. És persze mércévé, melyet valamennyi Szabolcs­ba települt ipari üzemnek és vállalatnak illik követni... (kalenda) Vetélkedünk mm ár megint azt álmo- /yt dóm, hogy televízi­ós vetélkedőn va­gyok. Mostanában mindig ezt álmodom, és másnap alig győzöm magam ki­pihenni a munkahelye­men. Ülök a villanyszék­ben, — féllábszárig érő pizsamában természete­sen, mert nálunk csak fö­lül bő és alul rövid pizsa­mák kaphatók, — szem­ben velem Egri ta­nár úr, és én megint úgy érzem, mint tanul­mányaim folyamán szin­te mindig, hogy csak a jószerencsében bízhatok. Ha megkérdezik, hogy meddig tartott a harminc­éves háború, még csak ki­számolom valahogy, meg talán azt is kilogikázom, hogy öt török, öt görög hány ember. De nehezeb­bet ne kérdezzenek. Az előbb vérzett előt­tem el egy történelemta­nár. Megkérdezték tőle, hogy mikor volt a szala- miszi csata. Választott té­májából, a Fradiból min­dent tudott. Azt is kapás­ból vágta, ki volt a csere balösszekötő 1923. március 7-én, a perzsák ellen, és hányadik percben szerelte Xerxés 11-t. Fantasztikus fej. És egy ilyen embertől megkérdezik, hogy mikor volt a szalamiszi csata. Szerencsére tudom, hogy álmodom, és nem egy or­szág előtt fogom leégetni magam, ha nekem is fel­tesznek egy ilyen idétlen kérdést. — Az, hogy rövid a pizsamám, nem zavar. A tévében úgyis csak de­rékig mutatják az embert. Mester Attila Víigaidállcodási társulatok Földjavitás, vízrendezés Megyénkben öt vízgazdál­kodási társulat működik. Va­lamennyi részt vesz a lakos­sági szolgáltatásban, és meg­rendelésre földjavító munkát végeznek a termelőszövetke­zeteknek. Az öt társulat idei fontosabb munkáiból készí­tettünk összeállítást. A nyíregyházi Nyírség Víz­gazdálkodási Társulat hama­rosan nagy munkába kezd Nyíregyháza városközpontjá­ban. Az Iskola utca és a Ko­rona-szálló között két-három millió forintos költséggel csa­padékvíz-elvezető csatornát épít a társulat a nyár elején. Nagykállóban szennyvízelve­zető csatornát építenek mint­egy 10 millió forintos költ­séggel. Ügynevezett átemelő­ket is építenek Nagykállóban. A MEZŐGÉP tiszavasvári gyáregységének forgácsolóüzemé­ben Balogh Bálint a tőkés exportra kerülő gépekhez készít részegységeket horizont esztergán, (gaál) aiem hiszem, hogy II# azért festették piros- w ra a házat, miszerint emléket kívánnak állítani egy korábbi műintézetnek. Persze az emberek beszélik. Aggastyánok főként. Azok, akik ott estek át a tűzke­resztségen. Mert ők nem álltak, nem állhatták ki az utcára csókolózni. Viszont — a volt suszterinas, ami­kor leszállította a megsar­kalt aranyszandált, elidő­zött a házban. Részben, mert alkut kötöttek a kis­asszonnyal, másrészt már kívánta a biológiai csodát, amelytől megáll az ész ... Akkor a suszterinasok Kálmán Imre operettdalait fütyülték, henteslegények­kel verekedtek és mind hencegett, hogy volt már dolga széplányokkal. Nya­valyát volt. Kinek kellett az inasok fillére, amikor pol­gári személyek, katonatisz­tek és állami hivatalnokok ezüstjei pengtek. Na de a Katica, aki alkura állt a suszterinassal, az földije volt a gyerekembernek. — Pali te — mondta —, hiszen te Pali vagy, a Kiss Gergely fia. Na hiszen, mi­lyen ember lettél tudod-e? És tudod-e, hogy itten a nagyságos asszony szobalá­nya vagyok és ne gondolj semmi olyanra ... — Hát milyen semmire ne gondoljak én, Katika kisasszony? Különben is A ház nekem a mester úr csak annyit mondott egy pengő húsz a sarkalás, a vasalás és egyik lábam itt, a másik meg ott... — Egy pengő húsz te fiú. Hát honnét legyen most annyi pénzem? Ha nincs, mi lesz? És tudod-e, Palika hol vagy most? — Tudom! A kupiba ... — Hát ezt te kimondtad. Ki merted mondani? Ugye most pirulsz? — Mert' meleg van. Meg ne tessék engem nézni, mert akkor nekem is vissza kell a kisasszonyra néz­ni... — De hiszen rajtam alig van valami, amit nézhetsz. Ami van, az is átlátszó __ Kár ezt már tovább mon­dani. A suszterinasnak volt egy pengő húsza és azon­kívül is egy pengője. Eb­ben egyeztek meg és ab­ban, hogy a faluban, ott­hon egy szót se. El is múlt több mint három óra. Ak­kor a mester az inasát jól elverte, mert szerinte el- csavargott. A Bujtoson járt, vagy a sóstói erdőben. A mesternek joga volt verni, az inas joga volt sírni és üvölteni. De Pali már nem sírt, nem üvöltött. Már fér­fi volt, férfivá lett. Még hogy pirosra festet­ték ott a házat, Meg hogy mire utal. Ez csak rosszmá­jú pletykálkodás. Az egy­kor volt suszterinas legyint a botjával és kijelenti: — Én bizony most is el­mennék, vinném az arany- pántos szandált. Hogy itt pirosra festették ezt a há­zat? Nem jelent semmit. Seres Ernő Császárszálláson a Nyíregy­házi Közúti Építő Vállalattal közösen épít utat a társulat. A vásárosnaményi Beregi Vízgazdálkodási Társulat idén 5 millió forintos költséggel vízrendezési munkát végez a vásárosnaményi járásban. Ti- szakerecsenyben vízelvezető csatornát építenek, a tisza- kerecsenyi, a tiszaszalkai és a milotai tsz-nek meliorációs munkát végez a társulat. A Tisza két szakaszán bérmun­kát végeznek a beregiek a vízügyi igazgatóság megren­delésére. A kisvárdai Felső-szabolcsi Vízgazdálkodási Társulat új ivóvízhálózatot épít idén Ké­ken és Gégényben. Belterüle­ti vízrendezést végeznek több községben, például Nyírtas­son, Gégényben és Balsán. Földrendezéshez kezdenek a nagyhalászi tsz területén. A közelmúltban újabb rakodó­gépet vásároltak a kisvárdai- ak, hogy megkönnyítsék a fi­zikai munkát. A Mátészalkai Vízgazdál­kodási Társulat a szatmári városban bővíti a szennyvíz- telepet. A munkálatok 91 mil­lió forintba kerülnek. Az épü­let már kész van, a techno­lógiai szerelést elkezdték. A bővített szennyvíztelep pró­baüzemelése várhatóan szep­tember végén kezdődik. Ok­tóbertől napi 4250 köbméter­rel bővül a szennyvíztelep kapacitása. A fehérgyarmati Tisza— Szamos közi Vízgazdálkodá­si Társulat mostanában a csegöldi, a tisztabereki, a bot- paládi és a tiszabecsi tsz-nek végez nagyobb meliorációs munkát. Kisebb földjavítás­ba kezdenek hamarosan Jánkmajtison, Kölesén és Ti- szakóródon. Belterületi víz­rendezésre kaptak megrende­lést Cégénydányádon, Jánk­majtison és Penyigén. Néma társulat működési területé­hez tartozik Napkor, de a napkoriak megrendelésére a fehérgyarmatiak építik meg idén az ivóvízhálózatot a sza­bolcsi községben. A napkori munkálatok értéke várhatóan 8 millió forint lesz. (nábrádi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents