Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. június 23. A Szabolcs-Volán önálló estjéről Hagyomány már Nyíregy­házán, hogy ilyenkor nyáron, szezon végén a Szabolcs-Vo­lán táncegyüttes is megtartja évadzáró gálaestjét a szabad­téri színpadon. Az idén júni­us 20-án kora este került sor erre az egy év munkáját, eredményeit összegző műsor­ra, azért kora délután, hogy sötétedésre befejeződjön, mert az ország egyik legszebb sza­badtéri színpadának folyama­tos leromlása végső stádiumá­hoz érkezett. Világítás itt már egyáltalán nincs és a hang­erősítést is csak „hozott anyagból” lehet megoldani. Ám a Szabolcs-Volán és az együttes vezetője, Dalanics György méltán ragaszkodik ehhez a kellemes környezet­hez, s a tizenhat táncospár­nak is tág teret adó színpad­hoz. Az ország „arany” minősí­tésű együttes műsora vál­tozatos volt. Sajnos ezúttal színvonalában is, amit az egyébként rendkívül lelkes közönség tapsán is le lehe­tett mérni. A kiemelkedően magas színvonalú táncok mellett jó néhány erősen el­kopott repertoárszámot - is láthattunk, olyat, amit le kel­lene venni már az együttes műsoráról, mert se a tánco-~ sok, se a zenekar nem tud­ják jól. A kitűnő, és me­gyénk vezető táncegyüttesé­hez méltó előadásban látott Bunyevác Szvit, a Mondóka, a Kerezsi lánytánc, a régeb­bi, de még mindig igen ha­tásos Hajlikázó és az abszo­lút „profi” színvonalú Járta- tós mellett a Hortobágyi pásztortánc már teljesen el­vesztette hajdanvolt erejét, lendületét, a magyar ver- bunknak — mely éveken át az együttes „sikerszáma” volt — ritmuszavarai vannak, pu­ha lett, „nem szólal meg” se a színpad, se a csizma. Gaál András új koreográ­fiája, a Gyimesi táncok — melyhez Gál Ludmilla terve­zett igen mutatós viseletét — nagyon jó tánc lesz. Most még egy kicsit kiforratlan. A fér­fikarban van egy-két kivéte­les egyéniség (mint például a Jártatós férfitagja), mégis legalább egy minősítési fo­kozattal gyengébbek, mint a lányok. Baj lehet az erőnlé­tükkel is, láthatóan fárad­nak, ellentétben a lányokkal, akik a tánc mellett nagyon szépen, tisztán és kifogásta­lan hangerővel énekelnek is, mégsem veszítenek lendüle­Az együttes lány- és fiúkara. (Fotó: Bakos Béláné.) tűkből, s az előadás végén olyan frissek, hogy akár elöl­ről kezdhetnék a kétórás programot. A műsor drama­turgiai tetőpontja egyébként a lányok ihletetten szép mon- dókája, az „Éjszaka, kék­tollú páva, szállj le a tiszta szobába.. ” A kisebbek — az utánpótláscsoport fiúkara — keményebbek. Itt végre meg­szólalt a színpad is, a tapsok és a csapások is. Egészében véve nagy élmény volt a gyermekcsoport szereplése. Különösen Foltin Jolán szel­lemes koreográfiáját járták — játszották nagyszerűen. A zenekar nagyon nélkü­lözte Mészáros Bélát és Végh Csabát, akik „univerzális” népzenészek és a furulyától kezdve a háromhúros széki brácsáig bármit kézbe tud­nak venni. A zenekar vezető­je, Szakács Jenő is sok hang­szeren tud, most mégis egy szál klarinéttal „uralta a me­zőnyt”, sokszor úgy is, hogy a többi hangszert alig hal­lottuk. Egyedül a hivatásos művészekkel megerősített ze­nekari felállás volt hangzá­sában és ritmusában is kifo­gástalan. A hangszerelt zenéhez vet­ték őket igénybe, de ez nem lehet hosszú távú megoldás. Mint ahogy Tóth István ének­betétei sem azok, a táncok folklóranyagától, hangulatától idegen stílus. Az egyébként gazdag és szí­nes műsor végén hét táncost és két zenészt búcsúztatott az együttes, akik „felnőttek már” és munkahelyi vagy egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak tovább részt ven­ni ebben a szép, de sok időt, energiát kívánó munkában. Hiányuk érezhető lesz, amíg az ;gen ígéretes utánpótlás be nem érik, s helyükbe nem léphet. Mester Attila „Éjszaka, kéktollú páva...“ Tiltott határátlépés előkészüle­te, többrendbeli csalás és sik­kasztás terhelte eddig Varga Sán­dor 37 éves nyíregyházi lakos számláját, mostani bűntársa Szu- etta András pedig közokirat-ha­misítás és üzletszerűen elköve­tett lopás miatt állt bíróság előtt. Szeptembertől januárig több mint negyvenezer forint kárt okoztak hiszékeny áldozataiknak. Az érettségizett, könyvelői ké­pesítéssel rendelkező Varga az idők folyamán idült alkoholista lett, s alkalmi munkából tartot­ta fenn magát, s családját. Ez azonban kevésnek bizonyult. Előbb lakástatarozásra tett aján­latot egy nyíregyházi férfinek, s az anyagok beszerzése címéig hatezer forintot vett fel tőle, majd gépkocsigumikat ígért egy másik helyen, s erre kért négy és fél ezret. (Ha Vargára vár az autótulajdonos, még mindig a régi gumit koptathatná.) A kö­vetkező ötlete az volt, hogy úgy tesz, mintha megbízták volna egy eladásra felajánlott tévé visszakérésével, és magival vit­te a négyezer forintos cészülé- ket. Ezután megint a gumis trükköt vette elő, s ezei forin­tot csalt ki egy helyről. Karácsony előtt észrevett egy kiírást, miszerint irhabunda van eladó. Becsengetett, megnézte a bundát. Délután visszament, s felajánlotta, hogy tizenhárom és fél ezerért eladja. Átvételi elis­mervényt írt, s elment a kabát­tal, amit még aznap felajánlott egy nőnek vételre. Cserébe át­vett kétezer forintot és egy mag­nót. Azt mondta, hogy a felesé­gének vette, de nem volt jó ne­ki. Ügy egyeztek, hogy a vevő, beviszi a bizományiba, és meg­érdeklődi az árát. A bunda ere­deti gazdája időközben kereste Vargát az átvételi elismervény- re fit címen, de mivel nem ta­A tárgyalóteremből Sorozatban csalt és lopott lálta ott, gyanút fogott. Elment ő is a bizományi áruházba, s ott találkozott a vevővel. Ezután kö­zösen a rendőrségre mentek, s elmondták az es#tqt. A bunda tulajdonosának nem volt túl nagy szerencséje a kií­rásaival. Ugyanazon a napon, amikor a bunda ügyében a rend­őrségen járt, felkereste Szuetta András, aki a tévéjét akarta megvenni, legalábbis ezt mond­ta. Miközben ä készüléket be­kapcsolták, Szuetta ügyesen zsebre tette á hamutartóban le­vő aranyláncot. A lánc gazdája azonban észrevette, hogy hiány­zik, s közölte a vádlottal, hogy csak ő tehette el. Közben átküld- te a feleségét a szomszédba, te­lefonáltasson a rendőrségre. A szomszéd átjött megtudni, mi is történt tulajdonképpen. Szuetta bemutatkozott, természetesen ha­mis néven, s hamis címet is dik­tált be. A.szomszéd kijelentette, megy szólni a rendőrségnek. Szuetta erre szétnyitotta a ka­bátját, hogy nézzék meg, nála nincsen semmiféle lánc. Közben azonban ügyesen feldöntött egy mappát, s a háta mögé ejtette a keresett ékszert, majd „felfedez­te”, hogy ott van. Január elején Varga és Szuet­ta megittak néhány üveg sört meg egy kis töményét a kocs­mában. A városban járkálva ész­revették, hogy egy férfi kiszáll a Zsigulijából és benne hagyja a slusszkulcsot. Kihasználták a kí­nálkozó alkalmat, beültek, s Bu- jig kocsikáztak. Először a gyen­gén ittas Szuetta vezetett, majd Varga ült a volánhoz, közepesen alkoholos állapotban. Az autó- kázás egy kerítésen fejeződött be, Varga ugyanis elvesztette az autó felett az uralmat és az egyik buji kerítésnek mentek neki. (A kocsiban harmincezer, a kerítésben ötezer forint kár keletkezett.) A baleset után be­mentek a háziakhoz, s Varga igyekezett rávenni őket. mond­ják azt, hogy ők kínálták ital-i lal a két úrvezetőt, akik addig józanok voltak. A házaspár azon­ban erre nem volt hajlandó, s elmondtak az odaérkező rend­őröknek mindent. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa tárgyalta a két férfi ügyét. Szu­etta Andrást jármű önkényes el­vétele, ittas vezetés, valamint lo­pás kísérlete miatt egy év bör­tönre ítélte, s ugyanennyi időre eltiltotta a közügyektől. Varga Sándort ezeken kívül még lopás, csalás és hamis tanúzásra felhí­vás miatt mondta ki bűnösnek, s három év börtönben letölten­dő szabadságvesztésre ítélte, to­vábbá a közügyektöl egy, a jár­művezetéstől két évre eltiltotta. Az ítélet jogerős. <pd) Társaság a lakosságért Lakásfenntartás új módon Az ingatlankezelő vállala­tok munkáját nap mint nap minősíti a lakosság. Érthető­en, csak azt látja a lakó, ha a lépcsőház tiszta vagy ép­pen szemetes. Azt viszont ke­vesebben tudják, hogy kere­ken tíz éve alakították meg az ingatlankezelő vállalatok társaságát az országban Most hatvannégy tagot tudhat ma­gáénak ez a szervezet, s már a megalakulás évétől a nyír­egyházi IKSZV is részt vesz a munkában. Az utóbbi .években egyre több költség- vetési üzem és városgazdál­kodása vállalat is felvételét kéri, hiszen naprakész in­formációkkal és tág együtt­működési lehetőségekkel se­gítik egymást a társaság tag­jai. Nyíregyháza először adott- hont június 23-án az ingat­lankezelő vállalatok társasá­ga elnökségi ülésének. Ez al­kalommal egy megállapodás tervezetét vitatják meg az érdekeltek: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temmel készül együttműkö­désre a társaság, a lakásépí­tés, -fenntartás és -gazdál­kodás témájában. Szerteágazó területet ölel­nek fel azok a szakbizottsá­gok, amelyeket a társaság a munkamódszerek optimális kialakítására hozott létre, így például a csütörtökön sorra kerülő elnökségi ülé­sen a hőszolgáltatási és mun­kavédelmi szakbizottságok ve­zetői számolnak be: milyen formában képzelik el a szak- bizottságok tevékenységének újjászervezését. Erre már csak azért is szükség van, mert az országban a legkülönbö­zőbb formában működnek az ingatlankezelő, a városgaz­dálkodási és a költségvetési vállalatok, üzemek, viszont a lakosság igényeinek kielégí­tése valamennyi városban, faluban azonos követelmé­nyeket támaszt, s így nagy tartalékot jelent, ha a jól bevált módszereket átadják egymásnak. I# ■■ ■■ I ■■ r Közömbösség Jobb házból való gyerkő­cök zavartalanul csúzlizták Fehérgyarmaton a park kandelábereit. Feltehetően látták mások is, hiszen mindez fényes nappal tör­tént. Mégse szólt senki, nem zavarta el a srácokat egy lélek sem. A közömbös­ség megvédte a kártevő­ket. Három srác — egy nor­végmintás pulóvere», egy leszakított ujjú farmeres, egy trikós, kinek mezét az AC/DC emblémája díszíti — sörözik, fényes nappal, a Jósaváros közepén. Lehet­nek 15—16 évesek. Többen magukban mohognak. Az üvegeket kezükből senki ki nem veszi, rájuk nem szól senlki. A közömbösség védi őket. A lerészegesedésig. A Család utca sarkától nem messze ketten verek­szenek. Nemsokára már hárman. A nézők száma sokkal több. Úgy tűnik, lo­vagi« ügy, hiszen senki nem választja szét a verekedő­ket. Mi több. biztató-szur­koló is akad. Még akkor se mozdulnak, amikor villan a kés. A közömbösség teret ad akár a szurkálásnak, gyilkolásnak is. Tépik a bokrot a namé- myi útfélen- Autósok. A többiek'elhúznak mellettük. Senki nem áll meg, nem szól. Pedig nemcsak virá­got tépnek, ágat is. Mintha ez a világ legtermészete­V____________ _________________ sebb dolga lenne. Tehetik, a környezet közömbös, senki rájuk nem szól. Hogy pusz­tul a köztulajdon, a termé­szet? Ugyan! Alig egy hét alatt tapasz­talt eseményeket .szedtem össze. Gondolkodtam: vajon miért e csend, miért e kö­zömbösség. Tény: félünk. Gyakorta nem is veszélyte­len mások viselt dolgaiba beleszólni. De ez miért van? Keveslem a szigort, az erélyt. Mert míg az nincs, addig a társadalmi beavat­kozás eredményessége is vi­tatható. Értem én, hogyne érte­ném. Mindenki fut a maga dolga után. Senki nem sze­ret bonyodalmakba keve­redni. Védjük magunkat más gorombaságától, trá­gárságától. Megnyugtatóbb kikerülni a bajt. De vajon akkor mi van, ha mi keve­redünk bajba? Vajon mi­ként hányjuk a világ sze­mére, hogy közömbös? Több erélyt, több szigort, több bátorítást a veszélyte­len cselekvésre — ezt vár­juk sokan. Mert az elmon­dott dolgok ugyan nem vi­lágraszóló ügyek. Csak ép­pen zavaróak, közérzetün­ket rontok, következménye­ikben kiszámíthatatlanok. Vitatkoztunk róluk eleget. Vajon meddig a közömbös­ség, ami a tettet késlelteti? Jjburget) Építészetileg is különleges a kisvárdai új tanácsháza főbe­járata. (elek) Tippek lapokból TERMŐFÖLDE ANK A MECSEK ALJÁN Pécsett létrehozták az or­szág első földbankját. Min­den ötszáz négyzetméternél nagyobb építési területen — még a beruházás megkezdé­se előtt — összegyűjtik az értékes humuszréteget, egy központi telepre szállítják, ahol tárolják és kezelik. Ál­talában 20—30 centiméter vastagságban „borotválják le” a humuszréteget, s ezál­tal egy-egy hektárnyi terüle­ten kétezer köbméter termő­földet jiyernek. A földbank készleteinek kétharmad ré­szét az épülő ú) lakótelepek parkosítására használják fel, ily módon kedvezőbb bioló­giai körülmények közé kerül­nek a fák, cserjék, virágok. A többit vállalatok, intézmé­nyek és magánosok vásárol­ják meg parkjaik, kertjeik számára, mégpedig igen ol­csón; köbméterenként 16 fo­rintért. Ezzel a módszerrel évente 65 ezer köbméter föl­det mentenek meg a pusztu­lástól. ÜJ MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI FORMA A már meglévő módszere­ket színesítő módszert dol­gozott ki a TITÁSZ szolnoki üzemigazgatóságán két szak­ember. Lényege, hogy a dol­gozók gyakorlati oktatását a napi karbantartási és javítá­si feladatok elvégzése közben tartják. Minden szerelőbri­gád egy-égy alkalommal, a hálózaton úgynevezett lassí­tott karbantartást hajt végre, miközben munkavédelmi szakemberek ellenőrzik az előírások maradéktalan be­tartását a munkaeszközök meglététől a szakszerű moz­dulatokig. A munka végezté­vel a dolgozókkal közösen elemzik és értékelik a látot­takat, s a tapasztalatok alap­ján felhívják a figyelmet az esetleges mulasztásokra, hi­bákra. A lassított karbantar­tás előnye, hogy kiiktathatók a rutinmegoldások, oktatás közben sincs holt idő a mun­kában, hiszen a szükséges na­pi teendőket is elvégzik a szerelőbrigádok. Eredmé­nyességének mutatójaként egyetlen adat: a szolnoki üzemigazgatóságon a beveze­tés óta az üzemi balesetek száma a felénél kevesebbre csökkent az országos átlag­hoz viszonyítva. KÁROS VÍZHASZNOSÍTÁS A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet meliorált termőföldjein a ká­rosan ható talajvizet „alsó” öntözéssel hasznosítják, és ezáltal növelik e területeken a hozamokat. A szakemberek már két évvel ezelőtt kísér­leteket kezdtek a meliorált táblákról dréncsővezetéssel gyűjtőcsatornákba elvezetett talajvíznek a visszaáramolta- tására olyan időszakokban, amikor a talajvíz háztartása ezt indokolta, vagyis száraz időszakokban. Lényegében a kapi llaritás elvén alapuló módszer igen egyszerű. A gyűjtőkben felfogott vizet ak­kor, amikor a növények nem kapnak elegendő nedvességet, felduzzasztják, ezáltal a fo­lyadék áramlásának törvénye érvényesül, vagyis a víz a dréncsöveken keresztül visz- szaáramlik a talaj termőré­tegébe, és a gyökérzeten át jut a növényekbe. A módszer előnye, hogy öntözés nélkül tartható a termőréteg ned­vessége, s a meglevő meliorá­ciós berendezések, eszközök feleslegessé teszik az öntöző­gépek, -eszközök alkalmazá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents