Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

1983. június 19. Kelet-Magyarország 3 A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár demecseri gyárában Pázmány Ferencné naponta 1500 kilogramm keresztorsózott cérnát gyárt, (császár) Útjavítás — gmk-ban Egyire népszerűbbek a gazdasági munkaközösségek és az ipari szakcsoportok. Ez derül ki a Nyíregyházi Városi Tanács VB. műszaki osztályának adataiból, mivel a meglévő 54 ipari és szolgál­tató gazdasági munkaközös­ség mellett nemrégiben út- é' műtárgyjavításra specializá­lódó vállalati GMK alakult erősáramú szerelést, bemé­rést egy másik VGMK vál­lalt, van érdeklődő a cső- és központifűtés-szerelés iránt, s az építőipari szövetkezetnél megalakult a kilencedik ipa­ri szakcsoport is. ELEGENDÖ-E HAT HÖNAP EGY ÚJ, KORSZERŰ, PIACKÉPES TERMEK SOROZATGYÄRTASÄHOZ? A NYÍREGYHÁZI MEZŐGÉP VÁLLALAT NYÍRTELEKI GYÁREGYSÉGE BIZONYÍTOTTA: IGEN. Versenyképes gondolkodás — Tavaly januárban hir­dette meg vállalatunk a pá­lyázatot, melyet megnyer­tünk. Júniusban volt az eredményhirdetés, s az idén május végéig már 262, kiváló paraméterekkel rendelkező DETK 205-ös típusú tartály­kocsit szállítottunk megren­delőinknek — összegzi a sikert az alkotó csoport ve­zetője, Kerekes Gyula fő­mérnök. Gyorsan alkalmazkodtak Rekordidő alatt hozta „te­tő” alá az együttes az új ter­méket. Befutott a piacon. Ha többre lenne kapacitásuk, az is elkelne. A gyors siker első­sorban szakmai rátermettsé­güknek, továbbá rugalmas­ságuknak és a piac igénye­ihez való alkalmazkodó ké­pességüknek köszönhető. Érdemes megjegyezni az alkotó együttes tagjainak ne­vét Borbély Béla technoló­gus, Ruzsinszki László mű­szaki rajzoló, Liskány András üzemvezető, Eperjesi János lakatos csoportvezető, Lefler Miklós hegesztő, Fábián Mik­lós szerelő csoportvezető, Csont József művezető. Já- szovics József minőségi el­lenőr és Tukacs István szer­kesztő. — Olyan gárda, amelyik sok dicsőséget szerzett ne­künk is, a MEZÖGÉP-nek is, meg a vasasszakmának is — dicséri őket Nagy Sándor gyáregységigazgató. Magyarországon egyedül Nyírteleken gyártanak trak- torvontatású tartálykocsikat, ök e termékcsalád gazdái. — Még 1975 decemberében készült el az első széria az AGROTRÖSZT megrendelé­sére. Az első fecskék, a DETK 5-ösök voltak. Azóta jelentős fejlődést ért és élt meg a gyártmány. Ojabb, s korsze­rűbb típusokat bocsájtottunk ki — fűzi hozzá a főmérnök. — Ma az országban a DETK- tartálykocsik 4 típusát isme­rik és használják üzemeink, vállalataink. Nem kell import Óriási termelési, szerkesz­tési és egyéb tapasztalatot szerzett, s gyűjtött össze a gyáregység 1975 óta. Egyik, s talán a legfontosabb eredmé­nye: 1976 óta nem kell nyu­gatról valutáért importálni traktorvontatású tartályko­csikat az országnak, s az új, most kibocsátott DETK 205- ösökben már nincs nyugati importanyag és - alkatrész. — Az új DETK-ek 20 szá­zalékkal könnyebbek, mint elődeik. Ez azt jelenti, hogy gépenként mintegy 350—400 kilónyi különböző anyagot takarítottunk meg. S ma már egy gép annál értékesebb a piacon, minél könnyebb — indokol Borbély Béla szer­kesztő technológus— — Nem mellékes viszont az sem, hogy könnyebb súlya ellenére is stabilabb és a váz- szerkezete is erősebb mipt a korábbi gépek — egészíti ki Jászovics József. — Ügy oldottuk meg, hogy ez a gép biztonságosabban kezelhető és míg az előzők üzemeltetéséhez két személy­re volt szükség, ehhez elegen­dő egy, mert hidraulikus ve­zérlésű — magyarázza Lis­kány András üzemvezető. — Az sem mellékes, hogy a vontatásához kevesebb ener­giára van szükség — fűzi hozzá Eperjesi János, a la­katoscsoport vezetője, aki brigádjával elnyerte a válla­lat kiváló brigádja kitünte­tést is. Sikertermék — Ezek a paraméterek tet­ték piacképessé új termé­künket. így értük el, hogy a nehezebb gazdasági körül­mények ellenére is az idén 410 darabot gyártunk belőle megrendelésre, gazdaságo­sabban, mint elődjeit. Ez mindenképpen sikertermé­künk, mert általa vált lehető­vé, hogy az idei első félévre tervezett 8,5 milliós nyeresé­get már 10 millióra teljesí­tettük — értékel Nagy Sán­dor gyáregységigazgató. — Milyen jövője van a tar­tálykocsi gyártásának? ■ — Szerintünk legalább olyan, mint a konténertech­nológiának. Gazdaságosan le­het szállítani benne bármi­lyen jellegű folyadékot, mű­trágyát, különböző granulátu­mokat — indokol a főmérnök. — Képesek lennének ezt a korszerű terméket tőkés ex­portra gyártani? — Ezt már 1981-ben bebi­zonyítottuk, amikor a világ­hírű amerikai HESSTON- cégnek 150 HESSTON-típusú tartálykocsit gyártottunk jó nyereséggel, kiváló minőség­ben, az amerikai cég megelé­gedésére —, mondja Nagy Sándor. Nyírteleken vallják: az ál­taluk most gyártott DETK 205-ösök állnák a versenyt a világpiacon minőségben is, árban is. Farkas Kálmán Kinek kell a poszter? Munkácsy, Csontváry kölcsönben Hónuk alatt bekeretezett festménnyel távozókkal elég gyakran találkozhat az, aki á Móricz Zsigmond megyei Könyvtár táján megfordul. Híres magyar és külföldi al­kotók műveit vihetik haza, kölcsönözhetik ki a képző­művészetek rajongói. Az igazsághoz tartozik, nem az eredeti remekműveket akaszthatják fel otthon, csak a hű másolatokat. A poszterkölcsönzés, mint sajátos szolgáltatás nem nagy múltra tekint vissza. 1981 ta­vaszán vásárolta meg a könyvtár az első festmény­másolatokat. Jelenleg több mint 250 poszter közül válo­gathatnak az érdeklődök. Ta­valy 147 darabot kölcsönöztek ki, ebből több mint harmin­cat a tanárképző főiskola hallgatói vittek el, hogy a kollégiumi szobáikban elhe­lyezzék. A modem festőik munkái voltak a legkedvel­tebbek, majd sorrendben Munkácsy Mihály, Színyei Merse Pál és Csontváry Kosztka Tivadar képei kö­vetkeztek a népszerűségi lis­tán. A középiskolai kollégiumok lakói is kitettek magukért: válogatás után 59' posztert, művészi plakátot találtak kedvükre valónak. Meglepő­en sok a kiikölcsönzöttek kö­zött a történelmi témájú al­kotás, főleg a Tanácsköztár­saság idejéből és a nagyjaink portréit megörökítő festmény. Megragadják a fiatalok fan­táziáját a fantasztikus témá­jú művek is. Bizonyíték erre. hogy Korga György: Sci-fi 1978 és Kondor Béla: Az űr­repülés géniusza című fest­ménye több példányban is gazdára talált. Vasarely Vik­tor egyéni világú képei is igen keresettek. A felnőtték inkább a régi festők műveit szeretik, mint Tiziano, Van Gogh, Brughel, Giorgione, Goya, Leonardo, Renoir, Mednyánszky, Lotz Károly festményei. A megyei könyvtár az igényeknek meg­Szánkóról permeteznek. A modern technika korában sem árt némi leleményesség. A gyügyei Almáskert Tsz-ben az MTZ—50-es és a kcrtitox permetező ntán egy szánkót kö­töttek. Ez lehetővé teszi, hogy a gyomirtást végző munkások ne gyalogoljanak kilométereket, s a gyomot mégis kiirt­sák. (molnár) ANATOLIJ BABIKIN: Az elv M érnök va­gyok. 160 rubelt ke­resek. Ehhez jön még a negyedévi prémium. S a sza­badság — augusz­tusban. A terme­lési értekezleten keményen megbí­rálom az igazgatót. A vezetési túlka­pások miatt. A szabóságom átte­szik decemberre. — Most aztán sütkérezhetsz a havon — csóválják a fejüket a kollé­gák. — Sebaj — mon­dom. — Szocsiban télen olcsóbb a szállás, a strandon pedig nincs tö­megnyomor. Szá­momra az elv drá­gább a szabadság­nál. Keményen meg­bírálom az igazga­tót. A hozzá nem értése miatt. Át­helyeznek egy má­sik osztályra. Ugyancsak mér­nöknek. Tarifa — 120 rubel. Prémi­um nincs. — Most aztán jól elfürészelted magad — mondják a kollégák. — Annyi baj le­gyen — mondom. — Kevesebb tar­tásdíjat fizetek majd, s nem kell izgulni a prémium miatt. Számomra az elv drágább. Keményem meg­bírálom az igazga­tót. A durvasága miatt. Átsorolnak technikusnak. 100 rubel fizetéssel. — Alaposan be- fürödtél — szána­koznak a kollégák. — Ugyan! Fele­lősség semmi, egy húszas árán meg­kímélem az idegei­met. Számomra az elv drágább. Keményen meg­bírálom az igazga­tót. A munka te­rén tapasztalható fejetlenség miatt. Cikket írnak elle­nem. Átminősíte­nek éjjeliőrré. Já­randóság: havi 80 rubel. — Most aztán jól elkapartad ma­gad — legyintettek rám a kollégák. — Még hogy el­kapartam! Éjjel alszom, nappal 20 kopejkáért moziba megyek. Számom­ra az elv drágább. Keményen meg­bírálom az igazga­tót. Írok az újság­ba. Alacsonyabb beosztás nincs, a fizetésem nem tudják tovább csökkenteni. Elbo­csátásomhoz a szakszervezet nem járul hozzá. Hívat az igazgató. — Miért hajtot­tál úgy rám? — kérdi. — Mi hasz­nod van ebből a kritikából? — Számomra az elv drágább! — vágom rá. — Mennyivel? — Százhetven rubellel — tisztá­zom. Most igazgató- helyettes vagyok. 250 rubelt kapok. És, természetesen, prémiumot, no meg beutalókat bármelyik tenger­parti üdülőbe. Az ember tart­son ki az elvei mellett! Fordította: Antal Miklós felelően a legkedveltebb al­kotók képeivel folyamatosan gyarpaítja az állományt. Ko­vács Bamánétól, a könyvtár irodalomtudományi és művé­szi szaktájékoztatójától azt is megtudtuk, hogy a szolgálta­tás népszerűsítésére üzemi kiállításokat is rendeztek. Otthont adott a bemutató­nak a Taurus Gumigyár és több alkalommal a TIGÁZ Nyíregyházi pébégáztöltő üze­me. Az idén tovább kívánják bővíteni az üzemi kapcsola­tokat és szeretnék elérni, hogy Nyíregyházán kívül a többi szabolcsi városi könyv­tárban is legyen hasonló szolgáltatás. A posztereket három hó­napra lehet elvinni, de a köl­csönzési határidő lejárta után azok meg is vásárolha­tók. A könyvtárosok az egyes művekhez tájékoztató szóró­lapokat állítottak össze a mű­vészek életútjáxól, a fest­mény keletkezési körülmé­nyeiről. Az ajánló bibliográ­fia segítségével pedig köny- nyebben nyomozhatnak to­vább a poszterek kedvelői, hogy a képzőművészet szá­mos értékes alkotásának így váljanak igazi értőivé. B. G. Szombati telex Szálkáról Tisztelet a hátizsáknak ök, öten a diáknyár első fecskéiként, degeszre tömött hátizsákjaikkal, hangos jó­kedvükkel rácáfoltak ezen a szombat reggelen a fázóssá lett nyár morcosságára. — Honnan? Hová? — Vásárolunk és indulunk. Fél ötkör indultunk Debre­cenből. — Merre? — Nyíregyháza felől jön­nek még ketten, a kerékpá­rúk már itt van, azt koráb­ban feladták. Lemegyünk Csengerig, az harminc kilo­méter, onnan a gáton a Sza­mos mellett... — Meddig? — Ügy, hogy hétfőn este vasúthoz érjünk. Amit látunk közben, az a miénk ... — Van maguk között szat­mári, erre a környékre való? — Á, évekkel ezelőtt „ki­szúrtuk magunknak” a Ti­szát. Még középiskolásként építőtáborban jártunk erre. Azóta minden évben lejö­vünk. Ez a mostani út fel­derítés. Csenger felé még nem jártunk. Július végén táborozunk még Gergelyi- ugornyán... — Diákok? — Láthatja a szerelésen ... Ök öten, minden rosszkedv nélkül kémlelték a komor eget. Az eső is benne van a „buliban”, ha úgy hozza az élet Filep Béla egy év múlva mérnök lesz, Veress Károly két év múlva orvos, az öccse, Sándor most érettségizett, c még nem járt ezen a tájon, a bátyja hozta. Tavalyi jóked­vük hozott még két idegent, két egyetemista lányt. Ketten pedig a nyíregyházi főiskolá­ról jönnek. Ok ismerősként tavaly is itt túráztak ... Jókedvet, időt, élményeket kívántunk az úthoz a diák­nyár első hátizsákos fecské­inek. Bárha jönnének minél többen .. Bárha olyan házi­gazdáik lennénk, ahogyan azt megérdemelnék. (bartha) VANNAK AKIK KRI­TIZÁLNAK, VANNAK AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Ezért kérdeztük Szent- miklóssy Mihályt, a nyír­egyházi 23-as számú (észa­ki) ABC-áruház vezetőjét az áruválaszték bővítéséről. Tud jobbat — Nem csupán a megyei FÜSZÉRT-re és a többi he­lyi termelő vállalatra ha­gyatkozunk, igyekszünk be­szerezni különböző áFUkat az ellátás biztosítása és a választék bővítése érdeké­ben megyén kívülről is. Olykor elmegyünk áru után az ország másik sarkába is. Volt eset, amikor vanília­cukorért, különböző befőt­tekért saját költségen utaz­tunk Pestre. Bár meg va­gyunk elégedve a megyei . húsipari vállalat termékei­vel, a választék bővítése- céljából bizonyos füstölt árukat, különleges kolbász­féléket Nádudvarról és Szarvasról is szállítunk. Rendszeresen felkeressük a Skála-Coop szirmabesenyői lerakatát is, ahonnan tőkés importból származó árukat, diabetikus készítményeket vásárolunk. Az utóbbiakat az áruházban külön gon­dolában mutatjuk be. Ezen­kívül olyan vegyi és koz­metikai cikkeket is beszer­zőnk, amelyeket vásárlóink keresnek. Igyekszünk min­den új terméket beszerezni, bemutatni, még lágy fagy­laltot is árusítunk, termé­szetesen a régi áron! — ön két éve vezetője az áruháznak. Aki előtte járt itt, és most „betéved”, el­csodálkozik, oly sok min­dent átrendezett. Miért volt erre szükség? — Felmértük az áruház belső terét. Legalább 25 négyzetméter holt tér volt benne. Hasznosítottuk. Át­rendezésekkel kényelme­sebb most a gondolák kö­zött a vásárlás. Ha szüksé­ges, a korábbi négy pénz­tár helyett hat üzemelhet, gyorsabb lett a vásárlás. Azzal pedig a termelékeny­séget növeltük, miután a vásárlói áramlást megvál­toztattuk. Nem lökdösik egymást az emberek. A zaj- szintet csökkentettük, az összes örlőgépet az eladóté­ren kívülre a be- és kijá­rati rész közé helyeztük. Vá­sárlóink is megjegyezték: áttekinthetőbb és levegő- sebb lett az áruház. Pedig még ..bővítettük” is! Kiala­kítottunk egy presszórészt, s ha valaki reggelizni óhajt, helyben fogyaszthat meleg virslit, kolbászt. — A szabad idő növeke­dése ellenére a vásárlási szokásaink miatt még min­dig elég zsúfolt a hét végi j bevásárlási forgalom. Tér- j veznek-e valami megoldást j e szokás megváltoztatása ! érdekében? — Igen. A második fél J évtől, a nye rés égérdek e’tsé- | gi rendszer bevezetésével j egyi dobén hét elején el őrén- j deléseket veszünk fel és a | megadott napra, időre szál­lítjuk a megrendelt árukat. Azokat is, amelyek folya­matosan nem kaphatók. Azt szeretnénk, ha ezzel a mód­szerrel sikerülne valame­lyest befolyásolni a most .jobbára szombatra zsúfoló­dó bevásárlást, s több sza­bad ideje maradna haszno- kikapcsolódásra az esmbe léknek. Farka.« k _________________________ J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents