Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-18 / 143. szám

C S AILL4URMCITITMH © N Természetes „csodaszövet11 A bőrápolás ABC-je Bőrünk, ez a bámulatos tökéletességgel megalkotott, természetes „csodaszövet” rendkívül fontos szerepet tölt be életünkben. Csak néhány funkciót említve: Szerveze­tünk biológiai „védőgátja”, amely a test tömegének 10— 15 százalékát teszi ki. Életta­ni szerepe szerint lezárja az ember belső világát a külső világtól; védi a szervezetet a külső ártalmak behatolása el­len (baktériumok, vegyi anya­gok, időjárási behatások stb.); szervezetünk legfontosabb hő­szabályozója (izzadás, páro­logtatás); fontos tapintó ér­zékszerv, amely felfogja a külvilág bizonyos ingereit és továbbítja a (hideget, mele­get, nyomást, fájdalmat, ta­pintást stb.); tárol bizonyos anyagokat, amelyek fontos szerepet töltenek be az anyagcserében; kiválasztja a szervezetből a mérgező hulla­déktermékek egy részét; segí­ti a tüdőt a légzés munkájá­ban; meghatározza az ember külső megjelenési formáját stb. Bőrünk általában másfél­két milliméter vastag, mégis nagyszerű ellenállóerővel rendelkezik. Sérülések után hihetetlen gyorsasággal ujul meg, gyógyul be. Vitalitására mutat, hogy a legjobban igénybe vett helyeken meg­vastagszik, megkeményedik, így védekezik a fokozott ter­helés ellen. Az ember bőre szüntelen ritmusban megújul. A bőr rendkívül fontos élet­tani szerepét tükrözi az a tény is, ha a bőr felületének több mint egyharmada el­pusztul égés vagy más bal­eset kövétkeztében, a szerve­zet már nem képes elegendő vizet elpárologtatni, s ez a legsúlyosabb következmény­nyel jár. A bőr három rétegből áll: a hámrétegből (epidermis), az irharétegből (cutis vagy co- rium) és legalul van az irha alatti réteg (subcutis). A bőr szervezetünk egész­ségének tükörképe is, mert a bőr színéből, felszínén lát­ható elváltozásokból sok kö­vetkeztetést lehet levonni a szervezetet megtámadó beteg­ségekre vonatkozóan (sárga­ság, kiütéses betegségek, vér­szegénység, ólommérgezés, láz esetén a bőr forrósága stb.) A bőr megfigyelésével bizonyos lelkiállapotokra is következtethetünk (aki fél, elsápad, aki dühbe gurul, pulykavörös lesz, ha valaki örül, kipirul az arca stb.) A bőr élettani szempontból pótolhatatlan, tehát gondos ápolása nemcsak szépségápo­lási, hanem egészségügyi fel­adatunk is. A bőr anatómiai és élettani tulajdonságai alap­jaiban mindenkinél azonosak, de külső adottságai, színe, fénye, védekező mechanizmu­sa egyénenként változik. A kozmetikai kezeléseknél eze­ket az eltérő tulajdonságokat figyelembe kell venni. Ha a bőr zsír- és víztartalmát is tekintetbe vesszük, ötféle alaptípusú bőrt különbözte­tünk meg: 1. Normál bőr. 2. Száraz bőr (amely szárazról a zsír­vagy vízhiányból adódik), 3. Zsíros bőr, 4. Érzékeny bőr (amely többnyire fokozott zsír- és vízhiányból adódik), 5. Kevert vagy vegyes típusú bőr (amelynél a homlok, az orr, és az áll zsíros, míg az arc többi része száraz). Nedves falat ne tapétáz­zunk, várjuk meg, amíg ki­szárad. Ha félő, hogy ned- vesedik, tapétázás előtt ala­pozzunk alufóliával vagy kenjük be a falat vastagon vízüvegoldattal. ★ Nehezen járó, nyikorgó fi­ók orvossága a szappan, a gyertya vagy a padlóviasz. Ezzel kenjük meg a sínt, amelyen a fiók fut. ★ Soha ne állítsuk a szekré­nyeket szorosan a fal elé. A legalább egy centiméteres lég­Ha azt szeretnénk, hogy bőrünk egészséges, szép és vonzó legyen, rendszeresen kell törődnünk az egész tes­tünk ápolásával. A jó ered­mény elérése szempontjából azonban alapvetően fontos, hogy ehhez a bőrtípusunk­nak megfelelő, korszerű koz­metikai szereket vásároljuk. Ma már igen sok kozmetikai készítményen feltüntetik, hogy milyen típusú bőr ápo­lására szolgál, de kérhetjük az eladó szakember tanácsát is. Gondot okoz az „ideges bőr” ápolása. Az ilyen típusú bőr — a belső idegesség fo­kától függően — néha óráról órára változik. Gyakran kép­ződnek rajta vizenyővel telt gyorsan felpattanó hólyagocs- kák. A bőr rendkívüli érzé­kenységét előidézhetik kerin­gési zavarok, krónikus szék­rekedés és más belső bajok. Ezért nem elég külsőleg ke­zelni, hanem először a belső okot kell megszüntetni, amely orvosi feladat. Házi kezelése: kamillateás borogatások al­kalmazása ; érzékeny bőrre szolgáló bőrápoló szerek használata; helyes életmód (fűszer- és zsírszegény ét­rend, ne igyunk magas alko- holtartalumű italokat, pihen­jünk eleget, legyen vitamin­dús a táplálékunk, lehetőleg ne dohányozzunk.) F. K. réteg biztosítja, hogy a bútor semmiféle nedvességet ne ve­gyen át. ★ A nagy tükröt óvni kell. Ha nedves lakásban van, ra­gasszunk a hátára gumi vagy habszivacs lapot, ez távol tartja a faltól. Ne parafadu­gót alkalmazzunk, mert az magába szívja a nedvességet. Ügyeljünk rá, hogy a tükröt ne érje erős napsugárzás, mert ez megfakítja. Kicsit megfakult tükör színét dör­zsöljük be spiritusszal és szal­miákszesz azonos mennyiségű keverékével. Utána fényesít­sük szarvasbőrrel vagy Vile- da-kendővel. Cselekedjünk ogósxa ágiinkért Mi legyen az iszákosokkal? Történelmi tény, hogy minden nép ősidők óta használt különfé­le vegyi anyagokat, Európában elsősorban alkoholt arra, hogy rövid úton befolyásolja a lelki- állapotot: kábulatot, „mámort”, feledést idézzen elő. Ám az is „ény, hogy ezeknek a mérgeknek a káros, veszélyes hatását is ré­gen ismerték, és mindig is igye­keztek a mértéktelenségnek gá­tat vetni: büntetéssel (olykor akár halállal!), erkölcsi elítélés­sel, később gyógykezeléssel. Az .alkoholizmus” közel két­száz éves, ma már elavult (mert pontatlan és inkább csak megbé­lyegző) fogalom. Helyette iszá- kosságot („abuzus”) mondunk, ha valaki annyit és úgy iszik, hogy abból neki magának vagy környezetének kára származik: ha mindennap „kiüti” magát, ha az ital miatt családjával szembe­kerül, ha ittasan vezet, ha emiatt baleset éri, ha megissza a sós- borszeszt, kölnivizet is . . . Más­felől függőségről („dependencia”) akkor beszélünk, ha a szervezet már beépítette a mindennapos alkoholt a tápanyagok közé, ezért egyre nagyobb adagra van szükség a „mámor” eléréséhez, és alkohol hiányában kóros tü­netek (reszketés, izzadás, nyugta­lanság, álmatlanság stb.) tá­madnak. Tény, hogy vannak az iszákos- ságnak biológiai összetevői is. Iszákosok fiai tízszer gyakrab­ban válnak maguk is iszákossá (Czeizel), de ikertestvéreikben, örökbe adott gyermekeikben is több lesz az iszákosság. Az alko­hol lebomlása a szervezetben nem egyforma minden ember­ben, egyesek hajlamosabbak bi­zonyos „kábító” hatású anyagok képzésére mint mások — mindez azonban nem jelenti azt, hogy az iszákosság mindenestől orvosi, biológiai kérdés! Hiszen bármi­lyen öröklött vagy biológiai haj­lamosság is csak akkor jelenhet meg, ha az ember iszik; inni pe­dig aktívan, saját akaratból le­het. Az „alkoholizmus” nem olyan valami, mint az influenza, amit meg lehet kapni anélkül, hogy magunk tehetnénk róla! Igaz, hogy a függőség valóban betegség, de olyan betegség, amelynek számos okozója között a beteg saját magatartása igen fontos szerepet játszik. Ma nálunk riasztó mértékűvé vált az iszákosság: az összlakos­ság kb. 2 százaléka, a munkaké­pes korú férfilakosság 10—15 szá­zaléka iszákosnak tekinthető! A jól ismert testi, lelki és társadal­mi következmények miatt külö­nösen égetővé vált, hogy a prob­lémához új, hatékonyabb mód­szerekkel közelítsünk. A régi típusú „elvonókúra” csak azokban volt hatékony, akik már eljutottak a leszokás szilárd szán­dékához ; többnyire azonban épp ennek a hiánya jelenti a bajt! Az iszákosság gyökerei társadal­miak: környezeti minták, torz és hibás társadalmi érintkezési for­mák, igénytelenség, kulturálat- lanság és emellett könnyen hoz­záférhető, viszonylag olcsó alko­hol. Az emberek vagy más prob­lémájuk elől menekülnek (?) ké­miai feledés, vagy valamilyen űrt (emberi kapcsolatok, érdeklő­dés, az életben való aktív, fele­lős részvétei hiányát!) igyekez­nek így betölteni; pusztán az „el­vonás” nem szünteti meg ezért olyan gyakori a visszaesés. Aki korábban sem tudott az életével okosabbat kezdeni, az újra inni fog — hacsak nem tud a társa­dalom, a közösség odafigyelni és neki új kapcsolatokat támaszt, lehetőséget, igényeket, értékeket nyújtani. A „leszoktatás” csak kezdetben, kis mértékben orvosi kérdés! So­kan hiszik, hogy az elvonókúrá­ra küldéssel, beutalással család és társadalom már „megtette a magáét”, a többi a kórházon, or­vosokon múlik. Ez mélységes té­vedés: az iszákosság a hibás, kultúrálatlan, igénytelen kapcso­latokból, életformákból, hagyo­mányból, sekélyes érzelmi kötő­désekből stb. ered — és amíg ezek fennmaradnak, legfeljebb átmenetileg oldható meg. Ezért döntő az alkoholprobléma új szemlélete: hánytatások helyett pszichoterápiával, csoportterá­piával, sőt: az alkoholizmus elle­ni klubok kiépítésével utat, lehe­tőséget adni másfajta, új típusú emberi kapcsolatok, közösségi értékek, célok, életforma megte­remtésére. Ugyanakkor hangsú­lyozni kell, hogy ez sem mente­síti a családot, a közösséget a felelősség alól: gyógyulni nem csupán az „alkoholista” dolga, de egész környezetéé, családjáé is! Dr. Bánky M. Csaba a nagykállói Elme és Ideggyógyintézet osztályvezető főorvosa PÁRA] KAPROS PARAJ Egy csomag póréhagymát karikákra vágunk és egy evő­kanál forró vajban megpárol­juk. Beleteszünk 30 deka­gramm párolt parajt és egy csomag apróra vágott kaprot. 3 percig erős lángon párol­juk, amíg minden nedvessége elpárolog. Közben keverjük. Sóval és frissen őrölt borssal fűszerezzük. Tányérokra tá­laljuk, és tejjel hígított tej­fellel leöntjük. parajsaláta Hozzávalók 4 személynek: 30 dekagramm friss paraj, 1/4 kilogramm gomba, 10 dekagramm szalonna, 4 sze­let fehér kenyér, 3 evőkanál olaj, 1 gerezd fokhagyma. Az öntethez: 2 evőkanál borecet, kevés só, bors, fél kávéskanál mustár, 1 csipet cukor, 4 evő­kanál olaj. A parajt szárától megtisz­títjuk, megmossuk és lecsö- pögtetjük. A gombát felszele­teljük. Az ecetet sóval, bors­sal, mustárral és cukorral jól elkeverjük. Olajat keverünk hozzá végül. A paraj leveleket elosztjuk 4 tálkába, rátesszük a gombaszeleteket, és leönt­jük az ízesített ecettel. Majd a szalonnát kockákra vágjuk, és kiolvasztjuk 3 evőkanál olajban — amibe beletesszük a fokhagymát, a kenyérkoc­kákat ropogós barnára süt­jük. Szintén a salátástálra tesszük. PARAJLEVES Hozzávalók 4 személynek: 75 dekagramm-friss paraj, fél kilogramm burgonya, 13 de­kagramm darált marhahús, 13 dekagramm darált sertéshús, póréhagyma, 1 zsemle, 1 to­jás, só, bors, 1 kávéskanál mustár, reszelt citromhéj, 1 evőkanál margarin, 1 liter húsleves (leveskockából), 10 dekagramm juhsajt. A parajt megtisztítjuk, megmossuk, lecsöpögtetjük. A burgonyát meghámozzuk, a hagymát megtisztítjuk. A da­rált húst, a beáztatott és jól kinyomott zsemlét, tojást, sót, mustárt, citromhéjat jól ösz- szekeverjük, és sima masszát készítünk. Kis gombócokat formázunk belőle. Forrásban levő sós vízbe tesszük, és ad­dig főzzük, amíg feljön a víz tetejére. A hagymát és a bur­gonyát megpároljuk marga­rinban, majd hozzáöntjük a húslét, és kis lángon 10 per­cig főzzük. Végül beletesszük a parajt, lefedjük és körülbe­lül 5 percig pároljuk. Sóval és borssal ízesítjük. Beletesz- szük a megfőtt húsgombóco­kat. Tálaláskor kevés reszelt juhsajtot teszünk a leves te­tejére. Nyári kollekció (Jávor László felvételei) Divat a „pöttyöt" Mi is a szeplő? A bőr alsó rétegeiben találhatóak a po- lipszerűen elágazó, pigmen­teket termelő sejtek. A szeplő ezek zavara következtében alakul ki. Két alakja van. Az egyikre való hajlam öröklő­dik. Ez a forma' általában az arcon, a karokon, a kézen szimmetrikusan lép fel. ösz- szel és télen elhalványul, a tavaszi napsütés hatására megerősödik a színe. Világos bőrűek, vörös hajúak külö­nösen hajlamosak rá. Már a serdülés ideje előtt megjele­nik, viszont az életkor előre­haladásával sokszor megfo­gyatkozik, elhalványul. A szeplő másik formája erősebb napsütés hatására, a napnak kitett bőrfelületeken bármely életkorban keletkezhet. Nemcsak a nosztalgiahul­lám hatására vált újra köz­kedveltté a pöttyös. A divat szeszélyei kiismerhetetlenek. Űj divatként tarthatjuk szá­mon a szeplőt. A plakáton szeplős orrú kisfiú eszi a va­jas kenyeret. A filmek szerep­lői nem kendőzik el festékkel a szeplőiket, reklámfotókon sem tünteti el retusálás a b jós kamaszlányok szeplőit. kozmetikus szakemberek el merik: győzött a pöttyös, szeplővel megáldottakn nem kell alávetniük maguk a hosszadalmas, bizonytal eredményű kezelésekni Mind többen vallják: a szel bájt kölcsönöz viselőjének. Akik mégis a szeplő nélk bőrt szeretik, jól teszik, már a napozás megkezdi előtt fényvédő kenőcsöt ha: nálnak (kapható az illatsz> üzletekben!). A szeplők el' volításával jobb, ha nem rr gunk kísérletezünk. A h; „kezelésnek” több a vészéi; mint gondolnánk. Dr. K. KID HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983. június 18.

Next

/
Thumbnails
Contents