Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

1983. június 14. Ketet-Magyarormg 7 IM5M1 TECHNIKA KÖZGAZDASÁG YTalopítós óm tápanyag-utánpótlás Hogyan gyógyítható a szabolcsi alma? A kérdés megoldása lénye­gesen jelentősebb tett len­ne, mint az a reális szakmai vita, melyet dr. Varga Imré­vel május eleje óta folyta­tunk. Mégis, ha csak keveset is segíthetünk a nagy jelen­tőséggel bíró minőségi alma termesztésében, akkor feltét­lenül szükséges más szakem­berek bekapcsolódása a vi­tába, illetve a téma megoldá­sába. Azzal egyet kell értenünk, hogy az idős, kiöregedett ül­tetvényeket nem lehet, vagy csak igen költséges módsze­rekkel lehetne helyrehozni. Ugyanakkor vannak olyan télialma-ültetvények, ahol mésztrágyázással, istállótrá­gyázással és zöldtrágyázással nemcsak a termés mennyisé­ge növelhető, hanem a minő­ség és az eltarthatóság is ja­vítható. A fenntartó szintű mész- adagok nagyságát a talajok kémhatásától és kötöttségé­től függően hektáronként 1—3 tonna között célszerű meghatározni, homok- és vá­lyogtalajokon kevesebb, agyagtalajokon több szüksé­ges. A mésztrágyázás az elsa- vanyodás mérséklése, a tala­jok tápanyagszolgáltató ké­pességének javítása és a mű­trágya-érvényesülés fokozá­sa miatt is előnyös. A foszfortartalmú műtrá­gyák ugyanis savanyú kém­hatású talajokon (ilyen a megyei télialma-ültetvények nagy része) oldhatatlan vas- és aluminiumfoszfát vegyüle- tekké alakulnak át, s ezáltal nem érvényesülhetnek. A talajok magas kálium­tartalma, ami főleg a nagy adagú K-feltöltés és koráb­ban divatos K-fenntartó trá­gyázás hatására következett be, ugyancsak szükségessé te­szi a Ca-ellátottság javítását. A Ca-ellátás nemcsak a tala­jon keresztül, hanem permet- trágyázással is biztosítható. Az eddigi kísérletek szerint mintegy 30—40 százalékkal csökkenthetők az alma élet­tani megbetegedései. A leg­alkalmasabb a permetező trá­gyázásra a Ca-klorid és a Ca- nitrát. A Ca ugyanis erősíti a gyümölcshéj és a közvetlenül allatta levő szöveteket, ezál­tal nő a húskeménység és ja­vul az eltarthatóság. Lomb­trágyázásra főleg átmeneti N-hiány, illetve indukált kál- cium-, vas-, magnézium-, va­lamint bór-, réz- és cinkhi­ány esetén van szükség. Azzal is egyet kell érteni, hogy a 10—15 éves fák eseté­ben is alapvető a talaj szer- vesanyag-tartalmának növe­lése, s ez elsősorban istálló­trágyázással, illetve zöldtrá­gyázással érhető el. Olyan technológia jelenleg azonban nem ismeretes — bár jó len­ne —, amellyel 60—80 cm mélységig bejuttatható az is­tállótrágya. Egyébként gyö­kérkimosásokkal és -feltárá­sokkal bizonyított, hogy a gyümölcsfák tápanyagfelvevő gyökereinek zöme 10—60 cen­timéteres mélység között he­lyezkedik el. Az istállótrágya nemcsak makroelemtartalma (10 ton­nában van 50 kg N, 25 kg P, 60—60 kg K és Ca) miatt je­lentős, hiszen sok mikrotáp- anyag is van benne, hanem azért is, mert csökkentheti a műtrágya káros hatásait, a műtrágyaigényt. Javítja a talaj víz- és hőgazdálkodását, tompítóképességét és ezáltal kémhatását, csökkenti a nagy műtrágyaadagok okozta ká­ros sókoncentrációt, fokozza a talaj életet. A N-tartalma viszont ke­vés, így a N-műtrágyázás még istállótrágyázás mellett is szükséges lehet. A zöld- trágyázás kiterjedtebb alkal­mazására a megyében azért sincs nagyobb lehetőség, mert a zöldtrágyanövények közül a pillangósok mélyen gyökereznek és konkurrenciát a vízfelvételnél jelentenek az almafáknak. Egyéb zöldtrágyanövények- nek (pl. rozs) inkább talaj- védelmi (homokverés) szem­pontból van nagyobb szere­pük, mint tápanyag-gazdál­kodásban. Más a lehetőség új telepí­tések előtt. A 18/1977. (V. 14.) miniszteri rendelet értelmé­ben a talajtani és agrokémiai szakvélemények készítése ál­lókultúrák telepítése esetén a nagyüzemek részére kötelező­en előírt. Szakszerű, külön­böző vizsgálatokra alapozott technológiával nemcsak az alma terméshozamát lehet növelni, hanem a minőséget és az eltarthatóságot is javí­tani lehet Dr. Margittay Miklós agrokémiai főmérnök megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Á gőzgéptől a gáz­turbináig Képünkön: egy Szíriának ké­szülő 64 megawattos gőzturbina szerelése a Skoda Művekben. (MTI Külföldi Képszolgálat - KS) Amióta Watt feltalálta a gőz­gépet — vagyis kétszáz év óta — rendszeresen folyik a tüzelőanya­gok hőenergiájának mozgási energiává, munkavégzéssé való átalakítása. Enélkül aligha fej­lődhetett volna ki korszerű ipar és közlekedés. A régi dugattyús gőzgépek egykori egyeduralmának száza­dunkban más típusú hőerőgépek — a belső égésű Otto- és Diesel- motorok és a turbinák — vetet­tek véget. Az alapelve azonban valamennyinek azonos: a tüze­lőanyag elégésével felszabaduló hőenergia révén valamilyen mun­kaközeget — például vizet, ben­zint, vagy gázt felhev:tenek, és ez a hő hatására kitágul. A ki­táguló anyag mechanikai mun­kát végez, dugattyút tol maga előtt — mint a dugattyús gőzgé­peikben, az Otto- és Diesel-mo­torokban — vagy pedig az áram­ló anyag lapátsort mozgat, hoz forgásba — ez történik a turbi­nában. Természetesen lényegbe­vágó eltérések is vannak közöt­tük, például míg a gőzgépben és a gőzturbinában a tüzelőanyag a kazánban eltüzelt szén vagy olaj, a munkaiközeg pedig a vízgőz, vagyis két különböző és élesen elkülöníhető anyag, addig a bel­ső égésű motorokban és a gáz­turbinákban a tüzelőanyag égé­séből származó füstgázok egyút­tal a munkaközeg szerepét is be­töltik. A különféle erőgépeket — asze­rint, hogy melyiknek a használa­ta gazdaságos vagy célszerű — különböző célokra alkalmazzák. Például az energiatermelésnek viszonylag új és nagyon fontos ágában, a villamos energia ter­melésében elsősorban gőzturbi­nákkal hajtják az aram fejlesztő generátorokat. Itt ezek működ­nek a legjobb hatásfokkal. Amikor a repülés igényei — a második világháború óta — új hőerőgéptípus kifejlesztését tet­ték szükségessé, megszületett a gázturbina. Ezen a területen uralkodóvá Is vált, mert ennek a típusnak a legnagyobb a súly- egységre jutó teljesítőképessége, ami a repülőgépeknél fontos szempont. Használják még az olajiparban, és bizonyos esetek­ben villamos energiát is érdemes termelni vele. Csehszlovákiában, a Skoda Mű­vekben nagy hagyományai van­nak a turbinagyártásnak, leg­alább 70 éve készítenek különbö­ző fajta turbinákat. A hagyomá­nyos hő- és vízi erőművek tur­binaegységei gyártásában és ex­portjában Csehszlovákia a világ első államai között szerepel. Szerelés feszültség alatt A statisztikák szerint a gondosan szerkesztett feszült­ségmentesítési szabályok el­lenére évről évre sok halálos baleset történik a villamos hálózatokon végzett javítási, karbantartási munkák köz­ben. A bonyolult — viszony­lag sok időt igénylő és ké­nyelmetlen — kapcsolási mű­veletsorozatot ugyanis gyak­ran nem megfelelően hajtják végre a dolgozók. Akár könnyelműségből, akár figyelmetlenségből — a következmény ugyanaz. A villamos hálózatok üzemelte­tői ezért a feszültség alatti munkavégzésnek (FÁM) a korábbinál sokkal korsze­rűbb technológiáját igyekez­nek meghonosítani és elter­jeszteni. Külföldi tapasztala­tok alapján ugyanis lényege­sen kevesebb baleset vár­ható, ha a szerelők feszültség alatt, s nem a hagyományos E látszólag ellentmondásos feszültségmentesítéssel vég- álláspont hívei azzal érvel- zik munkájukat. nek, hogy a feszültség alatti Világszínvonalú tápegység Nyíregyházáról Egy találmány hasznosítása az UNIVERSIL-ben A BEAG két éve vásárolta meg a Híradásipari Kutató Intézettől az elektronikai iparunkban újdonságnak számító tápegység licencét azzal a céllal, hogy termékszerkezetét ja­vítsa és versenyképes, új gyártmánnyal jelenjen meg a. pia­con. A tápegység gyártását a BEAG nyíregyházi Universil gyára valósította meg. Az új gyártmány telepítéséről be­szélgettünk Kői Lászlóval, a gyár igazgatójával. — 1983-ban mintegy 800 darab tápegységet gyártunk. Már vannak utókalkulációs információink, amelyek sze­rint ez- a termék a vállalat; átlagtól magasabb árbevétel­arányos nyereséget biztosít. Miért a nyíregyházi gyár kollektíváját bízta meg a BEAG vezetése a találmány megvalósításával? — Ennek a döntésnek két alapvető oka volt. Az egyik az, hogy gyárunk műszaki és munkáskollektívája már több­ször bizonyította, hogy alkal­mas új műszaki feladatok elvégzésére. Jellemző példa erre az 1980-as moszkvai olimpián sikerrel szerepelt televíziókommentátor rend­szerünk is. A másik ok: a vállalat vezetésének az a cél­ja, hogy a nyíregyházi gyár­ban az eddigieknél nagyobb sorozatú termékek gyártását kezdje meg, és erre alkalmas­nak kínálkozik a tápegység. Mi a műszaki újdonság eb­ben a találmányban? — Ezt a tápegységet szá­mítástechnikai berendezések­nél alkalmazzuk. Műszaki új­donságai közül néhányat megemlítek. A térfogategy­ségre eső teljesítménye vi­lágviszonylatban is jelentős mértékű, 50—60 W/cm3. Kis feszültség mellett nagy áram­erősséget lehet biztosítani igen jó hatásfokkal. Továbbá ez a gép rendelkezik hétféle olyan műszaki szolgáltatás­sal, ami lehetővé teszi a szá­mítástechnikai berendezések biztonságos kiszolgálását. Hogyan sikerült a tápegy­ség gyártását megoldani? — Vállalatunk a tápegység gyártásának bevezetésére az OMFB támogatását is élvezi, hiszen ennek a terméknek az alkalmazása része a magyar elektronikai ipar egységesíté­si programjának. Ez a ter­mék műszaki jellegénél fog­va különbözik a BEAG szo­kásos hangfrekvenciás gyárt­mányaitól, azonban az itt je­lentkező műszaki, biztonság- technikai újdonságokkal a fiatal szakembergárdánk gyorsan megismerkedett. A termék gyártásának a beve­munkát csak az e célra ki­alakított, különleges szerszá­mokkal és védőfelszerelések­kel lehet végrehajtani, a technológiai előírások és a műveletek pedig egyszerűek és logikusak, általában min­denki számára könnyen be- láthatóak. A FÁM esetében a munka­hely eltévesztésének —, ami a halálos áramütés egyik gyakori oka — nincsen jelen­tősége. Az is a nagyobb biz­tonságot szolgálja, hogy mun­ka közben nem kell sietni, kapkodni, hiszen ez a techno­lógia — a hagyományossal szemben — nem zavarja a folyamatos villamosenergia­ellátást. Képünkön: feszültség alatti hálózaton dolgozó szerelőket láthatunk. A munkát kiváló szigetelőképességű és mecha­nikai szilárdságú, könnyű ru- dakra szerelt, és távolból mű­ködtethető szerszámokkal végzik. A szerelőhöz közel kerülő kábeleket speciális szi­getelőburkolattal látják el, a vezetékbontáshoz szigetelt át­hidalásokat használnak. zetése még nem lezárt, ugyan­is máris tárgyalások folynak a tápegység továbbfejleszté­séről. Bevezetésével megva­lósult gyárunkban egy olyan bemérési módszer, amely je­lentős eredmény a műszaki fejlesztési munkában. Ezt, il­letve a végellenőrzést egy mikroszámítógép vezérlésű mérőautomata végzi, amely csökkenti a munkaidő-ráfor­dítást és a paraméterek pon­tos, reprodukálható mérését teszi lehetővé. Gazdaságos-e ennek a ter­méknek a gyártása? Van-e érdeklődés az új ter­mék iránt? — Ez a termék lényegében tőkés importot vált ki, ezért a hazai érdeklődés iránta ért­hetően jó. Ezt a tápegységet vásárolja tőlünk a telefon­gyár, a szovjet földgázveze­ték hírláncának számítógé­peihez. A Számítástechnikai Betéti Társulással tárgyalá­sok folynak a műszaki to­vábbfejlesztéséről. Várható, hogy a Videoton is vevője lesz a nyíregyházi tápegység­nek. Farkas Kálmán A repülés mindenese Az utóbbi évtizedekben vi­lágszerte számos üzembiztos helikoptert alakítottak ki mind polgári, mind katonai célra, de érdekes, hogy leg­kevésbé azon a területen vált be, amire eredetileg tervez­ték: a rendszeres utas- és te­herszállításokra. Ennek az az oka, hogy a helikopter szál­lítási önköltsége a merev szárnyú repülőgépekéhez ké­pest meglehetősen nagy: azo- kénak három-négyszerese. A helikopterek előnye, hogy bármely irányban, elő­re, hátra, oldalt emelkedve vagy süllyedve minimális se­bességgel repülhetnek, sőt hu­zamos ideig egy helyben le­beghetnek is. A rotor, vagy forgószárny teszi ezt lehető­vé, amely a helikopter leg­bonyolultabb szerkezeti ele­me. A rotoron keletkezik a repüléshez szükséges felhaj­tóerő, valamint a vízszintes repüléshez szükséges vonóerő is: egyszerre ellátja a szárny és a hajtómű feladatát. De a rotoron keletkezik a kor­mányzáshoz szükséges erő egy része is, ily módon rész­ben a kormány szerepét is betölti. A rotor a repülőgép lég­csavarjához hasonlóan lapá­tokból és agyból áll, mégis sokban különbözik a légcsa­vartól. Először is jóval na­gyobb átmérőjű, mint az azo­nos nagyságú vonóerőt ter­melő légcsavar, a fordulat­szám viszont lényegesen ki­sebb. A rotor megszabja a he’ikopter maximális sebes­ségét, amely nem több az óránkénti 200—250, legfel­jebb 300 kilométernél. Helikoptereket csak olyan polgári szakterületeken hasz­nálnak, ahol más repülőesz­köz nem alkalmazható, vagy ahol a költség alárendelt sze­repet játszik. Ilyen terület például a mezőgazdaság, ahol növényvédő szer vagy mű­trágya kiszórására rendkívül alkalmas. Ismeretesek a rendőrségi forgalomellenőr­ző és -szabályozó helikopte­rek is. Főleg árvizek idején nálunk is nagy szerepet töl­tenek be a honvédségi heli­kopterek, amelyek közvetlen veszély esetén leszállás nél­kül fedélzetre vezetik a baj­bajutottakat. Helikopterrel akkor is eredményes a segélynyújtás, amikor más módon meg sem lehetne kísérelni, például hegymászó katasztrófa, lavi­naomlás esetén. A mentő­betegszállító helikopterek gyorsaságukkal és a földi for­galomtól való függetlenségük révén már sok ember életét megmentették. Az építőmunkában szintén óriási a jelentőségük, különö­sen nehezen járható terepen, mint a képünkön is látható szibériai olaj fúrásnál, de az emelő-szállító helikopterek is nagy szolgálatot tesznek, például a csővezetékek fek­tetésénél, javításánál, épület­elemek beemelésekor, vagy nehezen megközelíthető épít­kezéseknél. Á fogak zsírtartalma Eddig a kutatók nem sok figyelmet fordítottak a fogak zsírtartalmára, amely a fogállománynak mindössze egy szá­zaléka. Az Egyesült Államokban végzett állatkísérletek azon­ban azt bizonyítják, hogy a táplálkozástól függően a fogak zsírtartalma változó. Az éhező patkányok fogai „soványak”, vagyis gyakorlatilag zsírmentesek, míg a jól táplált kísér­leti állatok fogazatának zsírtartalma ugyanannyi, mint a fogak glicerint tartalmazó lipidtartalma. Ez utóbbi a fogak anyagcseréjére kedvező hatással van, ellenben a felhalmo­zott zsirmennyiség eltömheti a fogak üregeit, gátolja az anyagcserét. Bár a fogszuvasodás és a fogak zsírtartalma közötti egyenes összefüggés még nem tisztázott, valószínűnek lát­szik, hogy a „sovány” fogak jobban ellenállnak a romlás­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents