Kelet-Magyarország, 1983. június (43. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-02 / 129. szám
4 KeJet-Magyaromág 1983. június 2. Kommentár A címben szereplő színösszeállítás nem a ruházati, hanem a politikai szalonok kreációja. Az osztrák választások nyomán szövetséget kötött szocialista, illetve szabadság párt kormányzati kö- zösségét nevezik nyugati szomszédunkban piros—kék koalíciónak. Nos, az alkotmányos előírások betűjének és szellemének megfelelően a voksolást követő időszak zsúfolt menetrendje szerint elkészült a koalíció kormány- programja. A tervezet vitája szerdán kezdődött meg a bécsi törvényhozásban. A dokumentum tökéletesen megfelel a politikai papírformának: egyrészt érvényesül benne a szocialista kancellár, dr. Fred Sinowatz érthető törekvése a folyamatosság, a zökkenőmentes átmenet biztosítására, másrészt — és ez a koalíció fogalmából, jellegéből következik — bizonyos kérdésekben magán viseli a kisebb partner sajátos profilját. A szabadság párt ugyanis az úgynevezett középrétegek politikai tömörülése. Amikor az új kormány- program a réginél valamivel nagyobb teret szentel „bizonyos szociális kiadások elkerülhetetlen szűkítésének”, ez éppúgy félreérthetetlenül az ő hatásukkal magyarázható, mint a kis- és középvállalkozóknak ígért — a korábbinál hangsúlyosabb — állami segítség. A programból azonban egyértelműen kiderül, hogy a koalíció meghatározó tényezője a Kreisky örökségét minden vonatkozásban vállaló — és a kormányszövetség kényelmes parlamenti többségére támaszkodó szocialista párt. Nem közömbös a kormány- program külpolitikai részének a folyamatosságot hangsúlyozó hangvétele és tartalma sem. A dokumentum szinte magától értetődő természetességgel vállalja a semleges Ausztria legjobb hagyományait, az enyhülés és a jószomszédsági politika vívmányainak védelmét. Mindig hittünk abban, hogy a modell értékűnek minősített felhőtlen osztrák—magyar viszony személyektől és hatalmi formációktól független valóság. Az új osztrák kormány mostani programja újabb bizonyság erre. H. E. A FÖLD NÉPESSÉGE / Tavaly a föld népessége elérte a 4 milliárd 586 milliót — közli legutóbbi számában az ENSZ népesedési kiadványa. Ez a szám 78 millióval nagyobb, mint az előző évben. REHABILITÁLT „GYILKOS” Tévedésből halálra ítélték, majd 24 évi börtön után kiszabadult és most 1 millió dollár kártérítést kap Isidore Zimmerman 66 éves New York-i férfi. 1938-ban egy detektív meggyilkolásának vádjával halálra ítélték, de az ítélet végrehajtása előtt két órával büntetését életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták. Csak 1962-ben szabadult — a tanúk ugyanis bevallották, hogy annak idején hazudtak. A meghurcolt férfi kártérítést követelt az államtól: 21 évi huzavona után most egymillió dollárt ítéltek meg neki. A pénzből Zimmerman az őt hűségesen váró és szabadulása után feleségül vett asszonnyal világkörüli útra megy. JÖNNEK A HURRIKÁNOK Alicia, Barry,' Chantal és Dean — ez lesz a meteorológiai intézet ábécéje értelmében az Egyesült Államok keleti partjaira „várt” idei hurrikánok „beceneve”. A június elsején kezdődő idei „hurrikánszezon”-tói nagyon tartanak a szakemberek, mert általában évtizedenként legalább hétszer rendkívüli erejű hurrikán pusztít, s a nyolcvanas években pedig még egy sem volt. Mintegy negyvenmillió ember él a hurrikánoktól veszélyeztetett térségben. SZÍR—PALESZTIN MEGBESZÉLÉSEK Szíriái és palesztin vezetők hétfőn Damaszkuszban találkoztak, hogy megvitassák, miként lehetne elsimítani az el-Fatah, a PFSZ legnagyobb tagszervezetének soraiban támadt nézeteltéréseket — vált ismertté kedden Damaszkuszban hivatalos palesztin forrásból. Moszkvában eltemették Arvld Janovics Pelsét, az SZKP KB PB tagját, a KB pártellenőrzési bizottsága elnökét. A képen: a temetési menet a Vörös téren. A belgiumi Liege-ben különvonatokkal érkezett mintegy 15 ezer dolgozó tüntetett a kormány ellen, mert elbocsátás fenyegeti a tönkrement Cockerill—Sambre acélmű 7900 munkását. A vádlottak padjához kísérik Heinz Barth, volt SS századost a berlini bírósági tárgyaláson. Barth Csehszlovákiában és a franciaországi Oradourban polgári személyek tömeges lemészárlásában vett részt. Japán vélemény a williamsburgi csúcsról A williamsburgi tőkés csúcstalálkozó résztvevői adósok maradtak a gazdasági fellendülést biztosítaná hívatott, konkrét javaslatokkal. Mindinkább ez a kép bontakozik ki a japán sajtónak a konferenciával kapcsolatos állásfoglalásaiból. A Madnicsi Simbun a csúcsértekezleten elfogadott politikai nyilatkozatot elemezve kétségbevonta azt a megközelítést, hogy a béke és a leszerelés a Szovjetunióval való konfrontáció, vagy a tőle kicsikarandó engedmények útján valósítható meg. A demokrácia, a szabadság és egyéb „nyugati értékek” védelmének leple alatt Willi- amsburgban valójában egy „erőpolitikai show” játszódott le. Mi a két „renitens“ titka? Á z utóbbi évek csillagászati felfedezései egyes kutatócsoportokat ismét arra ösztönöznek, hogy keressék azt a titokzatos erőt, amely a két óriásbolygó, az Uránusz és a Neptunusz pályájának „rendellenességét” előidézi. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a jelenséget egy távoli, nagy tömegű égitest vagy a régóta keresett tizedik bolygó idézi-e elő. A két „renitenskedő” égitest közül az Uránuszt 1781- ben fedezte fel a német születésű zenészből angol udvari csillagásszá előlépett sir William Hersehel. A Neptunusz felfedezése szinte kalandregénybe illik. Amikor ugyanis a csillagászok kiszámították az Uránusz pályaadatait, kétségbeesve kellett tapasztalniuk, hogy évről évre növekszik az általuk kapott eredménytől való eltérés. Egyesek még arra is gondoltak, hogy Newton gravitá- cós törvénye a Naptól ekkora távolságban talán már nem is érvényes. Végül leleményesebb elmékben felötlött a gondolat, hogy talán egy ismeretlen bolygó a .rendzavarás okozója. Ä Neptunusz felfedezése ezután már nem távcsővel történt, hanem számítási módszerekkel. A párizsi csillagvizsgáló igazgatója, Urbain Joseph le Verrier végezte el az óriási feladatot, aztán 1846. augusztus 31-én a párizsi akadémia egyik ülésén a látnok bizakodásával jövendölte meg az ismeretlen égitest helyét, pályaelemeit, sőt még tömegét és látható jnagyságát is. Mindössze három héttel később a berlini Gottfried Galle meg is találta a keresett bolygót, mégpedig csaknem pontosan azon a helyen, ahol le Verrier megjelölte. A Neptunuszt azonban még mindig nem találták elég nagy tömegűnek ahhoz, hogy az Uránusz mozgását megmagyarázza. Ugyanakkor mintha a Neptunuszt magát is befolyásolta volna egy még távolabbi bolygó. .Az 1930. március 13-án az amerikai Clyde W. Tombaugh által felfedezett kilencedik bolygó, a Plútó sem volt képes a rejtélyt teljesen megfejteni kis tömege miatt. Egy amerikai csillagász, dr. Thomas C. van Flandern szerint egyetlen, felfedezésre váró bolygó fényt deríthetne az Uránusz és a Neptunusz pályájának észlelt zavaraira. Tömege a Földének 2—5-szö- röse lehet és hosszan elnyújtott elliptikus pályán mintegy 8 milliárd kilométerrel a Plútó pályáján túl keringhet. Más csillagászok vélekedése szerint egy gyenge fényű, körülbelül a mi Napunknak megfelelő nagyságú csillag is lehet a pályazavarok oka, amely mintegy 80 milliárd kilométerre van naprendszerünk legkülső bolygójától. Egy kétszer ilyen távolságban lévő fekete lyuk vagy egy neutroncsillag, mindkettő összezsugorodott csillagok maradványa, szintén kielégítő magyarázatot adhatna a jelenségre. A tizedik bolygó elméletét hirdetőknek azonban az az ellenvetésük, hogy a fekete lyukba zuhanó anyagnak röntgensugárzást kellene ki- toocsátania, amit eddig még nem észleltek. Egy neutroncsillagnak pedig — ami egy kisebb tömegű, de hallatlan sűrűségű „halott” csillag, ösz- sze kellene zavarnia a tudósok véleménye szerint a bolygók pályáit, ez sem volt azonban megfigyelhető. Nagyobb visszhangra lelt szakmai körökben az a nézet, hogy egy úgynevezett barna törpe lehet a rejtély kulcsa. Ezt a megjelölést alkalmazzák a csillagászok az olyan égitestekre, amelyekben elegendő tömeg híján nem indul meg a magfúziós folyamat, mint például a Jupiter óriásbolygón. Egy esetleges tizedik bolygó helyének kiszámítását az nehezíti, hogy a Neptunusz a felfedezése óta még nem tett meg egy teljes fordulatot a Nap körül (keringési ideje 165 év) és a Plútó is csak teljes pályájának az ötödét tette meg (keringési ideje 248 év). A híres Palomar-hegyi (Kalifornia), öt méter átmérőjű teleszkóp, amely a második legnagyobb a világon, továbbá az Uránusz és a Neptunusz közelében járó két amerikai Pioneer-szonda, amelyek jelenleg a legnagyobb távolságra eljuttatott, ember alkotta objektumok, valamint az idén januárban indított, infravörös sugarakat kibocsátó műhold (írás) azonban most valószínűleg segítségére lesz a csillagászoknak a probléma megoldásában. 60 ezer kollégiumi hely Hogyan tanulnak a mongol gyerekek? A Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja múlt év decemberi ülésén új népművelési törvényt fogadott el. A törvény rögzíti az elmúlt húsz év eredményeit. Az 1983. évi törvény életbelépte óta a hetvenes évek közepére, sikerült elérni, hogy a nyolc osztályt minden gyermek elvégezze. Hogy ez mekkora teljesítmény, azon mérhetjük le, hogy a hazánknál mintegy tizenhatszor nagyobb területű, 1,5 millió km2-es ország lakosságának többsége állattenyésztő, s az év nagy részében állataival vándorol. Mindenekelőtt tehát átfogó internátusépítésbe kellett kezdeni, hogy a pásztorok gyermekei rendszeresen járhassanak iskolába. Ma a diákotthonok 60 ezer gyermeknek nyújtanak szállást, de ezzel nem elégedettek. Jelenleg ugyanis 885 általános iskola működik Mongóliában, közülük 120 tízosztályos. Az óvodai hálózat kiépítésére is gondolnak. Tavaly 1800 új óvodai helyet teremtettek, ezzel mintegy 55 ezer kisgyereket fogadhatnak be. A fővárosban, Ulánbátorban ma minden harmadik óvodás korú gyermek napközi otthonban van; a többi városokban minden ötödik gyermek járhat óvodába. Az elmúlt két évtizedben teljesen átalakult a szakmunkásképzés. Ma évente mintegy tízezer szakmunkást képeznek ki és számos üzemben működik esti iskola, ahol a képzetlen munkások szakképzést nyerhetnek. Mindent összevetve, Mongólia ma már egységes, szocialista képzési rendszerrel rendelkezik, az óvodáktól az általános iskolákon keresztül a szak- és főiskolákig, kiegészítve esti és levelező oktatással. Hogy mindez mekkora eredmény, elég ha arra gondolunk, hogy Mongóliában csak 1921-ben nyílt meg az első négyosztályos nyilvános iskola, s 1942 óta létezik egyetem. A Mongol Népköz- társaság oktatási rendszere felülmúlja a többi, hasonló helyzetben levő ázsiai ország iskolarendszerét. Az új törvény kimondja a nevelés valamennyi tényezője — a szülők, az iskola, az üzem és a társadalmi szervezetek — egyetemleges felelősségét. Napirendre került egyúttal a politikai oktatás, a szakképzés és a szaktanácsadás. A következő években lényegesen növelik az üzemekben működő tanú'.óműhelyek számát. Tervbe vették az iskolán kívüli oktatás keretében az „Ifjú technikusok” klubjában szaktanfolyamok rendezését. Az új törvény kitér a hátrányos helyzetben levő, mozgássérült gyermekeknek nyitott speciális iskolák kérdésére. Elrendeli, hogy ezek az iskolák orvosi ellátást is nyújtsanak. (g. i.) Táborozáson is kell a terefere A Szovjetunió gazdasága 1982-ben
