Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
1983. május 12. Kelet-Magyarország 3 ESZI, NEM ESZI... A Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregységében idén 19 féle OLVICOR-terméket készítenek. Képünkön: ifj. Liipők Istvánná OLVICOR—200-as alvázvédőt tölt a dobozokba. (GB) Szövetkezeti ipar: Jól kezdtek az építők A GYAREGYSÉGVEZETÖT keresem, miközben megcsörren a telefon a titkárságon. Interurbán hívták azt a termelőszövetkezetet, ahonnan az ebédet szállítják: Tudom, nem illik belehallgatni más beszédébe, de ebben az esetben kénytelen voltam kivételt tenni. Ugyanis arról volt szó, hogy a gyáriak százötven adag ebédet rendeltek, ellenben csak ötven adag húst kaptak. A kiosztó szakácsnő ügyeskedésén múlott, hogy legalább egy kis zsír jutott a krumplira, azt is a zöldséglevesről szedte le. Ezek után érthető a gyáriak felháborodása. A másik esetet egy nyíregyházi ipari üzem vezetője mesélte el. A hozzájuk hetven kilométerre lévő gyárból szinte naponta hozzák az alapanyagot. Egy ideje észrevették, nem olyan minőségű, mint régebben volt. Utánajártak, s kiderült, egy rókáról két bőrt nyúlnak le az alapanyaggyártó üzemben. A gyengébb minőségű anyagból természetesen rosszabb minőségű késztermék készülhet. Szóvá tették ezt az ottani vezetőknek, akik érdemben nem változtattak a helyzeten, s ekkor történetünk főszereplője lépett egyet, a fővárosi központnak írtak levelet. Azóta más hangnemben beszélnek velük. Hasonló esetekről lehetne még beszámolni, de talán ez a kettő is jól szemlélteti a kiszolgáltatottságot. Mert a megrendelést (nem) teljesítők abban a biztos tudatban, hogy szükség van az általuk végzett munkára, szolgáltatásra, monopolhelyzetben érzik magukat. Pedig nem így van. A gyáregységnek helyet adó községben hamarosan bővítik az étterem konyháját, s azután már nem kell harminc kilométerről szállítani az ebédet. ARRÓL NEM IS BESZÉLVE, hogy a termelő- szövetkezet konyhája ezeradagos, igény hiányában kapacitásuk felét sem használják ki, tehát érdekük volna a vevő — jelen esetben a gyáregység — megtartása. (A kezdet kezdetén örömmel vették a gyáregység jelentkezését.) Hasonlóan a másik esetben is van mód az alapanyag máshonnan történő beszerzésére, így hát nem érthető a termelőszövetkezet és a gyár magatartása. Sípos Béla Egyes szövetkezetek kiugró eredményt értek el, míg másoknál gyengébben kezdődött az év — derül ki abból az összesítésből, amit a KI- SZÖV-ben készítettek az első három hónap tapasztalatai alapján. Különösen az építők tettek ki magukért, ami köszönhető a szervezettebb munkának és a jobb időjárásnak is. Fehérgyarmaton, Ibrányban és Vásárosnaményban örülhetnek a korábbitól másfél-két és félszeres termelésnek. Egyébként összesen 387 lakás áll kivitelezés alatt az ipari szövetkezeteknél a megyében. A piac ingadozása, a kevesebb rendelés is hozzájárult ahhoz, hogy néhány helyen, mint a nyírbátori faipari, a kisvárdai ruházati, a nyíregyházi építő, a vas- és fémipari, a nyírbátori ruházati és az Ófehértói Vegyesipari Szövetkezetnél az egy évvel korábbi termelés kétharmadát érték el az első negyedévben. Vannak viszont olyanok, mint a kisvárdai vas- és gépipari, a nagykállói vasipari, Nagykállói Cipőipari Szövetkezet, ahol több, mint negyedével nőtt a termelés. Az ipari szövetkezetekben több mint ezerrel csökkent a létszám az egy évvel korábbihoz képest. Ezt a termelékenység emelésével tudták a legtöbb helyen ellensúlyozni. Ugyancsak jó dolog, hogy a tőkés export értéke negyedével nőtt — ez főleg a cipőiparnak köszönhető —, s értéke közelítette a 35 millió forintot. KRÚDY GYULA: Fagyosszentek küszöbén O májusi muzsika nagybőgősei, akik rendszerint közébe durranta- nak annak a drágalátos koncertezésnek, amely most mindenfelől a nagy természetből hangzik: már itt súrolják lábukat a kalendário- rni küszöbön. Pongrác, Szerváé, Bonifác, ezek a félelmetes legények nyomakod- nak a madárdalos kertek, tengert játszó rétek, majálisruhás gyümölcsösök felé. Nemcsak az egyszerű mezei kerülő vagy a néphit babonáit valló szőlőcsősz te- kintget ijedelemmel a jövetelük elé, de maguk a tanult gazdaemberek is, akik egyébként csendesen lenéznek a tudományos időmeghatározásokon kívül minden babona- ságot. Mert a híres fagyosszentektől respektusa van magának a meteorológiai tudománynak is. Nemcsak azért, mert száz évek óta bizonyítja a tapasztalat az ilyenkor beköszöntő hidegebb napokat, hanem a tudomány azt is meg tudja indokolni, hogy miért hoznak magukkal fagyot, hősüly- lyedést a gyönyörű május derekán érkező vándorlók. A tudomány szerint a tengerekben bolyongó jéghegyek északról jövet körülbelül akkor érkeznek el a távoli tengerek azon magasságára, amely körülbelül megfelel Magyarország fekvésének. A jéghegyekből áramló hideg ér el hozzánk Pongrác, Szervác és Bonifác tarisznyájában; szegények, ők maguk sem tehetnek róla, hogy névnapjaik nem hozza meg azt a szokásos örvendezést, amelyet általában a névnapok szoktak. A Pongrácokat, Szer- vácokat és Bonifácokat nem szokás teli kehellyel üdvözölni a névnapjaik előestéjén, mert agogdalommal vannak telve a május legkiadó- sabb napjait figyelgető magyarok. Szinte sorsdöntő szokott lenni a magyar esztendőre ennek a három napnak fagyos vagy békességes elmúlása. Ma ötven éve, 1933. május 12-én hunyt el Krúdy Gyula, Nyíregyháza szülötte, a Nyírség jeles krónikása. Ebből az alkalomból közöljük két írását. A képen: Gábor Móric Krúdy Gyuláról készített portréja. A gyümölcsfák túlvilágia- san könnyed öltözetben, felvirágozva állanak, a fű szinte hallhatóan nő, és az áldásos májusi eső is megérkezett már pontos időre a szokásos mennydörgés, villámlás közepette. Az eresz alól eddig megelégedve nézegettük a változó esőt és nyárias napokat, kedveskedett napról napra a kalendáriom. Most csak a hétfőn beköszöntő zuzmarás vándorlótól szabaduljunk meg békességNyíregyháza : Orion márkaszerviz Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat és a nyíregyházi Híradástechnikai Vállalat a közelmúltban márkaszerviz-szerződést kötött A szerződés értelmében az Orion a Hirexnek termelői áron adja a javításhoz szükséges saját gyártású alkatrészeket és szerelvényeket, valamint azokat az anyagokat, amelyeket csak az Orion által gyártott készülékekben alkalmaznak. A gyár folyamatosan küldi a szerviznek az új termékekkel kapcsolatos ismertetőket, műszaki dokumentációkat, mérési és szervizutasításokat, anyag- és alkatrészjegyzékeket. Átadja a szerviztevékenységgel és a vevőszolgálattal kapcsolatos tapasztalatait, szervezi a szervizszakemberek elméleti és gyakorlati képzését. A Hírex Vállalat Szabolcs- Szatmár megye területén az Orion képviseletében jár el. Elvégzi a kereskedelmi javításokat, kivizsgálja a készüléktulajdonosok panaszait, végrehajtja a színes tv- készülékek képcsőcseréjét és folyamatosan tájékoztatja az Oriont a termékekkel kapcsolatos szerviztapasztalatokról, az új termékek fogadtatásáról. Az Orion márkaszerviz létrehozásától a szerződő felek az Orion-termékek magas szintű szervizellátását és a márka hírnevének további növelését várják. Mátészalka: Sütőipari szakbolt Sütőipari szakboltot nyitott a Mátészalkai Sütőipari Vállalat Mátészalkán a négysávos út melletti új üzletnegyedben. A bolt újdonsága, hogy a sütőipari termékeken kívül a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet által gyártott toltelékes húsipari termékeket is árusítja. A vállalat a bolt nyitásával segít a lakosság jobb áruellátásában. Így az áruellátást nemcsak az áfész és a helyi állami gazdaság boltjai biztosítják, a vásárlók nagy megelégedésére. A boltot a vállalat még üdítő italok, zöldséggyümölcs konzervek, Füszért- áruk és a már említett tölte- lékes ipari termékek áruskálájával üzemelteti, de tej és tejtermék is kapható. ▲ KULCS: KEVESEBB KÖLTSÉG Nem kedv kérdése a krumpli A „FIZETNI” SZŐ GAZDÁSZKÖR0KBEN ELSŐ LÉPCSŐBEN NEM PÉNZT JELENT, HANEM A TERMÉS NAGYSÁGÁT. EZÉRT TAVALY HIÁBA MONDTAK A TáBLA SZÉLÉN, HOGY MILYEN JÓL FIZET A BURGONYA, AZ ÁTVÉTELNÉL, AZAZ A KERESKEDELEM OLDALÁRÓL SZŐ SEM VOLT ILYESMIRŐL. AZ ÁTLAGOS ÁRBEVÉTEL A LEGTÖBB HELYEN AZ ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG KÖRÜL MOZGOTT AZ ŐSSZEL, EZÉRT NEM CSODA, HOGY IDÉN TAVASSZAL EZER HEKTÁRRAL KEVESEBBET ÜLTETTEK, MINT AZ ELŐZŐ ÉVBEN. AHOGY MONDJAK: CSÖKKENT A TERMELÉSI KEDV. burgonya 35 milliót tett ki egymagában. Itt nem nagyon lehet visszatáncolni, mert annak a gazdálkodás azonnal kárát látná. A tavalyi 4,4 millió forint eredmény nem emeli ugyan a legjobb nyereségű termelő- szövetkezetek közé a mándo- kit, de mutatja, hogy a tavalyi értékesítési nehézségek nagyon kevéssé érintették őket. Mi a nyitja, hogy a 8000 tonna burgonyájukat négy forint átlagáron adták el? Majoros Mihály elnök: — Nincs két egyforma év, ha a burgonyaértékesítést vizsgáljuk. 81-ben rosszul teleltünk, a tavaszi kitárolás önmagában elvitt hatmilliót. Tavaly megkezdtük az ásást a nyáron korábban érő Va- nessával, erre azonnal kaptunk diszpozíciót szovjet exportra. Lehet, hogy túlzásnak hangzik, de egyetlen gumót sem utasított vissza az importáló ország, pedig eléggé megturkálják az árut, és egyáltalán nem szívbajosak, ha vissza kell utasítani egy tételt. A mándoki Űj Élet Termelőszövetkezet a megye egyik jelentős burgonya termesztő gazdasága, itt jártunk utána, hogy milyen az idei tavaszon az ágazat helyzete. Nincs, ami felváltaná — Mi egy hektárral sem csökkentettük a vetésterületet — mondta Balogh Zoltán főagronómus. — Már lassan kikéi a 370 hektár közös és a 30 hektár háztáji. Hajszálra ugyanannyi, mint tavaly. A mi talajainkon egyszerűen nincs olyan kultúra, amely felválthatná a krumplit hasonló jövedelmezőséggel. De ez csak az egyik érv, mert van egy még nyomosabb: nem tehetjük meg, hogy az ágazat húszmillió forintot érő gépparkját, tárolóhelyét, manipuláló sorait egyik napról a másikra félretegyük. Tényleg nem tehettek mást a mándokiak, hiszen 111 millió forintos árbevételükből a gél, nagyobb nyugalommal mendegélhetünk a hónap vége felé leskelődő Orbán felé. De ő még messzire van. (Magyarország, 1924. május 11.) A magyar nép aranypénzei Q gy nevezi valamely múlt századbeli író a közmondásokat, a példaszókat, amelyek úgy forognak a nép szójárásában, mint a ritka, értékes tallérok a hetivásáros aprópénz között. A napokban kezembe került a Magyar Közmondások Könyve, felnyílik a lap a szegénység szónál. Körülbelül ötven közmondás vonatkozik a gyűjteményben erre a senkinek se kellő fogalomra: a szegénységre. Itt vonulnak fel sorjában azok az aranymondások, amelyeket a régi, bölcs emberek kigondoltak, mintha sejtették volna, hogy közeleg egy korszak, amelyben nagy szükségünk lesz a szegénységről való példaszóknak. „Eleget élt a szegény, ha korán meghalt is” — mondja a régi bölcs ember. „A szegény a pokolban is szegény” tó- dftja a másik. És mintha nagy társasága gyülekezett volna össze a bölcs embereknek, annyi mindenféle véleményt hallunk a szegénységről. „Szegénynek még a csuprából is kiforr”. „Könnyebb a szegényt kicsúfolni, mint megruházni” — mondták Magyarország régi, szomorú napjaiban. „Ki szegényben bízik, nádra támaszkodik” — közli véleményét egy keserű, régi ember. „Akármit adnak a szegénynek, köszönje meg” — mondta valaha egy döly- fös úriember. „Senki sem barátja a szegénynek” — mondogatták az ügyes-bajos emberek. „Szegény fog madarat, de gazdag eszi meg” — panaszkodik egy jobbágyvilágból való mondás. „Bőrét is lehúznák a szegénynek” — kiáltották a végrehajtó után. „Szegényt a légy is jobban csípi” — kiáltott fel az érzékeny szegény. „Szegénység is lehet dicsőséges” — vigasztalta magát, akinek már semmije sem volt. „Mint vasszeg a zsák- bul, szegénység a házbul” — mondta az emberismerő. Legutolsónak hagyom a mind a mai napig forgalomban levő, egyetlen aranypénzünket: „Szegénység, reménység”. (Magyarország, 1924. március 23.) Aztán augusztus végén megállt a krumpli, kellett a vagon az almának. Mi nem álltunk meg, szedtük tovább, és betárol tide az összes Va- nessát. Aztán amikor már a később érő Desirée-t szedtük, ismét ment a szállítás. Kevés almánk termett tavaly „szerencsére”, így volt szállítóeszközünk. Amíg a többi gazdaság az almára várt reménykedve a járműveivel, mi feladtunk öt és fél ezer tonna burgonyát a lengyeleknek, bolgároknak és a Szovjetuniónak. Az ára pedig négy forint volt kilónként. Biztos helyen Megmaradt persze két és fél ezer tonna, de az már biztos helyen várta a tavaszt. Legnagyobb része a kiválóan tárolódó Vanessa fajta, amelyet most tavasszal ismerősként üdvözöltek a határon, mert úgyszólván változás nélkül vészelte át a telet. — Az átvevők jóindulatát egy dologgal lehet megnyerni — így Balogh Zoltán. — Nem szabad odaállni akármilyen áruval. A varasodás miatt nálunk is eléggé fertőzöttek a táblák, de nem sajnáljuk akár silányabb homokra helyezni a burgonyát. Számolunk alacsonyabb terméssel, de megőrizzük a minőséget. Sőt a szakirodalommal homlokegyenesen kukorica után is ültettünk, mégis tiszta maradt az állomány. Hég jobb minőséget! Mándokon tényleg nem magasak az átlagok. Alig haladják meg a húsz tonnát, pedig ennek a kétszerese sem ritka a megyében. Azonban a homokdombokon kár lenne pazarolni a tápanyagot. Amit kijuttatnak, annak nagy része szerves trágya, hogy a talaj szerkezete is javuljon, nem csak az ellátottsága. így tudják 2700 forint körül tartani az önköltséget tonnánként. — Legalább ilyen fontos a fajtapolitika — teszi hozzá az elnök. — Ekkora területnél elengedhetetlen, hogy egyszerre csak a táblák egy része érjen. A korai szedésű már gyönyörűen kikelt, ha le nem fagy, abból már újkrumpli lesz, az idén — úgy érzem — meg fogják fizetni. S az sem mindegy, hogy a vetőgumót magunk termeljük meg eredeti import szaporítóanyagból. Nem kedv kérdése tehát a burgonyatermesztés. A mándoki Üj Élet Termelőszövetkezetben még ha sikeres is volt a tavalyi év, a minőség további javítására és a költségek csökkentésére törekednek. Ésik Sándor
