Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-10 / 109. szám
1983. május 10. Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK Császári „paradicsom“ Kivi és feketeszeder Gyümölcsújdonságok kertjeinkben A birs, a mandula, s még- inkább a naspolya, az eper (fa), a füge, a gránátalma nem általánosan termesztett gyümölcsünk. Ritkán találkozni velük, s háttérbe szorulásuk mintha fokozódna is — érdemtelenül. Hasonlóan méltatlanul mellőzött gyümölcstermőként a törötoroo- gyoró. Kúp alakú koronája és mutatós lombdísze miatt még mindig legfeljebb díszfaként ültetik. Igazán újdonságnak azonban az a gyümölcs számíthat, amelynek a neve: kivi. Ez a Kína szubtrópusi vidékeiről hozzánk került, erőteljesen kúszó, évente 2—3 méteres hajtásokat növesztő növény állítólag elviseli a mínusz 25 fokos hideget, ha teljesen nyugalmi állapotban van. Csak a késő tavaszi lehűlésekre érzékeny, mert rö- gyeit már 6—8 C-fokos hőmérsékleten kibontja. Humuszban gazdag, mészben szegény, mély rétegű, pangó- vízmentes talajon, szélvédett fekvésben érzi jól magát. A 30—50 mm átmérőjű gyümölcs sárgásbarna, fedőszőrökkel borított, frissítő hatású, kellemes savanykás. A vezér vesszőin fejlődő télen visszametszett oldalhajtásaiból dugványozhatók és lebujtatható vesszői is jól gyökeresednek. A teljesen kifejlett, jó termőerőben lévő kivi évente 400 kg termést is képes hozni. Nálunk ugyancsak újdonságnak számít a málnaszeder pedig nemrég Fertődi bőter- mő néven jó termőképességű új fajtáját is sikerült előállítaná. Ez a gyümölcskülönlegesség a málnánál tövenként két-háromszor bővebben terem. A .málnánál mintegy 20—30 nappal később, július közeliétől augusztus közepéig érő élénkpiros színű, hosszú kúp alakú, kemény húsú, fűszeresen savanykás ízű, vita- mindús gyümölcs friss fogyasztásra, szörp, dzsem készítésére és mélyhűtésre egyTüske nélkül a feketeszeder. aránt alkalmas. Igénytelen a talaj és a fekvés tekintetében. Támrendszerre felkötve nevelhetők fel jól. Szaporítása házi körülmények között egyszerűen megoldható hajtáscsúcs gyökereztetéssel, vagyis bújtással. Az elmúlt évektől nálunk Is nagy számban szaporított tüskementes feketeszeder- újdonság két nemesített fajtája közül az ép levelű Thortfree termesztése az ajánlatosabb. Az úgynevezett petrezselyemlevelű Thron- less ugyanis az esetleges sérülését követően újra tüskéket fejleszt. Az éretten matt- fekete, és ekkor a vacokré- szével együtt már könnyen le is váló — szemenként 5—6 grammos — termése nagyon jó ízű, s készíthető belőle szörp, dzsem is. Fiatalkori fagyérzékenysége miatt tavasszal ültethető, háromméteres sortávolságra és kétméteres tőtávolságra. Később a földfelszíntől 0,8, 1,3 és 1,7 méter magasan kifeszített huzalokból álló támasztékot is igényel. Kevés növényvédelmi munkával húsz évig is jó termő állapotban tartható. K. M. Zöldségtermesztés Két termés egy szezonban Zöldségnövényeink kiseb b-nagyobb sikerrel az ország egész területén termeszthetők, ennek ellenére az egyes zöldségfélék speciális tenyész igényeit nem szabad figyelmen kívül hagynunk. A jó minőség s a termésmennyiség növelésének záloga, hogy az egyes zöldségfajokat ott termesszük, ahol azok tenyészigényei maximálisan adottak, vagy ahol azt mesterségesen — fóliaházakban — biztosítani tudjuk. A zöldségnövényeket hő- igényük alapján két csoportba oszthatjuk: az első csoportba tartoznak azok a növények, amelyek a trópusi övezetből származnak, s így melegigényesek. Jellegzetesebb képviselőik: a paradicsom, a paprika, az uborka, a dinnye és a bab. A másik csoportba a szubtrópusi eredetű kisebb hőigényű növények sorolhatók: a káposzta- félék, a hagymafélék, a saláta, a retek, a sárgarépa és a petrezselyem. Különböző hőigények A zöldségfélék tehát különböző hőigényűek: 25 Cfokot igényelnek a dinnyefélék, az uborka és a paprika; 22 C-fokot a paradicsom, a tojásgyümölcs és a bab; 18 C-fokot igényelnek: a cékla, a vöröshagyma, a fokhagyma, a zeller és a sárgarépa; 16 C-fokot igényelnek: a sárgarépa, a petrezselyem, a borsó, a fejes saláta, a paraj és a sóska; 13 C-fokot a káposztafélék, a retek és a torma. A zöldségfélék hőigénye nemcsak a fajok, hanem a fajták szerint, sőt a fajtákon belül fejlődési szakaszonként (csírázás idején, szikleveles korban, ültetéskor, növekedéskor napos időben, növekedéskor borult időben, termésképzéskor) is változik. Ezeknek az ismereteknek a birtokában határozhatjuk meg az egyes „munkák” végzésének optimális időpontjait. Hasznosítási formák Az utóbbi időben egyre több házikertben találkozhatunk fóliasátrakkal, ami indokolttá teszi, hogy e termesztési módon belül különböző hasznosítási formákat alkalmazzunk. A hasznosítási forma tehát az egyes A méhek védelmében (3.) zöldségfajokkal, illetve fajtákkal, termesztőber end e zé - sekkel és agrotechnikai előírásokkal az év bizonyos időszakában gazdaságosan megvalósítható termesztési lehetőségeket foglalja magában. A hasznosítás menete a következő lehet az első szakaszban a kevés hőt igénylő zöldségféléket: saláta, hónapos retek, karalábé stb. célszerű termeszteni. A második szakaszban a melegigényes zöldségfélékkel: paprika, paradicsom stb. érdemes foglalkozni. A kettős hasznosításnak számtalan variációját alkalmazhatjuk, pl: 1. karalábé május első dekádjáig, majd konzervuborka május első dekádjától szeptember második dekádjáig. 2. A hónapos retek április elejéig, majd április elejétől július végéig paradicsom. 3. Saláta április második dekádjáig, majd paprika, április második dekádjától július harmadik dekádjáig. 4. Karalábé május elejéig, majd május elejétől július végéig paprika. 5. Hónapos retek április első de kádjáig, majd konzervubor ka április első dekádjától szeptember első dekádjáig. A kettős termesztés előnye Lehetőségünk van arra is, hogy ágyasainkat áprilistól júliusig korai káposztafélékkel hasznosítsuk, majd augusztustól október közepéig téli retket vagy céklát neveljünk — öntözött körülmények között —. E kettős termesztés során nagyon ügyeljünk arra, hogy a gondos talajműveléssel a következő növény számára mindig la zává és gyommentessé te gyük a talajt. A tápanyag- ellátás során pedig a talaj tápanyagkészletét a telítettséget megközelítő szintre egészítsük ki. Tudnunk kell azt is, hogy az állandó öntözés és a kettős termesztés fo kozott tápanyag-felhasználással jár, ami csak nagy trágyaadagokkal pótolható. A zöldségfélék tápanyagigényének biztosítása, illetve Veszélyes ellenség a kaptár körül A Varroa-atka elleni gyógykezelés csak akkor lehet eredményes, ha a család élettevékenysége még aktív, a méheket és azokon levő atkákat a gyógyszer légnemű halmazállapotban levő hatóanyaga csak így vonhatja be. A telelő fürtben levő méheken a Varroa-atkákat a gyógyszer nem érheti el és Így hatástalan marad a gyógykezelés. Az eddig ismert, legjobb hatású atkaölő szerrel is a fedett hasításon kívüli és a méheken levő Varroa-atkákat tudjuk csak elpusztítani. A továbbszaporodás miatt az atkák veszélyesebbik és nagyobb hányada a sejtben, a hasítás zárt fedele alatt a jelenleg alkalmazott gyógyszerekkel szemben védelmet érez 12, illetve 15 napon át. A kikelt és termékeny nőstényatkák a kikelés után 4—5 nap elteltével bevonulnak a petézésre nekik alkalmas korú hasításos sejtekbe. A befedele- zéssel ezeket a sejteket a méhek 12—15 napra bezárják. Ezért kell úgy ütemezni az ismétlődő kezeléseket, hogy egy-egy gyógykezelés között 5—7 napnál több ne legyen. Ezáltal a folyamatosan kikelő atkának nem adunk lehetőséget a szaporodásra. A fészeklépeken elszórva épített és hasított sejteket, továbbá a heresejteket is figyelembe véve 3—4 egymás utáni kezelés indokolt, hogy az egyik kezelés hatása fedje a másikat. Szakszerű gyógykezelést akkor végeznek a méhészek, ha a méhcsaládoknál egy röpkörzeten belüli területen a kezelést egy időben végzik el. A Varroa-atkát csak élő méh viszi tovább. A fertőzés behurco- lásának elkerülése végett ezért fontos, hogy anyátlan családok ne legyenek, mert ezek szívesen fogadják és engedik a családba az idegen heréket. A Varrescens atkaölő szerrel a kezelés reményekre jogosít. Ahol a kezeléseket időben és szakszerűen végrehajtották, ott az atka nem tudott nagymértékben elszaporodni és így annak kártétele sem mutatkozott még. Méhelhullások csak ott jelentkeznek, ahol a komplex védekezési mód és a folyamatos kezelés elmarad. Szakmai ellenőrzés alatt állnak olyan méhészetek, amelyekben 1982. év júliusára, augusztusára az atka súlyos kártételei mutatkoztak és a méhészek még élő méhcsaládjai csak kevés áttelelő méhhel rendelkeztek. A szakszerű beavatkozás és többszöri Var- rescens-csíkkal előírtan végrehajtott kezelés a méhcsaládokat az. áttelelő méhekkel felerősítette. 1983 februárjában ezek a méhcsaládok a jó időben már tisztuló repülést végeztek: megállapítható volt, hogy minden család élt. Ebben az eredményben a kivételesen kedvező ősz is szerepet játszott. A varroafertőzés miatt legyengült méhcsaládok életben tartására hidegebb időjárásra fordulás esetén a méhészek meleg téglákat helyeztek a fészek fölé. Ezzel is fokozták a kisebb népességű fészkek melegét. A Varrescens hatékonyságának elbírálásánál mindig figyelembe kell venni, hogy milyen súlyos a fertőzöttség. Ha egyszeri kezeléssel az atkák 90 százalékát tudjuk csak elpusztítani, a meglevő 10 000 atkából még 100 atka megmarad, ami gyorsan szaporodik és súlyos ártalmat okoz. Ezért nagy a jelentősége a többszöri és folyamatos gyógykezelésnek. A megyében egyes helyeken magas a fertőzöttségi szint. A méhészek eddig lényegesen kevesebb Var- rescens-csíkot vásároltak meg (amint az előállító szerv tájékoztatott), mint amivel eredményes gyógykezelést lehetett volna végezni. Az a javaslat, hogy a méhészek a megyei helyzeti előnyt kihasználva, éljenek a Varrescens beszerzési lehetőségével. Dr. Bodnár András megyei szakállatorvos a tápanyagigény kielégítése függ a talaj kémhatásától is. A zöldségnövények legtöbbje a gyengén savanyú és semleges kémhatású talajokon találja meg a tápanyag- felvételhez szükséges optimális körülményeket. Dr. Széles Csaba Burgonyahozam A Belorusz Tudományos Akadémia tudósainak kísérleti parcelláin a burgonyabokrok kicsire nőttek. Az alacsony burgonyaszár azonban 12—20 százalékos terméshozamtöbbletet eredményezett. A gabonafélék növekedésének lassítására a tudósok új preparátumot alkalmaztak. Amíg azonban a rozsnál és a búzánál a készítmény a szár növekedését gátolja, és az alacsony szárat a megdőléssel szemben ellenállóvá teszi, a burgonyánál a hatás még jelentősebbnek bizonyult: a szárnál megtakarított ,.építőanyagot” a növény a gumók képzésére fordította. Azonkívül a készítménnyel kezelt csírahaj tások el- lenállóbbá váltak a betegségekkel szemben, és könnyebbé vált a földek gépi megmunkálása. Annál nagyobb a forgalom a tározó közvetlen közelében lévő kis tavon, amelynek négyhektáros vízfelülete alatt több, mint 12 mázsa korábbi telepítésű kárász és ccMiipó, valamint 20 mázsa idei telepítésű ponty várja a csalit, darabonként 1,3—1,5 kilóstól 4 kilósig (a négy kilón felüli horogra került példányokat visz- sza kell engedni'). Ezen a kis tavon április 30-án kezdődött meg a horgászat. Az intenzíven halasított vizen a MOHOSZ megyei intéző bizottsága saját hatáskörében feloldotta a május másodikétól június 1'5-ig tartó fajlagos fogási tilalmat. A megyében lévő több ezer hektár horgászható víz közül tehát ez az egyetlen, amelyen pontyra jelenleg horgászni lehet. Érthető tehát a horgászok érdeklődése, akik a 100 forintos napijegy és a darabszám-korlátozás (egy napijeggyel 2 darab ponty és 2 kiló egyéb hal fogható) dacára valósággal „sorban állnak” a napijegyért. A szezonnyitástól eltelt öt nap alatt 200 jegy kelt el és 205 darab ponty kifogásáról érkezett jelentés. Az erősen változékony, időnként kimondottan hűvös, esős időt figyelembe véve jónak mondható ez az eredmény, hiszen köztudott, hogy a ponty minden halunk közül a leginkább „frontérzékeny”, mozgását, étvágyát az időjárás a legjobban befolyásolja. Nem beszélve arról, hogy az igazi „ponty- étvágy” csak a húsz főik körülire melegedett vizekben jön majd meg. A kifogott halak pótlásáról egyébként már gondoskodtak. VAN-E IGAZI GAZDA? A Magyar Országos Horgász Szövetség megyei intéző bizottsága, a császárszállási nagy tározó és a kis tó hasznosítója mindent elkövet, hogy a két városközeli víz mintegy ezer horgászlátogatója jó körülmények között fogjon halat. Horgászkörökben közismertek a ráfordítás költségei. A tavalyi 190 ezer forintos császárszállási jegyárbevétel dacára több, mint félmillió volt a hala- sításra szánt összeg. Partrendezésre, egy kis terület iszaptala- nítására, tógazdálkodást elősegítő mederberendezésekre százezer forintnál nagyobb értékű társadalmi munkát végeztek. Ugyancsak társadalmi munkával stégek, horgászpadok épültek. A partok tiszták, rendezettek. Éppen ezért keltett feltűnést a napokban a nyíregyházi rádió császárszállási riportja és annak kommentárja, amely ismét feltette a kérdést, hogy „lesz-e horgászparadicsom Császárszálláson?” Végkövetkeztetésül pedig levonta: bizottságok ide, bizottságok oda, jó lenne, ha végre igazi gazdája lenne ezeknek a tavaknak. A MOHOSZ megyei intéző bizottsága felkérte horgászrovatunkat, hogy a rádió kommentált riportja kapcsán keletkezett félreértéseket próbáljuk meg tisztázni és eloszlatni azt az itt- ott jelentkező horgászdemagógiát, amely egy szűk és kevéssé tájékozott körben és a horgászat során „felsült” kisebbség berkeiben született. Meg kell állapítani, hogy ennek a korántsem „horgásxpara- dicsomnak” eléggé viharos múltja van. Amikor az Érpatak köznévvel illetett főfolyáson három tározó létesült, annak kezelője természetesen és jogszerűen a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság lett, miután minden víz nálunk — állami tulajdon. A hasznosítás jogát viszont a folyásirányban felső tavon a MOHOSZ megyei intéző bizottsága kapta meg horgászcélokra, az alatta következő két tavat pedig az Alkotmány Htsz halászat, haltermelés céljaira, a népgazdaság élelmiszer-termelési tervei szerint. A horgászkezelésű első tó helyzeténél fogva a halászati szövetkezet két tavának előülepítő tava, amely már eleve iszaposodással, hínárosodással jár. (Bár ezen most a befolyásnál terelőgáttel, a hínár ellen pedig 25 mázsa betelepített növényevő amurral próbálnak segíteni). Ami a horgász tó, a nagy tározó mederkotrását Illeti, az egyáltalán nem a vízhasznosító horgászok, hanem a vízkezelő vízügyiek feladata — lenne, ha lenne rá több millió forint. Egyelőre nincs. Ezért próbálkoztak a horgászok néhány hónapos szárazra állítással és társadalmi munkával, hogy javítsanak a helyzeten. És ezért nyitották meg a horgászatot a kis tavon, amely eddig ivadéknevelési célokat szolgált. Mert ebben a vízben nincs iszap és hínár. A HORGÁSZOK LEHETŐSÉGEI A horgászok lehetőségéi eléggé behatároltak. A horgász területi engedélyiek viszonylag drágák. De még Így sem fedezik a magasra szökött halárak mellett a szükséges telepítési költségeket. Az rszágos szövetség például 20 milliós bevétellel számolhat, amely a negyedmilliós horgász- tábor tagdíjaiból és területi engedélyeiből folyik t>e. Még 60 millió szükséges ahhoz, hogy a szövetség gazdálkodhasson és az egyesületeknek halasítási támogatást adhasson. (Megyénk az Idén 100 ezer forintot kapott az egyesületek és 150 ezer forintot az intéző bizottság vizednek ha- Lasításához.) Miután a szövetség állami támogatást nem élvez, ezt a hatvanmilliót saját halastavain termelő halgazdálkodást folytatva, népgazdasági, piaci hasznosítású halak előállításával teremti elő. Mindezek ismerete azért fontos, mert a horgászok jó része csak a kapásjelzőjéig, vagy a botja hegyéig lát és csak a kifogott hal mennyiségével méri le, hogy a horgászvezetők (akik természetesen társadalmi munkában ténykednek) megfelelően dolgoznak -e? Régen volt, amikor Magyarország vizelnek halbőségéről Európa-szerte legendákat meséltek. Ma a természetes szaporulat hallatlan visszaeséséről és annak okairól sok százszor hallunk a természet- és környezetvédő felvetések során. A tény az, hogy mesterséges szaporítás és telepítés nélkül • — nincs halfogás. Ez a munka pedig anyagi áldozatokat kíván! VIZEK ÉS KÖRNYEZET Ami a császárszállási tározó környezetét illeti, az adott helyzet közismert. Amikor a parti telkeket parcellázták, cseppet sem számoltak a horgászelképzelésekkel. A felépült hétvégi házak és nyaralók kerítései a vízbe nyúltak, jogos felszámolásukért több éves csata dúlt és ez a csata nem ért véget, hiszen a tavat még most sem lehet körbejárni. Ezek a partok összesen 4,5 kilométer hosszúságúak. És taizcxny pácban van az a horgász, aki a legtávolabbi pontról Indul el a horgásztanyán lévő egyetlen illemhelyre. De vajon melyik telektulajdonos, vagy vízügyi hatóság engedné meg, hogy a rádióműsor által kívánt W. C. épüljön gondozott telke végében, vagy a vízparton? A szeméttárolást gödrökkel már megoldották, a többi a horgászokon múlik. Az egészhez még feltétlenül hozzá kell tenni, hogy a császári kis tó a maga -100 forintos napijegyével nem az egyetlen horgászlehetőség a nyíregyházi horgászoknak. Hiszen június 16- ával horgászható a nagy tó is, mégpedig 400 forintos éves, vagy 50 forintos napijeggyel. Nem beszélve a vasutashorgászok Nagy- vadas-taváról, a nem messze lévő székelyt, vagy leveleki tavakról. És persze még sok-sok távolabbi vízről, amelyekben a horgászok és a halászok telepítései jóvoltából most már egyre több hal van. Pristyák József Üresek a stégek, embert sem látni a császár-szállási nagy tározó partjain. A télen szárazon álló és tavasszal feltöltött tóban 43 mázsa idei telepítésű horogérett ponty és 25 mázsa amur ismerkedik új „lakóhelyével”. Az amurokat fogási tilalom védi az idén. A pontyokra június 16-tól, a fajlagos tilalom feloldása után lebet itt horgászni. (Pristyák felv.)
