Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

1983. május 10. Kelet-Magyarország 3 A RAMOCSAHÁZI RÁKÓCZI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN 2500 négyzetméteren dohány-, paradicsom- és káposztapalántát nevelnek. A palánták zöme dohány, innen kerül majd a háztáji területekre is. (Jávor László felvétele.) Szovjet exportmegrendelésre 5500 tonna vegyes befőttet gyártanak a konzervgyár tyukodi üzemében, (elek) Nem félnek az újtól Nyírgyulajban: fólia helyett betonsiló Az alapozás — mint mindig: — most is áthúzódott a múlt év őszéről az idei tavaszra. Az első időszakban a gabona­féléket vetették, míg az új esztendő elején a kukorica, a dohány, a napraforgó és más növények magja került a ta­lajba a kedvező termés reményében. S, hogy a kedvező mennyit jelent a nyírgyulaji Petőfi Termelőszövetkezetben, arról a pénzügyek szakavatott ismerőjével beszélgettünk. Nedvesen olcsóbb Homokon gazdálkodnak a nyírgyulajiak. Ez határozza meg a termelési szerkezetü­ket. — Alapvetően háromirányú a tevékenységünk: növény­termesztés, állattenyésztés és gyümölcstermelés — mondja Zakor Zoltán, a főkönyvelő. — Növénytermesztésünk leg­főbb célja, hogy kiszolgálja az állatokat. Nyírgyulajban nem félnek az újtól. Még a hetvenes évek elején, amikor csak kósza hí­rek keringtek a nedves ku­koricatárolásról, a gyulajiak már alkalmazták. Azóta is minden esztendőben a termés egy részét ily módon raktá­rozzák. — Nem rossz módszer ez, különösen akkor látszik, ha a költségeket vesszük figyelem­be — folytatja a főkönyvelő. — Persze, azt is hozzá kell tennem, hogy a szarvasmar­ha kimondottan szereti a nedves kukoricát. Vagyis a gazdaság érdeke találkozott az új takarmányozási mód­szerrel. Ellenben csak a köz­vetlen fogyasztásra alkalmas mennyiséget tárolhatjuk, mert nedvesen nehéz darálni a terményt. Számokban kife­jezve tonnánként ötszáz fo­rint költségmegtakarítás ér­hető a nedvesen tárol tnál a szárítottál szemben. Tekintélyes összeg ez. Több száz tonna estében — hiszen 1981-ben háramszázötven ton­nát tároltak szárítás nélkül — már jelentős a megtakarí­tás mértéke. Az eddigiekkel szemben azt tervezik, hogy a fóliatakarás helyett betonsiló­ban tárolják a jövőben. Kevesebb dohány A nagy volumenű takar­mánytermesztés magával hoz­za az állattenyésztés fejlesz­tését is. A szarvasmarha-ál­lományt intenzív gyepre ala­pozták, évente kétszáz hús­marhát értékesítenek. Az anyajuhállomány tavaly majdnem elérte a kilencszá- zat. Egy-két évvel ezelőtt még azt tervezték, hogy nagymértékben felfejlesztik a juhtenyésztést, ám az értéke­sítési ár rohamos csökkenése visszatartotta a szövetkezetét, de tervükről nem mondtak le véglegesen. — A növénytermesztésen belül előkelő helyet vívott ki magának a dohány — beszél a Szabolcsban homoki kultú­rának tartott növényről Za­kor Zoltán. — Jól fizetett, ta­valy hétmillió forintos árbe­vételünk volt dohányból, csak ennek az egésznek egy szépséghibája van, nagyon munkaigényes ez a kultúra. A levelek törése még mindig kézzel történik, ez pedig megkérdőjelezheti a gazdasá­gosságát. Ugyanakkor a do­hánytörés egybeesik az alma­szedéssel. Az előbb elmon­dottak miatt harmadával csökkentettük a termőterüle­tet, s helyette jól gépesíthető növényeket, napraforgót, ku­koricát vetünk. Nyírgyulajban az elmúlt években csökkent a tagok száma, kénytelenek ehhez alkalmazkodni a termelésük­ben is. Év végére hatvanmillió Az alma a megyei gazda­ságokhoz hasonlóan itt is a fő helyen áll. A tavalyi év kivételével mindig megfelelő nyereséget hozott ez az ága­zat, hiszen két—háromezer tonna termésnél 13—16 mil­liós árbevételt jelent, összes­ségében az idei esztendőre közel hatvanmillió forintos tervet készített a gazdaság. Ennek megvalósításán dol­goznak most. Sípos Béla Gávarencsellő: Építés, felújítás Több építési, beruházási és felújítási munkát tervezett és valósított meg a nagyközségi tanács költségvetési üzeme. Műszakilag átadtak két, egyenként négylakásos OTP- beruházású épületet, központi szeméttelepet alakítottak ki. Az ibrányi bölcsődénél átala­kításra került sor, víz- és központifűtés-szerelést láttak el az ibrányi négy tantermes iskolánál tatarozták a tímá­rt egészségházat, a székhely­községben a Rákóczi úti is­kolát, a 2-es számú óvodát felújították. Átalakították, befejezték a Hadház úti óvoda második ütemét, felújították a Vasút utcai szolgálati lakást. A bel­vízcsatorna felújítási munkáit fejezték be a Rákóczi, a Terv és a Csáki úton és az A&t közben. Nagy értékű fel­újítást végeztek a Taurus ib­rányi üzemében. Porleválasztó ciklonok gyár­tását kezdték meg az idén NDK megrendelésre a Magyar Acél­árugyár tiszaszalkai gyáregysé­gében. Az első negyedévben 120 darabot szállítottak le az új ter­mékből, melyből az év végéig 585-öt készítenek 50 millió forint értékben. Képünkön: Járat Béla lakatos a ciklon végszerelésén dolgozik, (gaál) Áz áprilisi határozat után Testületi viták A VÁROSI ÉS JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGOK ülé­seiken ezekben a hetekben értékelik az MSZMP XII. kongresszusa óta végzett munkájukat és a Központi Bizottság áprilisi határozata szellemében meghatározzák a további feladataikat. Igen nagy jelentőségűek ezek a testületi ülések. Nagyban járul ugyanis hozzá a XII. kongresszuson kitűzött fel­adatok eredményes megva­lósításához, hogy az irányí­tó szerepet betöltő és nagy önállóságú városi, járási pártbizottságok érdemben miként elemzik munkáju­kat, a pártbizottsági tagok aktív részvételével. A most zajló pártbizottsá­gi üléseken érdemes hasz­nosítani a feladatok megha­tározásánál a munkastílus eddigi tapasztalatait, ame­lyeket a városi, a járási pártbizottságok már koráb­ban is több helyen megtár­gyaltak. Megfelelő szelek­cióval biztosítható például, hogy a testület elé csak po­litikai megítélést és állás- foglalást igénylő lényeges témák kerüljenek. Ugyan­akkor a gazdasági kérdések mellett nagyobb figyelmet érdemes fordítani az idősze­rű belpolitikai, ideológiai, a párt belső életével össze­függő kérdésekre. Több pártbizottsági ülé­sen felmerült, hogy a testü­leti viták legyenek határo- zottabbak. alaposabbak, de ehhez az előterjesztések tar­talmazzanak több nyitott kérdést, adjanak alternatív lehetőséget a döntéshozatal­hoz. Ezt a célt szolgálhatná, ha a szóbeli kiegészítés be­mutatná, hogy az előterjesz­tés előkészítésekor milyen vitatott kérdések szerepel­tek és milyen eltérő nézetek adódtak. Érdemes figyelembe ven­ni azt is, hogy az előterjesz­tések, a határozati javasla­tok készítői a függetlenített apparátus mellett a mun­kabizottságok, a pártbizott­ság tagjaiból álló aktíva­csoportok. Így ők cselekvő részesei az előkészítésnek. Ugyanakkor a többség csak a kézhez kapott írásos anya­gokra. illetve a szóbeli elő­terjesztésekre és korábbi, vagy helyi tapasztalataira támaszk adhat. A pártbizottsági tagok fe­lelősségtudata általában ma­gas szinten mutatkozik meg a közös döntések kialakítá­sában. Erre utal egyebek között az az igényük, hogy jobban aktivizálódni kíván­nak egy-egy területen le­folytatandó brigádvizsgálat­ban és több konkrét szemé­lyes megbízatást várnak a párthatározatok végrehajtá­sában. Egyben önkritikusan, önmagukkal szemben tá­masztott követelményként szóltak több helyen arról, hogv saját területükön meg­felelőbben és konkrétabban kell segíteniük a párthatá­rozatok végrehajtását. A MUNKASTÍLUS JA­VÍTÁSÁHOZ tartozik az a tapasztalat is, hogy egyes pártbizottságok ülésein a döntések előkészítésére nagy erőket vonnak be, de a ha­tározat meghozatala után már kevesebb figyelem irá­nyul végrehajtására. Már­pedig ez a legfontosabb. Éppen ezért a mostani ülé­sek után, az elfogadott ha­tározatok birtokában min­den korábbinál többet kell törődni azzal, hogy a párt­tagsággal beható eszmecsere folyjék a Központi Bizott­ság áprilisi határozatának minél elmélyültebb megis­mertetésére. A párttagságot érvekkel lehet meggyőzni az egységes értelmezés és cselekvés érdekében. Az elfogadásra kerülő ha­tározatok jó alapot adhat­nak az irányítómunka to­vábbfejlesztésére. Minőségi­leg is további javításra vár a testületek kollektív tevé­kenysége, mert ez kedvező­en érezteti hatását a párt­demokrácia kiterjesztésében és a párttagság mozgósítá­sában. Indokolt továbblépni a politikai munka társadal­masításában is. Minél több aktivistát, párttagot vonnak be a határozat gyakorlati végrehajtásába, annál ered­ményesebben növelhető a párt tömegbefolyása és for­málható a közhangulat. AZ ÉRDEMIBB KOL­LEKTIV MUNKA igényli, hogy a választott testületek tagjai a jövőben még több tapasztalatot, információt szerezzenek a városuk, a já­rásuk életének különféle te­rületeiről, eseményeiről. Eb­ben sokat segíthet, ha a pártbizottságok tagjai gyak­rabban és rendszeresebben kapnak megbízást a testület képviseletével az irányított pártszervek rendezvényein, mindenekelőtt a taggyűlése­in. Ehhez természetesen elen­gedhetetlen, hogy ezek a pártbizottsági tagok is le­gyenek még öntevékenyeb­bek, jobban éljenek jogaik­kal és következetesebben teljesítsék kötelességeiket. Vállaljanak nagyobb részt a politika hirdetésében és végrehajtásában, legyenek érzékenyebbek a különböző nézetekre, jelenségekre, a testületi vitákban törekedje­nek az összefüggések, a konkrét tennivalók és a vég­rehajtás feltételeinek alapo­sabb elemzésére. A PÁRT KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGÁNAK április 12 —13-i ülésének határozata kitűnő lehetőséget kínál ah­hoz, hogy a városi, a járási pártbizottságok üléseiken mélyrehatóan elemezzék ed­digi munkájukat és határo­zataikban konkrétan megje­löljék saját testületük, va­lamint az általuk irányított pártszervek, alapszervezetek további tennivalóit a XII. kongresszus határozatainak még eredményesebb meg­valósítására. Dr. Arató András — Azért választottam ezt a szakmát, mert megtet­szett — válaszolta. — Ép­pen a veszélyessége vonzott és az, hogy az ember vi­lágosságot „teremthet”. olyan nap, hogy legalább öt-,tíz „kiszállás” ne tör­ténjen. Akadt az utóbbi időben néhány kritikus esetük, amit jegyez a kró­nika. A Hunyadi utcán pél­A szakma egyik megbe­csült embere, akitől szíve­sen kémek tanácsot, aki gondosan ügyel az embe­rek biztonságára. A har­mincöt esztendőből négyet töltött villanyoszlopon, aho­gyan itt mondják: a vona­lon. Majd művezető lett. Huszonhat villanyszerelő tartozik a keze alá. Ez a stáb őrködik Nyíregyháza energiaszolgáltatásának biztonságán, itt éjjel-nap­pal szolgálat van. S nincs dául egy markológép bele­harapott a 10 kV-os kábel­be. — Néhány hete történt csupán. Legalább 14 trafó maradt ki és a város egy része sötétségbe borult. Alig félóra alatt határoltuk be a hibát és egy óra múl­va már volt villany. Ne­künk ez volt az öröm. A munkaterület Nyíregy­házától Nyírturáig, Virá­nyostól Kálmánházáig és Nagycserkeszig terjed. Leg­alább 45 ezer fogyasztót szolgálnak. Évtizedek óta minden reggel eligazítással kezdő­dik a nap. Részletes, színes, piros, zöld jelzésekkel ellá­tott térképet készítenek minden munkaterületről, ahol dolgoznak. S ebben a faházban minden reggel munkavédelmi oktatás van, s elhangzik: vigyázz! Té­vedni életveszélyes! A hatvanegy esztendős művezető nyugdíjba készül az idén. — Nyugodtan távozok. Lesz kikből válogatni, ne­veltem magam helyett ar­ra érdemes szakembereket — mondja búcsúzóul Orosz János, akinek a munkáját a közelmúltban Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetéssel ismerték el. Farkas Kálmán Más „menü", egy szépséghiba és a megoldás E örög az ég, villámlik, zuhog az eső. Hiába hívom telefonon Orosz Jánost. „Üzemzava­ron van” — tájékoztat rö­viden a telefonközpontos. Ilyenkor — villan át agyamon, de hirtelen rá­döbbenek, hogy a villamos­sággal foglalkozó, s állan­dó ügyeletet tartó szerelők­nek nem a napsütéses idő­ben van legtöbb teendőjük. Vajon hány ízben han­gozhatott el telefonon a rö­vid tájékoztató harmincöt esztendő alatt? S ez azt je­lentette, ha csikorgott, ha zuhogott, fel kellett mász­ni a villanyoszlopra, hogy a sötétből világosságot te­remtsenek. A TITÁSZ nyíregyházi művezetője három és fél évtizeddel ezelőtt jegyezte el magát a villamossággal. Hogyan, s miért? §l/| íény mestere

Next

/
Thumbnails
Contents