Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-22 / 120. szám

1983. május 22. Kelet-Magyarország 3 AZ ALIG PAR ESZTENDEJE ÉPÜLT FEHÉRGYAR­MATI AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVART A CSÜCSIDÖK- BEN BIZONY ELLEPIK AZ EMBEREK. KÖZEL FÉL- SZÄZ KÖZSÉGBE ÉS KÖZSÉGBŐL HOZZÁK, VISZIK A KORSZERŰ JÁRMŰVEK AZ EMBEREK EZREIT. — A régi pályaudvar — ha ugyan annak volt nevez­hető — mondja Széles La­jos a járási hivatal elnöke, egyszersmind a környék or­szággyűlési képviselője. Jó partner a Volán Ami a kulturáltságot ille­ti: alapvetően nincs nagy gond, de ez korántsem je­lent problémátlanságot. Mint a járási hivatal elnö­ke mondta, sokszor az is­kolabuszokkal van a gond. És ha gond van, arról csak­is a felnőttek tehetnek, akik a nebulókat félrelök - dösve erőszakolják fel ma­gukat a nem is nekik szánt járatokra. — Nagyon korrekt part­ner a Volán — hallik a vé­lemény, amit lehet, megol­danak. Erre annál inkább is szükség van, mert a vas­úti hálózat emberi távla­tokban nézve nem bővül. Azonban az új vasúti híd, ha elkészül egy komoly ne­hézséget tüntet majd el: nem kell Mátészalkán átra­kodni a teherszállítmányo­kat, mert a nagy tengely­nyomású szerelvények is el­juthatnak Fehérgyarmatig, És ez, az iparosodó járási székhely esetében igencsak fontos szempont. Az autóbusz-pályaudvar váróterme kora délelőtt sem üres, igaz, a buszokat' türelemmel várják a pado­kon üldögélők. Napi 118 járat — Tisztaberekre megy a buszom kilenc negyvenkor — mondja Bodó Károly. — Jó a közlekedés... — Szám- lálgatni kezdi a járatokat, aztán megakad. — Sok van ... Reggel a hat tízes­sel jöttem, vásároltam egy kis zöldséget, mert a bol­tunkat tatarozzák... Sétálgatok a váróterem­ben, böngészem a menet­rendet. ötvenhárom hely- ségnév szerepel rajta. Nagyszekeresre például ti­zennégy busz is megy. Fü- lesdre pedig tizenöt. A bámészkodásban fiatal nő akaszt meg. Király Er­zsébet, Túristvándiról. ö azok közé tartozik, akik Erőszakos felnőttek Irány Tisztaberek! nem dicséretet mondanak. — Kölesén dolgozom. Hat kilométer a távolság, de nincs buszjárat. így előbb be kell jönnöm Fehérgyar­matra, innét pedig egy má­sik busszal megyek Köl­esére. Negyed nyolckor in­dultam, hogy tízkor mun­kába állhassak. És, nem­csak én vagyok így. Szegedi Lajos az állomás vezetője konkrét adatokkal szolgál. — Hétfőtől péntekig napi 118 járatpár közlekedik a járásban. Szombaton het­vennyolc, vasárnap pedig tizenkilenc a járatpárok száma. Naponta három­négyezer utast szállítunk. Nagyon sok a diák, ezer- hétszázötven bérletesünk van, a bérlettel utazó dol­gozók pedig ezernegyvenen vannak. Huszonhárom buszt közlekedtetünk. És a vállalati buszok? A gondokról így véleke­dik: — Véleményem szerint megoldott a közlekedés. Utaspanasszal egy éve nem találkoztam. Ismerem a já­rást, ismerem az igényeket, hiszen 25 éve dolgozom itt. Megértem a túristvándi Utas problémáját, de né­hány emberért sajnos nem tudunk buszt indítani. Fel­merült a gondolat, hogy a vállalati buszokat is bevon­juk a tömegközlekedésbe. A MEZŐGÉP tavaly ajánlotta is buszát, de annyit kértek érte, hogy ráfizetéses lett volna. A beszélgetésnek a han- gosbeszélő vet véget. Indul a busz Tisztaberekre... s. z. J HAL ÉS BARÁTFÜLE Tisztább boltokat! A Nyíregyházi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tavaly tárgyalta a megye- székhely közegészségügyi helyzetét, s ezen belül termé- szetszerűleg megvizsgálták az üzletek, boltok higiéniájának kérdését is. Mint dr. Csontos Gyula, az állami közegész- ségügyi-járványügyi szolgálat vezetője mondta: — A vizsgálódás megálla­pította, hogy az üzlethálózat már elfogadható. De — tette hozzá — közegészségügyi szempontból már csak külső­leg fogadható el a kép. Miért külsőleg? Mert az el­adóterek, a pultok többnyire megfelelőek, noha akad bolt, ahol mondjuk a bontott csir­két csak , milliméterek vá­lasztják el a felvágottaktól. De ha a vevő nem is lát min­dent, korántsem jelenti azt, hogy nincsenek nehéz gon­dok. Mert — még ha az eladó­tereket nem is mindenütt árasztja el a göngyöleg —, a raktárak igen csak zsúfoltak. Oka: a beruházásokból a ke­reskedelem „hátországára” az esetek jelentős részében már nem jut. — Ebből a tényből — fej­tegette dr. Csontos Gyula — sok nehézség ered. Majdnem mindenütt együtt tárolják a szennyezett göngyöleget az élelmiszerekkel. Ez alól még a legújabb, legmodernebb Le­nin téri ABC sem kivétel. A kötelezően szakosított tárolás tehát megoldhatatlan felada­tok elé állítja a boltok dol­gozóit. Aki már volt vevő, az tud­ja, sokszor kifogásolható a kosarak tisztasága. Azt vi­szont már kevesen tudják, hogy a tisztának tűnő kosár sem mindig felel meg az elő­írásoknak, hiszen a kosarak tisztántartására szigorú tech­nológia van előírva, csakhogy felszerelések híján ez bizony sokszor nehezen tartható be. Ráadásul ember sincs erre elegendő. A szabályszerű tisz­títás ugyanis előírja, hogy elő­ször a zsíroldásra kell sort keríteni, aztán következhet a vegyszeres áztatás, az öblí­tés, majd a .szárítás. A kosa­rakat törölni nem szabad! Senki sem mondhatja, hogy nincs mindenütt ahol keli, hűtőpult. De szakembernek sem kell lenni ahhoz, hogy lássuk: a kibomlott csomag­ban lévő fagyos hal és a mélyhűtött barátfüle egymás mellett nem lehet előírásos. De ezért sem lehet a boltok dolgozóira hárítani a kizáró­lagos felelősséget, mert kellő tárolási lehetőségek hiányá­ban nincs módjuk a folya­matos feltöltésre, hanem a pultokra, hűtőkbe kénysze­rülnek hordani készleteik je­lentős részét. Végül szót ér­demel a takarítás is. Erre ugyanis a legtöbb helyen szintén nincs külön dolgozó, így az eladók takarítanak és sokszor még a szabály sem tartható be, hogy a szociális helyiségek tisztántartására — érthető okok miatt — ők vég­képp nem hivatottak. — Szólni kell azonban a jóról is — mondja a szakem­ber, — Nevezetesen arról, hogy a csomagolás az utób­bi időkben javult, elsősorban a kenyér-és a péksütemények esetében. Speidl Zoltán Átlátszó politika •• Ö reg barátommal egy cukrászda teraszán ül­tünk le a rekkenő má­jusi hőségben, hogy tapasz­talati úton győződjünk meg a jégbehűtött sör frissítő hatásáról, ahogy az filozófiá­ban járatos emberekhez illik. A puding próbája ugyanis a megevés, a söré pedig a meg- ivás, ha jól értelmezzük az elméleti következtetések gya­korlatba való visszavezetésé­nek tételét. Jól értelmeztük. Olyan jól, hogy a harmadik próba — illetve sör — után, öreg barátom rátért legújabb elméletére, amellyel a vi­lágbékét könnyűszerrel, és néhány nap alatt be lehetne vezetni. Sok ilyen elmélete volt, de mindig csak a har­madik sör után kezdett bele valamelyikbe, ami szerény modorra vall. — Figyelsz? — kérdezte. Nem figyeltem. Mellettem fagylaltért álltak sorba fér­fiak és nők vegyesen. Illetve főleg nők. Érdekes, hogy mi­lyen sok nő áll itt most sor­ban. Alig látni férfit. Vagy túlságosan szelektív a látá­som? Bizonyára a sör teszi, meg ez az évszakhoz képest szokatlan meleg. — Figyeld meg — mondta öreg barátom, — hogyan pró­bálja megmagyarázni a Fe­hér Ház a fegyverkezést. Át­látszó trükk... (Átlátszó! Ez az. Ettől lett ennyire szelektív a látásom, hogy a sört is rendszeresen melléöntöm, s már tiszta csa­ták az asztal. Mert minden átlátszó, csak nem úgy, mint a reagani szöveg. Itt ugyanis a szép és ügyesen csipkézett felszín alatt, a még szebb va­lóság látszik és semmi köze a politikához.! — A hatalom kiterjesztése — mondja megint öreg ba­rátom — a be nem vallott, de nyilvánvaló hódítási szán­dék ... (Van köze neki a politiká­hoz. De még mennyire van. Énrám például már teljesen kiterjesztette a hatalmát egy hosszú hajú szőke, aki ellen­fényben áll, pedig be nem vallott, de nyilvánvaló hó­dítási szándéka láthatóan nem ellenem irányul. Egy csí­kos trikós matróz formájú fickóba kapaszkodik. Telje­sen bekerítette már.) — Szólni kellene a Bizton­sági Tanácsnak. — A Biztonsági Tanács, bi­zonyos értelemben valóban sokat tehet — folytatja öreg barátom, szemrebbenés nél­kül — éppen ez lenne elmé­letem egyik sarkalatos pont­ja — — Hiú remény — mondom, miközben melléöntöm a sört. — Azt, hogy énbelém ka­paszkodjon, nem fogja tudni elintézni. Mester Attila RranTlakodalom Frankoknál ...azt mondja: elvenno újra... Magáért beszél a gereblyé­zett udvar, és mintha a bokrok, fák levelei is fénye­sebbek lennének, mintha tudnák a másnapi ünnepet, azt a bizonyos második lako­dalmat, ami csak a szeren­cséseknek és az egymáshoz jóknak adatik meg. Sokan vagyunk az udva­ron. Eltapossuk a gereblye- nyomot, mert hát a dolog sok a lakodalom előnapján. Csir­kék riadoznak — van rá okuk — az ólban, levest íze­sít holnap — amikor ezt ol­vassák már ma — a kakas. Forgó-morgó mérgével do­hog a frizsider, mert hát ki bírja ezt, kinek van ener­giája arra, hogy ennyi gazd- asszony segítsen a konyhán, válogasson a húsok között. Szó, ami szó, megírjuk mi hírekben az aranylakodal­makat, de hát rendhagyó az alkalom. Lakodalom előtt mentem a lakodalomba. Csirkék ráadásakor, csigacsi- náló után Nyírcsaholyban a Dózsa utcában Franku Gyu­lánál, aki Iványi Mártával, ritka név volt még akkor a faluban, 1933. május 16-án kötött házasságot. Az ünnepeltek? Rokon, testvér, gyerek, unoka nyü­zsög az udvaron. Ügy illik, hogy vasárnap, a második la­kodalom napján vendég ne maradjon, aki egy percre is lekedvetlenedne. Gyula bátyám kőműves volt: — Építettem én fiam ezen a környéken mindenütt, még messzebb is, ha kellett, mert akkor még az ember ment a munka után, és nem a mun­ka az emberért. — Hogyan kezdték az éle­tet fél évszázada ? — Hát, ahogy mindenki, aki nem nagygazda volt. Ha úgy kellett, bepakoltam egy darab szalonnát, kenye­ret és mentem a megélhe­tésért. így volt... Márta asszony egy-egy percre leül, de aztán szalad, mert harminc-negyven em­beres lesz ez a második la­kodalom. A háziasszonyság pedig még ünnepeltben is elfelejti a régi menyasz- 'szonyt. — Hogy kezdtük, volt egy jó tehenünk, a Virág..., ho­gyan folytattuk? Mindig, ahogyan lehetett. Én hetven­négy éves múltam, tavaly még felvállaltam nyolcszáz kvadrát dohányt. .. — És most milyen lesz az ünnep? Szép, mert aki eljön, az jó szívvel jön, és egy tányér jut mindenkinek, ötven éve kettős lakodalom volt a test­véremmel. Hogy szép volt-e? Az élet volt szép. Még akkor is, ha nem sokat ültem, öt­ször szültem, három élő gyermekem, hét fiú-, négy lányunokám, meg egy déd­unokám van. Aki már fel nőtt, mind ember közülük. És látja, mind itt van körü­löttem. Hogy volt nehéz is? Volt. Temetni is nehéz, de hát mindenki a maga sorsá­ra született. Mi is elmegyünk egyszer. — És most milyen lesz-e a második lakodalom? — Kérdezze meg az ura­mat. Én nem mondom, hogy ötven év alatt nem ütődött össze a tányér, de ő azt mondja, hogy elvenne újra, én meg azt, hogyha meg­kérne, hát hozzámennék me­gint. De nézze meg a csirké­ket. Azokat erre a napra ne­veltem ... Mit mondhatnánk? Illő szokás, hogy legalább egy hírrel köszöntsük azokat, akik ötven, hatvan éven át éltek egymás melletti hűség­ben. Gyermekeket nevel­tek, életeket indítottak el, és most idős korukban is a fészek melegét jelenti a fé­szekből indulóknak. Az évforduló ritka ünnep, de hadd köszöntsünk most minden idős embert a nyír- csaholyi tyúkok és csirkék riadalmával, e második la­kodalom hírével, amihez az ünnepeiteknek és minden résztvevőnek lakodalmas jó­kedvet kívánunk. Bartha Gábor VANNAK AKIK KRITI­ZÁLNAK, VANNAK AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Sokunk kedvenc nyári csemegéje a fagylalt. Az or­szág városaiban általában sokféle ízesítésűből válo­gathatunk. Nyíregyházán azonban elég egyhangú a kínálat. Ezért kérdeztük a Szabolcs-Sziatmár megyei Vendéglátó Vállalat igaz­gatóhelyettesét Gál Fe- Ferencet. f .. — A forró napok bekö­szöntővel hirtelen nagyon megnőtt az igény a fagylalt iránt. A mennyiséggel nem is igen van baj, a választók viszont nem nagy. Nyíregy­házán a lágy fagylalt terjedt el, az ezt készítő gépeknél természetes korlát, hogy egyszerre csak két fajtát tudnak vele előállítani.. Ab­ban viszont nekünk kell lépni, hogy ne mindig csak puncs, vanília és csakoládé készüljön, hiszen például meggyet, citromot, banánt is tudunk fagyasztani eze­ken a gépeken is. — Miért nem készítenek több fagylaltot a hagyomá­nyos géppel? — Az utcai árusítás köny- nyebben és ami nem mel­lékes higiéniikusabban old­ja meg az új gép. Kevésbé szállja a por, nem gond a kanál tisztán tartása. A hagyományos módszerrel akár hatféle is árulható egy időben, de ez inkább csak a presszókban, cukrászdák­ban árusítható. Nyár végé­re várhatóan átadják a Ko­ronát, így eggyel több he­lyen kapható mad az így készített fagylalt. — Sokan panaszkodnak a jellegtelen, konzervizre is... — A Korona elkészültével ezen a téren is javul a hely­zet. Az eddig használt po­rokon kívül mi magunk is fogunk készíteni alapanya­got, s tervezzük ezek külön ízesítését is, például mazso­lával dúsíthatjuk — a régi módon — a puncsfagylaltot. Választékbővítésként a Sza­bolcsban már készül parfé, az Ommában és a Korzóban különféle fagylaltserlegek kaphatók, érdemes megkós­tolni ezeket. Igyekszünk megteremteni a lehetőséget több helyen a hagyományos fagylalt árusítására is. — Áprilistól szabadáras a fagylalt. Ugye nekünk nem | kell tartanunk egyelőre ár­emeléstől? — Sajnos . a tölcsértől kezdve sok fagylaltgyár­táshoz szükséges anyag ára emelkedett, így mi is kény­telenek vagyunk emelni árainkat, ezt azonban a mi­nőség javításával együtt sze­retnénk megtenni. —Vannak-e más terveik is? — Nem elképzelhetetlen, hogy kisebb helyiségekben hangulatos fagylaltozókat alakítunk ki. Itt bővebb vá­lasztékkal, kellemes kör­nyezetben várjuk majd ven­dégeinket. Fapp Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents