Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
1983. május 22. Kelet-Magyarország 3 AZ ALIG PAR ESZTENDEJE ÉPÜLT FEHÉRGYARMATI AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVART A CSÜCSIDÖK- BEN BIZONY ELLEPIK AZ EMBEREK. KÖZEL FÉL- SZÄZ KÖZSÉGBE ÉS KÖZSÉGBŐL HOZZÁK, VISZIK A KORSZERŰ JÁRMŰVEK AZ EMBEREK EZREIT. — A régi pályaudvar — ha ugyan annak volt nevezhető — mondja Széles Lajos a járási hivatal elnöke, egyszersmind a környék országgyűlési képviselője. Jó partner a Volán Ami a kulturáltságot illeti: alapvetően nincs nagy gond, de ez korántsem jelent problémátlanságot. Mint a járási hivatal elnöke mondta, sokszor az iskolabuszokkal van a gond. És ha gond van, arról csakis a felnőttek tehetnek, akik a nebulókat félrelök - dösve erőszakolják fel magukat a nem is nekik szánt járatokra. — Nagyon korrekt partner a Volán — hallik a vélemény, amit lehet, megoldanak. Erre annál inkább is szükség van, mert a vasúti hálózat emberi távlatokban nézve nem bővül. Azonban az új vasúti híd, ha elkészül egy komoly nehézséget tüntet majd el: nem kell Mátészalkán átrakodni a teherszállítmányokat, mert a nagy tengelynyomású szerelvények is eljuthatnak Fehérgyarmatig, És ez, az iparosodó járási székhely esetében igencsak fontos szempont. Az autóbusz-pályaudvar váróterme kora délelőtt sem üres, igaz, a buszokat' türelemmel várják a padokon üldögélők. Napi 118 járat — Tisztaberekre megy a buszom kilenc negyvenkor — mondja Bodó Károly. — Jó a közlekedés... — Szám- lálgatni kezdi a járatokat, aztán megakad. — Sok van ... Reggel a hat tízessel jöttem, vásároltam egy kis zöldséget, mert a boltunkat tatarozzák... Sétálgatok a váróteremben, böngészem a menetrendet. ötvenhárom hely- ségnév szerepel rajta. Nagyszekeresre például tizennégy busz is megy. Fü- lesdre pedig tizenöt. A bámészkodásban fiatal nő akaszt meg. Király Erzsébet, Túristvándiról. ö azok közé tartozik, akik Erőszakos felnőttek Irány Tisztaberek! nem dicséretet mondanak. — Kölesén dolgozom. Hat kilométer a távolság, de nincs buszjárat. így előbb be kell jönnöm Fehérgyarmatra, innét pedig egy másik busszal megyek Kölesére. Negyed nyolckor indultam, hogy tízkor munkába állhassak. És, nemcsak én vagyok így. Szegedi Lajos az állomás vezetője konkrét adatokkal szolgál. — Hétfőtől péntekig napi 118 járatpár közlekedik a járásban. Szombaton hetvennyolc, vasárnap pedig tizenkilenc a járatpárok száma. Naponta háromnégyezer utast szállítunk. Nagyon sok a diák, ezer- hétszázötven bérletesünk van, a bérlettel utazó dolgozók pedig ezernegyvenen vannak. Huszonhárom buszt közlekedtetünk. És a vállalati buszok? A gondokról így vélekedik: — Véleményem szerint megoldott a közlekedés. Utaspanasszal egy éve nem találkoztam. Ismerem a járást, ismerem az igényeket, hiszen 25 éve dolgozom itt. Megértem a túristvándi Utas problémáját, de néhány emberért sajnos nem tudunk buszt indítani. Felmerült a gondolat, hogy a vállalati buszokat is bevonjuk a tömegközlekedésbe. A MEZŐGÉP tavaly ajánlotta is buszát, de annyit kértek érte, hogy ráfizetéses lett volna. A beszélgetésnek a han- gosbeszélő vet véget. Indul a busz Tisztaberekre... s. z. J HAL ÉS BARÁTFÜLE Tisztább boltokat! A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tavaly tárgyalta a megye- székhely közegészségügyi helyzetét, s ezen belül termé- szetszerűleg megvizsgálták az üzletek, boltok higiéniájának kérdését is. Mint dr. Csontos Gyula, az állami közegész- ségügyi-járványügyi szolgálat vezetője mondta: — A vizsgálódás megállapította, hogy az üzlethálózat már elfogadható. De — tette hozzá — közegészségügyi szempontból már csak külsőleg fogadható el a kép. Miért külsőleg? Mert az eladóterek, a pultok többnyire megfelelőek, noha akad bolt, ahol mondjuk a bontott csirkét csak , milliméterek választják el a felvágottaktól. De ha a vevő nem is lát mindent, korántsem jelenti azt, hogy nincsenek nehéz gondok. Mert — még ha az eladótereket nem is mindenütt árasztja el a göngyöleg —, a raktárak igen csak zsúfoltak. Oka: a beruházásokból a kereskedelem „hátországára” az esetek jelentős részében már nem jut. — Ebből a tényből — fejtegette dr. Csontos Gyula — sok nehézség ered. Majdnem mindenütt együtt tárolják a szennyezett göngyöleget az élelmiszerekkel. Ez alól még a legújabb, legmodernebb Lenin téri ABC sem kivétel. A kötelezően szakosított tárolás tehát megoldhatatlan feladatok elé állítja a boltok dolgozóit. Aki már volt vevő, az tudja, sokszor kifogásolható a kosarak tisztasága. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a tisztának tűnő kosár sem mindig felel meg az előírásoknak, hiszen a kosarak tisztántartására szigorú technológia van előírva, csakhogy felszerelések híján ez bizony sokszor nehezen tartható be. Ráadásul ember sincs erre elegendő. A szabályszerű tisztítás ugyanis előírja, hogy először a zsíroldásra kell sort keríteni, aztán következhet a vegyszeres áztatás, az öblítés, majd a .szárítás. A kosarakat törölni nem szabad! Senki sem mondhatja, hogy nincs mindenütt ahol keli, hűtőpult. De szakembernek sem kell lenni ahhoz, hogy lássuk: a kibomlott csomagban lévő fagyos hal és a mélyhűtött barátfüle egymás mellett nem lehet előírásos. De ezért sem lehet a boltok dolgozóira hárítani a kizárólagos felelősséget, mert kellő tárolási lehetőségek hiányában nincs módjuk a folyamatos feltöltésre, hanem a pultokra, hűtőkbe kényszerülnek hordani készleteik jelentős részét. Végül szót érdemel a takarítás is. Erre ugyanis a legtöbb helyen szintén nincs külön dolgozó, így az eladók takarítanak és sokszor még a szabály sem tartható be, hogy a szociális helyiségek tisztántartására — érthető okok miatt — ők végképp nem hivatottak. — Szólni kell azonban a jóról is — mondja a szakember, — Nevezetesen arról, hogy a csomagolás az utóbbi időkben javult, elsősorban a kenyér-és a péksütemények esetében. Speidl Zoltán Átlátszó politika •• Ö reg barátommal egy cukrászda teraszán ültünk le a rekkenő májusi hőségben, hogy tapasztalati úton győződjünk meg a jégbehűtött sör frissítő hatásáról, ahogy az filozófiában járatos emberekhez illik. A puding próbája ugyanis a megevés, a söré pedig a meg- ivás, ha jól értelmezzük az elméleti következtetések gyakorlatba való visszavezetésének tételét. Jól értelmeztük. Olyan jól, hogy a harmadik próba — illetve sör — után, öreg barátom rátért legújabb elméletére, amellyel a világbékét könnyűszerrel, és néhány nap alatt be lehetne vezetni. Sok ilyen elmélete volt, de mindig csak a harmadik sör után kezdett bele valamelyikbe, ami szerény modorra vall. — Figyelsz? — kérdezte. Nem figyeltem. Mellettem fagylaltért álltak sorba férfiak és nők vegyesen. Illetve főleg nők. Érdekes, hogy milyen sok nő áll itt most sorban. Alig látni férfit. Vagy túlságosan szelektív a látásom? Bizonyára a sör teszi, meg ez az évszakhoz képest szokatlan meleg. — Figyeld meg — mondta öreg barátom, — hogyan próbálja megmagyarázni a Fehér Ház a fegyverkezést. Átlátszó trükk... (Átlátszó! Ez az. Ettől lett ennyire szelektív a látásom, hogy a sört is rendszeresen melléöntöm, s már tiszta csaták az asztal. Mert minden átlátszó, csak nem úgy, mint a reagani szöveg. Itt ugyanis a szép és ügyesen csipkézett felszín alatt, a még szebb valóság látszik és semmi köze a politikához.! — A hatalom kiterjesztése — mondja megint öreg barátom — a be nem vallott, de nyilvánvaló hódítási szándék ... (Van köze neki a politikához. De még mennyire van. Énrám például már teljesen kiterjesztette a hatalmát egy hosszú hajú szőke, aki ellenfényben áll, pedig be nem vallott, de nyilvánvaló hódítási szándéka láthatóan nem ellenem irányul. Egy csíkos trikós matróz formájú fickóba kapaszkodik. Teljesen bekerítette már.) — Szólni kellene a Biztonsági Tanácsnak. — A Biztonsági Tanács, bizonyos értelemben valóban sokat tehet — folytatja öreg barátom, szemrebbenés nélkül — éppen ez lenne elméletem egyik sarkalatos pontja — — Hiú remény — mondom, miközben melléöntöm a sört. — Azt, hogy énbelém kapaszkodjon, nem fogja tudni elintézni. Mester Attila RranTlakodalom Frankoknál ...azt mondja: elvenno újra... Magáért beszél a gereblyézett udvar, és mintha a bokrok, fák levelei is fényesebbek lennének, mintha tudnák a másnapi ünnepet, azt a bizonyos második lakodalmat, ami csak a szerencséseknek és az egymáshoz jóknak adatik meg. Sokan vagyunk az udvaron. Eltapossuk a gereblye- nyomot, mert hát a dolog sok a lakodalom előnapján. Csirkék riadoznak — van rá okuk — az ólban, levest ízesít holnap — amikor ezt olvassák már ma — a kakas. Forgó-morgó mérgével dohog a frizsider, mert hát ki bírja ezt, kinek van energiája arra, hogy ennyi gazd- asszony segítsen a konyhán, válogasson a húsok között. Szó, ami szó, megírjuk mi hírekben az aranylakodalmakat, de hát rendhagyó az alkalom. Lakodalom előtt mentem a lakodalomba. Csirkék ráadásakor, csigacsi- náló után Nyírcsaholyban a Dózsa utcában Franku Gyulánál, aki Iványi Mártával, ritka név volt még akkor a faluban, 1933. május 16-án kötött házasságot. Az ünnepeltek? Rokon, testvér, gyerek, unoka nyüzsög az udvaron. Ügy illik, hogy vasárnap, a második lakodalom napján vendég ne maradjon, aki egy percre is lekedvetlenedne. Gyula bátyám kőműves volt: — Építettem én fiam ezen a környéken mindenütt, még messzebb is, ha kellett, mert akkor még az ember ment a munka után, és nem a munka az emberért. — Hogyan kezdték az életet fél évszázada ? — Hát, ahogy mindenki, aki nem nagygazda volt. Ha úgy kellett, bepakoltam egy darab szalonnát, kenyeret és mentem a megélhetésért. így volt... Márta asszony egy-egy percre leül, de aztán szalad, mert harminc-negyven emberes lesz ez a második lakodalom. A háziasszonyság pedig még ünnepeltben is elfelejti a régi menyasz- 'szonyt. — Hogy kezdtük, volt egy jó tehenünk, a Virág..., hogyan folytattuk? Mindig, ahogyan lehetett. Én hetvennégy éves múltam, tavaly még felvállaltam nyolcszáz kvadrát dohányt. .. — És most milyen lesz az ünnep? Szép, mert aki eljön, az jó szívvel jön, és egy tányér jut mindenkinek, ötven éve kettős lakodalom volt a testvéremmel. Hogy szép volt-e? Az élet volt szép. Még akkor is, ha nem sokat ültem, ötször szültem, három élő gyermekem, hét fiú-, négy lányunokám, meg egy dédunokám van. Aki már fel nőtt, mind ember közülük. És látja, mind itt van körülöttem. Hogy volt nehéz is? Volt. Temetni is nehéz, de hát mindenki a maga sorsára született. Mi is elmegyünk egyszer. — És most milyen lesz-e a második lakodalom? — Kérdezze meg az uramat. Én nem mondom, hogy ötven év alatt nem ütődött össze a tányér, de ő azt mondja, hogy elvenne újra, én meg azt, hogyha megkérne, hát hozzámennék megint. De nézze meg a csirkéket. Azokat erre a napra neveltem ... Mit mondhatnánk? Illő szokás, hogy legalább egy hírrel köszöntsük azokat, akik ötven, hatvan éven át éltek egymás melletti hűségben. Gyermekeket neveltek, életeket indítottak el, és most idős korukban is a fészek melegét jelenti a fészekből indulóknak. Az évforduló ritka ünnep, de hadd köszöntsünk most minden idős embert a nyír- csaholyi tyúkok és csirkék riadalmával, e második lakodalom hírével, amihez az ünnepeiteknek és minden résztvevőnek lakodalmas jókedvet kívánunk. Bartha Gábor VANNAK AKIK KRITIZÁLNAK, VANNAK AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Sokunk kedvenc nyári csemegéje a fagylalt. Az ország városaiban általában sokféle ízesítésűből válogathatunk. Nyíregyházán azonban elég egyhangú a kínálat. Ezért kérdeztük a Szabolcs-Sziatmár megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettesét Gál Fe- Ferencet. f .. — A forró napok beköszöntővel hirtelen nagyon megnőtt az igény a fagylalt iránt. A mennyiséggel nem is igen van baj, a választók viszont nem nagy. Nyíregyházán a lágy fagylalt terjedt el, az ezt készítő gépeknél természetes korlát, hogy egyszerre csak két fajtát tudnak vele előállítani.. Abban viszont nekünk kell lépni, hogy ne mindig csak puncs, vanília és csakoládé készüljön, hiszen például meggyet, citromot, banánt is tudunk fagyasztani ezeken a gépeken is. — Miért nem készítenek több fagylaltot a hagyományos géppel? — Az utcai árusítás köny- nyebben és ami nem mellékes higiéniikusabban oldja meg az új gép. Kevésbé szállja a por, nem gond a kanál tisztán tartása. A hagyományos módszerrel akár hatféle is árulható egy időben, de ez inkább csak a presszókban, cukrászdákban árusítható. Nyár végére várhatóan átadják a Koronát, így eggyel több helyen kapható mad az így készített fagylalt. — Sokan panaszkodnak a jellegtelen, konzervizre is... — A Korona elkészültével ezen a téren is javul a helyzet. Az eddig használt porokon kívül mi magunk is fogunk készíteni alapanyagot, s tervezzük ezek külön ízesítését is, például mazsolával dúsíthatjuk — a régi módon — a puncsfagylaltot. Választékbővítésként a Szabolcsban már készül parfé, az Ommában és a Korzóban különféle fagylaltserlegek kaphatók, érdemes megkóstolni ezeket. Igyekszünk megteremteni a lehetőséget több helyen a hagyományos fagylalt árusítására is. — Áprilistól szabadáras a fagylalt. Ugye nekünk nem | kell tartanunk egyelőre áremeléstől? — Sajnos . a tölcsértől kezdve sok fagylaltgyártáshoz szükséges anyag ára emelkedett, így mi is kénytelenek vagyunk emelni árainkat, ezt azonban a minőség javításával együtt szeretnénk megtenni. —Vannak-e más terveik is? — Nem elképzelhetetlen, hogy kisebb helyiségekben hangulatos fagylaltozókat alakítunk ki. Itt bővebb választékkal, kellemes környezetben várjuk majd vendégeinket. Fapp Dénes
