Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

4 Kelet-Magyarorsxág 1983. május 21. Kommentár Minőség és megbízhatóság Minőség, tartósság, megbíz­hatóság — lényeges, alapve­tő követelmény. Mi tagadás, a KGST-országokban gyár­tott cikkek e tekintetben itt- ott elmaradnak a világszín­vonaltól. Egymás iránt elné­zőbbek vagyunk, és a kifogá­sok tárházában mindig ké­szen áll az — úgymond — objektív ok, a hivatkozási alap. • A legnyíltabb őszinteség­gel tárta föl a KGST jelen problémáit Oleg Bogomolov akadémikus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Szocialista Világrendszer Gazdasági Inté­zetének igazgatója a Kom- munyiszt hasábjain. Elemzé­sében abból indult ki, hogy a nyolcvanas években vala­mennyi szocialista ország számára létkérdés a termelés hatékonyságának, műszaki színvonalának, az áru ver­senyképességének jelentős növelése. A feladat nem könnyű. Ami az orvoslás módozata­it illeti, a tudós jó néhány megoldást ajánl. Fontossági sorrend nélkül közéjük tarto­zik például a késztermékek gyártásának gyorsabb szako­sítása, a fűtő- és a nyers­anyagoknál az exportőrök ál­tal az importőröknek nyúj­tott preferenciák egyoldalú­ságának megszüntetése, vagy­is a jelenleginél arányosabb anyagi érdekeltség kialakítá­sa. El kell érni a távlati cé­lok magasabb szintű egyezte­tését, bár esetleg a terv­egyeztetés formái és módsze­rei kiegészítésre szorulnak. Igaz, a nemzetközi helyzet és a világméretű gazdasági recesszió nem kedvez a szo­cialista országok gazdaság- fejlesztésének. Tartalékaink azonban — szellemi és anya­gi vonatkozásban egyaránt — még korántsem kimerítet­tek. Gy. D. Németh Károly felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) szervezetek, a parancsnokok felelősségteljes feladata az utánpótlásról való gondosko­dás is. A munkásőrségben he­lye van minden, a testület kötelmeit elfogadó, a felada­tokat becsülettel teljesítő, odaadással dolgozó embernek. Mindent meg kell tenni azért, hogy a munkásőrközösségek még inkább a kommunista nevelés iskoláivá váljanak. A munkásőrségen belül ennek érdekében meg kell tartani és tovább erősíteni az önként vállalt fegyelmet, a politikai aktivitást, valamint a harci szellemet, a kommunista lel­kesedést. Ebben a parancsno­koknak példát kell mutatni­uk. A jövőben sem szabad te­ret engedni a lazaságoknak, s fontos, hogy e munkában a munkásőrök segítsék egy­mást, erősítsék az együttmű­ködést a többi fegyveres tes­tülettel, a társadalmi szerve­zetekkel, a gazdasági egysé­gekkel. A munka fő irányát és tar­talmát — mutatott rá Né­meth Károly — a Központi Bizottság áprilisi határozata szabja meg, amely széles kö­rű tapasztalatokra épült, és helyes válaszokat adott a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre. Népünk alapvető érdekei követelik, hogy a párt veze­tő szerepe érvényesüljön az élet minden területén. A kommunisták tudják, hogy a pártegység nemcsak szavak­ban való elismerését jelenti a párt politikájának, hanem aktív, mindennapos cselek­vést is munkájukban, példa- mutatást magatartásukban. A Központi Bizottság határo­zatából is az következik, hogy az eddiginél is nagyobb egy­ségre, politikánk, eszméink határozottabb képviseletére van szükség. A legfonto­sabb feladat, hogy a kommu­nisták egységre jussanak — a KB határozata szellemé­ben —, a tennivalókban, mert csak ezen az alapon bonta­kozhat ki a szélesebb egység a pártonkívüli tömegekkel. Az eddigi politika folytatása azonban nem jelenthet vala­miféle megmerevedést. Meg kell újulni, alkalmazkodva a változó körülményekhez, a magasabb követelményekhez, mert csak így tudunk eleget tenni feladatainknak. A párt azonban elvi engedményeket nem tehet senkinek. A poli­tika ugyanis helyesen szol­gálja a nép érdekeit, s az ehhez párosuló munkastílus, a nyíltság, az őszinteség ala­pozta meg a szocializmusba és a pártba vetett bizalmat. A bizalom volt a forrása a munkásőrség létrejöttének is — mondotta Németh Károly. A munkásőr-parancsnokok országos tanácskozása a be­számolók vitájával szomba­ton folytatódik. DOS SANTOS KIJEVBEN Jósé Eduardo dos Santos, az MFLA-munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság el­nöke, aki a Szovjetunióban hivatalos moszkvai tárgyalá­sai befejezése óta vidéki kör­úton tartózkodik csütörtökön Ukrajna fővárosában, Ki- jevben tárgyalt Vlagyimir Vasziljevics Scserbickijjel, az Ukrán KP KB első titkárá­val, majd pedig megismerke­dett a város történelmi neve­zetességeivel. LÉGI HATARSÉRTÉS GÖRÖGORSZÁGBAN Andreasz Papandreu görög kormányfő csütörtökön „sú­lyos politikai ügynek” nevez­te, hogy amerikai és török harci gépek alakulatai meg­sértették a repülőgépek azo­nosítására kijelölt görögorszá­gi légi övezetet. A szóban for­gó övezet megsértését annak a NATO-hadgyakorlatnak a során követték el, amelyben Görögország nem vesz részt. Görög források szerint az Égei-tengeren, a Leszbosz szi­gete feletti légtérben hatvan alkalommal repültek át ame­rikai és török harci gépek. AZ EURÓPAI PARLAMENT FELHÍVÁSA Az európai parlament csü­törtökön hivatalosan felszó­lította Görögországot, hogy létesítsen Izraellel diplomá­ciai kapcsolatot. Az európai parlamentben képviselt görög személyiségek egyöntetűen a határozattervezet ellen sza­vaztak, és szóvivőjük útján a görög szuverenitás meg­sértésnek minősítették a tes­tület döntését. (Folytatás az 1. oldalról) zető a TOT kitüntetését ve­hette át. A TISZA VAS VARI MUN­KA TERMELŐSZÖVETKE­ZET fennállása óta három­szor nyerte már el a kiváló címet, most pedig a MÉM el­ismerő oklevelével tüntették ki. A 3650 hektáron gazdál­kodó termelőszövetkezet kü­lönösen a növénytermesztés­ben ért el kimagasló eredmé­nyeket, hiszen búzából 5,7, kukoricából pedig 9,2 tonnát takarítottak be hektáronként, de cukorrépából is megköze­lítették az ötven tonnát. A gazdaság tavaly 136 millió fo­rintos termelési értéket pro­dukált, nyereségük pedig el­érte a tizenkétmilliót, mely­ben nagy szerepet játszottak az állattenyésztők, akik a fé­rőhelyek jobb kihasználásá­val növelték a hízómarha lét­számát, s jelentős mérték­ben csökkentették az ágazat költségeit. A pénteki ünnepségen az elismerő oklevelet Csatáry Ernő, a megyei tanács vb-tit- kára adta át a szövetkezet el­nökének, Morauszki György­nek. A tagok közül a Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tést kapta Nagy Sándor rak­táros, Gulyás Lajos műveze­tő, Pethe Gábor szeszfőzdés és Alföldi Zoltán jogtanácsos, Gál L.ajos gépkocsivezető pe­dig a TOT elismerésében ré­szesült Elhunyt Bird László Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei és Nyíregyhá­zi városi Bizottsága és a Nyíregyházi Városi Tanács mély megrendüléssel tudatja, hogy Biró László, a megyei párt- bizottság és a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a Nyíregyházi Városi Tanács nyugalmazott elnöke hosszú betegség után, 61 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése május 23-án, hétfőn délután 16 óra 30- kor lesz a nyíregyházi Északi temetőben. ★ A mátészalkai molnárse­géd fia 1922-ben született Mátészalkán. Szegény szü­lei szabóinasnak adták, s 15 éves korától már maga kereste meg a kenyerét. Életútja olyan volt, mint sok kortársáé: dolgozott, aztán jött a háború, a hadi­fogság, ahonnan 1947-ben tért haza. Itthon azonnal bekapcsolódott az erőtelje­sen bontakozó új világ épí­tésébe, a munkásmozgalom­ba. Belépett a kommunis­ta pártba, s teljesített a mátészalkai, majd a nyír­egyházi bíróságokon külön­böző megbízatásokat. Hű­séges szolgálója volt az ügynek ezt követően is, amikor felelős gazdasági beosztásba, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat igazgatói posztjára került. Szerény, közvetlen em­berségéért tisztelték, szeret­ték a kenyérgyári munká­sok, akik az 56 október végi ellenforradalmi viharban is mögötte álltak, dolgoztak pillanatnyi szünet nélkül a város ellátásáért. November 4. után azonnal bekapcsoló­dott a párt újjászervezésébe. a konszolidáció megterem­tésének nehéz munkájába. Ebben az embert próbáló időszakban kapta új megbí­zatását, választották meg a Nyíregyházi Városi Tanács elnökének. Ezt a funkciót 23 évig látta el kiemelke­dő szorgalommal és lelkiis­merettel. Munkája, figyel­me középpontjában mindig is a lakosság gondja, a vá­ros fejlesztése állt, amely­nek eredményeit Hild- éremmel is elismerték. A városért sokakkal együtt végzett munkája azonban mindenekelőtt a szívós ki­tartással megteremtett új ipari üzemekben, kereske­delmi és szolgáltató létesít­ményekben és a nagy ütemű lakásépítkezésekben gyü­mölcsözött. Három évtizedes külön­böző vezetői munkakörök­ben végzett munkásságát számos kitüntetés fémje­lezte. Megkapta a Magyar Népköztársasági Érdem­érem bronz, a Magyar Nép- köztársaság Érdemrend ezüst, a Munka Érdemrend arany fokozatát és meg­gyengült egészségi állapota miatti korai nyugdíjazása­kor a Szocialista Magyar- ország Érdemrendet. Négy éve ment nyugdíj­ba, s betegsége ellenére egészen haláláig részt vett a közéletben, lelkiismerete­sen dolgozott a fontos me­gyei és városi párt- és ta­nácsi testületekben. Emlékét, munkáját sokáig őrzik a város lakói és mind­az, aminek megszületéséhez köze volt. Görögország: álom és valíság F urcsa érzések kerítik hatalmába azt, aki At­hén egyik szállodájá­nak tetőteraszáról a vele szemben légvonalban szinte egy magasságban levő Akro- poliszt nézi tágult szemmel. Az ősi romok az ókori Gö­rögországot idézik, a demok­rácia szülőföldjét, a magas árbocon levő görög lobogó pedig — kék alapon fehér kereszt — a modern törté­nelmet. Viharos közelmúlt ez: fasiszta hódítás, horogke­resztes lobogó az évezredes romokon, majd a véres pos- gárháború, később a király­ság, majd a mai fasizmus, a görög ezredesek véres dikta­túrája, s csak a diktatúra bukása után következik a polgári demokrácia nyugod- tabb évtizede. Mindez már a jelenbe ve­zet, amelyben a hatalmat Andreasz Papandreu Pán- hellén Szocialista Mozgalma gyakorolja. A görög típusú szocializmus pártja 1974-ben alakult és másfél évvel ez­előtt, 1981-ben szinte egyet­len hatalmas ugrással hódí­totta meg a hatalmat. A gö­rögországi jobboldali kor­mányzás néhány éve alatt Görögország fellélegezhetett az ezredesek után — de egy­ben rájött arra, hogy ez a fajta polgári demokrácia a keveseké. A Pasok azon a bizonyos októberi napon az­zal hódította meg a görögö­ket, hogy nemcsak szavak­ban, de tettekben is a „dé- rnosz” — a majdnem 132 ezer négyzetkilométernyi terüle­ten (Krétát és a görög szi­gettengert is ide értve) élő görögök — szolgálatát ígérte és ehhez megvalósítható programot kínált. Andreasz Papandreu 1974- ben pártjának programjára ezt írta mottóul: „Senki sem születik szocialistának ...” . Talán saját életútja példázza ezt legjobban. Apja a mo­dern Görögország egyik jó­zan, vezető politikusa, akinek törekvései elvesztek a polgá­ri demokrácia útvesztőiben. Ö maga a második világhá­ború idején az amerikai had­sereg katonája, amerikai ál­lampolgár, majd a leghíre­sebb amerikai egyetemek közgazdászprofesszora. Ké­sőbb hazajön, majd a szám- űzöttek kenyerét eszi — és megint hazajön, mert görög­nek született. Széles kitekin­tésével jön rá arra, hogy or­szágának változásra van Szüksége. Mielőtt pártja megragadta volna a hatalmat, két lénye­ges esemény történt — a Görögország helyzetét addig meghatározó statikus ténye­zőkön kívül. Athén belépett a Közös Piacba és visszalé­pett a NATO katonai szerve­zetébe. A statikus tényezők pedig: elmaradott társadalmi szerkezet, az egyház és ál­lam egybefonódása, korrup­ció és protekció, avitt gazda­sági struktúra. Melina Mercouri görög kulturális miniszter 1982. ja­nuárjában felháborodott han­gon beszélt azokról a kom­mentárokról, amelyek a Pa- sok-kormány első száz nap­jának mérlegét igyekeztek megvonni. Elég-e száz nap arra, hogy évtizedek nyomait letöröljék Görögországról? Papandreau miniszterelnök­től a jobboldal gúnyosan kérdezte: hol van hát a „gö­rög szocializmus”? Pragma­tizmussal vádolták ellenfelei — de ő csak mottójával vála­szolt: „Senki sem születik szocialistának ... ”. Másfél évvel később pedig imponáló eredmények sora­koznak a mérlegben. Létre­jött a polgári házasság intéz­ménye és — csak példa arra, hogy hol tartott Görögország — nem bűncselekmény im­már a házasságtörés. Iskola- reform kezdődött, nagy lép­tekkel folyik az állam és az egyház szétválasztása. Nyug­díjrendszer, csökkentett mun­kaidő — mind szintén a na­pirenden vannak. No és a közös kérdések amelyekre addig nem volt pénz: a ha­talmas értéket képviselő nemzeti örökségnek, műem­lékeknek a szervezett védel­me, Athén levegőjének meg­óvása, a kultúra terjesztése a mégoly távoli görög falvak­ban is. Papandreu kormánya tör­vényesen is helyreállította a második világháborús görög ellenállás becsületét, ami ed­dig csak azért nem történt meg, mert abban a kommu­nistáké volt a vezető sze­rep ... Tavaly karácsony óta pedig nincs kényszerű emig­ráció a görögök számára: sok ezer ember, aki a polgár- háború után elmenekült, minden különösebb formaság nélkül hazatérhet hazájába. Gazdasági téren beindult a „szocializálás” programja — nem az államosításé, hanem csak egy olyan kísérleté, amelyben a modern gazda­ságirányítási rendszer alap­elvei érvényesülnek és a ma­gánérdek mellett a közérdek is egyenlő jogot nyer. • A gazdasági helyzetben mindeddig nem következett be látványos javulás — a nyugati partnerekről nem le­hetett elmondani, hogy Gö­rögország segítségére siettek volna akkor, amikor a közös piaci belépés feltételei amúgy is nagy terheket rót­tak rá. Hűvös magatartásuk — az Egyesült Államoké ás a NA- TO-é, valamint az EGK-é — nem volt véletlen. Andreasz Papandreu kormánya célul tűzte ki a NATO-ból való ki­lépést, bár ezt későbbre ha­lasztotta. Athén meghökken­tette partnereit azzal az ál­lásfoglalásával is, hogy nem érzi fenyegetve magát „északról” — a Szovjetunió és a Varsói Szerződés felől. S ha egyelőre — véges ideig — vannak is amerikai támasz­pontok görög földön, azok a görög szuverenitás alá tar­toznak és nem használhatók fel Görögország barátai el­len. Görögország EGK-rész- vétele feltételeinek megvál­toztatását sürgeti — amikor pedig Tyihonov szovjet kor­mányfő Athénban hosszú tá- ’ vú gazdasági megállapodást írt alá Görögországgal, a Kö­zös Piac felszisszent: a szer­vezet alapító iratainak meg­sértéséről beszélt. A meghökkenést zavar majd bosszúság váltotta fel, amikor a NATO-dokumentu- mok alján mind többször megjelent a csillaggal meg­jelölt lábjegyzet: „Görögor­szág fenntartásokkal élt” .. . azaz megkérdőjelezte a NA­TO rakétatelepítési határoza­tának létjogosultságát, a szo­cialista világgal szemben al­kalmazott gazdasági embar­gópolitikát. A mai nemzetközi helyzet­ben nem éppen szokványos dolog, hogy egy NATO-tagál- lam nem beszél örökké a „szovjet fenyegetésről”, híve a sokoldalú kelet—nyugati kapcsolatoknak, az enyhülés­nek, diplomáciai elismerés­ben részesíti a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet és atomfegyvermentes övezet létrehozását javasolja a Bal­kán félsziget országainak... A másfél éves Pasok- kormányzás alatt Gö­rögország nemzetközi tekintélye, súlya és szerepe Európában összehasonlítha­tatlanul megnőtt a korábbi évekhez képest. Kis ország, nem éppen rózsás gazdasági helyzetben — de józan állás- foglalása tekintélyt kelt és visszhangra talál. Ma is vannak tüntetések Athénban, ma is vannak olyan rétegek, amelyek elé­gedetlenek. Papandreu mot­tója számukra a válasz: az álomtól a valóságig néha hosszú az út. Andreasz Pa­pandreu eltökélten és — el­lenfelei sem tagadhatják — a valóság talaján indult neki ennek az útnak. F. Gy. GÖRÖGORSZÁG GAZDASÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents