Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-19 / 117. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. május 19. Jubilálnak a szerencsejátékok „Megütötték“ az ötöst Születésnapot ünnepelnek Fortuna gyermekei, a szerencsejátékok: a totó 35, a lottó 25, a sport borítékos sorsjegy pedig 15 éves. Menynyit nyertünk, amióta szinte része lett mindennapjainknak a szerencsejáték? Totó: kezdetben volt az egyhasábos, majd — azonos részvételi díjjal — kéthasá- bos, négyhasábos, hathasábos, a kollektív totó. Ez utóbbi annyi hasábos, amennyit meg tud fizetni a fogadó. A totó 35 év alatt 37 millió nyereményt hozott, 5,4 milliárd forint összértékben. Népesebb a lottó rajongóinak tábora, hiszen 25 éves kora ellenére is túltett idősebb testvérén. A lottón 216 millió nyeremény volt és a nyertesek 15,4 milliárd forintot vehettek fel. Sokan mondják: nehéz az 5 számot eltalálni. Igaz, nem könnyű, de eddig 221 játékosnak sikerült, s a legmagasabb nyeremény összege 1982-ben 1 millió 828 ezer forint volt. A legfiatalabb a borítékos sorsjegy. Ez még nem dicsekedhet milliárdokkal: 79,3 millió nyereményre „mindössze” 794 millió 300 ezer forintot fizettek. A nyereményilletékből igen sok család jutott új lakáshoz és sportlétesítmények sora bizonyítja, hogy megéri a játék. (P. m.) A múlt év közepén nyitották meg Hodászon a Mátészalkai ÁFÉSZ ABC-boltját. A gazdag áruválaszték, a kényelmes vásárlási lehetőség nyomán a tervezettől nagyobb forgalmat ér el az ABC. (Elek Emil felvétele) Fürdő J ogos indulattal konstatálták a nyíregyházi nyugdíjasok, hogy az eddig nyolcforintos kádfürdőjegy hirtelen szökelléssel húsz (!) forintra emelkedett. Ez a legszerényebb számítások szerint is 150 százalékos (!) növekedés. Köztudott, hogy a fürdők üzemeltetése sokba kerül. A SZAVICSAV igazgatója szerint még ehhez a jegyárhoz is tesz a vállalat saját nyeresége terhére dotációt, amit az ott dolgozók és az ottani szakszervezet erősen helytelenít. A fürdőnek viszont üzemelni kell, az árat az árhatóság szabja meg, s hogy a dotáció csökkenjen, a vállalat kényszerűen emel. Tisztességükre szóljon: nem örömmel. A dologban csak az a furcsa, hogy a teher tetemes részét a kis nyugellátásban részesülőkre hárítják, mert az viszont tény, hogy a fürdőszobával nem rendelkezőik éppen az ő soraikból rekrutálódnak. Általában a közfürdő szociális célzatú volt mindig, elsősorban higiénés feladatokat látva el. Hasznos lenne, ha a tanács, a vállalat s mindenki, aki illetékes ez ügyben is, jobban gondolna a nyugdíjasokra. Ahogy kedvezményekkel kapcsolatban gondolt rájuk a MÁV, a Volán, a moziüzem is. (bürget) Gondok a sírok körUÍ Órzik-e a temetőt? Az utóbbi időben sok panasz hangzik el a nyíregyházi Északi temetővel kapcsolatban: lopják a virágot, egyesek közútna'k tekintik a temető útjait, mások ott mossák a kocsijukat, egyik-másik sír szemetes, elhanyagolt... Sokan kérdezik: őr- zik-e egyáltalán a temetőt? Többek között erről is érdeklődtünk Acs Istvántól, a Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat igazgatójától. — A temető közterület. Az ott elhelyezett tárgyakért sem a temető fenntartója — a városi tanács —, sem pedig vállalatunk nem tud felelősséget vállalni. Tulajdonképpen a temető őrzése megoldatlan. Más kérdés: nem lehet megállapítani, kik a hozzátartozók, s kik a rendbontók a temetőbe látogatók közül. A temetőnek két bejárata van, mindkét helyen portás teljesít szolgálatot, így lesz a később megnyíló, a Korányi Frigyes utca felőli bejáratnál is. — Lopják a virágot... — Nincs hatósági jogkörünk. Igazoltatni nem tudunk senkit. A gyanúsítással is vigyáznunk kell. Rendészetek, s a temetőben dolgozó embereink azért figyelmesek és időben megteszik a feljelentést, ha rendbontást látnak. — Sokan szóvá tették a sűrű gépjárműforgalmat a temetőben. — Februártól ezt is korlátoztuk. Korábban engedélyeket adtunk ki, de ezeket bárki átruházhatta, visszaélésre adott lehetőséget, ezért érvénytelenítettük. Most csak azok jöhetnek be kocsival a temetőbe, akik mozgásukban korlátozott, netán idős személyeket szállítanak. — Az utóbbi időben 8,6 hektárral bővült a temető ... — A múlt évben nekünk is sikerült az elhanyagolt parcellákat felszámolni. Ugyanis 25 évenként meg kell váltani a sírhelyeket, s akik ezt nem teszik, intézkedünk, hogy oda újra temessenek. A temető tisztaságáért az odalátogatók is sokat tehetnének. Jelentős útépítés, vagy felújítás egyelőre nem várható. Ellenben felújítják, korszerűsítik a ravatalozót még az idén. Továbbá szükséges az 1930-as években készült kerítés, illetve kapubejárat felújítása is. Különösen a főbejárat igényel sürgős beavatkozást A tárgyalóteremből Stráíkocsiról zsákokat raktak le. Kacsák hápognak, csirkék csiripelnek sorsuk beteljesülését várva. Reggel hétkor napfény önt el már mindent, s a kissé szűrt fényben némelyik asztal egy odatévedő csendéletfestőt ecsetraga- dásra ihletne. Nyíregyházi piac szerda reggel. Retek, hagyma, paradicsom, karfiol, eper, káposzta, paprika, virág és palánta minden mennyiségben. Nézem az árakat. Korai cseresznye 40 forint. Pár tóló az asztalon, az asztal mögött az eladó. A borotvás támadó Az itt következő esetekben ugyanazok a főszereplők. Marinka Zoltán 22 éves dögéi lakos tavaly áprilisban szabadult — egy verekedés miatt kiszabott kilenc- hónapos — büntetéséből, s a feltételes szabadság csak egy év múlva járt volna le. Marinkának ez túlságosan hosszú idő volt. Kiss Ernő 19 éves ugyancsak dögéi lakost a bíróság próbára bocsátotta korábban, mert a kisvárdai Szabolcs Áruházból a barátja kabátjába csavarva ellopott egy magnót. Kiss nem állta ki a próbát... Az első eset Marinkávai történt, aki október 4-én a dögéi Gülbaba étteremben megütött egy vendéget, utána pedig a cukrászdában egy másiknak a nyakához tartotta a borotváját, így figyelmeztetve, hogy ne avatkozzék a dolgába. Október 8-án a cukrászdában Kiss Ernő vert össze egy — egyébként erősen ittas — vendéget, de úgy, hogy az orrcsonttörést szenvedett. Ezután Marinka és Kiss, továbbá Marinka fiatalkorú öccse megegyeztek, bemennek Klsvárdára, hogy megvacsorázzanak. Vacsora után a Béke presszóba vették az útjukat. Amikor a presszóhoz értek, épp jött ki onnan négy fiatalember. A fiatalabb Marinka elébük tolta a kerékpárját: — Ti akartok verekedni? A fiatalok nem vették komolyan az ittas kérdést, ki akarták kerülni a kerékpárt, de nem sikerült, Marinkáék lökdösni kezdték őket. Marinka Zoltán nyomban elő Is vette a borotváját és az egyik fiatalember felé csapott. Társa figyelmeztette: vigyázzon, borotva van nála, s így sikerült a súlyosabb sérülést elkerülnie. Ezután több csoportra oszolva dulakodott egymással a három, illetve négytagú társaság, a fiatalok erőteljesen védekeztek, sőt az egyik le is ütötte Kiss Ernőt. A fiatalabb Marinka ekkor vett elő egy láncos lakatot, s azzal csapkodott. A verekedőket kibékíteni akarók egyikét Marinka Zoltán a borotvával többször megcsapta, (összevagdalta a bőrkabátját) aztán valaki úgy ütötte fejbe, hogy a fölre zu- hant. A verekedés azzal ért véget, hogy Marinka Zoltán a borotvával egyik fiúnak az állát, a másiknak a nyakát vágta meg, aztán valamennyien hazamentek. A Kisvárdai Járásbíróság dr. Löki Anna tanácsa Marinka Zoltánt garázdaság és súlyos testi sértés miatt két év és hat hónap börtönre büntette, mint különös visszaesőt, három évre eltiltotta a közügyektől és alkoholizmusa miatt elrendelte a kényszergyógyítását. öccsét felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A két vádlottal szemben kiszabott ítélet ott jogerős lett, fellebezés folytán került az ügy többi része a Nyíregyházi Megyei Bíróságra: a bíróság Kiss Ernőt egy év és két hónap börtönre büntette és két évre eltiltotta a köz- ügyektől. Az ítélet minden részében jogerős. T. S. — Saját termés? — Saját.. . — Vízízű ez még — fitymálom a gyümölcsöt. — Ez? Csemege a gyerekeknek. Csemege ide, csemege oda, nem sokan keresik. — Hogy az eper? — kérdem odébb. — Tíz deka tizenöt forint. — Egy kiló, százötven . . . — így igaz. Apró kereskedői fogás. Mintha dekára mérve, olcsóbb lenne. Az egyik pulton paprika. A legolcsóbb három forint,' a legdrágább tizenkettő. Az árut kínáló asszony szeme karikás. Gyuláról jött, kedd reggel fél ötkor kelt, éjjel a pulton hunyt egy keveset. — Gyakran jár Nyíregyházára? — Gyakran — feleli Kukla Józsefné, míg az árut rendezi. Kezemben a napi ZÖLDÉRT árakkal, járkálok. Egy pillantás a termelők, viszonteladók áraira, egy pillantás a cédulára. Üjburgonya 30 forint. Egy helyen láttam, az is viszonteladó. Ő is ennyiért kínálta. Karfiolt vettem a ZÖLDÉRT-nél, másodosztályút 20 forintért. Az első klasszisú, ha láttam volna, Ifjú Gárda-szemle járőrversenyen bizonyítanak Szaktudásúkról, rátermettségükről, politikai, honvédelmi ismereteikről adhatnak számot az Ifjú Gárda városi-járási szemléken a fiatalok. Május! 20—22-e között bonyolítják le a nyíregyházi városi, valamint járási, a nyírbátori városi-járási Ifjú Gárda-szemléket. A menet- dalverseny mellett „alaki gyakorlatokat” is bemutatnak. A járőrversenyek az ügyesség és az állóképesség mellett a fiatalok speciális felkészültségét is mérlegre teszdk, de úszásban és lövészetben is összemérik tudásukat a gárdisták. A városi-járási győztesek július közepén részt vesznék a megyei Ifjú Gárda-szemlén, s itt a legjobb csapat nyeri el a jogot, hogy az országos szemlén képviselje Szabolcs- Szatmárt. Két éve, hogy a megyék győztesei is versenyeznek, az idén a legjobbak Zalaegerszegen találkoznak augusztus 11—15-e között. CikkUnk nyomán A pattogás vége A Pattogok című glosszánkra dicséretes gyorsasággal és korrektséggel válaszolt Lend- vai János, a Centrum Áruház igazgatója. Levelében közli: szabálytalanság történt a kirakatba kihelyezett áruknál, a játékosztály vezetője és helyettese nem kísérték figyelemmel azt sem, hogy a készletet már eladták, s a kirakati példányt más vevőnek elígérték. „Ezen figyelmetlenségért az osztályvezetőket írásbeli figyelmeztetésben részesítettem azzal, hogy hasonló esetben fegyelmi felelősségrevonást fogok alkalmazni. A fentiek alapján a vásárló panaszát jogosnak tartjuk és ezúton is elnézést kérünk az esetért” — fejeződik be a válasz. Megjegyzésünk: a Centrum Igazgatójának levele ízelítő abból, mit is jelent a vevő- központú kereskedelem! Piac, szerda reggel Primőrök a pultokon 35 forint. A „maszek” hatvanért kínálta a karfiolt. Igaz, gyönyörűt. De hogy háromszor lett volna szebb, mint amit én vettem, kétlem . .. Nézzük tovább az árakat. A zöldborsó 45 forint, ha van. Én nem láttam. Karalábé hat forint. Stimmel. Paradicsom nyolcvan forint. Drágábbat csak egy helyen láttam, de a hajnali szedésnek ára van. A tölteni való paprika darabját nyolc forint ötven fillérért láttam a ZÖLDÉRT-nél. A kiskereskedő két, három forinttal többért méri... A piac szélén beszélgető asszonyok, reggeli bevásárlás után. — Milyen a piac? — Milyen lehet? — kérdez vissza egy háziasszony.— Van sok minden, de drága. Még mindig öt forint egy fej saláta ... Sajnos a kínálat sem elég gazdag. De mégsem távozom rossz szájízzel. ZÖLDÉRT eladó, és kiskereskedő egybehangzóan mondta. — Jöjjön holnap. Naponta nagyobb a választék. Speidl Zoltán Piac, szerda reggel, (császár) /----------------------------------------------\ Olykor a legkevésbé ismert folyóiratokban található olyan közlemény, amelyre érdemes felhívni a figyelmet. TANÁRJELÖLTEK PÁLYAVÁLASZTÁSA A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán vizsgálatot végeztek a hallgatók tanári pályához kötődéséről. Tapasztalatait, az adatok ból levont következtetéseket Csapóné Maráczy Albertina adjunktus ismertette a Pedagógiai Szemle áprilisi számában. Mint írja a pályaválasztási döntés alakulásában az általános iskola . felső tagozatának, a középiskolás éveknek és a tanárok személyének volt a legnagyobb befolyása. A vizsgálatból kitűnik, hogy az általános vagy középiskolai tanár példaképe él a hallgatók felében. Közel 10 százaléknak egyáltalán nincs példaképe. A pályaválasztási indítékok vizsgálatából kiviláglik, hogy első helyre a gyermekszeretet került alig valamivel megelőzve a szaktárgy tanításában rejlő sokszínűség vonzását. A pályaőrömmel közel azonos arányban látták csábítónak az emberformálás lehetőségét. A hallgatók képzésének oktatás- központúsága tükröződik abban, hogy a tárgy oktatását lényegesebb motiváló tényezőnek tartják, mint a nevelést. Sokakat vonzott a pályára, hogy itt lehetőség van mások segítésére, az érdekes, változatos munkára való lehetőség. Örvendetes, hogy a diplomaszerzés vágya és az a tény, hogy más felsőoktatási intézménybe nem vettek fel a jelöltek kis százalékánál játszott szerepet a pályárake- rülésnél. Nőiesnek, ugródeszkának, kényelmesnek csak kevesen tartják választott pályájukat. GAZDAG HONVÉDELMI PROGRAM Az MHSZ Élet legutóbbi számában értékelő cikk jelent meg a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat MHSZ- klubjáról. A cikk sorra veszi alakulásától (1949) kezdve a klub eredményeit, majd néhány jellemző adatot közöl a legutóbbi tíz évről. Ebből megtudjuk, hogy 1974-től kezdődik meg a klubtagság fokozatos szervezése, 1983-ban a taglétszám már 80 fő. A Honvédelmi Kupában 1982- ben már 896 fő vett részt, 1980-tól szervezik az összetett honvédelmi versenyt. Ma már elmondható; a vállalatnál a honvédelmi tömegsport és a lövészet nagy népszerűségnek örvend. A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek katonai ismereteinek bővítésére tanulócsoportokat szerveznek. Tavaly az általános honvédelmi oktatás feladatait is sikerrel teljesítették. Megalapozták a magán gépjármű-vezetőképző tanfolyam feltételeit is. Évente 25—30 főnek teszik lehetővé a vizsgát. Ezen túl szerveztek — a vállalat és a megye igényeinek megfelelően — autó- buszvezetői és nehézgépkezelői tanfolyamot is.
