Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
... maiunk léalmá... Kellett eladni. Ezek a városok és községek tudják, hogy olcsóbb termékhez jutnak így, a termelőszövetkezet viszont kiszámította, még e nagyon olcsó üzletekkel is rentábilis lehet a vállalkozás. TAVASZT ÍRUNK és a megkeresett helyekről szinte kivétel nélkül megérkeztek az engedélyek. A termelőszövetkezet megvásárolta a szükséges faházakat, kiválasztotta a foglalkoztatni kívánt kereskedőket. A tervek szerint 10—12 saját üzlet lesz már 1983-ban. Ennyi hát a történet. Ennyi a valóság, amit ügyeskedésnek, valamiképpen a termelőszövetkezethez méltatlannak ítélnek egyesek, és amelyet dicsérnek mások. Tudom én, hogy nagyon nagy baj származhatna abból, ha most minden termeVideotonbemutató Videoton-bemutatót és -vásárt rendezett nyíregyházi raktáráruházában a VAS- VILL. Az árengedményes cikkekből bárom nap alatt jelentős forgalmat bonyolítottak le. (J. L. felv.) .. ..ék ez nem lenne jO. Honnan hát az ellenérzés? Rosszmájú vagyok, ha úgy vélem, hogy egy kicsit az irigységből, de így vélem. Kereskedőellenes vagyok, ha azt mondom, hogy pozícióféltésből, de ezt is mondom. Mindent összevetve egy rossz beidegződöttségtől, ami szerint a paraszt maradjon paraszt, termeljen, az a dolga. EMLÉKEZZÜNK: sokan felháborodtak akkor is, amikor a termelőszövetkezetek az első melléküzemeket létesítették, amikor az iparral is foglalkozni kezdtek. Nem egy szövetkezet elnöke az egzisztenciáját kockáztatta érte, és az alaptevékenység megszál- lotjai ugyanazt mondták, amit ma a kereskedő szövetkezet ellenszurkolói. Hová értünk ? A melléküzemek nyeresége a mezőgazdasági fejlesztés egyik forrása lett, és hovatovább az ipar nagy vesztesége lenne, ha felszámolnák ezeket. Az idő a bátrakat igazolta. Hiszem, hogy így lesz ez a kereskedő termelőszövetkezetekkel is. Bariba Gábor • . try dfl"6( ^ vagy nem? — A korábbi vezetés álláspontja az volt, — mondja az elnök, — hogy a baromfi- ágazat csak nyűg, örökös veszteségforrás, mindenképpen meg kell valahogy szabadulni tőle. Szóvá tették ezt a Hunniacoopnál is, amelynek egyébként tagja a termelőszövetkezet. A székelyi elnököt valamiképpen arra vetette a jó sorsa, és meghallotta a beszélgetést, rögtön ajánlatot tett, hogy átveszi bérbe az istállókat. A szót tett követte Nagy- szekeresen, és a következő turnus csirkéit már a székelyi tsz-be átlépett emberek gondozták. És lám, nekik elkezdte hozni a pénzt. Varázslat történt? Szó sincs róla! Néhány munkaszervezési fogás, és máris termett a jövedelem. Nem volt nehéz túlszárnyalni a korábbi évek eredményeit. Az öt százalék fölötti elhullás, a megengedhetetlenül magas takarmányfelhasználás megszüntetése önmagában nyereségessé tette a váiszékelyieK -------«...—. dolgozók fizetésének negyven százaléka függ az alacsony elhullástól, és takarmányfelhasználástól. De eny- nyivel nem értük be, mesz- szebbre néztünk. Nem hiába. Addig mentek, amíg nem találtak egy kiszu- perált 424-es vasúti gőzmozdonyt. Ennek végállomása a csirketelep, ahol végleges he- lyére téve ontja a meleget a megnövekedett számú szárnyasoknak. Ez adta a legnagyobb megtakarítást. 79-ben még több mint negyedmillió liter fűtőolajat használtak el a telep fűtésére, miután a mozdony beállt, áttértek a szénportüzelésre. Ez a hulladék a TÜZÉP-en 22 forintba kerül mázsánként. Ennyi pénzért alig több mint két liter tüzelőolajat lehet kapni. Még ennyit is sokallnak. Már várják a nye- sedékaprító gépet, amellyel az almásokban eddig elégetett gallyat teszik alkalmassá a kazán fűtésére. Nem voltak elégedettek az épületek kihasználtságával sem. Korábban negyvenezres turnusok követték egymást, de a tavalyi ötből három 75 ezres, kettő pedig százezres T avaszi szél nyargal a Szőlőhegyen. A halastó kövein csattan a víz, megnyugszik és oldalt fordul, jön a következő hullám. A régi szigetet is elöntötte a víz, egy-egy bar- nálló maradvány a vadkacsák pihenőhelye, most ők is távol vannak. A vízben álló ágtalan fatörzsek mintha felelnének a táj nyugalmáért. Autók félkaréja a tó északi oldalán. Mozdulatlan szobrok az emberek, bíznak a szerencsében. A vadpecá- sok a túloldalra húzódtak, hangjukat időnként áthozza a szél, csatát vívnak a hal- őrrel is. Három falu találkozása a terület. Tét felől érkezik a patak, csendesebb, mint a tó. A távoli fák ágai közt látszanak a székelyi házfalak, s a dombok mögötti öze-tanya rejtve marad a fürkésző szemek előtt. A szőlőhegyi gyümölcsösök tiszták, mint falusi első udvarok Messziről fehérük a kacsatelep. Vastraverzek vastag vezetékei kötik össze a tájat. A madárijesztő a régi szőlőre emlékeztet. Talán itt felejtették. A sorakozó víkendházak a pihenni vágyó városi embert csalogatják hétvégeken a dombok közé. A repülőgépből készült nyaraló az ügyeskedés példája ... A túloldali dűlőben érte villámcsapás a fiatalasz- szonyt. Apám biciklijét a parton lopták el. Fiam is itt siratta meg elveszett tornacipőjét ... Átjön a tó a föld alatt, szivárog a patakkal összekötő csatornába Két kislány figyeli a vízbe dobott kenyérdarabokat. Várják a hal felbukkanását, majd levetik cipőiket. A nagyobbik belemegy a térdig érő vízbe. A kisebbik fél. Hátha víziszörny van a hínárban. Aztán óvatosan bemerészkedik. Együtt mennek a gátalagútba, megnézik a tavalyról maradt fecskefészket ... A víz, mint kis hegyi patak, csordogál az elzárószelep láthatatlan nyílásain. Megkondul a székelyi kis- templom harangja. Gyermekkoromban gyakran játszottam a harangozó fiával. Egyik alkalommal a harangozó megbízott bennünket, délben harangozzunk. Szerettük a focit, elfeledkeztünk a kötelességről. Kettőre járt az idő, amikor eszembe jutott a megbízatás. Harangoztunk. Mire a tűzfigyelő odaérkezett, egyedül maradtam. A többiek elszaladtak. Kaptam pofont az ő nevükben is. A patak melletti úton csiga vonul át, méltósággal cipelve házát a hátán, mintha a horgászok autói a világon sem lennének. A nagyobbik lány kidob a vízből egy döglött halat. Volt idő, amikor a tóban kézzel is halásztak. Két horgász érkezik. Nagy gonddal készítik elő felszerelésüket, majd helyet foglalnak a parton. Időnként csobban a víz, felélénkül a táj. Gyermekkorom óta változott a vidék. Arcot cserélt, közelebb került hozzá a város. Tóth László Vállalati torv<*tiy Ruha helyett utalvány Saját munkaeszköz az építőknél Megyénk legnagyobb vállalatának legmagasabb fórumán, a bizalmi küldöttek testületi ülésén a kollektív szerződés került napirendre a közelmúltban. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál értékelték a „helyi törvény” múlt évi végrehajtását és döntöttek az idei módosítási javaslatokról is. Egy sor demokratikus fórum előzte meg ezt a döntést. A módosítások egybeesnek a dolgozók kéréseivel, javaslataival, ugyanakkor nem hagyják figyelmen kívül a vállalati érdeket sem. Az említett fórumon köz- megelégedésre hangzott el, hogy tavaly is megtartották a kollektív szerződés előirásait. A megnehezedett körülmények ellenére megfelelő volt a dolgozók szociális és kommunális ellátása. A figyelemre méltó eredmények közül csak hármat ragadunk ki. A múlt évben vállalati támogatással a SZÁÉV nyolcvan dolgozója jutott lakáshoz. A jól dolgozó szocialista brigádok jutalmazására több mint egymillió forintot fizettek ki. Mintegy húsz százalékkal több újítási javaslat érkezett, az előző évinél jóval több újítási díjat fizettek ki. Az újítások alakulásából a dolgozók hangulatára is lehet következtetni. Az idei módosításokat érthető módon több vita előzte meg. Az is igaz, hogy nem mindenki fogadta egyértelmű örömmel a változásokat. Csakhogy a változásoknál figyelembe kellett venni a központi előírásokat is. A központi előirásoknak megfelelően szabályozta a módosítás, hogy beosztás szerint kik kaphatnak gépkocsiátalányt. Felsőbb rendeletre emelték a dolgozók ebédtérítését 50 fillérrel. Van olyan új rendelkezés is, amely mind a vállalatnak, mind a dolgozónak jobb lehet, ámbár a dolgozóktól nagyobb figyelmet követel. A sokat vitatott munkaruhát ettől az évtől a vállalat munkásai nem a raktárból kapják, munkaruha-utalványt kapnak, maguk választanak a boltban és természetesen személyesebb érdekük fűződik ahhoz, hogy a ruha tovább tartson. Csákányt, lapátot és egyéb szerszámot sem vételezhetnek már a raktárban, szerszámhasználati pénzt kapnak, mondhatnánk úgy is, hogy a saját szerszámukkal dolgoznak, így jobban vigyáznak rá, s érdekeltek abban, hogy a szerszám kevésbé kopjon. A módosítás szerint a fizikai dolgozók idén 2,7, a nem fizikaiak 1,6 százalék béremelést kaphatnak. Ám a mozgóbér egy részét alapbér esítet- ték, így a jól „húzó” fizikaiak akár öt százalék béremelést is kaphatnak. A kollektív szerződés az újabb módosításig törvény. Pontos végrehajtását a szak- szervezeti bizalmiak is elősegíthetik. N. L. A sényői Zöld Mező Termelőszövetkezet elektrotechnikai üzemében húszezer darab hegesztőtrafót gyártanak. Ebből a jelentős mennyiségből lengyel exportmegrendelésre Is készül trafó. (Elek Emil felvétele.)