Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
Kelet-Magyarország Kommentár A folt A csúf, fekete folt oly kétségbeejtően, oly riasztó gyorsasággal terjed a kék vizen, mint valami fertőzés egy élő testen. A környezet pusztításának riasztó képei — sajnos — jól ismerjük fotókról és képernyőkről. Sűrűn láthatjuk a partokon a feketévé száradt madártetemeket és a felszínen lebegő puffadt, holt halakat, láthatjuk a fürdőzők és hivatalos emberek riadt arcát. Eddig is tudtuk, hogy az ok: a modern kor embere, aki elkerülhetetlen terjeszkedésével megzavarja a természet egyensúlyát. Az az olajfolt, amiről most naponta terjedelmesen beszámol a világsajtó, mégis más, mint a többi — nem jellegét és hatását, hanem eredetét tekintve. Az eddigi olajszennyeződések többségét „szabályos” szerencsétlenség okozta, összeütközött vagy zátonyra futott óriás tankhajók. A mostani viszont — tudomásunk szerint — az első, amelyet nem baleset, hanem emberi szándék, a háború okozott. Akadhat, aki erre a megállapításra felszisszen, azt kérdve: hát a két világháború? Igaz, a híradófilmek tanúsága szerint akkor is lebegett a vizen olajfolt az elsüllyesztett hajók és tengeralattjárók haláltusája nyomán. De a nagyságrend — enyhén szólva — nem ugyanaz: akkor a diadalmas élet mintegy önmagától helyreállította az egyensúlyt. Most ez már nem remélhető. Négy szétbombázott iráni olajkút- ból két hét óta szüntelenül ömlik, zúdul az olaj a Perzsa-öbölbe. Szaúd-arábiai szakértők szerint eddig 350 ezer hordónyi jutott az öbölbe és „a vízfelület nagy részét immár olaj borítja”. Ma- namában, a bahreini fővárosban a két érdekelt fél, Irak és Irán, valamint más nemzetek szakértői izgatottan tanácskoznak, hogy megvitassák a teendőket. A kutak kijavításához, a szennyeződés megállításához viszont béke, vagy legalább fegyverszünet kellene, s egyelőre egyikre sincs igazi remény, Igaz, a legutóbbi hírek csak „mérsékelt harci tevékenységről” számolnak be. Hírügynökségi jelentések szerint ez a „mérsékelt” jelző egyetlen napon 29 iráni és körülbelül ugyanannyi iraki halottat jelentett. A folt közben terjed ... H. E. Változatlanul feszült a helyzet az észak-indiai Pandzsáb szövetségi államban. Képünkön: szikh tüntetők és rendőrök összecsapása Ludhiana városban. (Folytatás az 1. oldalról) Milyen következtetést vonhatunk le ebből ma? Azt, hogy a világ változásával, fejlődésével lépést kell tartanunk. Állandóan nyitottnak kell lennünk az új jeldolgo- zására, integrálására. Tudomásul kell vennünk, hogy a forradalmi mozgalom sokszínű, hogy a marxista—leninista párt által irányított gyakorlat nem mindig azonnal és minden elemében marxista. Látnunk kell, hogy a szubjektív tényezőnek meghatározó szerepe van a tudatos társadalomban is. Napjaink jelentős kérdése a fel- készültség, a körülmények bonyolultságának felismerése, a bátorság, amellyel szembenézhetünk a problémákkal. Ez a szocializmus vizsgája. Az előadó ezt követően Marx korának ifjúságáról, majd a tudás és a tapasztalat viszonyáról beszélt. Mit kell ma tudnunk az ifjúságról Marx és Lenin szellemében? Azt, hogy a fiatal minden forradalmi mozgás résztvevője, az új hordozója, ugyanakkor könnyen becsapható, s az álló harcok időszakát nehezen viseli. Az ifjúság készen kap feltételeket, körülményeket, s ami az idősebb nemzedéknek sok munkával létrehozott vívmány, azt az ifjú azonnal meg akarja haladni. Idősnek és fiatalnak komolyan kell vennie egymást. Türelmesen kell válaszolni újra és újra az ifjúság kérdéseire, s el kell viselni, ha a fiatal sok mindent másként akar megoldani, mint azt korábban szülei nagyszülei tették. Azért kell dolgoznunk, hogy környezetünk marxista legyen, a szocializmus váljék természetes állapottá, hogy fiatalosabb, sokszínűbb formákkal közelítsünk a tartalom felé, hogy az ifjúság politikánk szerves részévé váljon. Ehhez a fiatalnak tanulnia kell, mégpedig úgy, hogy amikor kutat, egybevet, olyan következtetésre jusson, amelyben felelősségteljes viszony alakul ki szocialista hazánk és az ifjúság között. Berecz János nagy sikerű előadását követően délután szekcióülésekkel folytatódott a konferencia. Harmincnyolc felsőfokú oktatási intézményből több mint 170 dolgozat érkezett be a szervező bizottsághoz, közülük 124 kerül bemutatásra. Az első napon a politikai gazdaságtan al- szekcióban 12, filozófiából 15, tudományos szocializmusból 8, magyar munkásmozgalom történetéből 4, szociológiából pedig 14 egyetemista, főiskolás olvasta fel diákköri munkáját. A korábbi diákköri konferenciáktól eltérően most a hangsúly a felolvasásokat követő szakmai vitákra he lyeződik. A szervezők az or szágos konferenciát olyan szakmai-tudományos fórummá, az érdemi tudományos vita színhelyévé kívánják tenni, ahol a hallgatók nem részesülnek külön díjazásban. Az alszekciókban tevékenykedő szakmai bizottságok feladata tehát nem a dolgozatok díjazása, hanem az érdemi vita vezetése. A szék cióülések szüneteiben kulturális eseményeken is részt vehetnek a diákkörösök. Öt főiskola rajztanárjelöltjeinek munkáiból nyílt kiállítás a főiskola kerengőjében, amely a konferencia ideje alatt is látogatható. Közös szinházi előadás is szerepel a prog ramban. A szekciók ma folytatják munkájukat. ZAGLAGYIN BECSBEN Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese Bécsben megbeszélést folytatott Franz Muhrival, az Osztrák Kommunista Párt elnökével. A baráti légkörű találkozón minden megvitatott kérdésben — így a nemzetközi helyzet és a két párt tevékenységének a megítélésében — egyetértettek a felek. BUTROSZ GÁLI PÁRIZSBAN Franciaország és Egyiptom meg van győződve arról, hogy meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket a Libanonban tartózkodó idegen csapatok visszavonása érdekében — hangoztatta kedden But- rosz Gáli egyiptomi külügyi államminiszter Párizsban, miután egyórás megbeszélést folytatott Claude Cheysson francia külügyminiszterrel. Gálit, aki Mubarak elnök Francois Mitterrand-hoz intézett üzenetével érkezett kedden a francia fővárosba, szerdán fogadja a köztársasági elnök. BANKRABLÁS BRISTOLBAN Két fegyveres férfi szerdán délelőtt kirabolta a Lloyd’s bank egyik bristoli fiókját. A zsákmánnyal távozó banditák a banképület előtt — ahol egy társuk gépkocsin várta őket — rendőrökbe ütköztek, akikre tüzet nyitottak. Az egyik rendőr súlyosan megsebesült, a többiek üldözőbe vették a gépkocsiban menekülőket. Üldözés közben a rablók ismét tűzharcba keveredtek a rendőrséggel, egyikük fekve maradt a kövezeten, másikuk futva elmenekült, a harmadiknak egy újabb autón — túszt ejtve — sikerült egér- utat nyernie, és felhajtania a Bristol—London 'autópályára. A rendőrség úttorlaszokkal próbálja elállni a menekülő bandita útját. A sérült rendőrön műtétet hajtottak végre. Állapotát az orvosok kielégítőnek mondják. Kórházba került a sebesült rabló is. On, a csodák csodája? Óz helyett ón lenne a csodák csodája? A világgazdaság új „meséjében” egyelőre hét „bádogember” jelent meg a piacon: Malaysia, Indonézia, Thaiföld, Bolívia, Ausztrália, Nigéria és Zaire. A hét ország együttesen az ón világ- termelésének 85 százalékát adja jelenleg és március végén termelőd kartellt alakított. Szervezetüket az OPEC mintájára, az ón angol nevéről (tin) TINPEC-nek keresztelte el a szaksajtó. Az ón nemcsak a mesében játszik szerepet. Könnyen megmunkálható : bádoglemezt, konzervdobozt, korrózióvédő és ötvözőanyagokat készítenek belőle, az elektronikai iparban pedig lágyforrasznak használják. Vajon sikerül-e éppen az óntermelő országoknak az a gazdasági „csodatétel”, amely eddig az olajtermelőkön kívül egyetlen más nyersanyagot termelő ország- csoportnak sem sikerült: termelésszabályozó, árvédő-ár- emelő? — szövetséget alakítani? Az OPEC példája csábító, egyszersmind kényszerítő hatást is gyakorol a nyersanyag- termelő fejlődő országokra. Az olajon kívül nyersanyagok piacán azonban az erőviszonyok, néhány kivételtől eltekintve, nagyjából kiegyenlítettek. A fejlett tőkésországok nyersanyag importjának átlagosan csak egynegyede származik a fejlődő országokból. Ugyanakkor a fejlett tőkésországok maguk is nyersanyagexportőrök: tőlük származik a. fejlődő országok nyersanyag importjának körülbelül egynegyede. De míg a fejlett országok piaci részesedésüket saját összexportjuk néhány százalékával tartják fenn, addig a fejlődő országok esetében a világpiaci részesedés egynegyede szegényes exportbevételüknek átlagosan 40—95 százalékát adja. Ügy tűnik, mintha a fejlett ipari országok a nyersanyag- árakon egyensúlyoznák ki az olajár-emelkedés okozta veszteségeiket. Ilyen „összeesküvésre” persze nincs közvetlen bizonyíték, az alacsony nyers- anyagárakat könnyen meg lehet indokolni a lanyha kereslettel. Mégis tény, hogy az 1974 óta 40 százalékos csere- arányromlás, az importcikkek árához és a növekvő adósságokhoz képest csökkenő bevételek túltermelésre kényszerítik a fejlődő országokat. A hetvenes évek végére exportjuknak már 80 százaléka irányult a fejlett tőkésországokba a korábbi 60 százalék helyett. Ez a folyamat részint további árcsökkenésre vezet, részint — a pénzeszközök hiánya miatt — akadályozza a gyarmati időkben egy-két termék exportjára szakosított, monokultúrás fejlődő gazdaságok sokoldalúvá tételét. Pénztartalék híján nemigen gondolhatnak termelés- korlátozó-árvédő intézkedésekre sem. Ezt egyébként hosszú távon azért sem tehetik, mert nem rendelkeznek annyi tartalékkal, mint például olajban az ÓPEC-orszá- gok. Az ónországok bádogemberei azért léphettek a kartell- alakítás „sárga útjára”, mert ebből a fémből a fejlődő országok valamelyest jobban állnak az átlagosnál: a földkéreg óntartalékainak 66 százaléka van a fejlődő országok területén. Csakhogy az ór mégsem olaj. 1974 óta tavalyig évi 200 ezer tonnáról év 160 ezer tonnára csökkent fogyasztása, az elektronikai ipa felfutása ellenére. Közben az Egyesült Államokban 180 ezer tonna, a világ többi fogyasztó országában vagy 90 ezer tonna ónfelesleg halmozódott fel. Ezek a számok minden tartós áremelést lehetetlenné tesznek. A műanyagok elterjedése is mindinkább fenyegeti az ón pozícióit. A realitások felismerését tükrözi a TINPEC alapító nyilatkozata is. Nem akarják az árakat emelni, csupán „kutatni fogják az ónfelhasználás világméretű bővítésének lehetőségeit” — írják. Valószínű, hogy a jelenlegi világgazdasági rend szorításából még a március végén nagy csörömpöléssel megmozdult hét „bádogember” sem szabadulhat egyhamar. Most érkezett szaküzletünkbe! Alumínium hullámlemez, NERVURAL. 300 0,8x900x6100 méretben, kilogrammonként 75 forintos áron. Közületek, felhasználók keressék fel szaküzletünket, választékot kínálunk. (535) 1983. április 7. Testvéri országok életéből Tervek az Odera szabályozására A gyakori lengyelországi árvizek sürgetik a hatékony árvízvédelem kiépítését. Lengyelországban 1958 és 1980 között évi átlagban 4,3 milliárd zloty kárt okoztak az áradások. Különösen súlyos pusztítást okoztak a 70-es években: 1979-ben 10, 1980ban 30 milliárd zloty volt a kár. A károk kétharmada a Visztula vízgyűjtő-területén keletkezett. A múlt év tavasza azt is bizonyította, hogy a másik nagy folyóval, az Oderával is „számolni kell”. Az Odera szabályozása nemcsak Lengyelország, de az ugyancsak érintett NDK és Csehszlovákia érdeke is. A folyó vizeinek sokoldalú szabályozása mintegy 550 milliárd zlotyba kerülne. A lengyel folyók évi'vízhozama 58 milliárd köbméter, ebből csupán öt százalékot tárolnak 140 kisebb medencében. Célszerű lenne legalább 20 százalékot felfogni völgyzáró gátakban és a kiterjedt csatornahálózatban. A tervek szerint 2005-ig 17 közepes és több tucat kisebb vízgyűjtőt kívánnak építeni, ami a hajózást is megkönnyítené. A víztárolók jelentősen csökkentenék az árvízveszélyt. Nem kisebb gond a vizek egyre növekvő szennyeződése. Lengyel vízügyi szakemberek szerint 2005-ig csak az Odera vízgyűjtő területén 1065 tisztítóberendezést kell létesíteni. Az Odera völgyének földjei 10—15 százalékkal többet hoznak hektáronként, mint az országos átlag. Ez részben az eddigi talajjavító munkának köszönhető. A földek 70 százalékát állami gazdaságok, illetve szövetkeA hajózható Glinicki-csator- na, amely iparvidéket köt össze az Oderával. zetek művelik. Az Odera- program keretében további nagyarányú talajjavító munkák elvégzését, mintegy 16 ezer halastó létesítését, illetve felújítását irányozták elő. Az Odera és mellékfolyói szabályozása lényegesen megjavítaná a környező falvak és gazdaságok vízellátását is. Jelenleg a helységek 14, a mezőgazdasági üzemek 84 százaléka van bekapcsolva a vízhálózatba. A tervek szerint 1990-re valamennyi mezőgazdasági üzem vízvezetékhez jutna és 1995-ben már mindenhol csatornák vezetnék el a szennyvizeket. 1990- ig a falvak 12 százalékát is csatornáznák, s 2005-ig az Odera menti falvak 60 százalékába jutna el a vezetékes víz. Mindezek az intézkedések azt is célozzák, hogy növeljék a mezőgazdasági termelést, különösen a magasabb értékű földeken, Legnica, Opole, Wroclaw, Walbrzych, Szczecin és Koszalin vajdaságok 47 községének mintegy 500 ezer hektárnyi területén. Lengyelországot jelenlegi súlyos gazdasági helyzete a legnagyobbfokú takarékosságra kényszeríti. Beruházásokat mindenekelőtt ott eszközölnek, ahol azok az ipari, illetve a mezőgazdasági termelés növelésére szolgálnak. Nem kétséges, hogy az Ode- ra-program jövőbeni megvalósítása ez utóbbiban segítheti a lengyel népgazdaságot. g- i. VIKER ALUMINIUM SZ AKÜ Z LET Debrecen Cegléd utca 11 i Telefon: 16 412 ___________ 4 H Vksv^' DEBftBCCN
