Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
XL. évfolyam, 81. szám ÁBA: 1,41 FORINT 1983. április 7., csütörtök Marx és az ifjúság A SZOT NAPIRENDIÉN: Verseny, bérezés, munkakörülmény Mit szabad kivinni, behozni Az 1983. év indításának tapasztalatait és a szakszervezetek további feladatait vitatta meg szerdai ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese előadói beszédében rámutatott, hogy a szakszervezetek egyetértenek a népgazdasági terv céljaival, s egyúttal kötelezettséget is vállalnak a feladatok támogatására. A bizalmi testületek egyre inkább társadalmi életünk jelentős tényezőjévé lépnek elő. Mindinkább megfelelnek feladatuknak az érdekegyeztetésben, a feladatok tisztázásában, a reális lehetőségek feltárásában is. A bizalmiak munkája most már nem korlátozódik a testületi ülésekre, sokféle előkészítő munkában is részt vesznek, hogy a szak- szervezetek kellő időben érvényesíthessék álláspontjukat. A vállalati tervezés nyitottabbá vált, gyakrabban készültek tervvariánsok. Bár a korábbinál szűkebb körben, de még most is előfordultak a munkahelyi demokrácia lényegétől idegen, sablonos megoldások. Nem minden szakszervezeti bizottság tudta előzetes állásfoglalásával a bizalmiakat őri-, entálni, a terv feszültség- pontjait bemutatni, az összefüggéseket érzékeltetni. Az ilyen helyeken a bizalmiak is csak általánosságban foglaltak állást, támogatásukról biztosították a gazdasági vezetést, de javaslatot, ajánlást alig tettek. Az ilyen jelenségek arra intenek, hogy közös erőfeszítésekkel meg kell gyorsítani a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésére hozott határozat végrehajtását. A szocialista munkaversenyről szólva elmondotta, hogy pozitívak a tapasztalatok. A vállalati kollektívák a korábbiaknál konkrétabb felajánlásokkal segítik a tervek minőségi céljainak teljesítését. Nagy várakozás előzi meg a szocialista brigádvezetők közelgő országos tanácskozását. A vállalati brigádvezetői értekezleteken számos kritika és javaslat hangzott el és az érdekeltek az országos tanácskozáson választ várnak kérdéseikre. Sok helyütt elmondták, hogy többet tudnának tenni, fia felajánlásaikhoz jobb munkaszervezéssel és anyagellátással biztosítanák a megfelelő feltételeket. Több helyen elhangzott, hogy jobban hasznosítani lehetne a brigádok vállalkozó készségét; a vállalati gazdasági munkaközösségeket például a brigádokra lehetne alapozni, vagy egyes feladatokat rájuk lehetne bízni azzal, hogy annak szervezési teendőit is oldják meg. Tovább kell lépni az anyagi és erkölcsi megbecsülésben — igénylik a brigádvezetők. Át kellene gondolni, hogyan lehetne a jelenlegi kitüntetési rendszert jobban hozzáigazítani a megváltozott feltételekhez. Sokan javasolták, hogy a Az alkotó gondolkodásra nevelés, az egyetemi, főiskolai képzés színvonalának le- mérésére mindig jó alkalmat kínál a kétévenként megrendezésre kerülő országos tudományos diákköri konferencia. Az idén 12 tudományág! szekcióban e napokban adhatnak számot a hallgatók tudományos igényű kutatásaikról. A XVI. országos tudományos diákköri konferencia marxizmus—le- ninizmus szekciójának április 6—8. között Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola adott otthont. A tegnap délelőtt tartott ünnepi megnyitó ülésen dr. Cservenyák László, a tanárképző főiskola főigazgatója köszöntötte a konferencia minden résztvevőjét, a hallgatókat, az egyetemek, főiskolák oktatóit, a tudományágak jeles művelőit, valamint a megyei, városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselőit, köztük dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Tisza Lászlót, a megyei tanács elnökét és dr. Józsa Györgyöt, a Művelődési Minisztérium marxizmus—leniniz- mus oktatási főosztálya vezetőjét. Hangsúlyozta: megtisztelő a főiskola számára, hogy otthont adhat a konferenciának. Mindent megtettek, bogy a diákkörökben készült dolgozatokat nyugodt körülmények között mutathassák emlékezésükben — mint gyakorlatukban is — elfogadják Marx fejlődéstanát, de nem fogadják el forradalmiságát. A forradalmi munkásmozgalom úgy emlékezik, hogy Marx tanainak lényegét, az alkotó, a kritikus Marxot keresi, Marx és a mai világ ösz- szefüggéseit kutatja. Nekünk, örökösöknek feladatunk a marxizmus alkotó felfogása és alkalmazása a forradalmi gyakorlatban. Ez a mi éltető elemünk. A ma marxizmusa: a világ bonyolult ellentmondásai közepette megvédeni a békét, leküzdeni a gazdaság nehézségeit, fejleszteni, s a haladás érdekében felhasználni a tudomány értékeit. Rámutatott, hogy Marxot a nagy emberek sorsa kísérte: gyűlölték és rágalmazták, szerették és tisztelték. Tény, hogy akit egyszer megragadott, az nem tudott szabadulni hatása alól — személyisége és tanításai azóta is foglalkoztatják a világot. Mit jelent a mi számunkra az élő Marx? Először is az embert, aki nem volt más, mint a többi, csak különb, csak kiemelkedőbb. A fiatal Marx olyan volt, mint a fiatalság általában. Szertelen és nyüzsgő, aki szerette az életet, aki nehéz sorsú családja körében is vidám, de aki tudatosan kereste az élet lényegét, értelmét, aki forradalmár volt, a tudományban és a társabe az egyetemek, főiskolák képviselői. Reményét fejezte ki, hogy a mostani tanácskozás elősegíti a 'hallgatók és oktatók együttműködését, a felsőfokú oktatási intézmények diákkörei közötti kapcsolat gazdagítását. Ezután dr. Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Nép- szabadság főszerkesztője Marx és az ifjúság címmel tartott előadást. Bevezetőben hangsúlyozta; Marx-évben élünk, s ez ad ma külön aktualitást Marxnak és a marxizmusnak. A világ minden részén megemlékeznek Marxról. A liberális burzsoázia a múlt századi nagy tudós, történelmi személyiség előtt tiszteleg, s ezzel kicsinyíteni is akarja egyben. A szociáldemokraták Igazi fesztiválhangulat honol Nyíregyházán, a Megyei és Városi Művelődési Központban, ahol tegnap reggel elkezdődött a harmadik országos zeneiskolai zongoraverseny. A hangversenyteremben egy koncertre való közönség gyűlt ösz- sze, s aki nem fér be a középső székekre, állva nézi, hallgatja, izgulja végig a produkciókat, mások magnót készítenek elő, hogy otthon, a többieknek majd visszajátszhassák a műsort. Kemény versenyhangulat jellemző az első perctől, ám ugyanakkor valami könnyed báj is, hiszen ha nagy is a vetélkedő tétje, mégis csak 9—14 éves gyerekek mérkőznek a legjobb helyekért. Az elsők között szerepelt a debreceni Lakatos Henrietta. (Tanára: Szarukán Istvánné.) Könnyed, a kislány egyéniségéhez illő, ismeretlen darabot választotA konferencia résztvevőinek egy csoportja. (Császár Csaba felv.) dalmi gyakorlatban egyaránt. A nyughatatlan fiatalember célja a tudományban is mindent elsajátítani, összemérni és a következtetéseket levonni. Feltárni a törvényszerűségeket előbb saját maga számára, majd a társadalmi gyakorlat megváltoztatása érdekében. Marx a szellemi munka közben vált forradalmárrá. Ütja nem vólt törvényszerű, de a tudományos érdeklődés, felkészülés, a szociális érzékenység, az ember, szeretete, az élet becsülése együttvéve csak a forra- dalmisághoz vezethetett. Marx a gyakorlatért élő teoretikus volt. Első igénye tak, Gladkovszkij: Bohóc-át a kötelező Bach- és Czerny- művek mellé. Ügy tűnik, sikerült, lehet tovább izgulni, miként dönt a zsűri? A legfiatalabb nyíregyházi versenyző, s egyben az egyik legifjabb a mezőnyben Gödény Márta. Tanára, N. Rábai Júlia szerint véletlen felfedezés, akivel, ígéretes tehetsége miatt érdemes sokat foglalkozni. Az itt bemutatott Kocsár-mű- vet december óta csiszolják. Gyors statisztika: 70versenyző, ebből 55 leány, ösz- szesen öt nyíregyházi zongorista, közel száz zenetanár és sok érdeklődő. Tegnap az elődöntőkből kiválogatták a mai döntő résztvevőit, a győztesekkel pedig a holnap, pénteken délelőtt 9 órakor kezdődő koncerten találkozhat a nagyközönség. (be.) Képünkön: Mogyorósi Éva, miskolci versenyző. (Cs. Cs.) mozgóbérek nagyobbik részéből a munkaversenyben elért eredményeket ismerjék el; a megoldott feladatok, a teljesített felajánlások után kapják meg a dolgozók az elismerést. A főtitkárhelyettes a kisvállalkozásokat hasznosnak mondotta, mert azok elősegítik a szocialista gazdálkodást, céljaink elérését. Egyes mellékhatásokat azonban, amelyek szocialista céljainkkal nem egyeztethetők össze, kellő időben ki kell küszöbölni. Ami a kisvállalkozások és a szocialista életmód összefüggéseit illeti, a szakszervezetek továbbra sem kívánják módosítani a szabad idővel kapcsolatos felfogásukat. A szabad idő a jövőben is a művelődést, a szórakozást, a pihenést kell hogy szolgálja. Ezért távlatilag ésszerű keretek közé kell vonni a szabad időben végzett jövedelemkiegészítő tevékenységet. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalati szociálpolitika eszközei várhatóan lehetővé teszik az elért ellátási szint megtartását. A bérgazdálkodásban továbbra is ügyelni kell a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára. Ezért a szakszervezetek csak olyan bérezést támogatnak, ' amely mögött tényleges teljesítmények vannak. Mérsékelt béremelés mellett sem szabad azonban feladni az ösztönző bérpolitikát. Kitért arra is az előadó, hogy a magyar szakszervezetek szorosan együttműködnek az állam vezető szerveivel minden olyan kérdésben, amely a társadalom egészének, vagy fontosabb rétegeinek élet- és munkakörülményeit érintik. Az együttműködés elvi alapjai tisztázottak, azon a jövőben sem kívánnak változtatni. Lépéseket kell viszont tenni az együttműködés tartalmi továbbfejlesztésére. (2. oldal) Per az ifjúkori örömökért (2. oldal) Prágában üléseznek a Varsói Szerződés külügyminiszterei Április 6-án Prágában megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszterei bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oscar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. Az ülés résztvevőit Bohus- lav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter üdvözölte. Az ülésen áttekintik a VSZ politikai tanácskozó testületének prágai ülésén előterjesztett javaslatok és kezdeményezések megvalósításával összefüggő kérdéseket, amelyek a nukleáris háború elhárítására, az enyhülési folyamat folytatására, a leszerelés megvalósítására, az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítására s az együttműködés fejlesztésére irányulnak. Az ülésen külügyminiszterhelyettesek, tanácsadók és szakértők is részt vesznek. Művész jelöltek e pódiumon Zeneiskolák zongoraversenye Berecz János előadását tartja önmaga számára tisztázni, majd másoknak közzétenni a világról alkotott nézeteket Második igénye társadalmi méretekben alakítani a helyzetet, befolyásolni az uralkodó politikát, míg a harmadik igény: másokat is cselekvésre serkenteni. Csak így van értelme a munkának, a gondolkodásnak. Marx mindenekelőtt forradalmár volt, akinek a harc volt az eleme, aki a tudományos szocializmus mellett a forradalmi munkásmozgalmat is megteremtette. A marxi tanítás máig ható eredménye és tanulsága, hogy a társadalmi fejlődést törvényszerű folyamatként fogja fel, a proletariátus cselekvése tudatossá válik. A nemzetköziség és a nemzeti meghatározottság viszonya is állandóan visszatérő kérdés, s valahányszor megsértettük — sértjük egyiket másikat, abból konfliktus keletkezik. A marxizmus lényegéhez tartozik a körülményekhez való alkalmazkodás. Alapvető jellemzője a kételkedés is, ám Marx tagadása soha nem a puszta szembenállás, elhatárolódás, a leleplezés és szétzúzás volt, azt mindig követte a feltárás, a régiben az új elemeinek kibontása, a kiút megkeresése. Ez az alkotó tagadás a nehezebb, hiszen tagadni mindenki tud, alkotni viszont — amikor a válasz már cél is, módszer is — nagyon nehéz. Marx, a fiatalember műveiben a mély elemzés, a szemlélet és módszer egysége, a mozgatórugók, törvényszerűségek feltárása jelentkezik. Még az újságírásban sem törekedett felületességre. A dolgok összevetésének mércéje nála a forradalomhoz, a társadalmi haladáshoz való viszony, az hogy az elmélet hasznosítható legyen a gyakorlatban és hogy alávesse azt a vitáknak. Marx munkásságát alkotó légkör jellemezte, s nekünk ismételten tanulnunk kell tőle vitatkozni — ellenfeleinkkel, partnereinkkel, s magunk között, hiszen az érvekkel való meggyőzés által is gazdagabbak leszünk. A marxi életmű gazdag anyagot szolgáltat napjaink fontos kérdései megértéséhez mind a kül-, mind a belpolitikában, segít az alkotó légkör kibontakoztatásában. A történetiség — mint marxi módszer — ma is az események megértésének egyik fontos kulcsa. A marxizmust úgy foghatjuk fel, mint amely az emberi tudás kritikai felfogása és feldolgozása, amely minden ismeretet a gyakorlat próbájának vet alá. A folyamat kettős oldala, hogy egyrészt a gyakorlatban zseniálisan alkalmazza az elméletet, másrészt feldolgozza a gyakorlati tapasztalatokat, s azzal gazdagítja az elméletet. Országos diákköri konferencia Nyíregyházán (Folytatás a 4. oldalon) • gk JB d ■ \
