Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-06 / 80. szám
1983. április 6. Kelet-Magyapoesaág 3 Számítógép vezérli Kenyérgyár korábban Gondokkal küzd a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat. A megyeszékhelyen az igényekhez képest naponta tíz tonnával kevesebb kenyeret sütnek. A hiányzó meny- nyiséget a nagykállói és a tiszavasvári sütőüzemből szállítják be a nyíregyháziaknak. Biztató viszont, hogy Nyíregyházán az Orosi úton jó ütemben épül az új kenyérgyár, amelyet számítógép vezérel majd. Az eredeti tervek szerint 1985 végén akarták átadni az új gyárat, de egy nemrég hozott intézkedés nyomán már 1984 karácsonyára munkába akarják állítani az új üzemet. A megyei tanács soron kívül tízmillió forint hitelt folyósít a sütőipari vállalatnak, így meggyorsulhat a beruházás. A régi kenyérgyárat később kizárólag süteménykészítésre használják majd. Az építkezés kivitelezője a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Az építők azt vállalták, hogy 1984. november 7-re készen és hibamentesen átadják az épületet a hozzá tartozó szociális létesítménnyel együtt. Ha ez sikerül és a gépek is folyamatosan érkeznek, a következő év decemberében már valóban az új gyárban süthetik a nyíregyháziak ünnepi kenyerét. Jelenleg a nyíregyházi sütőüzemek napi kapacitása negyvenhét tonna. Az új gyárnak egymagában negyvennyolc tonna lesz a kapacitása, s általa felszabadul a kenyérgyártás alól a 20 tonna kapacitású péksüteménygyár. (n. I.) A Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat központjában három szocialista brigádot tartanak számon a házfelügyelők csoportjánál. Legjobbnak ítélik a Május 1 brigád tevékenységét. Háromszáz óra A brigád vezetője Koczka József né. A Kossuth utca elején, a „piros házban” látja el a felügyelő tisztet. A kényelmesen berendezett szolgálati lakásában díszes brigádnaplót mutat. Ebből egyebek között kiderül, hogy 1978-ban, az alakulás évében 300 óra társadalmi munkát vállaltak. Túlteljesítették. A következő években is. Ügy tűnik, így joggal ítélték nekik az ezüstkoszorús címet. — Nem találkozunk mindennap, mint egy összevont munkahelyen. De a feladatunk olyan, mint a többi brigádé. Vállaltuk, hogy különösen figyelmesen bánunk a bérlőkkel. Parkosítunk, virá- gosítunk minden évben. TaTudás és munka A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága március hónapban Tudás és munka címmel vetélkedősorozatot rendezett, amelyen háromfős csapatok vettek részt, két szakszervezeti tisztségviselő és egy partner gazdasági vezető felállásban Tizenegy építési területen összesen 480 versenyző vett részt a tanulságos vetélkedősorozaton, s a munkahelyi selejtezőkből 15 csapat, jutott a döntőbe, amit március 31- én rendeztek Nyíregyházán. Első lett a központ 1. csapata: Benkő Tibor, Tóth József né és Ungvári Albertné. Második helyezett a III. főépítésvezetőség 1. csapata: Balogh Antal, Bíró László és Tornai Károly. Harmadik a központ 2. csapata: Pongó Károlyné, Venczel Józsefné és Stevanyik Istvánné. Az első két csapat bejutott a megyei döntőbe, amire április hónap folyamán fog sor kerülni. Vitára ösztönözni Véleményt mond, kiáll a politika mellett Négyesi József, a propagandista. A Nyíregyházi Konzervgyár osztály- vezetője aránylag fiatal propagandista, ötödik esztendeje végzi ezt a most nem is olyan könnyű pártmegbízatást. „1979-ben végeztem el a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosítóit, alapszakom a politikai gazdaságtan volt. Most a magyar munkásmozgalom történetéből vezetek szemináriumot a gyárunkban”. Vallja, hogy most, a nehezebb gazdasági körülmények még inkább követelik, s igénylik a ideológia, a politika melletti kiállást. „Csakhogy most ez nehezebb, árnyaltabb munkát igényel, s a brosúraízű oktató-nevelő munkának befellegzett. Ha most tanítjuk a párt, a munkásosztály vezető szerepét, akkor óhatatlan, hogy a mai viszonyokkal ne hozzuk összefüggésbe. Nem lehet eltekinteni az élettől. a mai valóságtól, a gyakorlattól.” Húsz hallgatója van Négyesi Józsefnek. Segédmunkások, művezetők, csoportvezetők, huszonévesek és közel a negyedik X-hez. „S bár igaz, hogy számon kérjük az irodalmat, a leadott előadásokat, de ma ez már kevés. Elképzelhetetlen olyan foglalkozás, hogy ne kerülne szóba: no és hogyan van ez most, s nálunk hogyan érvényesül a gyárban. Olyan időket élünk, amikor a propagandamunka nem szakadhat el a napi politikától. Egyik alkalommal felvetődött a szemináriumon: miért nem szól bele a párt abba, hogy mennyi legyen a béremelés? Miért nem avatkozik bele bizonyos káderkérdésekbe? Miért nem csap oda az asztalra? Meg kellett értetni, s el is fogadtatni az emberekkel, hogy a párt stílusa és módszere a meggyőzés! Meg kell tartani a játékszabályokat.” A propagandista egyik fontos feladata a személyiség formálása, a jellemek alakítása, hogy közéletiségre is megtanítsa, felkészítse a hallgatóit. „Nem is olyan könnyű ez, ha az irodalommal bajlódó segédmunkást, csoportvezetőt veszem alapul. Meg kell tanítani megnyilatkozni, politizálásra bírni. Van érdeklődés, de a politizálási készség még nem kielégítő. Csiszolni kell.” Addig nincs is gond a foglalkozásokon, míg konkrét, a gyár belső életét nem érintik a kérdések. Ha a saját üzem kerül előtérbe, már tapasztalható a bezárkózás. Rendkívül nehéz vitára ösztönözni az embereket. Ilyenkor igyekszem bátorítani, provokálni is, hogy szólásra bírjam őket.” A propagandista nem iskolás módon kéri számon a tanultakat, hanem konzultáció útján jutnak közelebb egy-egy fontos elvi kérdés tisztázásához, s innen a mai valósághoz, a politikai gyakorlathoz. így került szóba nemrégiben, hogyan érvényesül napjainkban a párt és a munkásosztály vezető szerepe. „Szívesen végzem ezt a pártmegbízatást. Ha olykor nem is alakul ki nagy vita, de azt vallom: ha 15—20 emberrel sikerült a politikát elfogadtatnom, akkor erről a környezetükben is szólnak a hallgatók.” F. K. Idén 15 ezer egyszeri használatú és 10 ezer MÁV hitelesített raklapot készítenek a Göngyöleggyártó és Forgalmazó Szövetkezeti Vállalat kemecsei gyáregységében. Képünkön Lakatos József és Rácz István NSZK fűrészgéppel darabolja fel a rönkfákat. Ebben az évben kezdték meg a munkát a ramocsaházi Rákóczi Tsz cipőtalpkészítő üzemében. A 40 dolgozót foglalkoztató üzemben a rakamazi Racita Szövetkezet részére készítenek talpakat naponta 4,5—5 ezer pár női szandálhoz. (Császár Csaba felvétele) Kedvezni a lakóknak Pár éve a nyíregyházi házfelügyelők egy része szocialista brigádot alakított. A brigádtagok immár nemcsak a saját házuk előtt sepernek __Komolyan vett mozgalmuknak elsősorban a lakosság veszi hasznát. karékoskodunk az árammal, még a vízzel is, amikor nem engedjük a gépkocsik mosását. Munkánkat nemcsak a vállalat értékeli, hanem a Hazafias Népfront is. Házfelügyelők klubja Tegyük hozzá, hogy a lakók is az értékelők közé tartoznak. A lakók véleményét most nem gyűjtjük össze, de a HNF és a városi tanács illetékeseinek a brigádot elismerő sorairól meggyőződhetünk. S a város északi részén, ahol a brigád legtöbb tagja dolgozik, így tél végén is látszik a házak környékén a pluszmunka eredménye. Pázsitok, fák, padok teszik vonzóbbá a betonházak környékét. Az öz köz 49. sz. alatt Kanyári Istvánné házfelügyelő éppen a hosszú folyosót mossa, amikor rövid beszélgetésre kérjük. — A házmester javította is a ház kisebb hibáit. Nekünk ez nem kötelességünk. De amit tudunk, azt megcsináljuk. És több mindenben igyekszünk kimozdulni a megszokottból. Brigádunk több tagja elvégezte a Vörös- kereszt elsősegélynyújtó tanfolyamát. Így segíteni tudunk a lakók kisebb baleseteinél. Kitakarítottuk a vállalatunk új üdülőházát. Ősszel megyünk a vállalattal almát szedni. A vállalat működteti a házfelügyelők klubját, itt negyedévenként összejövünk. Máskor is találkozunk, jó kapcsolatunk miatt egymást helyettesítjük és mindenben kisegítjük. ló kapcsolat Az Öz köz 65. sz. alatt kint a Tiszta udvar rendes ház című tábla. Molnár Jánosné házfelügyelő azt mondja, már kétszer nyerték el ezt a címet, amióta a brigád megalakult. — A bérlők is segítenek a parkosításban. A kialakult jó kapcsolatunk révén még az egyéni gondjaik egy részét is megosztják velem a lakók. Amiben tudok, segítek. Egy idős néninek például rendszeresen bevásárolok. Gondosabban igyekszem végezni a munkámat. Rendes vállalati dolgozónak és brigádtagnak érzem magam, úgy mint akár egy szövőnő. Brigádunk most az arany fokozatot akarja elérni. Pluszmunkát végző ház- felügyelők. Felügyelnek az általuk teremtett rendre. N. L.--------------------------------------------------------------------------------A juhászok pénze A JUHASZOK DOLGÁRÓL esett szó. Arról, hogy kevesen vannak és a végzett munka sem olyan, mint régen. Nincs például juhtej és gomolya, ettől is komolyabb gond helyenként a gyapjú minősége, másutt a szaporulattal van baj. Mondta a juhász, nincs meg a kellő anyagi érdekeltség. Mert nem lebecsülendő ugyan a havi 5—6 ezer forintos kereset, de a napi 10—12 órás szolgálat ellentéteként a juhász nincs túlfizetve. A termelőszövetkezét főkönyvelő-helyettese mindennel egyetértett, de azt is közölte: bérgazdálkodás van, meg van kötve a kezük. Rangot, ésszerű, fejlesztési lehetőséget a juhászat akkor kapna, ha az egykori számadói módszer új formában visszatérne. Mire gondolt? Szerinte az lenne célszerű, ha a juhász pénzben és természetben a megtermelt értéknek megfelelően részesülne a földi javakból. NEM ROSSZ GONDOLAT bár nem új a megvalósításban semJ Ma már a mezőgazdaságban is léteznek olyan vállalkozások, amelyek némileg hasonlítanak a GMK-tevékenység- hez. Nyíregyházán már van néhány olyan állattartó, aki megyén kívüli termelőszövetkezetekkel szerződve hizlal szarvasmarhát és nem is kis tételben. Rakamazon hajdúsági tsz sertéseit neveli és gondozza jó pénzért néhány kistenyésztő. Az állatkihelyezés, tsz-ek és háztáji gazdaságok kooperációja tehát nem új a megyében. Most viszont nem erről van szó, hanem arról, hogy 1980-tól termelőszövetkezetek és állami gazdaságok keV____________ ______________ rétében is alakulhatnak szakcsoportok. Korábban szakcsoportokat az áfész-ek szervezték és nem eredménytelenül, hiszen a megyében több mint 120 működött, működik sikeresen. Visszatérve az eredeti témához, nem lehetetlen, hogy tsz keretén belül juhász szakcsoport is létrejöjjön, ha az a követelményeknek megfelel. Követelmény az árualap bővítése, az ellátás (körzeti vagy megyei) javítása, ezenkívül: a szakcsoporttevékenység a szabályoknak megfeleljen. Itt most nem arról van szó, hogy a közös tulajdont, vagy közös alapokat meg kell bontani, hanem arról, hogy meg kell találnia a módját a rentábilis termelésnek. Ha az állattenyésztési ágazat egyik jelentős ágának a fejlesztése, mint a juhászat, helyenként csak úgy oldható meg, mint ahogyan arról a főkönyvelő-helyettes beszélt, akkor nem árt a témával behatóan foglalkozni. EGY FÉLREÉRTHETŐ kérdést azonban nem árt tisztázni. A juhászat és általában a juhászok gondját hiba lenne csak a személyes érdekeltség, a személyes jövedelem szempontjából vizsgálni. Ez csak része a dolgoknak. Alapvető itt az általános megoldás, ez pedig az, hogy a juhtartás: tenyésztés és árutermelés minden vonalon megfelelő legyen. Ebben a tartási módtól, az etetésig, a költség- gazdálkodástól a nyereségképzésig minden benne van. Tehát nemcsak jól kereső juhászokra, hanem nyereséget hozó termelési ágra és jól kereső juhászokra együtt van szükség. (seres) __________________________y Házmesterek brigádban Valóságközeiben