Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

F elszabadulásunkra emlékeztünk Németh Károly beszéde a rádióban, a televízióban Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmá­ból Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára ünnepi rádió­én tv-beszédet mondott, melyet kivonatosan közlünk. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében tisztelettel köszöntőm önöket. Köszön­tőm népünk külföldi barátait, akik velünk együtt ünnepük történelmünk kiemelkedő eseményének, hazánk felsza­badulásának 38. évfordulóját — mondta bevezetőül, majd azzal folytatta: Méltán emlékezünk tiszte­lettel az elődökre, akik hosz- szú, hősi küzdelmet folytat­tak az önálló nemzeti létért, azért, hogy a magyarság ki- téphetetlen gyökereket eresz- szen e földön, s több mint ezer esztendő viharai, próba­tételei között fennmaradhas­son. Népünk akkor indulha­tott el a felemelkedés útján, s vehette kezébe végérvénye­sen sorsának formálását, ami­kor a Szovjetunió felszaba­dította hazánkat a fasiszta elnyomás alól. Népünk ebben a háborúban urai bűnéből a rossz oldalon vérzett. A szov­jet hadsereg, amely ellen haj­tották — a szabadságot hoz­ta el számára. Felszabadulá­sunk napja, április 4-e ezért a megbonthatatlan magyar- szovjet barátság ünnepe is. Hálával gondolunk a nagy szovjet népre, a dicső Vö­rös Hadseregre, amely a há­ború vérzivatarában a leg­több áldozatot hozta, s el­évülhetetlen érdemeket szer­zett a fasizmus legyőzésében. Tisztelettel emlékezünk a magyar nép szabadságáért vérüket és életüket áldozó szovjet, bolgár, román és ju­goszláv harcosokra, a magyar antifasisztákra, akik életüket sem kímélve népünk igazi ér­dekeiért küzdöttek. Hálával gondolunk mindazokra, akik hozzájárultak hazánk felsza­badításához, a fasizmus elle­ni háború sikeres megvívásá­hoz. Az út, amelyet a felsza­badulástól kezdve járunk, nem volt sima. Sok akadályt kellett leküzdenünk, olykor saját hibáink és tévedéseink is nehezítették az előrehala­dást. Kudarcok is értek ben­nünket, nem minden sikerült úgy, ahogyan az induláskor elképzeltük, terveztük és sze­rettük volna. De amit elér­tünk, az történelmi jelentősé­gű. Együttes munkánknak je­lentős eredménye, hogy a párt XII. kongresszusán megjelölt fő irányba haladunk előre. Tiszteletet és megbecsülést érdemel népünk helytállása. De tudnunk kell, hogy az építőmunka soron lévő fel­adatainak sikeres megoldása, a világgazdaság kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása, eredményeinek megszilárdí­tása az egész társadalomtól az eddiginél is nagyobb erő­feszítéseket követel. Közvéleményünk ismeri gazdasági helyzetünket, meg­érti, hogy az igények kielégí­tésében csak úgy haladha­tunk előre, ahogyan annak anyagi alapjait megteremt­jük. Népi államunk a mosta­ni nehézségek ellenére is je­lentős anyagi eszközöket for­dít a lakáshelyzet és az egészségügyi ellátás javításá­ra, a gyermekintézmények, az oktatásügy fejlesztésére. Nem kerülhet le a napirend­ről a több gyermekes csalá­dok, a családalapító és pálya­kezdő fiatalok, az alacsony nyugdíjból nehezen élők gondjainak enyhítése. Hala­dásunk záloga és legbecse­sebb erőforrásunk a tömegek tapasztalata, tudása, az ember jobbító szándéka. Erre építe­ni lehet, és éppen ez adhatja azt a többletet, amire szüksé­günk van. Jogos igény, hogy mindazok, akiket a bizalom vezető posztra állított, tá­maszkodjanak a kollektíva erejére, tudására, s munkáju­kat a megoldásra törekvés, a kezdeményezés és a lendület jellemezze. Ezt követően épí­tőmunkánk elengedhetetlen feltételéről, a békéről szólt. Népünket a barátság erős szálai fűzik a szocialista kö­zösség országaihoz. Velük szoros egységben építjük jö­vőnket. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk kapcsola­taink sokoldalú fejlesztésére a Szovjetunióval. Beszédét így zárta Németh Károly: — Pártunk, kormányunk továbbra is azon munkálko­dik, hogy az országban jó po­litikai légkör, egészséges köz­szellem legyen, amely közös gondolkodásra ösztönöz, né­pünket egységbe fogja, s min­denkit fegyelmezett munkára, alkotásra serkent. Közös erő­feszítéseink a nehézségek le­küzdését, szocialista vívmá­nyaink megőrzését és gyara­pítását, további fejlődésünk megalapozását, népünk bol­dogulását szolgálják. Ifjúsági nagygyűlés a Gellérthegyen Hétfőn délelőtt felszabadu­lásunk évfordulóján budapes­ti ifjúmunkások, diákok és Magyarországon tanuló kül­földi társaik sokasága népe­sítette be a Gellérthegy olda­lát. A nagygyűlés előtt a KISZ Központi és Budapesti Bi­zottsága, valamint a kerüle­tek képviselői koszorúkat he­lyeztek el a város felett őr­ködő Szabadság-szobor ta­lapzatán. Díszlövés és zászlós moto­rosok felvonulása jelezte az ifjúsági nagygyűlés kezdetét. A résztvevők között volt Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Czinege Lajos hadseregtábomok, honvédel­mi miniszter, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és az MSZMP Központi Bizottságának több más tagja. Jelen voltak a társadalmi és a tömegszerve­zetek, valamint a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselői, s az ünnepségen részt vett Nyikolaj Szilcsen- ko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői főparancs­nokának magyarországi kép­viselője és Konsztantyin Ko- csetov vezérezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcso­port parancsnoka. Varga-Sabján László, a KISZ KB titkára mondott ün­nepi beszédet. Méltatta azok­nak a dicső elődöknek a har­cát, akik a nemzeti függet­lenségért szálltak síkra, s éle­tüket áldozták a magyar nép szabadságáért, majd így foly­tatta: — Ez az április a mi tör­ténelmi esélyünk. Olyan le­hetőséget nyitott, amelyet csak generációk sora válthat valóra. Képesek vagyunk rá, hogy sorsunk formálásában tetteinkkel, szívünkkel, eszünkkel és két kezünkkel megtegyük mindazt, ami ránk, a 80-as évek ifjúságára vár — hangsúlyozta. XI.. évfolyam, 80. szám ARA: 1,40 FORINT 1983. április 6., szerda MA „Új Otthon" - régi gondok (2. oldal) A juhászok pénze (3. oldal) NAGYÜZEM A HATÁRBAN Yegyszerezik a búzát, vetik a burgonyát Csak az emberek pihentek az ünnepek alatt, a természet nem. A locsolódós napok alatt a határt is bőven áztat­ta az eső, haszonnal, mert elég szárpz volt már a talaj. A csapadékhiány az elmúlt hetekben ráijesztett a szak­emberekre, ezért a legtöbb helyen villámgyorsan elvé­gezték a Vimítózást, lezárva a talajt, nehogy a meglévő nedvesség eltávozzék. A legfontosabb munka a napokban a búza gyomirtá­sa, mert igencsak növeke­désnek indult a legfontosabb kenyérgabonánk. Két ténye­ző is sürgeti a vegyszerezés mielőbbi elvégzését. Amint emelkedik a hőmérséklet, per­zselés állhat elő, a megnöve­kedett vetés pedig kevéssé állja a gyomirtó szert. Aggo­dalomra adott okot, hogy mintegy 10 ezer hektárra való szer hiányzott, de az ünne­pek utáni első munkanapon kapott információ szerint a Nitrokémiáíól elindult a hi­ányzó Dikonirt szállítmány. Néhány szatmári gazdaság kivételével befejeződött a kora tavaszi növények veté­se. Ezen a részen termelik a megyében a legtöbb zabot, és errefelé a nehezebb talajo­kon mindig késik néhány napot a naptár. Másutt már csírázik a tervezett területen a tavaszi árpa, és a borsó. Néhány helyen már az ün­nepek előtt megkezdték a burgonyaültetést, de a dan­dárja csak most indul. A ta­valyi értékesítési nehézségek miatt jelentősen csökkent a vetésterület, mintegy ezer hektárral kevesebb terüle­ten kerül a földbe a gumó. Jó idő jár az idén a cukorré­pára. Az egyik legnagyobb tavaszi aggodalom, hogy ki- fújják-e a böjti szelek a mag­ját a földből, vagy nem? Most szó sincs ilyesmiről, nagysze­rű vetöágyban, ideális end­A lucerna vetése előtt a talaj vízháztartásának javítása ér­dekében gyűrűshengereznek a nyírbogdányi Kossuth Tsz határában. (Gaál Béla) vességtartalom mellett csí­rázhat a mag. Hasonlóan te­hetné a tavaszi lucernatele­pítés, de az érthetetlen mó­don meglehetősen vontatot­tan halad. Semmi sem aka­dályozza. Van vetőmag ele­gendő, ami nem minden év­ben mondható el, ideálisak a körülmények ... Amint vége lesz a kora ta­vaszi munkacsúcsnak, máris itt lesz a következő. A hib­rid kukorica magágyának a hőmérsékletét már mérege­tik, húszadika után viszont már szükségtelen lesz a hő­mérőzés. Ahol jut rá gép, már megindult a talaj-előké­szítés, a tavaly elmaradt alapműtrágya kiszórása, sőt a vegyszerezés is. Elcsendesedtek az almás­kertek, véget ért az első, le­mosó permetezés. Pontosab­ban: már ahol! Ha sárgák a fák akkor biztos megcsi­nálták, ha nem, akkor biz­tos nem. Nem mindenütt tud­ták ugyanis időben kihorda­ni a nyesedéket, így a gépek nem mehettek be a sorokba. Az ilyen helyeken a második permetezéssel kezdik az idei növényvédelmet. Szabolcs-Szaímárban egyéb­ként az elmúlt év után — ha kisebb mértékben is —, to­vább növekedett a bevetett kalászosok területe: megha­ladja a 100 ezer hektárt. Búzát a múlt ősszel a me­gyében 73 ezer 875 hektáron vetettek. Kipusztulás belvíz és fagy miatt ezúttal mind­össze 848 hektáron volt. Rozs­ból 27 ezer 12 hektárt ve­tettek. Itt a kipusztulás 548 hektár. Őszi árpavetést 6 ezer 496 hektáron végeztek sza- bolcs-szatmári mezőgazdasági nagyüzemek. Szakemberek szerint arány­lag jó a kelési állapot, a hosszú őszben a későn vetet­tek is kikeltek, megerősöd­tek. A meglévő kalászos ve­tések több mint fele, búzá­nál 57, rozsnál 53, árpánál 62 százalék kapott a szakembe­rektől jó minősítést. Közepes búzából 32, rozsból 39, árpá­ból 33 százalék. Gyengének minősítették a búza 11, a rozs 8, az árpavetés 5 százalékát. A kisvárdai Villamos Szigetelő és Műanyaggyár ebben az évben 5 millió 300 ezer darab fékbetétet gyárt a Magyar Vagon- és Gépgyár megrendelésére. Képünkön: a csiszoló­üzemben naponta 24 ezer darab fékbetétet munkálnak meg. (Császár Csaba felvétele) Új autóbusz­Járatok Nyíregyházán Űjabb városrészt kapcsol­tak április 5-én a helyi járat­ba Nyíregyházán. A jó hír el­sősorban az újvárosi lakótele­pen élőket érinti, hiszen az ünnepeket követően három autóbuszjáratnak, az 5-ösnek, 6-osnak. 11-esnek az Újvá­rosban lesz a végállomása. Ezzel természetesen rész­ben megváltozott a három já­rat útvonala is. Az 5-ös busz a Tölgyes csárda elől indulva az Inczédi sorig változatlan útvonalon közlekedik, de itt jobbra fordul, s a kórházat érintve a Leningrád és Család utcán halad az újvárosi vég­állomás felé. A Bocskai úti rendelőintézetet tehát elkerü­li, de a legközelebbi megálló csupán kétpercnyi séta. Az 5-ös busz a reggeli, déli és esti csúcsforgalomban tizenöt, napközben pedig húszpercen­ként közlekedik. A 6-os járat eddig a járási hivatal elől indult, ezentúl a Petőfi téri buszállomás 1-es kocsiállásáról, a vidékről jö­vő vonatok érkezéséhez iga­zodva. A 11-es busz útvona­la változatlan marad, de a végállomás nem a kórház, hanem az újvárosi lakótelep. Drszágis zongoraverseny kezdődött Nyíregyházán RANGOS ZENEI ESE­MÉNY SZÍNHELYE VOLT KEDDEN ESTE A ME­GYEI és városi mű­velődési KÖZPONT. NYÍREGYHÁZÁN KEZ­DŐDÖTT MEG, IMMÁR HARMADIK ALKALOM­MAL AZ ORSZÁGOS ZE­NEISKOLAI ZONGORA- VERSENY. A rendezvény célja, mint arról Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhe­lyettese is szólt megnyitó beszédében: főképp a te­hetséggondozás, a művészi pályára alkalmas fiatalok felfedezése, másrészt pe­dig a zenepedagógusok számára továbbképzés jel­legű tapasztalatcsere szer­vezése. Itt kiváló szakte­kintélyek előtt mutathat­ják be tudásukat az ifjú művészjelöltek, s ez nem kis mértékben azt is. iga­zolja: a nyíregyházi zene­iskola hagyományteremtő szándéka máris magas színvonalon valósul meg. A Művelődési Minisztéri­um, az Országos Pedagó­giai Intézet, a Magyar Ze­neművészek Szövetsége, il­letve Szakszervezete, vala­mint a megyei és a nyír- i egyházi tanács művelődés- ügyi osztályai és a műve­lődési központ a zeneisko­lával együtt három napon át látja vendégül a ver­seny résztvevőit, akik má­tól négy korcsoportban vetélkednek. AZ EREDMÉNYHIRDE­TÉS ÉS A GYŐZTESEK HANGVERSENYE PÉN- ; TEKEN LESZ. V / J

Next

/
Thumbnails
Contents