Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

C § AILI/4IDI-ICITITIHICIN Az ágy története Á tavasz tudománya Éjszakai nyugalmunk, ritka délutáni álmunk színhelye az ágy. A kényelmes, matracos ha­gyományos ágy, az ággyá alakít­ható heverő, az összecsukható fekhely, a kényszerűségből elő­vett fotelágy, s ki tudná felso­rolni valamennyit. Ninos pontos adatunk, hogy mely országban mikor használ­tak elődeink először a maihoz hasonlatos fekhelyet. De tudjuk, hogy az egyiptomiak, a régi gö­rögök és rómaiak már ismerték a lábakon álló ágyat- Tuthanka- mon sírjában találtak egy össze­hajtható tábori fekhelyet, ame­lyet utazásai során magával vitt a király. Az egyiptomi ágy az ülőalkalmatossághoz hasonlított, csak méreteiben különbözött. Az állatlábaikkal alátámasztott ke­retre feszített szíj pántok adták a fekvőfelületet, amelyre matrac- párnákat tettek. Fejük alá párna helyett nyaktámaszt használtak, a meleg éghajlat alatt így biz­tosították a levegős fekvésit, és megkímélték díszes hajviseletü­ket is. A görögök lakomáinak is az ágy volt a színhelye. ,,A vendé­gek, ahogy megérkeztek, saruju­kat levetették, kezet mostak, s elhelyezkedtek a kereveten. A lakomákon csak a fiúk és a nők ültek, a férfiak feküdtek, karjuk alatt párnával. A kerevet fából vagy fémből készült, szélei közt hevederek voltak kifeszítve. Er­re kerültek a gyapjúval vagy tollal töltött matracok, takarók meg szőnyegek, a házigazda anyagi helyzetéhez mérten, s az évszak szerint változóan” — írja Ritoók Zsigmond. •Kezdetben bronzból, majd fá­ból készítettek ágyat, díszes lá­bakkal. A rómaiak olyan dísz- ágyakat is hagytak ránk, ame­lyet teknősbéka páncéljából fa­ragtak. A németek faágyaikra állatbő­röket terítettek, s amikor a bő­röket lombbal párnázták ki, fel­találták a matrac ősét. A keleti népek, a kínaiak, ja­pánok nem európai fogalmiak szerinti fából, vasiból való ágy­ban alszanak. Rizsszalmával töl­tött matracot — futont — rak­nak a földre, amelyet a hagyo­mányos keleti lakásban ugyan­csak rizsszalmából és műszálból szőtt gyékény fed. A nagy családi ágy a 14. szá­zadban kezdett divatba jönni. S már ismerték a tolipárnát, és sokszor drága takarókkal fedték a fekhelyét. A' dunyhát csak a 18. század óta használják. A francia királyi udvarban a Francia reneszánsz baldachinos ágy. rokokó idején központi szerepet kapott a hálószoba. A király ágyban fekve fogadta a kéret- mezőket, s a baldachinnal díszí­tett ágy előtt játszódott le az udvari szertartás számos jelene­te. A 19. századiban megjelennek a kényelmes, hajlított hátú és ol­dalú, szép vonalú pamlagok. Az ágyak egyszerű felületekkel, ívelt végekkel készültek. S a ko­rábban oly kedvelt ágymennye- zetek, baldachin ok és függönyök teljesen eltűnnek. A huszadik században az egy­szerű szépség, a célszerűség lép előtérbe a bútorkészítés terén is. Egyre kevésbé használatosak a hagyományos ágyak. Sokkal in­kább a praktikus, ülőbútorrá alakítható fekhelyet részesítjük előnyben, amelyek tágas ágyne­műtartó térrel is rendelkeznek. Gyakran kétszemélyessé nyitha­tók, hajt ogat hatók. Szériabútorok között megtalál­ható a szekrénysorba illesztett, nappalra felállított ágy, a sarok- hév erőiből kihajtogatható fek­hely, a hosszába, széliébe nyit­ható, tolható, variálható alvó­hely. Nálunk is kapható az állítható magasságú, és a gerinc vonalát követő hajlított ágy. Van, aki a kemény, más a pu­ha fekhelyet' részesíti előnyben. Az orvosok szerint a kemény matrac, a lapos párna és a köny- nyű takaró az egészséges. Tuthankamon tábori ágya összehajtva, ahogy a sírban találták. A természet bonyolult rendjé­nek érdekes állomása a tavaszi ébredés. A növények induló élet­vegytani folyamatának feltétele a tartósan fagypont fölötti hő­mérséklet. Ezt követően a rügy- fakadás, a zöldülés, a virágzás, a lombosodás, az egyes fajok hő­igényétól függ. Hazánkban az őszi lomibhullással, téli nyuga­lommal alkalmazkodik a nö­vényzet az éghajlathoz. Az ál­landóan meleg, nedves trópusi vidékeken viszont más a helyzet: az őshonos növényzet folyama­tosan fejleszti lombját, s csupán akkor hullik le, amikor már el­öregedett. A Kárpát-medencében, tehát a mérsékelt égövön ún. leválasztó paraszövet képződik a levelek illeszkedési alapján. Itt a lomb- hullás aktív felkészülés a télre. Sok évezredes szelekció ered­ményeként alakult ki a rügyek téli kezdeti, mély nyugalmi ál­lapota. Hiába viszik meleg szo­bába a levágott gallyat, az idő előtt nem hajt ki a vázában. Tél végén azonban megszűnnek a fejlődés belső akadályai. A fák azért zöldellnek ki leg­utoljám, mert lombozatuk álta­lában távolabb van a felmelege­dő talajtól, mint a bokroké. így kevesebb meleget élveznek, már­pedig a kibontakozáshoz bizo­nyos hőmennyiség szükséges. A fák rügyfakadásában is tapasz­talhatók bizonyos időbeli eltéré­sek. Ennek oka, hogy a rügyek belső felépítése nem egyforma (például az akác félig-meddig rejtett mélyedésben ülő, apró rügyei a szárból nem emelked­nek ki annyira, mint a vadgesz­tenye messziről látszó, nagy rü­gyei). Képünk a virágbontó áprilisban készült, a budapesti Ta­bánban. Hangulatos lámpa Kell hozzá egy egyszerű fehér üveg gömibbura, kontúrpaszta, üvegfiesitő színek, hígító, ecset és filctoll. Rajzkartoniból félgömb terjedelmű, hosszúkás-ovális sablont vágunk; er­re keresztirányban hullámvonalakat rajzolunk úgy, hogy kezdő- és vég­pontjuk egyenlő magasságban le­gyen (1.). A hullámokat'kis darabig a szélü­kön kivágjuk, a sablonokat széltől a bum közepéig fektetjük. A kontúro- kat és a hullámvonalakat a filctollal az üvegre rajzoljuk, s annyiszor ismé­teljük, amíg az egész gömböt körbe- skicceJjük. Ezután a vékony vonala­kat a kontúrpasztával erőteljesen le­fedjük (2.), s hagyjuk megszáradni, majd a köztük lévő üres felületeket hígítóval megtisztítjuk a színezés előtt. A színeket — akár több színnel, akár egy szán különféle árnyalatával dolgozunk — felhordás előtt kissé hí­gítjuk. A gondosan megtisztított felü­letekre a gyengén hígított üvegfesté­ket ecsettel vigyük fel (3.). Márvány­hatást érhetünk el, ha először kissé sötétabb színt viszünk fel, és száradás után világossal átfestjük, majd az ecsettel rendszertelenül addig dörzsöl- getjük, míg az alsó szín kissé oldódik, s így a kettő együtt, márványos-ere- zetes hatást kelt. A sablon szerint a gömbön négy vízszintesen tagolt mező keletkezik, amelyek mindegyike más-más színű lehet. Az eredeti lámpán a következő­képpen alakult a színezés: világossár­ga, zöldessárga (a zöldre sárgát fes­tettünk), majd narancsvörös (a sár­gára erősein hígított vörös került), vé­gül vörös. Az így elkészült lámpaburát akár a falikarra, akár a mennyezeti lámpára fel lehet erősíteni. B. K. Életkor és életmód Az öregedés az emberiség kínzó élménye, ezt bizonyítja gazdag irodalma is. Az élet tit­kait kutató ember az ókortól kezdve igyekszik megfejteni, mi okozza az öregedést, de a ma ismert több ezer tudomá­nyos feltételezőből még egyik sem vitathatatlan. A legelfoga­dottabb vélemény, hogy az öre­gedést a sejiteJ- :en végbemenő molekuláris változás, valamint az életfolyamatok idegi és bel­ső elválasztása mirigyektől függő szabályozás befolyásol­ja. A tudósok szerint az ember akár 115 évet is elélhet. Az élet múlandóságába bele­törődni nem akaró ember min­dig foglalkozott az életkor V _________________ meghosszabbításával, a test megfiatalításával, de nem ta­lálta meg az örök életet nyúj­tó, a megfiatalító „élet vizét”. A gerontológusok, akik arra tö­rekednek, hogy az ember hosz- saú, egészséges, munkaképes életet éljen, azt vallják, hogy az aktív életkor — melyben az egyén megőrzi szellemi és tes­ti képességeit — meghosszabbí­tásának egyetlen járható útja: megelőzni és elkerülni minden káros hatást, amely sietteti a szervezet elöregedését. A legfontosabb feladat a be­tegségek megelőzése, gyógyke­zelése. Az élet során elszenve­dett, nem kezelt betegségek si­ettetik az öregedést, az idős szervezet pedig fogékonyabb a A legidősebb lappföldi arany­ásó; hosszú élete nagy részét fizikai munkával, tiszta, nyu­godt környezetben töltötte. különböző betegségek iránt. Az élet különböző eseményei nyo­mot hagynak a szervezetben, siettetik vagy késleltetik az öregedést. Az évek előrehalad­tával csökken az idegrendszer ellenálló képessége, az ember lelkileg is sérülékenyebbé vá­lik, amihez még hozzájárulhat az öregedéstől való félelem. Az öregedés folyamatában fontos szerepet játszik a meg­előző életmód. A tudósok sze­rint már 35 éves korban kez­dünk öregedni, de a biológiai „elkopás” ütemét befolyásolja a gyermekkor is. Grúz matu­zsálemeken végzett vizsgálatok igazolják, hogy hosszú életük­höz az öröklés mellett hozzá­járult a tiszta levegőjű környe­zet, a nyugodt, kilengésektől mentes életmód, a mértékletes táplálkozás — és a fizikai mun­kával töltött évek. Ismerje meg önmagát Nagy űr a megszokás Mindenki érzi, hogy a szokás lehet hasznos, de olykor gúzsba köti a cselekvéseket, a gondola­tokat. A változtatás számos eset­ben nehéz, kockázatos. Sok örö­met tartogat, de gondot is okoz­hat egyénnek és közösségnek egyaránt. Játékunk arról kísérel meg ké­pet adni, hogy ön milyen mér­tékben ragaszkodik a bevált sé­mákhoz, illetve mennyire képes azokon változtatni. Kérdések 1. MILYEN A JÖ FELESEG? KIEMELKEDŐ TULAJDONSÁGA AZ, HOGY . . . A. ügyesen gazdálkodik a ház­tartásban, jól beosztja a pénzt, B. alkalmazkodik a férjéhez, C. tud sütni, mosni, varrni, főzni. 2. HOGYAN ÉRTÉKELI AZ ÉLETBEN A VÁLTOZÁSOKAT? A. nagy örömet jelentenek, B. nem érdekli különösebben, C. ri­adójelként. 3. MILYEN A JO MUNKAHE­LYI VEZETŐ? KIEMELKEDŐ TULAJDONSÁGA AZ, HOGY . . . A. ügyesen tervez és koordi­nál, B. szakmailag kiemelkedő, C. rugalmas. 4. MILYEN GYAKRAN TESZ MEGGONDOLATLAN KIJELEN­TÉSEKET VAGY ELHAMARKO­DOTT LÉPÉSEKET? A. gyakran, jelentős következ­ményekkel, II. soha, el sem kép­zelhető, C. ritkán, következmé­nye pedig alig van. 5. HOGYAN GONDOL VISSZA IFJÚKORI ALMAIRA ÉS REMÉ­NYEIRE? A. örömmel, noha tudja, hogy irreálisak voltak, B. még arra gondol, némelyiket megvalósít­hatja, C. nem emlékszik, hogy miről álmodozott. 6. KÜLÖNBÖZŐ EMBEREKET TART SZIMPATIKUSNAK? A. nem, egy típus mellett dön­tött, ennek megfelelően jönnek létre a vonzalmak, B. igen, és ez a tény zavaró, C. néha előfordul. 7. Érdemes egy üj hobbi MIATT MEGVÁLTOZTATNI AZ ÉLETRITMUST? A. feltétlenül, B. az attól függ, hogy mi az a kedvtelés, C. nem érdemes. 8. ÜGYEL-E AZ IDŐRE? A. nagyon pedánsan, B. néha, C. az utolsó pillanatban a prog­ram gyakran megváltozik. 9. MIÉRT KEDVELI BARÁTA­IT? A. azért, mert mindig a legkel­lemesebb élményekre és jó han­gulatra számíthat társaságukban, B. azért, mert saját elképzelései kibontakozására lehetőség van a társaságukban, C. azért, mert új célok és új társak felé irányít­ják, ötleteket, feladatra való inspirálást kap tőlük. 10. MI A VÉLEMÉNYE A HIP­PIKRŐL? A. irigyli néha őket, B. semmi jelentőségük nincs, C. a társada­lomnak erőteljesebben, határo­zottabban kellene fellépni velük szemben. 11. EGY ÜJ ISMERŐS MIATT ÉRDEMES-E MEGVÁLTOZTAT­NI A MEGSZOKOTT ÉLETRIT­MUST? A. igen, feltétlenül, B. attól függ, hogy mit érez iránta, C. nem érdemes. 12. SZOKOTT VÁLTOZTATNI RUHÁZATÁN AZ IDŐJÁRÁS­TÓL FÜGGETLENÜL IS? A. évente egyszer, B. gyakran, C. nem, pontosan tudja, hogy mi az, ami jól áll, csak azt hordja. 13. MILYEN A JÓ PEDAGÓ­GUS? A. precízen tanít minden köte­lező ismeretet, B. tanterven fe­lül is kielégíti a diákok érdeklő­dését, C. a diákok barátja. 14. HOGYAN SZOKOTT REÁ- CSALNI LEGGYAKRABBAN EGY IZGALMAS JAVASLATRA? A. miért?, B. miért ne?, C. jó lenne, ha ... 15. MILYEN A JO POLITIKUS? A. megfontolt. következetes, szigorú, B. széles látókörű, be­csületes, őszinte, C. igen gyorsan reagál a nemzetközi helyzetre, felülvizsgálja korábbi döntéseit is. 16. HOGYAN NÉZI A TELEVI- ZIÖT? A. különösebb válogatás nél­kül, B. megkeresi a legérdeke­sebb adást, többször átkapcsol a másik programra, C. ritkán, mert vannak sokkal érdekesebb dol­gok. 17. MI A VÉLEMÉNYE A TER­VEKRŐL? A. biztonságot adnak, B. sok bennük a kötöttség, ami hát­rányt jelent, C. adott esetben jó támpontnak számítanak. 18. AZ ALÁBBI TULAJDON­SÁGOK KÖZÜL MELYIKET SZERETI HALLANI SAJAT MA­GÁRÓL MINT DICSÉRETET? A. nagyon megbízható, B. na­gyon kiegyensúlyozott, C. na­gyon eredeti. 19. I. HA DOHÁNYZIK: A. nem észleli, hogy mennyit szív el, B. próbálja a mérséklést, de nem sikerül, C. mindig tudja, hogy hányat szívott el, ezért nem viszi túlzásba. 19. II. HA NEM DOHÁNYZIK: A. szidja a dohányosokat, B. tulajdonképpen szüksége volna valamilyen feszültséglevezető, kézmozdulatokból álló játékos szenvedélyre, C. bármikor rá­gyújthatna a rászokás veszélye nélkül. 20. HOGYAN TERVEZI SZA­BADSÁGÁT? A. mindig ugyanott tölti, B. minden évben újra tervez 6—8 hónappal korábban, C. az utolsó pillanatig vár, és ötletszerűen, ahogy esik ... 21. MUNKÁBA MENET MIN­DIG UGYANAZON AZ ÜTŐN HALAD? A. igen, ezen képtelen lenne változtatni, B. időnként, szükség szerint, tesz kitérőt, C. minidig változtat az útvonalon, szívesen eltér a legrövidebb úttól is. 22. MILYEN FILMEKET KED- VÉL A TÉVÉ MŰSORÁBÓL? A. az olyan sorozatokat, ame­lyekben azonos a főszereplő, B. amelyek önálló történetek, egész estét betöltő filmek, C. amelye­ket már a mozik is bemutattak. 23. AZ ÖN FELETTESE TÁVO­ZIK. ÖN ÜGY VÉLI, HOGY EL TUDJA VÉGEZNI AZ Ö MUN­KÁJÁT IS, DE A LEGBIZTO­SABB SAJAT MUNKAKÖRÉ­BEN. EBBEN A HELYZET­BEN . .. A. hangoztatja jelöltségét és helyettesíti a felettest, B. a kol­légáktól véleményeket hallgat meg, kihasználja a lehetőségeket a tájékozódásra, C. lehetőleg ér­demi munkát nem végez, mert abból nem lehet baj. 24. AZ ALÁBBI TULAJDON­SÁGOK KÖZÜL MELYIK A LEGHASZNOSABB? A. a megbízhatóság, B. az irá­nyíthatóság, C. az ötletesség. 25. VARATLAN, ÜJ HELYZET­BEN AZ A FONTOS, HOGY . . . A. ne veszítsük el a fejünket, B. kihasználjuk a lehetőségeket, C. napirendre tudjunk térni fö­lötte. 26. AZ ÖN ELŐRELÁTÁSA KI­TERJED: A. a munkájára, B. a család­jára is, C. a szórakozásra is. 27. A POLIGAMIARÓL AZ A VÉLEMÉNYE, HOGY __ A. adott társadalmi környezet­ben megszokott lehet, ha célsze­rű, B. jó volna nálunk is beve­zetni, C. miár gyakorlatilag meg­valósult. 28. ÜJ BARÁTAIRÓL SZER­ZETT ELSŐ ISMERETEI: A. nevük, személyi adataik, B. foglalkozásuk, C. érdeklődési kö­rük. 29. A JÖVÖRÖL ÜGY VÉLEKE­DIK, HOGY. . . A. sok változás között ön vál­tozatlan marad, B. a legtöbb ese­ményben aktívan szerepel, ura a helyzeteknek, C. reméli, hogy meglepő élmények is érik, érde­kes, új benyomásokat vár. 30. AZ ÉLETBEN A LEGFON­TOSABB: A. a boldogság, B. a biztonság, C. a véletlen siker, esetleg a meggondolatlanságból eredő bol­dogság. ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT A kér­A B C A kér­A B c dés dés sorsz. sorsz. 1. 0 2 1 16. 0 1 2 2. 2 1 0 17. 0 2 1 3. 0 1 2 18. 0 1 2 4. 2 0 1 19/1. 0 1 2 5. 1 2 0 19/11. 1 0 2 6. 0 2 1 20. 0 1 2 7. 2 0 1 21. 0 1 2 8. 0 1 2 22. 0 2 1 9. 0 1 2 23. 2 1 0 10. 2 1 0 24. 0 1 2 11. 2 1 0 25. 0 2 1 12. 1 2 0 26. 2 1 0 13. 0 1 2 27. 0 2 1 14. 0 2 1 28. 0 1 2 15. 0 1 2 29. 0 1 2 30. 1 0 2 ÉRTÉKELÉS 41—60 pont: Senki sem vádolhatja azzal, hogy a szokások rabja. Olyan lendülettel halad az életben, hogy ne unják meg mások, és ön sem un meg másokat. Sok tapasztalatra vágyik. Nem tud egy helyben maradni, tele van izgalommal, élénk, elragadó, de nem mindig megbízható. Gon­dolkodjon el azon, hogy nem tö­rekszik-e túlzottan nagy, öncélú változásokra? Vigyázzon, hogyne bántson meg másokat. 21—40 pont: Nem rabja a szokásoknak, de tiszteli a biztonságérzetet és a hagyományokat. Soha nem kísé­rel meg lehetetlent, de kedveli azokat, akik ehhez elég erőt éreznek magukban, ön is legyen bátrabb! 0—20 pont: Lehet, hogy régen valami meg­félemlítette, és ezért most kizá­rólag a biztonság az egyetlen fontos dolog az ön számára. Ha változtatni kell a szokásokon, nem tudja, hogyan lásson hoz­zá. Fogadjon be idegennek tűnő véleményeket is, különben unal­mas lesz az élete. f rancia Klasszicista agy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents