Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-27 / 98. szám
1983. április 27. Kelet-Magyarország 3 Lakásigény lés - félidőben • Előny a gyorsaság • Résznévjegyzék júniusig • Ügyfélfogadás este hatig Egy új gyár bölcsőiénél Házi vízellátó berendezést szerel össze Kovács Gábor. (Gaál Béla felvétele.) Félidejéhez érkezett a lakásigénylések megújítása. Hogyan halad ez a munka Nyíregyházán? — erre kértünk választ Kovács Mihálytól, a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjétől. — Ha valaki február végéig egy délelőtt benézett a tanács ügyfélfogadási irodájának folyosójára, s meglátta, hányán várakoznak ott, azt gondolhatta: egy hónap alatt mindenki megújítja kérelmét. A lap hasábjain is megpróbáltuk közismertté tenni, hogy senki nem kerül hátrányba, ha az adatlapok átvétele után az általunk megadott időben, mondjuk két hónap múlva hozza vissza a kiállított nyomtatványt. Néhány nap alatt ötezer adatlapot adtunk ki, s most 3—4 ezer között van azok száma, akik kitöltve visszahozták. Ekkor adtuk ki a letéti díj befizetésére szolgáló csekket, de a tanácsrendeletben előírt összeget mindössze kétezren fizették be, így nyilvántartásba csak ennyi lakásigénylő került. Mi az oka ennek? — Pontosan nem tudjuk, de az az érzésünk, hogy a tavaly decemberben nyilvántartott 5800 lakásigénylői szám nem volt egészen reális. Lehet, hogy egy családból ket- ten-hárman is benyújtották igényüket, mert nem került semmibe, most pedig a letéti díj fizetése miatt meggondolják: megújítsák-e igényüket. Valószínű, időközben sok család saját erőből megoldotta lakásgondjait, de a tanácson nem vonta vissza igényét. Természetesen azzal is számolunk, hogy sokan csak májusban, júniusban fizetik be a letéti díjat és ekkor emelkedik majd rohamosan a nyilvántartásba vett igénylők száma. Korábban arról beszéltünk, hogy a későbbi befizetés, igénymegújítás semmilyen hátránnyal nem jár. Most is érvényes ez? — Természetesen igaz, azt azonban el kell mondanom, hogy aki nem várja ki a megújításra adott határidő végét, az esetleg jobban is járhat. Arról van szó, hogy ebben az évben nemcsak decemberben adnak át az építők lakásokat Nyíregyházán, hanem má» az év első felében is, és érthető, hogy ezeket a lakásokat szeretnénk az átadás után el is osztani. Vannak megüresedett lakásaink is, amelyeket az új lakásokba költözők adtak le, ezért a napokban egy résznévjegyzék-tervezetet készítettünk, amelyet a végrehajtó bizottság hagy majd jóvá. A névjegyzék-tervezetre az 1982 szeptemberében meglévő pontezámok alapján kerültek a jelöltek, de közülük csak azokat vettük számításba, akik már megújították igényüket és befizették a letéti díjat, hiszen ha ezt nem szabtuk volna feltételül, esetleg olyanokat is névjegyzékre vehettünk volna, akik ezután sem szándékoznak megújítani lakáskérelmüket. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem kerülnek hátrányos helyzetbe azok sem, akik csak ezután újítják meg igényüket, mert az év második felében is lesz elosztható lakásunk és az egész évi névjegyzék a megújítási határidő lejárta után készül el, amelyre a legnagyobb pontszámot elért igénylők kerülhetnek. Milyen pontszámok kellettek ahhoz, hogy valaki a rész- névjegyzékre kerüljön? — Azok nevei kerültek fel a névjegyzékre, akiknek száznál több pontjuk volt. Természetesen ez a pontozás a múlt évi feltételek alapján készült, s lehet, hogy azóta néhány család életében jelentős változás történt. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy akiknek például gyermekük született, vagy az 5 éves nyíregyházi tartózkodást meghaladták, s emiatt emelkedett volna a besoroláskor kapott pontjaik száma, jó, ha minél hamarabb megújítják igényüket és az ideiglenes névjegyzék ellen felszólalással élnek. Milyen lakásra nyújtottak be legtöbben igénylést? — Pontos adataink csak az igények megújítása után, a számítógépes feldolgozás befejezésekor lesznek, de eddigi tapasztalataink szerint még mindig sokan remélik azt, hogy tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakáshoz juthatnak, ezért erre a lakásformára újították meg az igényüket. Korábban is elmondtuk már, hogy ez a lakásépítési forma megszűnik. Bár hivatalosan csak 1985-től nem épülnek ilyen lakások, Nyíregyházán gyakorlatilag mára jövő évben sem, mert a VI. ötéves terv végére tervezett szövetkezeti lakások már ebben az évben elkészülnek. Mi az igény megújításkor elmondjuk ezt ügyfeleinknek is, ennek ellenére sokan Két évtizede annak, hogy a Nyírségben szolgálatot teljesítő egyik honvédségi alakulat kapcsolatot alakított ki a nyírteleki Dózsa Termelőszövetkezettel. Az alakulat és a szövetkezet vezetői, katonái és dolgozói azóta is ápolják a jószomszédi, baráti kapcsolatokat. Számos tett jelzi ennek kölcsönös hasznát. Határszéli településen természetes a katonák és a helyi üzemek egymásra utaltsága, de itt, a Nyírség közepén is az őszinte segíteni akarás mozgatja e kapcsolatot. Hajnal József alezredes azt mondja, hogy a kiképzés, illetve a munkasikerek a kölcsönös támogatásnak is köszönhetők. A katonai alakulat tevékenységét több magas elismeréssel jutalmazták, a tsz — főleg az utóbbi években — eredményesen gazdálkodik. Mindkét helyen fellendülőben van a szocialista versenymozgalom. A tevékenység a két helyen merőben más, közvetve mégis tudják segíteni egymás versenymozgalmát. Hajnal József a konkrét segítségről szólva említi, hogy a katonák életében a sportpálya igen fontos — a tsz-szel közösen építették. Volt rá példa, hogy a szövetkezet gépmégis kitartanak eredeti elképzelésük mellett, s minden bizonnyal rosszul is járnak majd. Lehet, hogy pontszámaik alapján akár ebben az évben, vagy jövőre OTP-la- káshoz juthatnának, de mivel nü nem változtathatjuk meg az igényelt lakás formáját, mire az igénylő benyújtja újabb, illetve módosított igénylést, addig akár egy év is eltelhet. Csak tanácsi bérlakás átadására kerül sor a közeljövőben? — OTP-lakások átadása is várható, s ha nem is lesz sok az év első felében, valószínűleg erre is készítünk résznévjegyzéket. Itt is a múlt év szeptemberi pontszámokat vesszük figyelembe, de csak azokat vehetjük számításba, akik megújították igényüket, befizették a letéti díjat. Mit javasolhatunk ezek után a lakásigénylőknek? — Inkább kérnénk: ha nincs valami különösebb okuk arra, hogy csak június végén újítsák meg kérelmüket, tegyék ezt meg hamarabb. Reggel 8 és délután fél 5 között rendelkezésükre állunk a lakásigény nyilvántartásba vételére, ezen túlmenően minden nap fél 5 és hat óra között is szívesen adunk tájékoztatást a lakásigény megújításával kapcsolatban. Szeretnénk ugyanis a napokban hozzálátni az igénylőlapok feldolgozásához, amely- lyel az a célunk, hogy ha június 30-án véget ér az igénylések megújítása, néhány nap múlva már a feldolgozás is befejeződhessen. így hamarabb tudjuk tájékoztatni az igénylőket elért pontszámaik- ról, s az új besorolás szerinti sorrendben elégítjük ki a lakásigényeket. Balogh József műhelyében segítettek alkatrésszel a honvédség szerelőinek. És a viszonzás? Ha a betakarításnál erős kezekre van szükség, a katonák nemcsak a parancs miatt, hanem kedvvel, jószándékkal mennek. Az alakulat és a szövetkezet között élő kapcsolatot jelentenek azok a sorkatonák, tiszthelyettesek és tisztek, akik Nyírteleken születtek és nőttek fel, majd az alakulatnál teljesítettek szolgálatot. Közéjük tartozik Szemán István alhadnagy. Tanúja és mozgatója volt a katonai egység és a szövetkezet fejlődésének. A nagyközségben nőtt fel és 1965- ben vonult be sorkatonai szolgálatra az alakulathoz. Később „bent maradt” tiszt- helyettesnek. A honvédség segítségével szerezte meg az érettségit és 1980-ban tett tiszti vizsgát. így emlékezik: — 1966-ban kiskatona koromban jórészt még hagyományos módon arattak a té- eszben. Mint katona, én is mentem zsákolni. Jó szívvel segítettem, mert tudtam, hogy ezzel szüléimét és rokonaimat is támogatóm. De tapasztaltam és tapasztalom, hogy a más vidékről jött katonák is szívesen dolgoznak a közös gazdaságban. Jó „Munkásfelvétel 8-tól 10- ig” — hirdeti a kapun egy tábla. A fővárosban vagy az iparvidékeken elszörnyül- ködnének ezt látván, Fehér- gyarmaton viszont természetes, hogy a nap minden szakában nem hagyják magukat zavarni. — Van egy listánk, 60—70 névvel. Azok szerepelnek rajta, akik jönnének hozzánk — tájékoztat Aranyi László, a gyáregység vezetője. Ritka dolog, hogy egy alig három hete létező és termelő gyáregységet lehessen találni. Fehérgyarmaton az Ipari Műszergyár indította új üzemét április elsejétől. S hogy nem áprilisi tréfa volt, amikor keresték azokat, akik motortekercselést tanulnak be, házi vízellátó berendezések alkatrészeit forgácsolják, szerelik össze, azt éppen a termelés mutatja. Sorjáznak egymás mellett az összeszerelt berendezések, a meós már örvendezik, mert egyre kevesebb az olyan tekercs, amelyet javításra vissza kell adni. Ládaüzem helyén eszterga Az udvaron kőművesek, villanyszerelők szorgoskodnak. Emitt betonoznak, amott már a korszerű lámpatesteket szerelik fel. A központi épület ragyog a tisztaságtól, lejjebb, az udvar végében az időtől feketére pácolódott almásládák tornyozódnak. Nem véletlenül, hiszen az ' üzem helyén még egy jó fél évvel ezelőtt is a göngyölegellátó ládaüzeme volt található. Azóta a meglevő, s majdan raktárul szolgáló csarnok egyik felében vadonatúj esztergagépek zúgnak, marógép pöndöríti a forgácsot, míg az ideiglenes elválasztó fal túloldalán, hosszú asztalok mellett lányok, asszonyok „pepecselnek”. Mosógépek motorjainak tekercsét készítik, ezernyi vékony fémszálat fűznek be, helyeznek el a vékony résbe, s mindezt olyan figyelemmel, nehogy megsérüljön a leheletvékony szigetelés. — A másodiknál tartok — mutatja a maga darabját Jakab Gyuláné. — Annyi biztos. hogy nagy figyelem, kézügyesség kell hozzá. példa volt erre az iskolaépítés, ezzel nemcsak a téeszt, a tanácsot is segítettük. Minden év augusztus 20-án munkás—paraszt—katona találkozót szervezünk, ezeken a találkozókon igaz barátságok szövődnek. Hajdú Gábor, a nyírteleki Dózsa Tsz elnöke: — Az alakulat néhányszor technikai eszközökkel is kisegített bennünket. Ha nyugdíjasainknak rendezünk találkozót, a katonák kultúr- csoportja mindig színvonalas műsort ad. A katonák részben önellátóak, sertéseket hizlalnak, s ehhez egy saját kukoricatáblájuk is van. A kukorica megműveléséhez nemcsak tanácsot, gépeket is adunk. A kapcsolatoknak igen jó ápolója Aranyosi József, szövetkezetünk gépkocsivezetője és Czucor Tibor, a gépműhelyünk szerelője. Még hosszan sorolhatnám a neveket. A tisztek és tiszt- helyettesek nevét is. Azokét az emberekét, akik tudják, hogy céljaink valahol találkoznak ... Április 26-án bensőséges ünnepségen a termelőszövetkezet kollektívája csapat- zászlót adományozott a katonai alakulatnak. N. L. — Aki ideges, jobb, ha elmegy innen — teszi hozzá rögtön Tóth Anna. Betanulok Persze, akik jöttek, azok a jobb munkahely, a jó munkakörülmények, s a környéken bizony magasnak ígérkező kereset miatt változtattak. — A betanulásra 15 forintos órabért kapunk — folytatja Jakabné. — De május elsejétől már normában dolgozunk, akkor mutatkozik meg igazán, mit ér ez a gyár. Bízok hozzá, hogy megtalálom a helyem. Benne a többiek is bíztak, mert szakszervezeti bizalminak választották. Egyébként is olyan ez az alig üzem, ahol szinte már minden megtalálható — csírájában. — Főleg a kollektíva tetszik, a Metripondban nem éreztem jól magam — állítja Ács Simon Zoltán. — Azért a fizetés sem mellékes — kapcsolódik hozzá egy másik fiatalember, Kovács László. — Mégiscsak jobb Gyarmaton dolgozni, mintha utazni kellene. Kiderül, hogy beszélgető- társaink közül ketten is megjárták már a fővárost, kipróbáltak néhány üzemet, amíg ide kerültek. — Nincs sok lehetőség, oda megy az ember, ahol megfelelő munkát kap — indokol Tóth Anna. A vezetők természetesen már másképp látják. A főmérnök, Nemes Zoltán nem véletlenül mondja: — Bőven van jelentkező, ezért válogatunk közülük. Azt hiszem, az a legjobb, hogy az Ipari Műszergyárnál látják a távlatokat. Távlatokra számítanak Ugyancsak a távlatokat egy új iparág telepítésének szépségét ismerte fel Vért Zoltán, amikor néhány évvel a nyugdíjkorhatár előtt vállalta, hogy vezérigazgatói biztosként bábáskodjon az új üzem indításánál. Fehérgyarmatra költözött, gyorsan megismerkedett a helyi körülményekkel, s nem sajnálta az időt és fáradtságot, amikor szerelték az üzemet, amikor tárgyalni kell az építőkkel, várni a szállítókat, “hogy nyárára elkészüljön az 1300 négyzetméteres nagy csarnok, amely végleges helyet ad a termelő munkának, az ezután érkező gépeknek. — Két lépcsőben indul az üzem — magyarázza. — Először a tekercsberakással, forgácsolással kezdtük, de később még több késztermék kerül ki innen. Az új csarnokban készülhet az állattartó telepek szellőző berendezése, amely exportra megy. Jelenleg száznál alig többen dolgoznak az új gyáregységben. De máris szorítja őket a negyedévre előírt 25 milliós terv. Ehhez nyilván új emberek is kellenek. — Nem hinném, hogy pár évig gond lenne a munkások felvétele — indokol Vári Zoltán. — Bár bizonyos területekre, középvezetői posztokra nem mindig lesz megfelelő szakemberünk, lehet, hogy nekünk kell kinevelnünk őket. Rend és tisztaság Az első traktusban már termelnek, hátrébb az építők uralják a terepet, míg tovább almafák bólogatnak át a kerítés drótján. Azt hinné az az ember, hogy amikor szerelik a kazánházat, amikor teherautók járkálnak ki-be, akkor. a rend a legutolsó. Korántsem. Hogy miért? Mert itt igazi gyárat akárnak, ahol a fegyelem első fokmérője a rend és a tisztaság. A gyár központjában, Ik- ladon mondta Kiss Károly műszaki igazgató, hogy tudomásuk szerint az Ipari Műszergyár a 33. volt azon a listán, amelyen azok a vállalatok szerepeltek, amelyeket a városi vezetők felkerestek, hogy ipartelepítésre kapacitálják őket. A központban úgy látják, nem csalódtak, mert elegendő munkáskezet, képzett embereket találtak. — A következő évekre megoldja a most épülő két új üzem a fiatalok munkába állítási gondját — bizakodik Károly László, a városi-járási pártbizottság titkára. — Ezért harcoltunk, ebben segítettek nekünk, s ennek a hasznát fogja érezni a terület. Lányi Botond CSAPATZÁSZLÓ A TSZ-TÓL Jó szomszédok ünnepe
