Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
1983. április 1. Kelet-Magyarország 3 az idő pénz) Gurul a A már felújított OESTA mintha új lenne. targonca olyan, A guruló szerelőpadon gyors és kényelmes a munka, ha jó az idő akkor a műhely a szabadba költözik. Hasznos vállalkozásnak bizonyult, hogy a balkányi Szabolcs Termelőszövetkezet berendezkedett a DES- TA típusú dízeltargoncák felújítására, szervizelésére. Tavaly 147 targonca felújítását végezték el és ezer gép szervizelése volt a feladat. Az idei terv ettől jóval nagyobb: 67 millió forint értékben 200 felújítást, 100 fődarabjavítást és a szervizelést programozták. A termelés növeléséhez — bármily furcsa — egy tapasztalatcsere is hozzájárult. Még az év elején a csehszlovák Decinben járt a szövetkezet néhány szakembere. A DESTA gyártóvállalatnál felfigyeltek egy ötletes szerkezetre, az úgynevezett guruló szerelőpadra. Ennek lényege, hogy a motort és részeit nem a gépvázban, hanem a szerelőpadon rakják össze, a próba- üzemelés is azon történik. Az új munkaeszközzel egy- egy motor összeszerelésének ideje 2—3 órával csökken, tehát a tervezett 200 felújításnál mintegy hatszáz óra a megtakarítás. Guruló szerelőpadból eddig tíz darabot készítettek a balkányiak, de tökéletesítik a felújítást fődarab szerelőkocsi készítésével, valamint egy sor olyan módszerrel, amit a gyártócégnél láttak. A balkányiak tapasztalat- csere-útja megérte a kiadást, nem jöttek haza üres kézzel. NYlRBÉLTEK, NAGYECSED, KÖLCSE Nagyközségekből jelentjük Diavetítés a könyvtárban Ma már egyértelmű: 1982- ben a tsz-ek nagyobb nyereségre tudtak szert tenni, mint bármikor korábban. Kézenfekvő az első kérdésünk: vajon minek köszönhető ez a kedvező fejlemény? — Való igaz, az 1981. évi 18,9 milliárd forintról 21,6 milliárdra nőtt a tsz-ek nyeresége, ami majdnem tíz- százalékos emelkedést jelez — mondja a főtitkár. — Az okok elemzése igen terjedelmes beszélgetést igényelne. Én nem az időjárást sorolnám az első helyre, jóllehet kétségtelen, hogy ennek is tetemes része volt gabonatermesztési eredményeinkben. Az előző évihez képest 14 százalékkal emelkedett a gabonagazdaság produktuma, ami nagy szerepet játszott abban is, hogy hosszú idő után első ízben múlta fölül a növénytermesztés növekedésének üteme az állattenyésztését. De — visszatérve az okokra — a legfontosabbnak azt tartom, hogy olyan folyamatos agrárpolitika szabta meg a tsz-gazdálkodás keretét, amely lehetővé tette a rugalmasságot, a gyors alkalmazkodást az új helyzetekhez. Mert az önálló vállalati — s immár nem csupán vállalatszerű — gazdálkodást folytató szövetkezetek alighanem első ízben érezhették közvetlenül a világpiaci változások hatását, s ez a hatás a lehető legkíméletlenebbül gyűrűzött be — hogy e divatkifejezést használjam. — Ennek ellensúlyozására persze itthon is különböző intézkedések születtek év közben ... — Kétségkívül így van. Először történt meg, hogy ugyanazon esztendőben kétszer is módosították a köz- gazdasági szabályozókat. A második, az év közepi kétségkívül váratlanul ért mindenkit, csakhogy olyan külpiaci gondokra kellett gyors orvoslást találnunk, amelyek ellen nem volt más módszer. Mindez még nem volt elég. Év közben derült ki az is, hogy nincs elég olyan vevő, aki elfogadható árat fizet a megtermelt agrár javakért. Nem akarok a részletekbe bocsátkozni, hiszen valameny- nyire is tájékozott olvasó is tudja, mire gondolok: baromfi- és almaértékesítési gondokra, meg több más termék világpiaci árának süllyedésére. Ezért az élelmiszer-gazdaság csak úgy tudott hozzájárulni külkereskedelmi egyenlegünk javításához, hogy többet volt kénytelen exportálni, mint azelőtt — ugyanazon bevétel fejében. Mindezeket figyelembe véve, kétségtelen sikerként könyvelhető el, hogy a tsz-ek nettó árbevétele tavaly 13 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, s elérte a 247 milliárd forintot. Nyilvánvaló azonban, hogy a több nyereséget több teher kísérte, a termelési költségektől a különféle adókig, amint finoman mondják: az elvonásokig. .. — Igen: a jövedelemadó 18, a munkadíjadó 12 százalékkal emelkedett, hogy csupán e két főbb mutatót említsem. Ezért is kevesebb a szabad fejlesztési alap, mint 1981- ben volt — bár a nyereségből 13 százalékkal többet képeztek —, hiszen az idevágó alaphiányok az egy évvel korábbi kétszeresére rúgtak. Ami a beruházásokat illeti, 21 milliárd forintot tettek ki 1982-ben, ami 4 százalékos növekedést tükröz, de tudni kell, hogy eközben az állami támogatások egynegyeddel apadtak. — A Hajáú-Bihar megyei isz-szövetségben a közelmúltban -léanúja voltam egy vitának. Azt latolgatták, mi történjék egy immár sok éve veszteséges gazdasággal? Feloszlassák netán a szövetkezetei? — Való igaz, a kedvező gazdasági év ellenére sem csökkentek a veszteséges szövetkezetekkel kapcsolatos gondjaink. Már azért sem, mert nem mindegyikhez volt kegyes az időjárás: gondoljunk csak a Vas és Zala megyei árvízre, a Tisza menti vagy Bihar megyei belvizekre, a megkárosított szabolcsi almáskertekre. De azért sok szövetkezetünk állta a sarat, hiszen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú Borsod például kiugrott teljesítményével. Ebben nagy része volt a megye sok virágzó melléküzemének is. Az állam további másfél milliárd forinttal emelte tavaly a kedvezőtlen adottságú tsz-eknek nyújtott árkiegészítést, ártámogatást. Ennek is nagy szerepe van abban, hogy e tsz-ek vesztesége 1981-hez képest 13 százalékkal csökkent. De még így is elérte a 470 millió forintot, arra intve bennünket, hogy a jövőben is több figyelmet kell szentelni e gazdaságokra. — Eltekintve a számoktól meg a részletektől: végül is milyen törekvéseket, hangulatot tükröztek a zárszámadó közgyűlések? Milyen útrava- lót adtak a jövőre nézve? — Mind a hat közgyűlésen, amelyen részt vettem, megnyugvással tapasztaltam, milyen higgadt a légkör, menynyire érvényesül a tagság felelősségérzete. Ezt különösen az idei tervek tárgyalása során lehetett megfigyelni. Gazda módján vizsgálták, elemezték, hol nyílik lehetőség további költségmegtakarításokra. Általában: a viták azt tükrözték, hogy a szövetkezetek felkészültek a további váratlan helyzetek kialakulására, tudják, hogy csak akkor számíthatnak tartós sikerre, ha rugalmasan alkalmazkodnak az új követelményekhez, ha megőrzik, sőt erősítik a vállalkozó szellemüket. Minthogy az idei év sem ígérkezik könnyebbnek a tavalyinál, a jövőben is nagy szükségük lesz erre a szövetkezeteknek — mondotta befejezésül dr. Eleki János, a TOT főtitkára. Régi hú a vő tok NEMCSAK Á DISZKÓ... Merre tart megyénkben a klubmozgalom, igaz-e, hogy a fiataloknak csak a diszkó kell? — kérdeztük Deme Dórát, a KISZ megyei bizottságának kultúrfelelősét. — Nem igaz, hogy csak a diszkó kell — felelte —, persze sok a zenés program, de kifulladtak már a szokásos diszkózásban. Sok apró jel mutatja: élet van ma is a klubokban. A tavalyi pályázathoz programajánlatot készített a klubtanács, elsőként ebből válogattak a fiatalok. Népszerűvé vált a „szomszédolás”. Sikerük volt a népzene, néptánc, népszokások témakörben hirdetett vetélkedőknek, a fiatalok örömmel készültek a bemutatókra Megyénkben papíron ma 250 klubot tartanak számon. Innen aztán ötvenesével lehet visszaszámolni, azaz körülbelül kétszáz létezik, százötven időnként működik, száz viszonylag rendszeresen és mintegy ötvenben pezsgő az élet. Ez utóbbiból kerültek ki a győztesek: a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a tiszabecsi művelődési ház klubjai, valamint a tiszaszalkai Beregi és a fehérgyarmati Viktória ifjúsági klub lettek arany okleveles kiváló klubok. (b. e.) T alán húsz évvel ezelőtt még vödörrel jártak mifelénk a legények, aztán a következő esztendőkben már elmaradt — emlékezik az elmúlt évtizedekre Magyar Jánosné, aki a Nyíregyháza melletti Varga-bokorban élte eddigi hat évtizedét, s most a tirpák hús- vétot eleveníti fel. — Hajaj, lánykoromban nagy ünnepnek számított a húsvét. Napokkal előtte kezdtük a készülődést, ugye senki sem akart elmaradni a másik mögött. A sütés, főzés elmaradhatatlan volt. Ilyenkor egy egész sonkát főztünk meg, már akinek volt, az szeletelve került az asztalra. Tésztafélék közül először is egy nagy tortát sütöttünk, meg diós, mákos, túrós tekercseket. Na és a torma meg a cékla sem hiányozhatott. A tojásfestésnek nálunk nem volt, nagy hagyománya. Hagymát főztünk, annak a levében szép sárgásbarna színt kaptak a tojások. Erre pedig levonó járt. A nagypénteki bojt Vargában is szent és sérthetetlen / volt. Húst akko egy szemet Meseolvasással, lemezhallgatással, diavetítéssel teszik változatossá a nyirbélteki könyvtár programjait. Erre azért van szükség — hangsúlyozta a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága napirendjén szereplő előterjesztés — mert a 450 beiratkozott olvasó közül 325 a tizennégy éves és annál fiatalabb, míg az ettől idősebbek mindösz- sze csak 125-en járnak többkevesebb rendszerességgel a könyvtárba. A társközségben, Ombolyon még rosszabb a helyzet, mert az ötven olvasójegyet váltott látogatóból 42 a gyerekek száma. Ezért arra törekednek, hogy ifjúsági és szépirodalom vásárlásával fokozzák az olvasási kedvet, s emellett rendhagyó irodalomórákat, író-olvasó találkozókat is szervezzenek a könyvtárban. Erre adott a lehetőség. mert a könyvtár tágasabb helyiségbe költözött és 20 ezer forintot Nyírbéltesem ettek, vizet is csak délután ittak. Aztán vasárnap, húsvét első napján —, amikor mar mindent elkészítettek — templomba mentek az emberek, hétfő pedig a legényeké volt. — Én már nem emlékszem mit mondtak, mit verseltek a legények — mondja Magyarne, született Si pacsik Zsuzsanna —, de arra nagyon is jól, hogy a kölni után vizet kaptunk a nyakunkba. Volt amikor háromszor, négyszer váltottunk ruhát magunkon. A nagyobb legényeknek nem dukált a tojás, ők pálinkát, bort kaptak. Emlékszem, apám mindig harminc liter bort készítet húsvétra, de a harmadik napra alig maradt belőle valami. Jártak a legények más bokrokból, tanyákról, még Debrőből is jöttek. Nemegyszer összeakaszkodtak az itteniekkel, akik féltékenyek voltak. Aztán harmadik nap a lányok jártak vízzel locsolkódni a fiús házakhoz. Ha elkaptak egy legényt, bizony nem úszta meg szárazon. Varga-bokorban egészen a hatvanas évek elejéig éltek ken, 10 ezer forintot Ombolyon költhettek a könyvállomány gyarapítására. Bővülő kereskedelmi hálózat Kevesebbet költöttek élelmiszerre, viszont több ruhaneműt vásároltak Nagyecse- den — ez derül ki a Nagyecsedi Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága napirendjén szereplő jelentésből. A bolti kiskereskedelem az áfész működési területén 208 millió forintos forgalommal számolt, viszont a valóságban csak 201,6 millió forintot költött a lakosság az üzletekben. A ruházati cikkek iránti kereslet hirtelen megnőtt, mert a tervezett 19 millió helyett 20 millió forint feletti összegért vásárolt a lakosság ruházati termékeket. Ez tíz százalékkal haladja meg az előző évi eladást. A a hagyományok. Zsuzsi nemnek még a lányát is locsolták vízzel, majd abbamaradt ez a szokás, sok egyébbel együtt. — Húsvét után visszaállt minden az eredeti kerékvágásba — magyarázza. — Vasárnaponként összejöttünk a tanyaközpontban, burszát tartottunk. Beszélgettünk, a legények hegedültek, cíte- ráztak, táncoltunk és jókedvünk volt. Abban az időben a mi tanyánkon huszonkét egykorú, nagyon szép lány volt. Büszkék is voltak ránk a legények, s egy-egy ilyen burszára még nyolc-tíz kilométerről is eljártak hozzánk. Hétköznapokon sem unatkoztunk. Kedden meg csütörtökön fonóba jártunk, szombatonként pedig a fosz- tóba. Akkor a lányoknak sta- fírungként tolipárnát adtak és egymásnak fosztottuk ehhez a tallut. Mindig más helyen, közben énekeltünk, szórakoztunk. A mostani húsvéton sem fog hiányozni a sonka és a torta, összejön a család is Magyaréknál. Mindez ma már természetes. Sípos Béta vegyes iparcikkek forgalma hullámzott, hiszen 91 millió forintos keresletre számítottak, ennek ellenére mindösz- sze 80 millió forintot könyvelhettek el. Ezt a lemaradást a nagyecsedi TÜZÉP-telep forgalmának visszaesésével magyarázzák. Az élelmiszerboltot korszerűsítik, az 1983 februárjában átadott ABC-áruház választékát szélesítették. A Vasút utcán falatozót építenek. Egy másik boltban pedig hűtőpultot helyeztek el, így vágott baromfit is tartanak. Bejelentések közügyben Ütépítés, korszerűsítés, választékbővítés, hogy csak a legfontosabbakat említsük a közérdekű bejelentések közül, amelyeket a Kölesei Nagyközségi Közös Tanácshoz nyújtanak be az állampolgárok. Nincs az a szűkös keret, amely ne tartalékolna bizonyos összeget ezek megvalósítására — hangsúlyozza a tanácsülésre készítet előterjesztés. Fülesden, a Rákóczi utcában a járhatatlan utat úgy javítják ki, hogy a tanács 80 ezer forint értékű zúzott követ és folyamkavicsot szállított ki, és a lakosság 40 ezer forint értékű társadalmi munkával terítette le az útra a borítást. Kérték azt is, hogy a hatósági húsbolt kerítését javítsák ki, a tanács újrabetonoztatta a vágóhelyet, új emésztőgödröt készítettek, szigetelték a bolt tetőszerkezetét. Jó ötlettel a megüresedett tantermet alakították át a fülesdiek egy óvodai csoport foglalkoztatójának. Egy csoportot indítottak az idén, február 1-én. Az átalakítás 222 ezer forintba került, a berendezési tárgyakra 162 ezret költöttek. Útfelújítás ELKÉSZÜLTEK a járdafelújítási tervek a kisari közös tanács területén. Tovább folytatják Kisarban a Rákó czi út felújítását. A szükséges követ n i árpát kőbányából a tsz szaUnja. K. N. Vállalkozni! Beszélgetés dr. Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával Lezajlottak a zárszámadó közgyűlések az ország mintegy 1300 mezőgazdasági, halászati és egyéb szövetkezetében. A nagy eseménysorozat végső összegezést igényel, amire dr. Eleki Jánost, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát kértük feL
