Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-21 / 93. szám
2 Kelet-Magyarorszag 1983. április 21. Az éneklés öröme Bujkálnak a dallamok Néhány fiatal hetenként rendszeresen összejön a KPVDSZ Művelődési Házban és énekel, hat-nyolc szólamban, úgy, ahogyan egy reneszánsz kórus énekelhetett valamikor Mátyás visegrádi udvarában, a taljánföldről jött követek tiszteletére. Blue Bird együttesnek nevezik magukat, nem gregoriánt énekelnek, se világi madrigálokat, hanem spirituálét. S most megkérdezhetnénk: mi közük van a spirituáléhoz, ehhez a kicsit idegen, európai fülnek szokatlan, egzotikus muzsikához, de nem ■kérdezzük, mert tudjuk, hogy a fiatalok mindig keresték a nem mindennapit, az erőfeszítést kívánó feladatokat. Mert a spirituálé nem könnyű műfaj. Hozzá képest a két-három szólamban énekelt, s néhány alapsémával kísért beat- vagy rockszámok, ártatlan bölcsődalok, amilyeneket a nagymama dúdol, s közben a kötőtűre is oda tud figyelni, egy sima, egy fordított... — Valóban nehéz — mondja Chriszt Judit, az együttes tagja —, de mi mindannyian képzett zenészek vagyunk, ■ff# i vissza Gázcseretelep A Kelet-Magyarország április 8-án megjelent számának 5. oldalán azt olvassuk: „A Tiszaszalka és Vidéke ÁFÉSZ segítségével mini gázcseretelep létesült Mátyu- son. A fedezet előteremtésére az ÁFÉSZ célrészieayet bocsátott ki.” A valóság az, hogy szövetkezetünk vezetése a témában korábban már valóban tárgyalt a helyileg illetékes közös községi tanácscsal, de a mini gázcseretelep még nem épült fel. A tárgyalás során természetesen szó esett arról is, hogy a megvalósulás érdekében szükség van a lakosság, a szövetkezeti tagság anyagi támogatására is célrészjegy formájában. A működési területünkön élő, a lakosság és a tagság helyes tájékoztatása érdekében szükségesnek tartom a megjelent hír módosítását. Koncz László ig. elnök bár ez abból, hogy mi a foglalkozásunk, nemigen derül ki. Főiskolások vagyunk, matematikusok, biológusok, földrajz szakosok stb. Mi már az általános iskolában megtanultunk kottából énekelni, szolmizálni, s aztán az Ifjú Zenebarátok kórusában folytattuk, ami megintcsak nagyon jó iskola. — Mi a legfőbb nehézsége a spirituálénak? — Először is a sokszólamúság. Mi ehhez nem vagyunk hozzászokva. A magyar népzene eleve egyszóla- mú. A sokszólamú éneklés a XIX. században virágzott, s az emberek vérében volt. Ám egy XIX. századi tüzi-ko- vács — mondjuk Firenzében —, ha este bezárta a műhelyét, elment egy madrigálkórusba nyolcadik szólamot énekelni. Nekünk ez nem ilyen egyszerű, de nagyon izgalmas feladat. Azután a spirituálé ritmusa is szokatlanul Sokszínű és változatos. — Tehát a Blue Bírd olyan zenei formát választott magának, melyben leginkább kamatoztathatják a tagok, átlagon felüli zenei képességeiket, s mely a fiatalok körében rendkívül népszerű. Honnan szerzik be az alapanyagot? — Ez sem könnyű — mondja Boronkay Ferenc. — Boltban ritkán kaphatók szólamokra bontott spirituálék. Rádióból veszünk magnóra, onnan füllel szétválogatjuk a szólamokat és leírjuk. Olyan is volt, hogy három szólamú anyagra bukkantam valahol, s azt tovább bontottuk nyolcra, tízre. Aztán a legnagyobb öröm, amikor egy új kotta megszólal. Ezt nem lehet elmondani. Leírni sem érdemes. El kell énekelni. És énekelnek. Három szoprán, három alt, két tenor és két basszus. Különös és varázslatos, ahogy bújkálnak, előbukkannak a dallamok, s fonódnak egymásba, mint a folyondár. Igen, az együtt- éneklés közösségteremtő erő. Itt mindenki a többire figyel. Az idegszálak rezonálnak egymással. Az együttes 1980-ban alakult, s azóta tart össze. Az idén hatan — négy lány és két fiú — továbbjutottak a Ki mit tud? megyei döntőjéről. Mester Attila Saslik a Szegedi Koozervgyárliól A Szegedi Konzervgyár, amelynek Nyugat-Európában is sikere van magyar ételspecialitásaival, újabban idegen receptek szerint is vállal ételkészítést. Az ilyen módon meghódított vevő aztán rendszerint hamarosan felirat- kozák az állandó üzletfelek közé. Ilyen meggondolásból vállalkoztak nálunk ismeretlen para- dicsommántásos darálthús gyártására, noha az új vevőként jelentkezett NSZK-beli cég csupán két vagonnyira kötött megállapodást. Egy másik kereskedőnek az volt a kívánsága, hogy vékony csíkokra szeletelt paprikát 370 milliliteres üvegekben szállítsanak. Ezt is teljesítették. Most sasliíkkonzerv-tgyártásra készülnek, s ennek ugyancsak NSZK- beli vevő a megrendelője. A kü- lönleges kívánságok teljesítése is hozzájárult ahhoz, hogy a válla- lat idei konvertibilis elszámolású exportja a megelőző évihez képest megdupLázódik. Ha nyíregyházi autóbusszal, akkor Elsejétől vesszük és lyukasztjuk! A Volánnál már készen vannak a szinte haditervnyi pontossággal kidolgozott programmal. Eszerint az április 30-án délutántól a pihenőbe beálló csuklós és szóló autóbuszokat gondos és szakértő kezek veszik kezelésbe s néhány óra elteltével már egy újdonsággal állnak ismét a május elsejei ünnep forgalmába. E napon lesz ugyanis Nyíregyházán a jegy lyukasztó automaták premierje! Nem ördöngösség — esküsznek rá a Volán szakemberei. Több mint fél évtizede szoktatjuk már a módszert a fővárosban, s azóta már Miskolc és Debrecen is áttért az előreváltható menetjegyekre. Persze „edződni” kell, hogy mindig akadjon nálunk egy-egy utazásra jogosító, fehér alapon kék színezésű jegy ... — 110 helyszínen gondoskodunk a folyamatos ellátásról. Még felsorolni is sok — mondja Danku Andor, a vállalat osztály- vezetője. Árusít majd buszjegyeket a MÁV- tudakozó, valamennyi hírlapárus a városban, a trafikok és vendéglátóhelyek. Ott lesznek a jegyek az élelmiszerboltok pénzNE FELEDJE! tárainál és természetesen valamennyi Volán-bérletpénztárban is. A csuklós járatokra 5, a szólókra pedig 3 lyukasztógép kerül. Bármely ajtótól könnyen megközelíthető helyre szerelik fel a volánosok őket. Mindenesetre gondolnak az idegenekre is a vállalatoknál: ezért május 20-ig „türelmi időt” adnak. No félreértés ne essék! Ekkor sem lehet potyautasként próbálkozni. Csupán arról van szó, hogy eddig az időpontig nem szerelik le a régi, néha bosszantó módon tevékenykedő automatákat. Tehát lehet kétforintossal és előreváltott jeggyel is utazni! Három hét csak elég lesz a beidegződésre ... S akik idejekorán meg akarják szokni és ismerni jövőnk menetjegyeit, azok már április 20-tól megtehetik: a korábban felsorolt helyeken ekkor -kezdték meg a nyíregyházi buszok új jegyeinek árusítását. (kz) Á fontosság kifejezője Hogy beszél a Hivatal? A Magyar Nyelv Hete országos rendezvényei keretében Bachát László nyelvész, a nyíregyházi tanárképző főiskola tanára tegnap Székesfehérvárott tartott előadást ifjúságunk nyelvéről. Ebből az alkalomból kérdeztük meg. Mi a véleménye nyelvünk romlásáról, amiről annyit olvashatunk mostanában az újságokban. Sajátos örökség — Ki szeretném javítani ezt a valóban elterjedt megfogalmazást. Nem nyelvünk romlik. A nyelv létező, objektív valóság, szótára van, szabályai vannak. Nyelvhasználatunk romlik, részben e szabályok felületes ismerete miatt, részben azért, mert sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos beszédhelyzetekben milyen szavakat, szókapcsolatokat, nyelvi fordulatokat illik és kell használni. Nem a fiatalok, a hivatalok nyelve árt a legtöbbet. Sajnos ezt örököltük, s bár nagyon ráférne, igen nehéz megújítani. A gondolkodás- módon kellene változtatni. Ha egy kevésbé iskolázott ember kap egy levelet valamely hivatalos „szerv”-től és nem érti mit akarnak tőle, ez már több, mint amit egyszerűen nyelvromlásként a veszteségrovatba könyvelhetünk. Ez már antidemokra- tizmus, ami ellen akkor is fel kellene vennünk a harcot, ha a legékesebb magyar nyelven szólalna meg. Nit is akarnak? — Az antidemokratizmus valószínűleg abban van, hogy másként beszél — és gondolkodik! — a hivatal, mint a természetesebb észjárású ember, az „ügyfél”. Körülbástyázza magát egy sereg arisztokratikus szakmai kifejezései, mely nem egyéb, mint a hivatalnokok fontosságának és nélkülözhetetlenségének fitogtatása. — Ennek természetesen történelmi gyökerei vannak. Nálunk a szabadságharc után kezdődött a hivatali élet. A jórészt német aikú hivatalnoki kar (ha előbb utóbb meg is tanult magyarul), megőrizte és tükörfordításban alkalmazta továbbra is a nehézkes nyelvi szerkezeteket. Nemcsak az elterpeszkedő, tudálékos szavakra gondolok itt, hogy megbeszéltük helyett megbeszélésre került, vagy befejeztük helyett befejezést nyert, hanem a mondatok agyafúrt felépítésére, hogy véletlenül sem oldódnak fel ezek a szárazon nyikorgó sorok egy emberi gesztusú mellékmondattal, vagy egy találó közbevetéssel, ami talán világosabbá tenné az egyszerűbb ember számára is, hogy mit is akar a hivatal. „Buli, balhé11 és társai — És az ifjúság? Sok szó esik mostanában róluk is ... Az ő nyelvük elsősorban szókincsében különbözik az általánosabb értelemben vett köznyelvtől. Vannak jó, a nyelvet fejlesztő elemei is, sok találékonyság, ötlet, nyelvi lelemény és jókedv jellemzi egyrészt ezt a szókincset, de túlzásaival káros is lehet. Például a „buli”, vagy a „balhé” (ami egy jól sikerült osztálykirándulástól a látványos kocsmai verekedésig mindenre ráhúzható) egy sereg szép magyar szótól veszi el a levegőt. A helyes nyelvhasználat, a pontos és tiszta fogalmazás műveltségi alapkérdés is. Ezért az iskola szerepe ebben az ügyben nem hangsúlyozható eléggé. Ott kell kialakítani a készséget, hogy az ember minden beszédhelyzetben tudja hogyan fogalmazzon, s milyen szavakat használjon. Mert ez a helyes beszéd fő szabálya. M. A. Négylábú csibe Egerben Négylábú csirke kelt ki Egerben, Kutnyák Géza portáján. A fordított alapállású pótlábak a szárnyak alól nőttek ki. A fölös lábú apróságnak szemlátomást nehe zére esik a négy láb mozga tása, ezért lényegesen lassab ban is halad a társainál. A tárgyalóteremből Kólósüveggel támadott Bakró György 33 éves le- veleki lakos fiatalkorú rokonával és egy barátjával tavaly április 18-án lement a helybeli tóra horgászni. Do- boróczki László halőr meglátta a túlsó oldalról, s átszólt, hogy akinek nincs engedélye, az távozzon. Amikor Bakró összetalálkozott a halőrrel, megütötte hátulról a motorját éppen fordítani akaró Doboróczkit, s megütötte fiatalkorú rokona is. Doboróczki a földre esett, a motor pedig rázuhant. Ekkor Bakró rokona 2—3 esetben bele is rúgott. Bakróék a támadást a két, a halőr segítségére siető horgász közeledtére hagyták abba. Ezután Bakróék bementek a presszóba, s ott megjelent a halőr a körzeti megbízott kíséretében, hogy Bakróékat az őrsre kísérje. Bakró rokona ekkor egy kólásüveggel le akarta ütni Doboróczkit. Május 22-én Bakró ismét horgászbottal jelent meg a tó partján, s az akkor szolgálatot teljesítő R. Takács János felszólította, hogy távozzon, mert nincs engedélye. Bakró ekkor belemarkolt a kavicsos földbe és kavicsokat vágott a halőr arcába. A halőr egy gumibottal védekezett, és ez hatásos volt. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Bakrót két rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt tíz hónap börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől. Fiatalkorú rokonát a járásbíróság próbára bocsátotta. Az ítélet jogerős. (ts) Az országos napi- és hetilapokat lapozva az elmúlt hetekben több Szabolcs-Szat- márral foglalkozó írást találtunk. MUNKAALKALMAK A Népszabadság március 24-i számában Szabolcs- Szatmár foglalkoztatási gondjairól olvashattunk. Arról hogy ezek a gondok kétirá- nyúak, s összességében elütnek az országos foglalkoztatottsági helyzettől. Egyrészt nagy természetes szaporodásból adódóan a fiatalok tömegei évről évre igénylik munkába állításukat. Másrészt az ingázók egy része is szeretne hazakerülni, s a jelenleg háztartásban dolgozók egy része szintén munkát vállalna. A számítások szerint az 1983—85-ös években hétezerhétszázzal több fiatal keres magának munkát, mint amennyien nyugdíjazás és más okok miatt megválnak munkahelyüktől, így előfordulhat, hogy a szakmunkásképző iskolákban végzett fiatalokat nem tudják fogadni az üzemek. A gondokat tetézi, hogy újabban a más megyébe ingázó szakképzetlen munkások egy része újra itthon keresi megélhetését. A nők közül többen térnek vissza a gyermekgondozási szabadságról, mint amennyien igénybe veszik. Három és fél ezer nő vár munkaalkalmat, s ötszáz— hétszáz csökkent munkaképességű ember szeretne kereseti lehetőséghez jutni. MADARAK TORNYOSPALCÄN A Pajtás idei 10. száma fenti címmel közöl hangulatos írást a tornyospálcai madárvilágról és a természetvédelmi és madártani szakkörről. Tornyospálcán nincs csúzlija senkinek. Ha volna reszkethetne a tulajdonos. A szakkör tagjai elől nem bujkálhatna sokáig. Vannak már vagy százötvenen, alsósok, felsősök vegyesen. Ha kegyetlenül pusztítják, kínozzák a madarakat a szakkörösöknél azonnal működésbe lép a riadólánc. így sikerült megmenteni az egyik ház bontásakor egy szép gyöngybaglyot. Szerencsére egyre kevesebb szükség van az ilyen „tűzoltó” munkára. Tornyospálcán az egész ralu szemlélete megváltozott mióta látják a gyerekek természet- és állatszeretetét. A holló is letelepedett itt és az északról délre vonuló kissolyóm is szívesen száll meg néhány napra a község környékén. AZ ALAPOKNÁL KEZDTÉK A Szabolcs cipőgyári dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásáról olvashatunk riportot a Népszava április 9-i számában. Idegesíti-e a vállalat vezetőit a sok kérés, napi zsörtölödes? — teszi fel a kérdést az újságíró. Nem. Az viszont igen. hogy a dolgozók által felvetett problémák megszüntetésére készített intézkedési terv végrehajtása szinte évről évre kívánnivalót hagy maga után. Főként anyagbeszerzési nehézségek, anyagi fedezet hiányában. A gondok megoldása egyre több fejtörést okoz. A hogyanra nincs egységes recept, de ami a gondok megoldásában általános lehet, azt már a Szabolcs Cipőgyárban is felfedezték, élnek vele: a fejtörésbe bevonják a legér- dekeltebbeket, a dolgozókat is.
