Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
C S AILIÄIDMCITITIH C N Cselekedjünk egészségünkért Miért dohányoznak az emberek? A kérdésre válaszolva külső és belső tényezőket kell figyelembe venni. A külső tényezők között első belyen áll a szülők, a család, a testvérek, elsősorban az idősebb -testvérek szerepe, magatartása. Egy 1980-as ausztráliai felmérés szerint jóval magasabb a dohányzók aránya azon fiatalok körében, akiknek egyik, vagy mindkét szülőjük dohányzott. A belső tényezők között szerepelnek a téves elképzelések a felnőtté válásról, melynek furcsa, torz kifejezésmódja a dohányzás. A gyermek a felnőttektől veszi át a szokásokat, magatar- tási formákat. A dohányzás szokását is átveszi, mert kisgyermekkorától azt látja, hogy sok felnőtt dohányzik, s a gyermek úgy gondolja, hogy a dohányzás a felnőttek társadalmába való beilleszkedés egyik feltétele. Azt is figyelembe kell venni, hogy a gyermek növekedvén, a játék helyett más szórakozást keres. A játékban elvesztett örömszerzést pótolja a cigarettázással. A dohányzással együtt járó száj- mozgások hasonlítanak a szopáshoz. Pszichológusok szerint a dohányzás szopást helyettesítő örömforrást jelent. Az első cigaretták elszívása a gyermek számára a dohányfüstben levő mérgező anyagok miatt sokszor rossz közérzetet, szédülést, köhögést, hányingert okoz. Ha a gyermek ismételten rágyújt, ezen kellemetlen mellékhatások csökkennek, majd megszűnnek és a gyermek alkalmiból rendszeres dohányzóvá válik. Ha a későbbiekben a káros mellékhatásokat továbbra is érzi, de már nem tud leszokni új élvezetéről, akkor „szenvedélyes dohányzóról” beszélünk. A dohányzási szokás rögzülé- sében fontos szerepet játszik a cigarettával való játszadozás, az- faz a cigaretta kézbe fogása, szájjá vételé (a szivar végének levágása, a pipa tömése), a cigaretta meggyújtása, a füst és a parázs nézése, karikák eregetése. A cigaretta íze, aromája kapcsolódik a dohányzási szokásokhoz, s a tapintó-, ízlelő-, látószerveken át a feltételes reflexek láncolatát indítja el. Ezért sem könnyű a dohányzásról való leszokás. A dohányzók egy része — de nem mindenki — a dohányfüstben levő nikotint kedveli, szok- ja meg. Ezt igazolja az a megfigyelés, hogy a dohányzók egy része megelégszik nikotintartalmú rágógumi rágásával. A nikotin — ismereteink szerint — elsősorban az ú. n. vegetatív idegrendszer összeköttetéseire hat, azokat kezdetben izgatja, később bénítja. Az emberek idegsejtjei az idegrendszer pillanatnyi állapotától függően más-más módon válaszolnak a nikotinra, mint méregre. Ezért a dohányzás az egyik emberre izgatóan, a másikra nyugtatóan hat, illetve a különböző helyzetekben hol izgat, hol nyugtat. Előfordul, hogy a dohányzó éppen nem a kívánt hatást éri el egy cigaretta elszívásával. Tehát a dohányzás olykor serkent, máskor nyugtat, van, amikor elűzi az unalmat, s van, amikor az elégedetlenséget, kedvetlenséget csökkenti. Van, aki csak megszokásból dohányzik, s ha figyelmeztetik, rögtön abba tudja hagyni a dohányzást. A szenvedélyes dohányzó viszont rendkívül erős, mohó vágyat érez a cigaretta iránt, s az ilyen embert igen nehéz leszokA magas vérnyomás többféle ok miatt és többféle módon jöhet létre. A nyomás emelkedik az erekben. Olykor összefügg más betegséggel. Ennek tisztázása az orvos feladata! Gyakran nem mutatható ki a pontos ok, ám maga a betegség, a magas vérnyomás jól kezelhe- <tő! Az ember vérnyomása nem egyforma állandóan. Ideges állapotban, stresszhelyzetekben vagy például a nemi izgalom hatására emelkedik. Különböző küláő tényezők következtében viszont leesik, akár olyan alacsonyra, hogy szédülés, sőt ájulás is bekövetkezhet. Vérnyomásméréskor két értéket mérünk: egyiket a szívösszehúzódás, a másikat a szív elernyedésének fázisában. Az ember vérnyomása az életkor előrehaladtátatni. Azonban bármilyen ok miatt is dohányzik valaki, a leszo- kottak egyöntetű véleménye szerint a kezdeti napok, hetek nehézségei után dohányzás nélkül sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, jobban tudnak összpontosítani, egészségesebbnek és boldogabbnak érzik magukat. A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban dr. Barátit Ida felmérése szerint a tanulók 34,2 százaléka dohányzott. Az orvosi körzetben a lakosok 30,7 százaléka dohányzott (férfiak 58,2 százaléka, nők 8,2 százaléka). A fiatalok gyakran 10—12 éves korban kezdenek el dohányozni. Igen nagy a szülők, az iskola, a tanárok, a társadalom felelőssége, a szülői, tanári példamutatás fontossága, a józan kompromisszumok megtalálása. A megyében a közelmúltban több ezer lakosra kiterjedő kérdőíves felmérést végeztünk a dohányzási szokásokra vonatkozólag. A válaszok feldolgozása folyik, csak az egészségügyi dolgozóktól kapott néhány adatot említenék ezúttal. A megye egészségügyi intézményeiben 843-an válaszolták meg a név nélküli kérdőívet, ebből 138 férfi és 705 nő. A megkérdezettek közül 65 orvos, 7 egyéb felsőfokú végzettségű, 338 egészségügyi szakdolgozó, 51 adminisztratív, 14 műszaki, 60 fizikai dolgozó, kisegítő, segédmunkás volt. A dolgozók 47 százaléka vallotta magát dohányzónak (férfiak 67, nők 43 százaléka), A dohányzók többsége rendszeres dohányzó volt. A megkérdezett orvosok 49 szá- zaléka dohányzott, a férfiak 58, a nők 39 százaléka. A dohányzók aránya az egészségügyi szakdolgozónők 47 százalékát tette ki. A dohányzók aránya 21—30 év közt magas, 31—40 év közt a legmagasabb, aztán csökken, s különösen a nők között 50 év fölött csak töredéke az előző arányoknak. Meglepő, hogy nők között több pipázó és szí- varozó akadt, mint a férfiak körében. A cigarettázást választó dohányzók aránya 94,5 százalék volt. Az egészségügyi dolgozók — köztük az orvosok — elsöprő többsége helyteleníti, hogy az egészségügyi dolgozók betegek előtt dohányoznak. Az orvosoknak 19,6 százaléka dohányzik csak betegei előtt, ezen arány az orvosnők körében még alacsonyabb, 13,3 százalék. Az egészségügyi dolgozók többsége igyekszik leszoktatni betegeit a dohányzásról. Az egészségügyi dolgozók 72,5 százaléka azt javasolja, hogy az eü.-intézményekben csak kijelölt helyeken lehessen dohányozni, 12 százaléka a dohányzás teljes eltiltása mellett van. Ügy gondolom, hogy a társadalom más rétegeinél sem lehet ez alapvetően másképpen. Ma már ismerjük a kérdés nagyságát, fontosságát, aki ezt még nem ismeri, azzal meg kell ismertetni. S nem szabad sajnálni a fáradtságot a jövőben sem két fő irányban: 1. Mindent meg kell tenni, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra, és 2. minél több dohányzó embert kell segíteni abban, hogy a dohányzásról le tudjon szokni. Dr. Juhász Lajos megyei onkológus főorvos, az orvostudományok kandidátusa val normális körülmények között is folyamatosan emelkedik. Egy húsz év körüli fiatalember vérnyomása 120/70 körül van, egy negyvenévesé 140/80, a hatvanon felülieké 160/90. Ez még normálisnak tekinthető. Akinek azonban ezeknél az értékeknél 20—40 Hgmm-rel magasabb vérnyomása van, feltétlenül forduljon orvoshoz. A gyógyszer, amit az orvos felír, nem minden. Az életmódra vonatkozó utasításait is meg kell tartani. A legfontosabb az izgalommentes, nyugodt életmód, a sószegény táplálkozás, az alkohol, a dohányzás mellőzése, óvakodás az elhízástól. Aki már elhízott, kezdjen fogyókúrázni. A magas vérnyomás — ha nem kezelteti magát a beteg — mindenki számára veszélyes lehet. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Virágmintás csészék, tálkák életnek is beillik. Érdekes színfolttal gazdagodott nemrég Budapest gasztronómiai palettája: újabb távol-keleti vendéglő, a Vörös Sárkány nyitotta meg kapuit, bizonyítva, hogy — csakúgy, mint más európai nagyvárosokban — Budapesten is megvan az érdeklődés az egzotikus aromák, különleges falatok iránt. A távol-keleti konyhák közül nálunk általában a kínait becsülik leginkább. Kevésbé ismert a japán szakácsművészet, noha kifinomult ízeivel, sajátosságaival érdemes megismerkedni. A távolkeleti szigetországban az étkezésnél is alapszabálynak tekintik a sokrétűség, a harmónia elvét: a feltálalt étrend olykor művészi csendéletnek is beillik. A kínaihoz hasonlóan a japán konyhára is a sokfogásos étkezés jellemző — az európait vendég sokszor tanácstalanul mered a sok apró csészére, tálkára, szószra. Mit, mivel, mihez, milyen sorrendben is fogyasszon? A rendeléssel viszont nem lehet baj. Érdekes s hasznos szokás ugyanis, hogy a vendéglők bejáratánál üvegvitrinben mutatják be az ott kapható fogásokat. A makettek mellett feltüntetik az ételek árát, nevét vagy számát is — így a külföldiek köny- nyűszerrel választhatnak. Persze marad gondjuk így is elég: az igazi japán stílusú étkezdékben ugyanis térdelve, esetleg törökülésben kell helyet foglalni s eleinte reménytelennek tűnik a küzdelem az apró fa evőpálcikákkal. Kést-villát csak az európaiak által látogatott nagyobb helyeken remélhetünk: rendben tartott vérnyomással a beteg megelőzheti a későbbi szívbetegségeket, bizonyos határig az érelmeszesedést is. A magas vérnyomás ugyanis nem érelmeszesedés következménye, hanem ennek oka. Vagyis a tartósan magas vérnyomásban szenvedők erei elmeszesednek. A magas vérnyomásban szenvedők száma világszerte igen nagy, s ez alól hazánk lakossága sem kivétel. Ez a betegség elősegítheti az egyre gyakoribbá váló szívizominfarktus kialakulását. A nyugodt életmódot receptre nem lehet felírni. Azt azonban ki-ki megteheti saját maga, hogy egy-két órával többet alszik, mint ahogy korábban tette, kerüli a túl fűszeres, túl sós ételek fogyasztását, naponta sétál, s könnyű tornát végez. a tálalás nemegyszer csend' igaz, az ételek általában eleve kis falatokra daraboltak. A japán konyha alapja a rizs, a hal, a zöldségek. A szakácsok ezekből az alapanyagokból ínycsiklandozó ételkölteményeket hoznak létre. Rendkívül fontos az ételek frissesége is. A két legismertebb fogás a szukija- ki és a tempura. Az előbbi szójaolajban sütött, fűszeres tojásban meghempergetett marhahússzelet, amelyet legtöbbször a vendég szeme láttára készítenek el. A tempura is igen ízletes: a rák-, hal- és kagylóvagdalékot palacsinA nyugdíjazás alapvető változás az életmódban, és gyakran az „öregséggel” kapcsolatos szorongást, lelkiválságot jelent. Nyugalomba vonulása után megváltozhat a társadalmi és családi pozíció, olykor szociális problémák is jelentkezhetnek. Nagyobb gondot okoz a visszavonulás az egyedülállóknak, hiszen a megnövekedett szabad idő mellett a magánnyal is számolniuk kell. Fontos tehát a nyugdíjaséletre való felkészítés. Ennek a munkának jelenleg nincs koordináló, intézményesített formája. A nyugdíjelőkészítő munka szinte mindenütt a munkahelyi szak- szervezetekre hárul. A szervezett búcsúztatókon kívül többnyire a hivatalos tudnivalók ismertetésére korlátozódik tevékenységük. Ennél pedig jóval átfogóbb segítő-tan ácsadó munkára lenne szükség. Akadnak jó példák, követendő kezdeményezések. Van olyan üzem, amely a területi Vörös- kereszttel összefogva nyugdíjas életre előkészítő tanfolyamot szervez. Ennek keretében három orvosi és egy kiegészítő jogi előadáson foglalkoznak az öregedés élettanával, az időskor mindennapi problémájával, az életmód, a munka, a társas kapcsolatok kérdéseivel. Beszélnek a nyugdíjasok társadalmi és családon belüli helyzetéről, az egyedüllétről, s annak feloldásáról. Ismertetik a fontosabb jogi tudnivalókat, a nyugdíjasok munkavállalási jogától a szülőtartási kötelezettségig. Az előadások végén a szakemberek válaszolnak a feltett kérdésekre. Sajtos SAJTOS PIZZA Hozzávalók (két nagy pizzához) tésztához: 40 dkg liszt, 1,5 dkg élesztő, 8 dkg vaj, fél kávéskanál só, körülbelül 1,5 dl víz. Tetejére: egy zöld és egy piros paprika, két fej hagyma, három paradicsom, 20 dkg lángolt kolbász, 30 dkg Ementáli sajt (reszelt), bors (fél kávéskanálnyi), három evőkanál olaj. A lisztből, élesztőből, olvasztott vajból, sóból és vízből tésztát készítünk és meleg helyen fél óráig pihentetjük. Lapos, kerek pizza formát készítünk a tésztából. Majd elkészítjük a rávaló- kat. A paprikát csíkokra vágjuk, a hagymát karikákra, a paradicsomot szeletekre daraboljuk és a kolbászt is felkarikáz- zuk. A reszelt sajttal együtt a pizza tetején elrendezzük és az olajhoz hozzákeverjük a borsot, tatészta-szerű masszába mártva kisütik, bab-rizs-saláta körettel, s mártásokkal fogyasztják. A szószok, fűszerek fő célja egyébként az ételek saját ízének kiemelése. A legismertebb ilyen univerzális fűszer az adzsinomoto. A vaszabi, a japán torma erőssége viszont az orosz mustáréval vetekszik. A szusi nyers hal, ecetes rizsgombócban. A két legkedveltebb tésztaféle a szoba és az udon. A szasimi salátákkal tálalt, friss, vagdalt hal. Az egyik legízletesebb sütemény a mocsi: édes, főtt, rizslepény féle, főleg újévkor készítik. Ejtsünk néhány szót a Japánban kedvelt italokról. A hagyományos és a zöld tea érthetően elterjedt, ám jegyezzük meg: a teaceremónia nem a mindennapos étkezések része, hanem külön, kedves ünnepség. Az erősebb itókák közül a szako a legelterjedtebb: ez a nemzeti italnak számító rizspálinka hidegen és melegen egyaránt fogyasztható. Japánban jó minőségű sört és whiskyt is gyártanak — a skót exportőrök nagy bánatára, akiknek a neves japán Suntory márka egyre nagyobb versenyt jelent. Sok helyen szintén a Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére Szerveznek hasonló előadássorozatokat. Jó ötlet, az a körlevél is, amelyet egy fővárosi vállalat bocsátott közre a nyugdíjba készülő dolgozói között. Ez egy kis kérdőívet is tartalmaz, amelyen az idős emberek feltüntethetik anyagi és lakás- helyezetüket, családi és szociális körülményeiket. Arra is mód van, hogy a nyugdíjba készülők jelezzék, kívánnak-e munkát vállalni a későbbiek folyamán, és milyen területen. A fővárosban, a Hazafias Népfront kerületi és körzeti bizottságai a Nyugdíjfolyósító Intézettől kapott címlista alapján levélben keresik meg a nyugdíjba készülőket. Felhívják figyelműiket a lakóterületükön jelentkező lehetőségekre, feladatokra, amelyek módot adnak a közügyek intézésébe való bekapcsolódásukra, szabad idejük hasznos eltöltésére. Jó ötletek, szerencsés kezdeményezések tehát akadnak, időbe telik, amíg ezeket továbbfejlesztve, általános gyakorlattá válik a nyugdíjas életre való felkészítő munka. Az idő azonban sürget, mert nagyon fontos, hogy a nyugdíjba készülők kiegyensúlyozottan lépjenek életük új és fontos szakaszába. A nyugdíjazás nem „száműzetés” a tétlenségbe. Pihenőéveit tartalommal megtölteni viszont csak az az ember tudja, aki fel- készülten — felkészítve, ötletekkel, tervekkel lép a nyugdíjas életbe. N. SZ. és rátesszük. Előmelegített sütőben 20 percig sütjük. SÜLT SAJT BUNDÁBAN Hozzávalók négy személynek: 15 dkg Camembert sajt, öt dkg reszelt sajt, 10 dkg főtt sonka, három tojássárgája, három tojásfehérje. egy kis fej hagyma, egy kávéskanál kömény, egy csészényi zsemlemorzsa, öt dkg vaj, körtebefőtt. A Camembert sajtot villával Összenyomjuk, hozzákeverjük a reszelt sajtot, az apróra vágott sonkadarabokat, reszelt, hagymát, tojássárgáját, és belekeverjük a köménymagot. A masszát két óra hosz- szat pihentetjük. Majd tenyér nagyságú kerek lapos formákat készítünk belőle. Tojásfehérjébe, majd zsemlemorzsába mártjuk és forró vajban mindkét oldalán megsütjük. Befőttel tálaljuk. Hit kell tudni a magas vérnyomásról E. É. Felkészülés — felkészítés Nyugdíj előtt recept Tavaszi ajánlatunk A délutáni ruha alapanyaga gyapjú, érdekessége a megtört plisz- szírozás, a kézben impregnált ballonkabát. A könnyű, kockás ruha terliszter- bői készült kihajtős fazonú, kétoldalt hólos. Érdekessége a mintavariáció. Elegáns tavaszi együttesek. A blézerek különböző színű tükör- bársonyból készültek, a szoknyák rakottak, illetve plisszérozottak egyenes és trapéz vonalveietésű- ek. Az impregnált ballonkabátok minden korosztály kedvelt és mindig divatos tavaszi ruhadarabja, Szabásvonaluk egyenes, széles fazonrésszel készültek. A bőséget öv fogja össze. (Elek Emil felvételei.) Sokrétűség, harmónia: A japán konyha
