Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

A Ketet-Magyarorezág 1983. április 15. Képtávírón érkezett Berlini Marx-konferencia. A képen Erich Honecker dr. Ed- dison Zvobgóval, a zimbabwei küldöttség vezetőjével be­szélget a tanácskozás egyik szünetében. (Kelet-Magyaror­szág telefotó) Ülést tartott a Minisztertanács I# ■ r Kommentár Csapatkivonás és békejobb rTTét hónapja már, hogy ' fl Vientianéban csúcsta- lálkozót tartott a há­rom szövetséges indokínai or­szág, Vietnam, Laosz és Kambodzsa. A tanácskozás nyomán felgyorsult az indo­kínai diplomácia. Megerősí­tették mindazt, amit koráb­ban javasoltak a térség prob­lémáinak rendezésére, és új javaslatokkal álltak elő. Most, a hét elején a diplo­máciai offenzívát újabb gesz­tus támasztotta alá. Laosz, Vietnam és Kambodzsa kül­ügyminisztere — Phnom Penh-i értekezletük után — bejelentette, hogy májusban kivonják Kambodzsából a vietnami csapatok egy részét. A legutóbbi hetek esemé­nyeinek fényében kivételesen fontos ez a lépés. Olyankor csökkentik a kambodzsai kor­mányt segítő vietnami kato­naság létszámát, amikor min­den korábbinál feszültebb a helyzet a thaiföldi—kambod­zsai i határon. Thaiföld, amely a ) orábbi, tömeggyilkos kam­bodzsai rezsim felszámolása óta bázist és támogatást nyújt a polpotistáknak, az utóbbi időben módszeresen növeli a feszültséget a határvidéken. Mindennapossá váltak a ha­tárincidensek. Üjabb és újabb támadások érik Thai­földről a kambodzsai hadse­reget és az őket segítő viet­nami egységeket. Közben az Egyesült Államok kormánya — a múlt hét végén — el­kezdte a nagyarányú, rendkí­vüli fegyverszállítást Bang­kokba. Amíg tehát az indokínai államok a megbékélés útját keresik, Thaiföld a fokozódó ellenségesség politikájával igyekszik eltorlaszolni ezt az utat. Pedig ezen a tavaszon az indokínaiak kezdeménye­zésein túl más pozitív jelek is feltűntek. Az el nem kötele­zettek delhi konferenciáján a malaysiai külügyminiszter tárgyalást javasolt a délkelet­ázsiai nemzetek szövetsége, az ASEAN öt tagja és Viet­nam, valamint Laosz között. (Az ASEAN nem ismeri el a mai kambodzsai kormányt.) Az indokínai hármak üdvö­zölték az ASEAN készségét a tárgyalásra, amelyet maguk már évek óta szorgalmaznak. iy rrefelé vezetne hát a jr délkelet-ázsiai térség ( ^.megbékélésének útja. amely azonban aligha járható addig, amíg Thaiföld kormá­nya fegyver után kapkod. És Vietnam csapatkivonási hatá­rozata még valajnire utal. Ar­ra, hogy a Pol Poték falansz­terét felváltó új kambodzsai rendszer megszilárdulásának immár olyanotokéra érkezett, hogy még a külső katonai fe­nyegetés ellenére is lemond­hat a vietnami segítség egy részéről. Bangkokban talán be kelle­ne már látni, hogy a Phnom Penh-i kormányzatot meg- dönteni nem képesek, tehát az állandósított háborúzás politikailag is értelmetlen. Avar Károly (Folytatás az 1. oldalról) A kormány a pénzügymi­niszter előterjesztése alapján megbízta az Állami Tervbi­zottság elnökét, hogy szabá­lyozza az irányító szervek ré­Az építőanyag-ellátásban azonban még sok gondot okoz, hogy az építtetők és a kisiparosok gyakran indoko­latlanul ragaszkodnak a kis méretű téglához, a nagy szi­lárdságú cementhez, megák­kor is, hogyha az új, korsze­rű termékekkel sokkal kifi­zetődőbb, egyszerűbb és gaz­daságosabb lenne a munka. A kiválóan hőszigetelő üre­ges kézi falazóelemek he­lyett kis méretű tömör téglá­ból építenek családi háza­kat, pedig most már a ma­gánépítőknek is teljesíteni kell az ágazati új szabvány­ban előírt, és a korábbinál lényegesen szigorúbb hőszi­getelési követelményeket. Enélkül ugyanis nem kap­hatják meg az épület hasz­nálatba vételi engedélyét. A közismerten rossz hő­szigetelő tömör téglából szin­te erődítményszerűen vastag falakat kellene építeni, vagy drága hőszigetelő rétegről gondoskodni, ami jóval töb­be kerül, mintha kézi falazó­elemekkel építkeznének, amelyhez habarcsból is csak egyharmad annyi kell, mint a kis méretű téglához. Szük­ségtelen pazarlás az is, hogy nagy szilárdságú cementet használnak a családi házak, a néhány emeletes társashá­zak építéséhez, holott a jóval olcsóbb kisebb szilárdságú cement is megfelelne. E lehetőségek kihasználá­sára a téglaipar az idén öt­ven százalékkal növeli a kor­szerű, üreges kézi falazóele­mek termelését, a cement­széről a tartósan alacsony hatékonyságú ipari és épí­tőipari vállalatok esetében követendő eljárást és hatá­rozza meg a gazdálkodásuk javítását szolgáló központi intézkedések körét. ipar pedig megkezdte a nö­velt adalékanyag tartalmú, energiatakarékos és a koráb­binál jóval olcsóbb cement gyártását. Pazarlásszámba megy a különleges kerítések építésének divatja, amelynek tetemes költségei sokkal jobb szolgálatot tehetnének az érintett lakóterület köz­művesítésének fejlesztésé­ben. A központi intézkedések rendelkeznek azokról az épí­tőanyag-ipari fejlesztésekről, amelyek a következő évek­ben javítják a lakosság ellá­tását. Eszerint 1985-ig nyolc téglagyár ' rekonstrukcióját fejezik be, s így ezek az üze­mek a korábbi évi negyven helyett 104 millió kis méretű téglát adnak az országnak. A tervek szerint Putnokon új téglagyárat, Ócsán beton­cserépgyárat építenek, bőví­tik a hőszigetelő üveg ter­melését és megvalósul a pécsváradi szövetkezet be­toncserépgyártó üzeme is. A központi intézkedések támogatják az építőanyag­kereskedelem fejlesztési kon­cepciójának megvalósítását, a már megkezdett és az idén kiépülő kereskedelmi beru­házásokat. Így tovább bővül a jól bevált Fészek áruházi hálózat, s a már megvalósult szolnoki és pécsi után a terv­időszak végéig létrehozzák a budapestit, az érdit, a győ­rit, a zalaegerszegit és a kecskemétit is. A távlati el­képzelések szerint az ország­ban 100—110 úgynevezett TÜZÉP-bázistelepet hoznak létre. MAFFIA — KILENC HALOTT Kilenc személyt lelőttek, további hármat megsebesítet­itek az utóbbi 24 órában Szi­cíliában, s mindez olasz ^rendőrségi források szerint rivális maffdacsoportok közti harc „eredménye”. Az áldo­zatok között van „Ninno il Ricco”, atoi „Lucky" Luciano, a hírhedt gengszter egykori amerikai bandájának is tag­ja volt. A gyilkosságok miatt nyolc személyt vettek őrizet­be Palermóban. A maffia- klánok közti leszámolásoknak csak Palermo körzetében 148 áldozata volt 1982-ben. KIPRIANU FELHÍVÁSA Kiprianu ciprusi elnök fel­hívta a világ országait: tá­mogassák aktívan a ciprusi rendezést. Az államfő szerint a szigetországon kialakult helyzet a tágafob térség biz­tonságát is veszélyezteti. Kip­rianu egyhetes görögországi látogatása befejeztével nyi­latkozott. CUELLAR HELSINKIBEN Javier Pérez de Cueller ENSZ-főtitkér szerdán há­romnapos hivatalos látoga­tásra Helsinkibe érkezett. Cueliar, aki Kalevi Sorsa kormányfő meghívásának tesz eleget, megérkezésekor kijelentette: bízik abban, hogy Finnország képes együttműködni a világszerve­zettel a világ különböző or­szágaiban állomásozó béke- fenntartó erők tekintetében. EAGLEBURGER TUNISZBAN Algírból Tuniszba érkezett csütörtökön Lawrence Eagle- burger amerikai külügymi­niszter-helyettes. Háromna­pos ott-tartózkodása sarán fogadja őt Habib Burgiba tu­néziai államfő és Mohamed Mzali miniszterelnök. Algír­ból való elutazása előtt Eag- leburger kijelentette: az Egyesült Államok javítani kívánja kapcsolatait Algériá­val. ELHUNYT VLAGYIMIR KLEPKO Hosszú betegség után, 58 éves korában elhunyt Vlagyi­mir Klepko, a moszkvai ©orkij Világirodalmi Intézet magyartanára, aki az elmúlt három évben a moszkvai Puskán Orosz Nyelvi Intézet magyarországi kihelyezett ta­gozatának igazgatój aiként dolgozott. Klepko a második világháborúban részt vett a magyarországi felszabadító harcokban, s azóta nem csu­pán a magyar nyelv tanára­ként, hanem műfordítóként is tevékenykedett. A szovjet ol­vasók az ő fordításában is­merkedhettek meg egyebek között Kádár János beszédei­vel és cikkeivel, Dobi István emlékirataival s Móric? Zsigmond műveivel. A Közös Piac és az olasz kormány mezőgazdasági politikája ellen tiltakoztak azok az itáliai parasztok, akik csütörtökön reggel eltorlaszolták a hazájukat Ausztriával és az NSZK-val összekötő Brenner-hágót. (Kelet-Magyarország telefotó) Pintér István dokumentumriportja: MacLeap útja Cambridge-től Moszkváig Hol lakik ez a gentleman? 4. S ügyet sem vetettek arra az 1947. november 6'án el­hangzott ünnepi beszédre, amelyben Molotov, az akkori szovjet külügyminiszter egyetlen, de annál jelentő­sebb félmondattal utalt rá, hogy „az atomtitok már ré­gen nem titok többé”. Mac- Lean már Kairóban állomá­sozott, amikor 1949 szepterrr bérében egy amerikai repülő­gép jelentése nyomán a Fe­hér Házban kénytelenek vol­tak megállapítani és közhír­ré tenni: a szovjeteknek is van már atombombájuk. A TASZSZ két nap múlva hivatalos közleményben vilá­gosította fel a túlságosan ma­gabiztos washingtoni és lon­doni urakat, hogy - már az 1947. november 6-án elhang­zott szavak „azt jelentették, hogy ez a fegyver a Szovjet­unió rendelkezésére áll... Az atomfegyver titka már 1947- ben a Szovjetunió birtokában volt...” Amikor kiderült, hogy töb­bé nem zsarolhatja az Egye­sült Államok kormánya az eSész világot az atombomba kizárólagos birtoklásával, az FBI és a CIA megmozdult. Noha már addig is felülvizs­gáltak mindenkit, aki bármit is tudhatott az atomtitokról, most újabb nyomozások in­dultak. Angliában letartóztatták Klaus Fuchsot, a német fizi­kust, aki a hitleristák ellen dolgozva részt vett az atom­bomba elkészítésében, s nyíl­tan, bátran elmondta: igenis nem tűrhette, hogy antifa­siszta tudósok munkájával az új háborút előkészítő erők visszaéljenek, s ezért, a vi- lágbéke érdekében titkos ak­cióban vett részt az imperia­lista körök atomtitkának fel­fedezése érdekében. Az Egyesült Államokban boszorkányperek sorozata kezdődött, ártatlan áldozata­inak, Ethel és Julius Rosen- bergnek emlékéről azóta sem feledkezett meg a világ. Az angol Secret Service akkor már összekötő irodát tartott fenn Washingtonban. 1949 őszén Philbyt küldték e fontos és kényes poszt betöl­tésére. Kim a második világ­háború idején Guy Burgess ajánlására került az angol titkosszolgálat soraiba. S míg Burgesst a háború be­fejezése után nem tartották meg, Philbyt megbízták a IX., a szovjetellenes ügyosz­tály vezetésével. Ebbe a pozícióba még 1944. július 6., vagyis a partra­szállás napja előtt került: a Secret Service már a háború idején előkészületeket tett az akkor még az angolokkal koalícióban harcoló Szovjet­unió elleni kémhálózat újjá­szervezésére és megerősíté­sére. Philby akkor már több mint egy évtizede a szovjet felderítés fontos embereként működött. És a legzseniálisabb fedő­foglalkozást találta magá­nak, amit csak hírszerző el­képzelhet: az ellenség elle­nük harcoló különítményé­nek parancsnoki pozícióját mondhatta magáénak. A há­ború után pedig őt küldték az amerikai fővárosba. Mi­vel a CIA magasan a SIS fö­lé nőtt, így az összekötő sze­repe ugyancsak a kulcspozí­ciók közé tartozott. Amikor bizonyos értesülé­sek arra vallottak, hogy az amerikai angol nagykövet­ségről is kiszivárogtak atom­titkok, Philby „együtt nyo­mozott” Hooverrel, az FBI nagy hatalmú főnökével a washingtoni angolok ellen. 1949 őszétől 1951 májusáig sikerült tévúton tartania a vizsgálatot. A segédszemély­zetet gyanúsították, takarí­tónőket és telefonkezelőket, kertészeket és gépkocsiveze­tőket. Az amerikai kopóknak azonban előbb-utóbb rá kel­lett jönniök: az atom ti tok nem olyasmi, amit papírko­sárból kikapart másolópapí­rok ellopásával lehet meg­kaparintani. A végén már csak négy gyanúsított ma­radt: a negyedik a listán MacLean volt. Donald akkor már Londonban dolgozott, mégpedig jelentős beosztás­ban: a Foreign Office ame­rikai ügyosztályának élén állt. Beosztása révén nemcsak a területéhez tartozó titkos anyagokhoz, hanem a mi­nisztériumban készülő vala­mennyi titkos anyaghoz is hozzájuthatott. És amiről Donald MacLeannek tudo­mása volt, előbb-utóbb tudo­mására jutott másoknak is . . . A szovjetek ügyét szolgáló harmadik egykori cambrid- ge-i diák, Burgess, 1950 ta­vaszától dolgozott a washing­toni követségen. Véletlenül helyezték oda, s ez koránt­sem volt Philby kedvére va­ló. Az ilyesfajta koncentrá­ció túlságosan fokozta a ve­szélyt", amely amúgy is egyre növekedett. És mégis, szeren­csés véletlennek bizonyult. Kim Philby a szabadságra hazautazó Burgess útján fi-, gyelmeztethette Donaldot, hogy most már sürgősen el kell tűnnie. Es Burgess még abban a helyzetben volt, hogy Angli­ában találkozhatott azokkal, akik megszervezhették Mac­Lean kivonását. Maga Mac- Lean ugyanis akkor már minden pillanatban a Secret Service ellenőrzése alatt ál­lott. Ezt az FBI kérte az angol kollégáktól, s ezt a kérést Philbynek továbbítania kel­lett. Magánbuzgalomból azonban hozzátette: azonnal vegyék le a gyanúba kerül- tet arról a listáról, amely a szigorú államtitkokba be­avathatok neveit tartalmaz­za. És azon a napon, amikor a külön biztonsági ember nem tette elé a Top Secret! feliratú, gondosan lepecsé­telt dossziét, MacLean meg­tudhatta, hogy valami nincs rendben körülötte. És mégis minden rendben volt. Philbynek Washington­ban módja volt találkozni ottani összekötőjével. Bur- gesst ellátták megfelelő uta­sításokkal londoni magatar­tására vonatkozólag. Egy pénteki napon. 1951. május 25-én (a külügyminiszter hozzájárult már, hogy hét­főn kezdődjék meg MacLean kihallgatása, elszámoltatása!) kettőjüknek közösen sikerült lerázni a MacLeant követő kopókat. Ügy tettek, mintha egy rö­vid víkendre áthajóznának a csatornán és csakugyan meg­érkeztek a franciaországi St. Malóba. Minden csomag­jukat a hajó kabinjában hagyták. És aztán nyomok veszett. Egyes verziók szerint egy lengyel hajóval, Szczeci­nen keresztül, mások szerint Svájcon keresztül jutottak Moszkvába. Sőt, olyan hírek is napvilágot láttak — 1953- ban, amikor a közben meg­született harmadik gyerek­kel Melinda MacLean is fér­je után jutott —, hogy Mac­Lean Budapesten él, a Má­tyás király úton egy villá­ban lakik és a magyar kül­ügyminisztériumban dolgo­zik. Amikor az angol külügy­minisztérium szóvivőjét meg­kérdezték, igaz-e az a hír, amely szerint Donald Mac­Lean a magyar fővárosban tartózkodik, az kényszere­dett mosolyt erőltetett ma­gára és félig komolyan, fé­lig tréfás hangon kijelentet­te: — Bennünket is nagyon érdekelne, hol lakik ez a gentleman! (Folytatjuk) Uít,snstg%\/g6i>őwéin§g iríü *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents