Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

4 Kelet- Magyarország 1983. március 12. Zárónap az el nem kötelezettek csúcsértekezletén Pénteken az esti órákra ha­lasztották a záróülést az el nem kötelezett országok VII. csúcskonferenciáján, mivel az eredetileg tervezett délutáni időpontig nem jött létre meg­egyezés a tervezett dokumen­tumok végleges szövegében. A dokumentum politikai ré­szében elsősorban az Irak és Irán közötti konfliktus kérdé­se, illetve a következő csúcs- konferencia helyének kijelö­lése maradt vitatott kérdés, a gazdasági részben ugyancsak voltak még megoldatlan prob­lémák. A politikai nyilatkozat ter­vezete, mint azt a konferen­cia szóvivője közölte, tartal­maz utalásokat az Egyesült Államok felelősségére több nemzetközi konfliktus, így a közel-keleti válság és Dél-Af- rika helyzetének elemzése so­rán. pl 1] r?n 1? HVjl H| ,■ Ltl . - 1 A záródokumentumok kidolgozón volt az el nem kötelezett országok csúcskonferenciáján a pénteki munkanap feladata. A tagországok politikai és gazdasági nyilatkozatot adnak ki a tanácskozásról. Reagant bírálja az osztrák sajti Pénteken több osztrák polgári napilap is elítélő- leg írt Reagan amerikai elnök legutóbbi szovjetel­lenes kirohanásairól. A bécsi „Kurier” rámutat, hogy a Szovjetunió egy­értelmű befeketítése nem valamiféle elszólás az el­nök részéről, hanem be­leülik egész gondolkodás- módjába. Csakhogy a Szovjetunióról és a kom­munizmusról alkotott ilyen jellegű kép távolról sem magánügy az atom­háború veszélyének ár­nyékában — mutat rá a Kurier cikkírója. A rea­litások félrelökése, a kom­munizmus elleni' —: már- már megszállottnak mondható — keresztes há­ború csak a katasztrófa veszélyét növeli. Fontos lenne, hogy a két nagyha­talom reális képet alkos­son egymásról, különben a legsötétebb jövőnek néz­hetünk elébe — fejeződik be a Kurier cikke. A másik nagy példány- számú bécsi tömeglap, a Kronen Zeitung pénteki kommentárja is úgy véli, hogy az amerikai elnök kijelenetései nem felelnek meg a két nagyhatalom közötti érintkezés köve­telményeinek. A Szovjet­unió olyan reális ténye­zője a világpolitikának, mellyel együtt kell élnünk — méghozzá a békés egy­más mellett élés keretein belül írja. Párbeszéd a kapcsolatok rendezésért! A szovjet—amerikai kap­csolatok normalizálásáról, a párbeszéd és a személyi ta­lálkozások bővítéséről rendez­tek konferenciát az amerikai kongresszusban. Az egynapos tanácskozás résztvevői — szenátorok és képviselők, politikai és üzleti személyiségek, tudósok — megállapították: a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben minden eddiginél nagyobb szükség van a párbeszédre A konferencián képviseltette magát a Szovjetunió washing­toni nagykövetsége is. Claiborne Pell, a szenátus külügyi bizottságának tagja kijelentette: ma, amikor a vi­lágban nagy mennyiségű fegyver halmozódott fel, ége­tő szükség van a két nép kap­csolatainak bővítésére. A libanoni csapatkivonásról folyó tárgyalások legutóbbi ülé­sén sem sikerült előrehaladást elérni. Képünkön: az izraeli küldöttség a Khaldéban folyó megbeszéléseken — jobbról a második David Kimche, a delegáció vezetője. A vereség okait elemzi az SPD az NSZK-ban Megkezdődött a választási vereség önkritikus elemzése a szociáldemokrata pártban. A Frankfurter Rundschau terjedelmes cikkben tudásit az SPD „egy csoportjának” arról az értékeléséről, amely szerint a kudarc fő oka az volt, hogy a szociáldemokra­ták 13 éves kormányzásuk alatt nem készültek fel a gazdasági növekedés lelassu­lására, visszaesésére és az eb­ből fakadó új kérdések meg- /válaszolására. ÚJABB MERÉNYLET BASZKFÖLDÖN A baszkföldii San Sebas- tianban csütörtökön este bomba robbant egy lakta­nyában. Sérültek nincsenek, de az anyagi kár jelentős. veget Ért az ENSZ-FÖTITKÁR ÁZSIAI KÖRÚTJA Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár befejezte ti­zenkét napos ázsiai körútját és csütörtökön visszaérkezett New Yorkba. A körút során hivatalos látogatást tett Ku­vaitiban és felszólalt az el nem kötelezett országok ál­lam- és kormányfőinek Üj- Delhiben folyó csúcskonfe­renciáján. I ........|...------­C \SZOYJET tLFT Népszínházak Ukrajnában Nehéz elképzelni olyan színlapot, melyen 560 darab szerepel? Pedig van ilyen: Ukrajna 274 műkedvelő népi színjátszó együtteseinek ösz- szevont műsorfüzete. Előadá­saikat az elmúlt szezonban félmillió néző tekintette meg. A „Népszínház” a műked­velő művészet koronája. Ezt a címet csak azok az együtte­sek viselhetik, akik magas fokon űzik e mesterséget és nézőik körében is nagy tet­szést aratnak. Az ilyen társu­latok többsége olyan helyeken működik, ahol nincs állandó hivatásos színház — kisvá­rosokban, falvakban. A he­lyi publikum büszke saját színészeire, buzgón figyeli munkájukat és türelmetlenül várja az új bemutatókat. A műkedvelő színjátszás Ukrajnában különböző mű­fajokban tevékenykedik. A drámain kívül van opera-, balett- és operett-társulat, il­letve virágzik a miniatűr­színház. Repertoárjuk gazdag és sokszínű. A drámai szín­házakban ukrán, orosz és külföldi klasszikusokat ját­szanak, Frankot, Lasza Uk­Valentyina Baginszkaja a IfOfl műkedvelő szfnbáz Puskin elő­adásán. rainkát, Gogolt, Kotljarevsz- kijt, Osztrovszkijt és Cseho- vot, Shakes peare-t és Goi do­nit, Moliere-t és Schillert. A repertoár derékhadát a mai szovjet drámairodalom alkot­ja, s nem egy esetben ezek a társulatok vállalják maguk­ra a kezdő szerzők bemutatá­sának nehéz feladatát is. A legrégibb és legnépsze­rűbb kollektívák egyike a dnyepropetrovszki Metal­lurg drámai népszínház. Tolsztoj „A sötétség hatalma” című darabjával aranyérmet nyertek a köztársasági szín­játszó versenyen, és győztesei lettek a Szovjetunió műked­velő művészeinek fesztivál­ján is. Az együttes szerepelt már Moszkvában a Kongresz- szusi terem színpadán, Kijev- ben, és időről időre feltűnik a televízió műsorában is. Az előadások létrehozásá­ban nagy segítséget nyújta­nak a hivatásos rendezők és színészek. Gyermekek a Buratino bábszínház kulisszái mögött az ukrajnai Novokramatorszk gépgyár kultúrházában. BOLGÁR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG MEXIKÓBAN Bolgár kormányküldött­ség járt háromnapos lá­togatáson Mexikóban. A delegáció vezetőjét, And­rej Lukanov miniszterel­nök-helyettest csütörtö­kön fogadta Miguel de la Madrid Hurtado mexikói elnök. A bolgár politikus átadta neki Todor Zsiv- kovnak a bolgár államta­nács elnökének üzenetét. USA­HADGYAKORLAT Nagyszabású hadgyakor­latot kezdett az ameri­kai hadiflotta a közép- amerikai partok köze­lében. A manővereken több mint 300 repülő és 36 hadihajó — köztük három repülőgép-anyahajó és húsz cirkáló — vesz részt. A hadgyakorlat április elejéig tart. BARBIE ISMÉT BÖRTÖNBEN Klaus Barbie-t, Lyon volt Gestapo-főnökét, akin a múlt héten sérvműtétet hajtottak végre, csütör­tökön erős biztonsági őri­zet mellett visszaszállítot­ták a lyoni börtönbe. Barbie-t február elején toloncolták ki Bolíviából Franciaországba. Madridi konferencia belülről R itkán tapasztalt biz­tonsági intézkedések közepette végzi mun­káját az európai béke és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találko­zó. Még szigorúbbá váltak az intézkedések, amióta — néhány napja — az ETA baszk iberrorszervezet beje­lentette: a fővárosban szé­lesíti akcióit. A Castellana sugárúton levő kongresszusi palota környékén fegyveres csend­őrjárőrök cirkálnak, ök az „első szűrő”. A 35 ország delegátusait, a 250 akkre­ditált újságírót megkülön­böztető igazolványok nem mentik fel tulajdonosaikat az épületbe való belépéssel járó elektronikus „motozás” alól. A röntgenfolyosón át­sétálni éppúgy kötelező, mint a diplomatatáskák tar­talmának megmutatása. Amikor két és fél évvel ezelőtt a spanyol kormány otthont adott a találkozó­nak, szavatolta azt is, hogy nyugalmat biztosít és meg­felelő munkafeltételeket te­remt. A tanácskozásról tu­dósító újságírók meg is le­hetnek elégedve a munka­körülményekkel — egy adat: 50 írógép, 15 telex, 35 telefon áll rendelkezésükre. Csak az információ kevés. Mivel az ülések a nyilvá­nosság kizárásával folynak, minden kiszivárgott hírnek nagy értéke van. A tudósí­tók már nagyjából osztá­lyozták egymásközt, kik azok az újságírók (a tudó­sításokban úgy szerepelnek, mint a „konferenciához kö­zelálló sajtókörök”), akik megbízható információkkal rendelkeznek, s kik azok, akik a jólértesültet adva, tényanyag hiányában csak fecsegnek. Nekik nincs hír- árfolyamuk. Milyen a madridi talál­kozó belső rendje? A helsinki záróokmányt 1975-ben aláíró 33 európai ország, valamint Kanada és az Egyesült Államok képvi­selői, Belgrád után, 1980 őszén Madridban ültek új­ból tárgyalóasztalhoz, hogy megvonják az eltelt időszak mérlegét és az enyhülési folyamat megvédése, to­vábbvitele szempontjából meghatározzák a feladato-- kat. A konferencia plenáris üléseit kedden és pénteken tartják. Ezeken a küldöttsé­gek általában teljes lét­számmal vannak jelen, s az itt elhangzó felszólalások átfogó véleményeket tük­röznek. A küldöttségvezetők nem hivatalos ülésein már az országokat jelölő táblákat sem használják. Itt már konkrétabban foglalkoznak a záróokmány-tervezet egy­egy fejezetével. A rend is annyival lazább, hogy szó­lásra nem kell előre fel­iratkozni, közbe lehet szól­ná. Az üléseket az abc sze­rinti soros elnök vezeti. A részletvita a szerkesztő csoportokban, vagy — di­vatos szóval — a szűkkörű tárgyalócsoportokban fo­lyik. Itt már napokig is el­vitatkoznak egy-egy mon­dat megfogalmazásán, hi­szen nem mindegy, hogy milyen szöveg kerül a ter­vezetbe, amelyet aztán a plenáris ülés hagy jóvá. A tanácskozás alaptörvénye, hogy bármit csak a kon­szenzus, vagyis a teljes egyetértés alapján lehet el­fogadni. Egy ellenszavazat semmissé teheti hónapok munkájának eredményét. A Magyar Népköztársa­ságot a jelenlegi szakasz­ban Varga István nagykö­vet, küldöttségvezető, Kör- mendy István katonai szak­értő, s egyben a delegáció szóvivője, valamint Nyári Irén titkárnő képviseli. Az elmúlt két esztendőben több magyar javaslat került a záróokmány tervezetébe. Például a kisnyelvek okta­tásának elősegítésére tett magyar indítványt éppúgy elfogadták, mint az ifjúsági tunizmus fellendítésére vo­natkozó elképzelésünket A madridi konferencia légkörében mindig „benne van”, hogy ez itt a nemzet­közi osztályharc egyik szín­tere. A NATO-országok, a semlegesek, valamint a szo­cialista országok — politi­kai, .társadalmi beren­dezkedésük eltérő vol­tából adódó vélemény- különlbdégeinek, ellentétei­nek áthidalásán, a közös ne­vezőre jutásorv fáradoznak a diplomaták, köztük a ma­gyar delegátusok. A magyar delegáció aktív szerepet vállalt a dokumentum be­vezető részének szövegezé­sében, valamint azon aján­lások megfogalmazásában, amelyek a mostani konfe­renciát követő intézkedé­sekre vonatkoznak. Ami a zárt ajtók mögött történik, arról keveset tud a világ. Csak annyi jut az újságírók tudomására, amennyit a küldöttek bizal­masan elmondanak, kérve, hogy a tudósító ne jelölje meg a hírforrást. (Kivételt képez az a ritka alkalom, amikor egy-egy küldöttség nyilvános sajtótájékoztatót tart.) A félszázadik munkahe­tén túljutott találko­zóról szóló tudósítá­sok az utóbbi időiben meg­állapítják, hogy a tanács­kozás ,közelebb került a megegyezéshez” — vagyis egy kiegyensúlyozott és tartalmas záródokumen­tum elfogadásához. Syakori 'kitétel a tudósításokban az is, hogy „a légkör tárgysze­rű” — azaz csökkent a szemben álló véleményeket tükröző témák száma, mel­lőzik a szélsőséges kiroha­násokat, vádaskodásokat. Ez pedig bíztató jel... K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents