Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. március 11 0©00©Q „FELTÁMADT" DIÁKKÖR Próbál a Bessenyei színkör A hatvanas években és a hetvenes évek elején rene­szánszát élő amatőr színját­szás napjainkban nem örvend nagy népszerűségnek. A mű­kedvelő csoportok előtt a köz­művelődés szempontjából is komoly feladatok állnak. A játék öröme, a közönség szeretete, a színpad varázsa az, ami összetarthatja az amatőr csoportokat. Erre te­remt lehetőséget a Megyei és Városi Művelődési Központ Nyíregyházán. Az intézmény felügyelete alatt évek óta mű­ködik amatőr színjátszó együttes. Többször változta­tott nevet és rendezőt a cso­port. A felbomlott városi Stúdió Színpad most Besse­nyei Színkör néven szervező­dött újjá. (I.) /-----------------------------------\ Színháznaptár Az évad hatodik premi­erje előtt áll a Móricz Zsigmond Színház társu­lata. Holnap este mutat­ják be a Rezeda Kázmér szép élete című játékot, melyet Krúdy Gyula mű­veinek felhasználásával Kapás Dezső, a Vígszínház rendezője állít színpadra. A főbb szerepeket Bárány Frigyes, Szabó Tünde, Holl István, Vitai András, Má­té Eta, Gerbár Tibor és Kovács Gyula alakítja. A március 12-i, szombati előadásra, a fél házra a Jó­zsef Attila-bérlet érvényes. Legközelebb kedden este gördül föl a függöny a színházban a Rezeda kö­vetkező előadása előtt, amikor az összevont Köl­csey- és Bajor-bérlet kerül sorra. A Krúdy-darabot szerdán a Madách-bérlet- ben játsszák. Csütörtökön este fél nyolckor a Zrínyi ifjúsági bérletben a Há­rom a testőr kerül színre. Ezen a napon kezdődnek meg Shaw: Pygmalion-já- nak tájelőadásai a megyé­ben. Elsőként Kisvárda kö­zönsége láthatja, délután háromtól és este héttől.* v________ ______y Rajzpályázat gyermekeknek Nemzetközi gyermekrajzpályá- zatot hirdetnek a szomszédos HaiUú-Bihar megyében. A pá­lyázaton részt vehetnek a szoci­alista országok iflú alkotód, 6—14 éves kor között. Célja a gyer­mekek körében folyó képzőmű­vészeti nevelés eredményeinek bemutatása, az érdeklődés, ízlés, esztétikai érzék kialakításának fejlesztése, továbbá a nemzetközi kulturális kapcsolatok erösitése. Egy-egy pályázó legfeljebb öt képet küldhet be, lehetőleg 30x40 centiméteres méretben a követ­kező címre: Debrecen, Hunyadi út 1—3 . 4026. A nyíregyházi művészeti hetek keretében Tavaszi hangverseny címmel mutat­koznak be a közönségnek az SZMT Móricz Zsisrmond Művelődési Ház amatőr mű­vészeti együttesei. A Sza- bolcs-Volán táncegyüttes nagysikerű műsora után leg­közelebb az Ifjú Gárda fú­vószenekar és az ABC ba­lettcsoport lép fel Tavaszi hangverseny címmel a Me­gyei és Városi Művelődési Központban március . 15-én, délután ötkor. A fúvószene­kart nem kell már bemutat­ni, hiszen számos ünnepi ese­mény résztvevői, muzsikájuk gyakran csendül föl a megye­székhely fellobogózott utcá­in, vagy térzenéken. Keve­sebben tudunk a Kun Ildikó vezette ABC balettcsoportról, pedig immár ötödik eszten­deje működnek. Az együttes a balettiskola tehetséges nö­vendékeiből alakult 1978- ban. Tagjai felső tagozatos és középiskolás diákok, akik 5—9 éve táncolnak balettis­kolában. Tevékenységük amatőr munka, felszerelései­ket, jelmezeiket is maguk készítik. A közel harminc ta­gú csoport most az Ifjú Gár­da zenekarral mutatkozik be, majd a művészeti hetek al­kalmából még egyszer fellép, március 27-én a Móricz Zsigmond Színházban, önálló gálaműsorral. 11- én este 7-kor kezdőd­nek az országos diáknapok megyei rendezvényei. Az ünnepélyes megnyitó a hang­versenyteremben lesz. Ugyanebben az időben, a klulbkávéházban a szokásos nosztalgiadiszkó várja a 20 éven felülieket. 12- én szombaton egész nap a diáknapok rendezvényei zajlanak, amatőrcsoportok, szólisták bemutatóival és ki­állítással. 15 órától a kama­rateremben bábkész ítést, 18 órától pedig játékkoktélt szerveznek a gyerekek szá­mára, ahol az írisz együttes is fellép. 13- án tovább folytatódnak a diáknapok bemutatói, díj­kiosztással és a legjobbak gá­laműsorával, 10 órától. Emel­lett ugyancsak 10-től, a va­sárnapi mesemazit nézhetik meg a legkisebbek a kama­rateremben, 17—21 óráig pe­dig diákdliszkó lesz ugyanitt, köziben „Ki nyer ma” játé­kos vetélkedő fogja tarkítani az estet. (Belépés csak diák­igazolvánnyal.) 16- án, délután 19 órától, „Lobogva, táncolva, dalolva” címmel a Budapest tánc- együttes lép színpadra a hangversenyteremben, új műsorával. 17- én, csütörtökön 9 és 10,30 órától történeteket mu­tat be a „bábállatóvoda” éle­téből Kaszner Irén bábmű­vész,- 18 órától Vadász György fotóművész előadását hall­gathatják meg az érdeklődők a modem fotográfia törekvé­seiről és távlatairól. Ezen a napon és másnap, tehát pén­teken, két-két előadást tart a népszerű Hungária együt­tes 17 és 20 órai kezdettel. Műsoruk ezúttal az Aréna címet viseli. Magyar filmek szemléje öt új alkotás képviseli a mai magyar filmművészetet a nyíregyházi művészeti he­tek programjában. A Krú­dy, a Móricz moziban, vala­mint a tanárképző főiskolán és a jósavárosi 9. számú is­kolában, ahol a József Atti­la mozi működik, a Dialóg, a Társulás és az Objektív filmstúdió legújabb műveit mutatják be. Tegnap a Krú­dy moziban kezdődött a ma­gyar filmek szemléje, Kollá- •nyi Ágoston: Noé bárkái cí­mű természetfilmjével, mely feltehetőleg a legnagyobb érdeklődést váltja ki a vá­szonra kerülő művek közül. A színes filmen négy évszak természeti változásait kö­vethetjük, figyelve arra a veszélyre, mely a természet biológiai egyensúlyának megbomlásához vezethet. Ezután a Krúdyban Bacsó Péter Sértés című filmdrá­mája, a Móriczban Szabó István Bizalom című alko­tása következik. Ebben a sorozatban kapott helyet az Adj király katonát! — Er­dős Pál filmje és a Hatás­vadászok — Szurdi Miklós Naményiak sikere A pedagóguskórusok VIII. országos találkozójának Deb­recen adott otthont az elmúlt hét végén. A nagy körülte­kintéssel, gazdag tartalom­mal lebonyolított találkozóról a tv is adott összeállítást. Kecskeméttől Hajdúszo­boszlóig, Fehérgyarmattól Karcagig tucatnyi kórus bi­zonyította: a dal életeleme mindennapi munkánknak. A Kölcsey Ferenc megyei-váro­si Művelődési Központban március 5-én délelőtt a kóru­sok között bemutatkozott a vásárosnaményi Liszt Ferenc Vegyes Kar Tárcsái Zoltán vezetésével. Fergeteges sikert arattak műsorszámaikkal. A nap „sikerkórusa” a naményi művelődési központ bemu­tatkozó kollektívája volt. Va­sárnap városnézésen vettek részt a kórusok, köztük a fe­hérgyarmati vegyes kar, ők a szombat délutáni program­ban fellépve képviselték me­gyénket. t-f 4 \ ív * A debreceni színpadon a vásárosnaményi kórus. — Tarczai Zoltán vezényel. Diszkó, zsíros kenyérrel HETVENHAROM ÉV UTÁN „FELTÁMADT” A BETHLEN GÁBOR DIÁKKÖR A NYÍREGYHÁZI II-ES JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN. ÚJJÁSZÜLE­TÉSE EGY ÁLLANDÓAN KUTATÓ MAGYAR-TÖR- TENELEM SZAKOS TANÁRNAK, CZIBULA FERENC­NEK KÖSZÖNHETŐ. A BETHLEN-KÖRT AZ ISKOLA EGYKORI ALAPÍTÓ IGAZGATÓJA TAMÁSRA END­RE hívta Életre még 1909-ben. Nemes hagyományok ápo­lása jegyében és szellemé­ben alakult újjá a Bethlen Gábor Kör 1982 szeptembe­rében, s alig négy hónap alatt lett népszerű. Ez idő szerint 50 tagja van a Beth- len-körnek elsősorban tör­ténelmet kedvelő felső ta­gozatos tanulók, az olyanok, akik emellett a magyar nyel­vet, irodalmat és művésze­teket, is szeretik. A hagyo­mányokhoz híven „tiszti­kar” is alakult: van ifjúsági titkára, jegyzője és évfo­lyammegbízottja. Újjászületése óta gazdag programot bonyolított le a Bethlen-kör. Jártak tagjai Szatmárnémetiben. Itt meg­tekintették a volt Vécsey­házban a múzeumot. Elő­adáson ismerkedtek meg a kör tagjai az iskola 75 éves történetével, egykori taná­raival és itt végzett hallga­tóival, valamint a város múltjával. Egyik előadást Murczkó Károly veterán, a városi pártbizottság volt el­ső titkára az iskola öregdi­ákja tartotta. Vikár Sándor a zeneiskola egykori igaz­gatója Kodály Zoltán mun­kásságról beszélt a kör tag­jainak. László Géza a levél­tár munkájának titkaiba avatta be a kisdiákokat. Kiválóan sikerült a „zsí­ros kenyér diszkó”, melyre a pénzt közösen összegyűj­tött papír, fém és más hul­ladékok eladásából nyerték. így vásároltak zsírt és ke­nyereket, s legalább félszáz gyerek érezte jól magát. Ta­valy halottak napján meg­koszorúzták az iskolaalapí­tó Kardos István igazgató síremlékét. A Bethlen-kör levélben fordult Nyíregy- — háza város Tanácsa elnöké­hez, hogy nevezzenek el ut­cát a város nagyrabecsült köztiszteletbe^ álló egykori pedagógusáról, Kardos Ist­vánról. Igyekszik a mai kor köve­telményeihez igazodni a Bethlen-kör. Célja, hogy ' a megnövekedett szabad időt tagjai hasznosan töltsék el. Ezért szombatonként a Jósa András Múzeum által szer­vezett matinékon vesznek részt. Ennek keretében is­merkedtek meg az úttörők többek között a restaurátor és a műhely munkájával. Dédelgetett nagy tervük, < hogy a nyáron 4 napos ex­pedíciót szerveznek a Nagy- szalóki csúcs megmászására. Jelentkezőkben már most sincs hiány! Áprilisban Kassára látogatnak, meg­koszorúzzák Rákóczi feje­delem sírját és meglátogat­ják a botanikus kertet. Ta­vasszal a Bethlen-kör tagjai történelmi témájú előadáso­kat-szerveznek, hogy ezzel is segítsék a végzős, nyolca­dik osztályos hallgatók fel­készülését a középiskolára. (farkas) A Magyar Autóklub Sza- koznak: közülük 1982-ben bolcs-Szatmár megyei Szer- öten szereztek B-kategóriás, vezetőnek taglétszáma tavaly nem hivatásos jogosítványt, közel 900-zal nőtt. A klub Tanfolyamaikon egyébként 1980-tól szervez tanfolyamjel- mintegy 450-en sajátították leggel KRESZ-, műszaki és el a járművezetés alapjait, gyakorlati oktatást. Érdekes- Képünkön: Szőke László ok- ségnek számít, hogy a süket- tató tanítványával, Gergely némák segítségével is foglal- Józsefnéval. (Császár) Botpaládi szőttesek A Botpaládon élő Varga Zoltánná tanárnőt, a népi iparművészt csak kevés ol­vasónknak kell bemutatni, hiszen így Vagy úgv már so­kaknak lehet „ismerős”. Pe­dagógusként, közéleti ember­ként, s a jeles hagyományo­kat ápoló művészként gyak­ran találkozhattunk nevével Lapunk hasábjain is — leg­többször persze úgy adtunk róla hírt, mint népművész­ről, aki szőttesein a legtisz­tább forrásból merít. Mun­kái rég elfeledett motívumo­kat őriznek, ezek továbbvite­lére serkenti mindazokat, akik egyéni, vagy közös kiál­lításain találkoznak régies hangulatú terítőivei, vásznai­val. Rendszeres résztvevője az országos népművészeti pályá­zatnak és kiállításnak, időn­ként egyénileg is bemutatja a közönségnek legszebb da­rabjait. Jelenleg is láthatók textíliái Nyíregyházán, a KE- MÉV székházának ifjúsági klubjában, ahol naponta 12— 14 óra között tekinthetik meg a látogatók. A Megyei-Városi Mű­velődési Központ épület- gépészeti munkáinak döntő részét vállalatunk készítette a NYÍRTERV tervei alapján. Az eddi­gi szavatossági bejárá­sokon egy alkalommal sem hangzott el, hogy a fűtés kivitelezési hiba miatt lenne elégtelen. Az 1982. július 20-án felvett jegyzőkönyv 4-es, vala­mint 9-es pontjában érinti a fűtéssel kapcso­latos témákat, s rögzítet­ték, hogy azok nem ki­vitelezésből származó megoldatlanságok. Az épület fűtése kü­lönböző rendszerek üze­meltetésével, illetve szü­neteltetésével használha­tó, ebből fakad az, hogy ha a légfűtéses rendszert nem kellő mértékben, vagy egyáltalán nem üzemeltetik, akkor az épület külső traktusa­iban elhelyezett irodák, és egyéb rendeltetésű helyiségek bordáscső fű­tési rendszerrel megfe­lelő hőmérsékletűre Az illetékes válaszol Miért fázott a művésznő? AZ 1983. FEBRUAR 15-1 KELET-MAGYAR­ORSZÁGBAN MEGJELENT „MIÉRT FÁZOTT A MŰVÉSZNŐ” CIMÜ CIKKEL KAPCSOLATBAN VÁLLALATUNK ÁLLÁSFOGLALÁSÁRÓL AZ ALÁBBIAKBAN TÁJÉKOZTATJUK AZ OLVA­SÓKAT: nem fűthetők fel. Szük­ségesnek tartjuk megál­lapítani azt, hogy a jel­zett újságcikk alaptala­nul hivatkozik a SZÁÉV mulasztására. A létesít­mény igazgatójának vé­leményeként közölt „öt­letszerű” — SZÁEV ál­tal végzett — szavatossá­gi munkák okoznák a fű­tés elégtelenségét, ez sem fedi a valóságot, mert a fűtéssel kapcso­latban szavatossági mun­kát eddig nem végez­tünk és most sem vég­zünk. A cikk megjelenését megelőzően is ismeretes volt számunkra, hogy az épület egyes részeinek fűtésével — különös te­kintettel a rendkívüli időjárási vizsonyokra —, kifogások merülhetnek fel. Ennek megoldása azonban egyértelműen tervezési, illetve üzemel­tetési téma. Kanda Pál a SZÁÉV igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents