Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

1983. március 6. Kelet-Magyarország 7 | KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»­-- ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ MHH) ■■■■■■■■■ maga/i ■ ■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■•■■■•--■■■■a -- •■■■■ mm! «BK •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■! HRftj ■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ .■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ...áaaiaaBaaaBaiaaaaaaBaiiaaaaaaaaaaaaiaiiiiiiiiiiiiMiaiiiiMiaa->*aa . IBIIIIIIII........ .............................................. ■■■asBBaaHiiaBiBaaaaiaaaiaaaBaiiaaaiBBBaBBaBBaBaBiaBiBiBiaaaaBBBaBaiaiBaBaBaBaBBBaaaaaBBaaaB|aaaaa||aiaaa||a|Ba|aa|ai||i|1 aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa 11 IlNm aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Szépen magyarul — szépen emberül Nyelvi nagyképűség Amikor a következő szö­vegrészletet hallottam egy előadó beszámolójában, ta­lán joggal merülhetett fel bennem az a gyanú, hogy az illető magatartása kime­ríti a nagyképűség fogal­mát. Szólt pedig egyik tes­tes mondata ekképpen: „Rekonstrukcionális ter­veinket csak optimális fi­nanciális lehetőségek esetén realizálhatjuk; kapacitá­sunk csak minimális konst­rukciómódosítás feltételeit produkálja az eljövendő tervperiódus időszakában, ezért maximálisan kell ori­entálódnunk a racionálisan produktív termelés irányá­ban ...” Ami leginkább szemet szúr ebben a szövegben, az az idegen szavak tolakodó- an tüntető halmozása. Az­zal az esettel állunk szem­ben, amikor a beszélő a szakmai gőggel párosuló nagyképűséggel, a művelt­ségnek előkelősködő fitog- tatásával akarja hallgatóit elbűvölni. Pedig a bűvölés a szemfényvesztés rokon értelmű megfelelője, ezért igen kétélű kísérlet arra, hogy a beszélő levegye lá­báról hallgatóit. Ellenkező­leg: zavart támaszt a meg­értésben, homályba borítja a mondanivaló tisztaságát, gyanút kelt a beszélő szán­dékának őszinteségével szemben. Mennyire emberibb mó­don szólhatott volna az elő­adó egyszerűbben, világos magyarsággal, például így: Felújítási terveinket csak a legkedvezőbb pénzügyi feltételek mellett valósít­hatjuk meg; kapacitásunk csupán igen csekély szerke­zetmódosítást enged meg a következő tervidőszakban. Ezért a legnagyobb mérték­ben kell ésszerű termelé­kenységre törekednünk. Ez már közérthető beszéd lett volna, és megkímélte volna az előadót a köntör­falazás és magamutogatás vádjától. Ez a vád persze nemcsak az idegen szavak­nak ízléstelenül rikító hasz­nálatától támadhat jogosan, hanem az efféle terpeszke­dő kifejezésektől is: „konst- rukci ómódosítás feltételeit produkálja”, meg „a tervpe­riódus időszaka” (fölösleges szószaporítás, hiszen a pe­riódus önmagában is idő­szakot jelent). A hibáztatott példával természetesen nem az ide­gen szavak oktalan szám­űzését kívántam javasolni, hanem célozni akartam ar­ra a visszaélésre, amelyet kellő nyelvi figyelemmel el­kerülhetünk. Mert a vissza­élés társas veszélyt jelent: a mégoly tiszta szándékot el­homályosítva, zavarja az emberi kapcsolatok őszinte­ségét. Esetünk tehát figyelmez­tető adalék ahhoz is, amit Illyés Gyula így világít meg: „Jól beszélni és írni magyarul, ez... igazánból: jellemkérdés.” Szende Aladár Műemlékeink... lakain kívül az emberalakokat ábrázoló konzoloknak van jelen­tős értéke. Mind a hat farag- vány jellegzetes, egyedi portré. Három közülük bibliai és legen­dái alakot ábrázok A szentély északi oldalán Péter és Pál apostolt a templom két védő­szentjét láthatjuk. Képünkön: a templom szentélyének gótikus támpillérei és ablakai. Vincze Péter Sárkányrepülők Nyírbátorból Siklás a levegőben A „Nagy Sárkányt” keresi? Órát tart, de szólunk neki — igazítottak el Nyírbátorban, a 140. számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben. Nemsokára jött Bertók Csaba műszaki tanár, aki újabban ar­ról híres kollégái és tanítványai között, hogy egy Szabolcsban egyedülálló hobbinak hódol. Sárkányrepüléssel foglalkozik. — A fiam látott meg egy pla­kátot Debrecenben — emlékezik —, s kifundáltuk, hogy nekünk is jó lenne ebben részt venni. A gyerek utánajárt, beiratkozott a debreceni klubba. Nekem is könnyen ment, mert annak ide­jén, fiatalabb koromban vitorlá­zórepülő voltam. Ahhoz, hogy sárkányrepülő le­gyen valaki, nem elég az elha­tározás. Előbb vizsgázni kell elméletből, gyakorlatból. S álló- képesség. a figyelem összponto­sítása szükséges a repüléshez, a levegőben való sikláshoz. Mert elég egy meggondolatlan mozdu­lat s a felelőtlenség könnyen sú­lyos sérüléssel jár. Egyébként a repüléssel fog­lalkozó sportok közül a legol­csóbb a sárkányrepülés. Hazai gyártású felszerelés 30—40 ezer forintnál nem kerül többe. Ám a legtöbben saját maguk is hoz­záfognak egy sárkányrepülő épí­téséhez, mint ahogy azt Bertók Csaba és fia, Attila teszik. Az­tán már csak várni kell a jó időt, a megfelelő széljárást, hogy egy magasabb dombról, hegyol­dalról lesikljanak. — Aztán abban is megizzad az ember, amíg utána újra felviszi a jó harminc kilós sárkányt — jegyzi meg. A múlt nyáron Bélapátfalva mellett szerezték meg az A-ka­Saját építésű sárkány készül. tegóriás vizsgát. A debreceni klub, de talán az ország legfia­talabb sárkányrepülője volt ek­kor Bertók Attila a maga 16 évével, míg édesapja a korelnö­ki tisztet töltheti be. Az idén már a B-kategóriás vizsgát szeretnék letenni, de ha szerencséjük van, őszre még egy fokkal előre léphetnek. — Otthon a feleségem nem mindig örül, amikor megyünk, mert félt bennünket. Ezért in­kább az utolsó percben jelentjük be, hogy indulunk — mondja a szabolcsi sárkányrepülő. Á lószőrfonás művészete Lószőrrel díszített pipa. Fülbevalók. A hagyomány szerint Kisvár­dán László király a kunok fe­letti, Bökönynél aratott győze­lem emlékére 1082-ben templo­mot alapított. A ma is álló szent­ély kétségtelenül gótikus. Az eredetileg bordás boltozató temp­lom épségben látható figurális díszítésű gyámkövei a XV. szá­zad közepére vagy a század má­sodik felére utalnak. 1564-ben a várat ostromló erdé­lyi csapatok a templom körül ál­lították fel ágyúikat, magában az épületben tárolták a puska­port. Várday Katalin nevéhez fű­ződik az 1564-es ostrom alkal­mával megrongálódott templom­hajó elbontása. A hajó helyén fából építettek egy újat, ezt használták a reformátusok, míg a katolikusok a fallal elrekesz- tett szentélyt kapták meg. * 1670-ben egy martalócbanda a várost kifosztotta, felgyújtotta a templomot is. 1722 és 29 között a katolikusok rendbehozatták a visszaszerzett, alaposan meg­rongálódott, s már csak a szent­élyből álló templomot. Valószí­nűleg ekkor készült a szentély meglehetősén alacsonyan induló, fiókos dongaboltozata. A templom szentélyének mű vészettörténeti szempontból, ab­Az ókor hét csodája Mindenki sokat hallott már az ókor hét csodájáról, mégis ká­vésén vannak, akik fel tudják sorolni még kevesebben, akik bővebbet is tudnak egyikről- másikról. A hét kimagasló emberi alko­tást első alkalommal a szidoni Antipatrasz sorolta fel egy epigrammában az i. e. II. .szá­zadban. Később Phil on, a neves bizánci matematikus és utazó valemennyit felkereste, s a lá­tottakról A világ hét csodája cí­mű művében számolt be. Nézzük sorjában a csodákat! 1. Az egyiptomi Keopsz-pira­mis. A fáraók a dicsőségüket a túlvilág! életben is meg akarták őrizni, ezért óriási építménye­ket, piramisokat építettek. A nyolcvan piramis közül a leg­nagyobb Keopsz fáraó temetke­zési síremléke, melyet i. e. 2600 körül emeltek Gizeh mellett. Hét és fél millió darab, átlag 2—14 tonna súlyú kőhasábból rakták össze. Magassága eredetileg 146,7 méter, alapjának szélessége 232 méter. Az 5,4 hektár területen fekvő építmény az egyetlen, amely a hét csodából mindmáig megmaradt. 2. Szemirámisz királyné függő­kertje. II. Nebukadnezár babilo­ni király iráni hercegnőt vett feleségül, s neki kedveskedett a kertekkel. I. e. 600 körül mester­séges dombot hordatott a palota mellé, ezt 120 méter magas föld­hányást öt, oszlopokon nyugvó, egymás fölé beugró terasszá ké- peztette ki. A függőkertek hosz- sza 30 méter, szélessége 20 mé­ter. magassága elérte a két eme­letet. A király valamennyit te­leültette felesége kedvenc virá­gaival, fáival zöldellő gyepnél, termő gyümölcsössel. A hegy al­ján rabszolgák által meghajtott . szivattyúk szolgáltatták az éltető vizet. Napjainkra semmi sem maradt ebből a világhírű épít­ményből. Babilon romjainak fel­tárásakor csak oszlopokat talál­tak a valamikori függőkertekből. 3. Az olimpiai Zeusz-szobor. Az ókori olimpiai játékok ligetében épült templomban állt. Pheidiász szobrász műve tizenkét méter magas volt, a művész elefánt- csontból és aranylemezekkel bo-~ rított fából alkotta, a szemgöd­rökben drágakövek csillogtak. Az istenalak cédrustrónon ült. Ez a templom a. híres szoborral, az 5. században pusztult el, amikor is az emberek sok pogány templo­mot leromboltak. 4. Az ephezoszi Artemisz temp­lom. A templom az i. e. VI. szá­zadban épült, majd amikor tűz­vész áldozata lett, i. e. 350 körül újra építették. A templomban, amely 160 méter hosszú, 68 mé­ter széles, magassága 8 emele­tes volt, s 127 egyenként 18 mé­ter magas márványoszlop díszí­tette. Időszámításunk 262. eszten­dejében a gótok pusztították el. 5. A halikarnasszoszi mauzóle­um. Halikamasos Kis-Azsiaban van. A város a persza hatalom alól i. e. az ötödik században szabadult fel, Mauzolusz király alatt. Halála után özvegye óriá­si síremléket állíttatott. A sír­emlék 10 emelet magasságú volt. Amikor a világhódító Nagy Sán­dor elérte a várost, habár ő so­kat rombolt, megőrizte ezt a vi­lághírű építményt. Sajnos, a máltai lovagok lebontották azt, és köveit 1522-ben elszállították saját építményeikhez. 6. A rodoszi Kolosszus. A Kis- Ázsia déli partján fekvő sziget lakói a makedón megszállók fe­lett aratott győzelmük emlékére állították védelmezőjük, Héliosz napisten tiszteletére. Alkotója Charesz szobrász volt. A ruhát­lan Kolosz 32 méter magas volt, átmérője mell magasságban 17 méternyi. Ércből és bronzleme­zekkel borított kőtömbökből ké­szült. I. e. 224-ben földrengés döntötte le, s mintegy 900 éven át hevertek roncsai szétszóródva. 7. Az alexandriai Pharoszi vilá­gítótorony. I .e. 280 körül szer­kesztette a knidoszi Szosztratusz építész. Névadója a Pharosz ne­vű kis sziget volt, amelyre épült. Az alul négyszögű, feljebb kör alakú márványemeleteket erkély övezte, csúcsán 122 méter ma­gasan fémtányéron tűz égett, amelynek fényét tükrök vetítet­ték — a hagyomány szerint 300 ménföldnyi távolságra, ki a nyílt tengerre. Ezt az építményt az 1375. évi földrengés pusztította el. Ez volt tehát az ókor legendás hét csodája, (o) z HALLGASSUNK I NÉZZÜNK MEG U rádio°teleuízió°mozi°színház 1983. március 6., vasárnap 1983. március 7., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 5,00: Előttünk a vasárnap! — 7,23: Kopogtató. — 8,05: öt kon­tinens hét napja. — 8,21: Ének­szóval. muzsikával. — 9,00: „Tövisek és virágok”. — 10,03: Pipacsok a tengeren. — 10,56: Vasárnapi koktél! — 12,05: Har­minc perc alatt a Föld körül. 12,40: Rázós úton. — 12,50: Év­századok mesterművei. — 13,24: Régi híres énekesek műsorából. — 13,48: így láttam Kodályt. — 14,05: Szonda. — 14,34: Népdal­körök pódiuma. — 15,05: Mű­vészlemezek. — 15,58: Az öreg halász és a tenger. — 17,05: Helyszínrajz. — 17,35: Hacsa­turján: Hegedűhangverseny.1 — 18,40: A párizsi Notre-Dame. 2. rész. — 19,39: Nóták. — 19,54: Erkel: Hunyadi László. Opera. — 22,59: Trió-lemezeinkből. — 23,40: Népdalok. PETŐFI RADIO 6,00: Népszerű muzsika. — 7,00: A református egyház fél­órája. — 7,30: Vasárnapi orgo­namuzsika. — 8,05: Játék a könyvtárban. — 8,49: Ghánái népzene. — 8,59: Tóth Bálint versei. — 9,05: Mit hallunk? — 9,30: Barátság slágerexpressz. — 10,00: Szerpentin. — 12,05: Jó ebédhez szól a nóta. — 12,58: Rákóczi hadnagya. 2. rész. — 14,00: A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból. — 14,35: Táskarádió. — 16,00: Útközben hazafelé. — 17,30: Huszas stú­dió. — 18,55: Poptarisznya. — 20,40: Társalgó. — 22,05: Nosz­talgiahullám. — 23,15: Gyöngy Pál müveiből. nyíregyházi rádió 8,30: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. — 8,45: Népszerű melódiák. — 9,00: A homok vallató ja. Em­lékműsor Westsik Vilmos szá­zadik születésnapjára. Ripor­ter: Ágoston István. — 9,20: Az én slágereim. Makrai László­nál, a TESZÖV szabolcsi titká­ránál Bálint Attila vendéges­kedik. — 9,57—10,00: Műsorelő­zetes. — 18,00—18,30: összefog­laló a hét vége sporteseménye­iről, zenével. (A nap szerkesz­tője: Horvát Péter) MAGYAR TV 8,00: Tv-torna. (sz., ism.) — 8,05: Mindenki iskolája. — 8,40: Óvodások filmműsora. — 10,25: Dzsungel a lakásban. Francia kisjátékfilm. (sz.) — 10,55: Ál­latkölykök. NSZK rövidfilm- sorozat. 2. rész. Gigi. (sz.) — 11,00: Hírek. — 11.05: Beacher —Stege A. Brustein: Tamás bátya kunyhója. Színpadi vál­tozat. A Népszínház előadása, (sz.) — 14,20: Maci Laci. Ame­rikai rajzfilm. A csalikosár. (sz.) — 14,45: Reklám. — 14,50: Audrey Hepbum-sorozat: A lány. aki ellopta az Eiffel-tor­nyot. Amerikai film. (sz.) — 16,35: Képújság. — 16,40: Vasár­napi muzsika, (sz.) — 17,30: Reklám. — 17,35: Műsorainkat ajánljuk, (sz.) — 18,00: Delta. Tudományos híradó, (sz.) — 18,25: Reklám. — 18,35: A kö­zönségszolgálat tájékoztatója. — 18,40: Tévétorna. (sz.) — 18,45: Esti mese. (sz.) — 19,00: A Hét. (sz.) — 20,00: Hírek. — 20,05: A jelölt. Amerikai film. (sz.) — 21,50: Kapcsoltam. Tár­sasjáték. (sz.) — 22,30: Hírek. 2. MŰSOR 14,45: Fedettpályás atlétikai EB közvetítése, (sz.) — 20,00: Hírek. — 20,05: Az impresszio­nizmus. 8. rész. Pisarro, Sis­ley, Saurat — avagy az egyet­len igazi mester a természet, (sz.) SZLOVÁK TV 8.25: Hírek. — 8,30: Gyermek­műsor. — 10,50: A Sportka szá­mainak húzása. — 11,00: Egy járás északon. 3. rész. — 11,55: Visszapillantás az elmúlt hét eseményeire. — 12,25: Amatőr zenészek műsora. — 13,05: Hír­adó. — 13,20: A katona és fi­vére könnyei. Mesejáték. — 14,40: F’ortréfilm egyik legjobb hegymászónkról. —15,00: Fe­dettpályás atlétikai EB. Közve­títés. — 18,30: Világhírű sanzo­nok. — 19,10: Esti mese. — 19 30: Tv-híradó. — 20,00: Va­sárnapi vers. — 20,05: Fehér kör. Cseh film. — 21,55: Gólok, pontok, másodpercek. — 22,10: Jozef Sturdik nemzeti művész. SZOVJET TV 17,55: Még a háború előtt (tv- film I.) — 19,00: Hírek. — 19,30: Még a háború előtt (tv-film II.) — 20,40: Hangverseny. — 21,45: Hírek. — 21,55: Tv-film. T, HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8,25: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Rákos Sándor versei. — 9,43: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék — kisiskolások műsora. — 10,35: Verbunkosok, katonada­lok. — 11,05: Dalok az ifjúság­ról. — 11,20: Bioritmus. —11,40: Védett férfiak. — 12,45: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 13,00: Zenei érdekességek az el­múlt hét műsorából. — 14,34: Sliccügyek. — 15,05: Francia madrigálok. — 15,29: Zenélő dominó. — 15,59: Népszerű ope­rettkettősök. — 16,30: Világab­lak. Mi nyomja Atlasz vállát? — 17.10: Népdalgyűjtő úton Kodály Zoltán nyomában. — 17,31: Hogy érzi magát, kedves számítógép? — 18,01: Szivár­vány völgy. Részletek Lane filmzenéjéből. — 19,15: A rádió Kabarészínházának márciusi bemutatója. — 20,25: Leopold Stokowski vezényel. — 20,59: Nem vagyunk feministák. — 22,30: Halló, itt vagyok! — 23,30: Operettfinálék. — 0,10: Mészáros Agnes táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8,05: Nóták. — 8;35: Figyel­mébe ajánlom! — 8,50: Bliss: Kenilworth — szvit. — 9,00: Slágermúzeum. — 10,00: Zene- délelőtt. — 12,00: Berki László népi zenekara játszik. — 12,40: Tánczenei koktél. — 13 25: Vi- lágűjság. — 14,00: Kettőtől ötig... — 17,00: „Aranyláz” a biológiában. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,35: örökzöld dallamok. — 19,30: Sportvilág. — 20,00: Részletek Benny Good­man „Eeven Come Tleven” cí­mű lemezéről. — 20,35: Faragó Laura népdalokat énekel. — 21,00: Máté Péter hangversenye a 6-os stúdióban. — 22,00: Ka­nári. Kosztolányi Dezső jelene­te. — 22,34: Könnyűzene Moszk­vából. — 23,20: A tegnap slá­gereiből. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. — 17,10: Hétnyitó. Hét­fői Információs magazin. Köz­ben : Hallgatóink leveleire a jogász válaszol. — 18,00: Észak­tiszántúli krónika. — 18,15: Bo- ney M.-slágerek. — 18,25—18,30: Hírösszefoglaló. Műsorelözetes. (A nap szerkesztője: Gönczi tiúoTM») SZLOVÁK TV 13,00: Ezt választottuk. — 13,10: Három dió a Hamupipő­kének — cseh fiLm. — 14,35: Tamás és Jakab — bábfilm. — .14,40: Könnyűzenei műsor. — 15,00: Rajzfilm a tapasztalatlan kiscslbéről. — 15,20: A haladó tapasztalatok iskolája. — 15,55: Hírek. — 16,00: Iskolatévé. — 16,20: Pionírok magazinja. — 16,50: Zenés dokumentummű­sor. — 17,10: Iránytű — kato­nák dokumentumműsora. — 18,00: Orvosi tanácsok. — 18 10: A szocializmus világa. — 18,35: A rendőrség nyomoz. — 18,40: A népgazdaság fejlesztéséről. 1. rész. — 19,10: Esti mese. -w­19,30: Tv-hiradó. — 20,00: Fran- tisek Svanter: Vég nélküli élet. 3. rész. — 21,15: Azimut — ka­tonák magazinműsora. — 22,00: Ez történt 24 óra alatt. — 22,15: Angol zenés film. — 22,40: Hí­rek. SZOVJET TV 17,25: Ezt nem tanultuk. Film. — 19,00: Tv-híradó. — 19,35: Szórakoztató műsor. — 21,20: Sporthírek. — 21,50: Hírek. — 22,00: Hangverseny. — 22,30: Az egyetlen férfi. Tv-film, I. rész. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: 6— 7-én: HÓFEHÉRKE ÉS A 7 TÖRPE (amerikai) Előadások kezdete: 16 és 18 óra! A KOB­RA NAPJA (16 év!) (olasz) Elő­adás kezdete: 20 óra! Nyíregyháza Béke mozi: 6— 7- én: ÜLDÖZÉS A SZTYEP­PEN (szovjet) 6-án MATINÉ: A csillagszemű. Nyíregyháza Móricz mozi: 6— 7-én: SULI-BULI (magyar) Elő­adás kezdete: 15.30 óra! A VE­RÉB IS MADÁR (16 év!) (ma­gyar) Előadások kezdete: 17,45 és 20 óra! Mátészalka Béke mozi: 6-án: EZUSTNYEREG (Olasz) 7-én: FÖLDRENGÉS TOKIÓBAN (ja­pán) Előadás kezdete: 17.30 óra! Zártkörű archív filmklub: előadások: 15,30 és 19,30 órai kezdettel! Kisvárda mozi: 6-án: A PÁRTFOGOLT (14 év!) (ma­gyar) 6-án MATINÉ:, ÓZ, A CSODÁK CSODÁJA. 7-én: EZUSTNYEREG (olasz) Fehérgyarmat mozi: 6-án: EGY ZSARU BŐRÉÉRT (14 év!) (francia) 6-án MATINÉ: Szele- burdi család. 7-én: FÖLDET VESZÜNK VADNYUGATON (román) Nyírbátor mozi: 6-án: SZU­PERZSARU (olasz) 6-án MA­TINÉ: Csutak és a szürke ló. 7-én: A 34-ES GYORS (szovjet) Vásárosnamény mozi: 6-án: VADÁLLATOK A FEDÉLZE­TEN (szovjet) 7-én: ESKÜVŐ (14 év!) (amerikai)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents