Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
4 Kelet-Magyararezág 1983. március 30. Jugoszlávia elnöke hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) kiegyensúlyozott fejlődését. A felek egyetértettek abban, hogy magyar és jugoszláv részről egyaránt őszinte szándék van az együttműködés elmélyítésére és bővítésére. Rámutattak arra, hogy e közös törekvések valóra váltásához és kamatoztatásához számos területen további kedvező lehetőségek kínálkoznak. A két elnök tartalmas eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről is. A háború és a béke, a biztonság és az enyhülés, a békés egymás mellett élés, valamint több más, a világpolitika szempontjából döntő fontosságú kérdésben közösek a két ország érdekei, így azonosak, vagy hasonlók az e témákkal kapcsolatos álláspontok is. Este a Parlament vadásztermében Losonczi Pál és felesége díszvacsorát adott Pe- tar Sztambolics és felesége tiszteletére. A díszvacsorán Losonczi Pál és Petar Sztambolics pohárköszöntőt mondott. Losonczi Pál pohárköszöntője Losonczi Pál elöljáróban köszöntötte Petar Sztambo- licsot, s valamennyi jugoszláv vendégünket és kifejezte meggyőződését, hogy az államelnök látogatása hozzájárul országaink együttműködésének elmélyítéséhez, jószomszédi kapcsolataink bővítéséhez, népeink hagyományos barátságának további erősödéséhez. Ezután így folytatta: jelenlegi nemzetközi helyzet feszült és veszélyekkel terhes. Ennek oka, hogy a reakciós imperialista körök nem tudnak belenyugodni a Világban végbemenő, érdekeiket sértő változásokba, a haladó erők gyarapodásába, abba, hogy a népek függetlenségben és szabadságban akarnak élni. A haladás és béke erőivel szemben álló körök katonai eszközökkel szeretnék rákényszeríteni akaratukat a világra. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az államok realista kö— Népeink óhaját kifejezve a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szilárd alapokat teremtett együttműködésünkhöz. Párt- jaink kormányaink viszonya c ... , , . .. . a kölcsönös bizaiotn, a meg Petar bztambolics pona rkoszontoie becsülés és a tiszteiét alap- ' * rei, a békeszerető erők egyre határozottabban lépnek fel a békét fenyegető veszélyekkel szemben. A szocialista országok kiemelkedő szerepet vállalnak a béke megóvásában és a nemzetközi biztonság erősítésében, az enyhülés és a leszerelés előmozdításában. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagjaként becsülettel teljesíti szövetségi kötelezettségeit, s aktívan síkraszáll a Varsói Szerződés legutóbbi prágai nyilatkozatában foglalt reális javaslatok valóra váltásáért. Mi e bonyolult helyzetben is — a békés egymás mellett élés és a kölcsönös előnyök alapján — a kapcsolatok fejlesztésére törekszünk minden erre kész országgal. Meggyőződésünk, hogy bármennyire bonyolult és nehézségekkel terhes is a nemzetközi élet, a béke és a haladás erői hatalmasabbak, mint a háborús körök, és megvan a reális lehetősége annak, hogy elhárítsuk a békét fenyegető veszélyeket — mondotta végezetül Losonczi Pál, majd vendégeinek egészségére, az egységes szocialista Jugoszlávia népeinek felvirágzására, országaink együttműködésére, népeink barátságára, a szocializmusra és a békére emelte poharát. ján kedvezően alakul, a magyar—jugoszláv kapcsolatok az élet minden területén eredményesen fejlődnek. Meggyőződésem, hogy — a Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak találkozóin elfogadott elvek és megállapodások szellemében — közös érdekünk az együttműködés már meglevő alapjainak erősítése. örülünk annak, hogy a magyar—jugoszláv magas szintű politikai kontaktusok az önök látogatásával újabb állomáshoz ‘ érkeztek. Céljaink azonossága, népeink barátsága, a közvetlen szomszédság olyan tényezők, amelyek jó feltételeket teremtenek országaink sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködéséhez. Rendszeresek vezető képviselőink találkozói, amelyeken közös céljainkat és érdekeinket szolgáló megállapodások születnek. Eredményesnek tartjuk együttműködésünket Jugoszlávia köztársaságaival és tartományaival, s, a közvetlen határ menti kapcsolatok is megfelelnek népeink érdekelnek. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy baráti kapcsolataink ápolásában, a két ország együttműködésének erősítésében jelentős szerepet tölt be a Jugoszláviában élő magyar és a Magyarországon élő szert), horvát, szlovén nemzetiség, s egyre inkább hidat alkot népeink között. Mindent elkövetünk, hogy ez a jövőben is így legyen. örvendetes, hogy gazdasági kapcsolataink is jól fejlődnek. A nehezebbé vált világ- gazdasági feltételek között kedvezőnek tartjuk, hogy sikerült megőrizni gazdasági együttműködésünk eredményeit. Meggyőződésünk, hogy közös erőfeszítéssel elérhetők a magunk elé tűzött célok. Elismeréssel említhetném azt is, hogy országaink kulturális, oktatási és műszaki-tudományos együttműködése eredményesen fejlődik. Készek vagyunk e területeken is tovább gazdagítani kapcsolatainkat. Az Elnöki Tanács elnöke ezután arról szólt, hogy Magyarország és Jugoszlávia baráti viszonya, szoros együttműködése fontos hozzájárulás az európai béke és biztonság erősítéséhez. A világpolitikai és a világgazdasági helyzet azt 'kívánja, hogy az élet minden területén szüntelenül erősítsük a két békeszerető ország és nép együttműködését, és ezzel szolgáljuk népeink alapvető érdekeit. — Ügy ítéljük meg, hogy a Petar Sztambolics válaszában megköszönte a bensőséges fogadtatást, a vendégszeretetet, s nyílt, konstruktív légkörűnek minősítette találkozóját Losonczi Pállal, illetve a kétoldalú tárgyalásokat. Kiemelte: — Jugoszláviában rokonszenvved figyeljük a baráti magyar népnek a szocialista építésben elért kimagasló eredményeit, további sikereket kívánunk ezen az úton. Ez a találkozó — miként az eddigiek is — a két ország népeinek érdekeit, a jószomszédi viszony fejlesztését szolgálja. Azoknak az elveknek az érvényesülését szolgálja, amelyek nélkül nem lehet olyan nyílt, jó, szilárd és jövőbe mutató kapcsolatokról beszélni, mint amilyennek a jugoszláv—magyar együttműködés minősíthető. A továbbiakban hangoztatta : elégedettek lehetünk gazdasági kapcsolatainkkal, különösen azok magasabb formáival. — Ügy gondolom, lehetőség van arra, hogy kapcsolatainkat e téren javítsuk és sokoldalúbbá tegyük. Az együttműködés más formáiban — a tudományban, művelődésben, technikában, oktatásban és kultúrában — elért jelentős eredmények népeink és vívmányaink széles körű kölcsönös megismeréséről tesznek tanúbizonyságot, arról a közeli kapcsolatról, amely a két ország között kialakult. — Közeledésünkhöz és sikeres együttműködésünkhöz nagymértékben hozzájárulnak a Magyarországon élő jugoszláv nemzetiségek és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség. Hiszem ezért, hogy együttes és tartós az elhatározásunk, hogy mindenki a maga részéről biztosítsa a feltételeket sokoldalú fejlődésükhöz, mert ez kapcsolataink minőségét is jelzi. — Országaink osztoznak abban a meggyőződésben, hogy szükség van a bizalom és a kölcsönös megértés erősítésére a világon, mint a béke, a biztonság és az egyenrangú együttműködés előfeltételére —- állapította meg a továbbiakban. — Ennek még nagyobb jelentősége van, amikor kontinensünkről, Európáról van szó, ahol a világ legnagyobb fegyvertára, a tömegpusztító eszközök sokasága található. Ezért ma még nagyobb szükség van a helsinki szellem életrekeltésére irányuló készségre és akaratra. Ezek a célok — a tényleges leszerelés és megegyezés — az el nem kötelezett Jugoszláviát együttműködésre ösztönzik minden országgal, különösen az olyan szomszédokkal mint a baráti Magyar Népköztársaság. A mai világ az összetűzések, a kiélezett ellentétek világa. Az ellentétes és kibékíthetetlen érdekek állandóan újabb, még mélyebb problémákat és válságokat szülnek, a fegyverkezési versenyt ösztönzik, veszélyeztetik a világbékét és a haladást. Ugyanakkor a világ, amelyben élünk, egyre inkább az egymástól való kölcsönös függés világa, amelynek jövője együttműködés és megértés nélkül bizonytalan. Jugoszlávia az el nem kötelezett politikához fűződő lényegbeli hovatartozását — más el nem kötelezett országokkal együtt — arra a meggyőződésre alapozza, hogy csak a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok mélyreható, demokratikus megváltoztatásával lehet megfelelő feltételeket teremteni az országok békés, szabad és zavartalan fejlődéséhez. Mindezeket a törekvéseket az el nem kötelezett országok a közelmúltban Űj-Delhiben megtartott csúcstalálkozójukon további tevékenységük irányvonalainak világos meghatározásával fejezték ki, hozzájárulva a feszültség csökkentéséhez, a béke megvalósításához, az országok függetlenségéhez, a leszereléshez és a gazdasági előrehaladáshoz. Politikájuk alapvető céljaiból és elveiből kiindulva az el nem kötelezett országok egységesen hangsúlyozták a békés egymás mellett élés, az országok közötti egyenrangú együttműködés fontosságát. Ezértezen a tanácskozáson is olyan felhívás született, amelyben mindenkit a problémák megoldásában való nyílt és konstruktív párbeszédre szólítanak fel. Petar Sztambolics végezetül hangsúlyozta: — Megbeszéléseinken ismét megerősítettük közös óhajunkat, hogy tovább szilárdítsuk baráti kapcsolatainkat, fejlesszük kölcsönös együttműködésünket, kétoldalú és nemzetközi téren egyaránt. Meggyőződésem: ez a találkozó is újabb ösztönzést ad kölcsönös törekvéseink megvalósításához és hozzájárul majd ahhoz, hogy hosszú távon mind eredményesebben tevékenykedhessünk baráti, szomszédos szocialista országaink érdekeiért — mondotta, s Losonczi Pál, a magyar vendéglátók egészségére, a magyar nép sokoldalú fejlődésére, a két ország barátságára és együttműködésére emelte poharát. Erősítik a kistelepülések lakosságmegtartó képességét (Folytatás az 1. oldalról) A tanács megállapította: a lakosság mindennapi közérzetét jelentősen befolyásolja az áruellátás. Az említett településeken 63 vegyes- és 38 élelmiszer szakbolt található, ezzel gyakorlatilag e települések élelmiszer-ellátása megoldott, jóllehet, a választékkal jelentős gondok vannak még. Nem éri el az alapellátás minimumát az iparcikkárusítás, valamint az ipari és az egyéb személyi szolgáltatás. Ami a lakosság kulturális ellátását illeti: fejlődés tapasztalható az oktatás tárgyi feltételeinek változásában. Két éve a településeken már 1891 gyermek járt óvodába: 68 településnek művelődési otthona van (bár ezek általában korszerűtlenek, elavultak), 75-nek van könyvtára, 67-nek mozija és 46 településnek klubja. Az egészség- ügyi alapellátás 2—6 kilométeren belül mindenütt elérhető, de az orvosi rendelők felszereltsége változó képet mutat. A csecsemőhalálozás 21,6 ezrelékre csökkent, az ezer lakosra vonatkoztatott halálozási arány jobb, mint az országos átlag. Tíz településen van öregek napközi otthona, háromszáztizenhárom fő részesül rendszeres szociális segélyben. Az anyagi jellegű tényezők mellett nem hanyagolható el az itteni faluközösségek állapota. A munkások megjelenése ezeken a kistelepüléseken pozitívnak mondható, életvitelük oldja a falu és a család zártságát, politikai és közösségi tudatuk kedvezően hat a környezetre. Fontos, hogy az értelmiség vállaljon jelentősebb szerepet e kistelepülések életmódjának formálásából. A megyei tanács megállapította: a jövőben is szükség lesz ezekre a kistelepülésekre, ezért fokozni kell lakosságmegtartó képességüket. Anyagi és politikai támogatásukat gazdasági okok is indokolják, hiszen a városba áramlás igen költséges (egy városi ember letelepítése kb. egymillió forintba kerül). Ezen túl az itt élő népesség (a tanyai településekkel együtt több mint 60 ezer ember) ragaszkodik a szűkebb pátriához. Mind többen térnek vissza az egykori szülőfaluba, a lakosság vállalja a terheket, de nagyobb beleszólást is kér saját dolgaiba. A vitában elsőként Csorna Tiborné arról szólt, hogy ma már csak nagyobb áldozat árán lehet jövedelmező melléküzemágakat létesíteni, amiben segíteni kell a közös gazdaságokat. Fontos, hogy a közösségi élet erősödéséhez megfelelő alkalmas helyiség legyen mindenütt. Sürgette az öregek napközi otthonának létesítését. Benke László a társközség és a székhely község viszonyának gondjairól szólt; felemlítette, hogy a jobb szakemberek sokszor ugródeszkának tekintik a kistelepülést. Ö is sürgette a kisvállalkozások, a bedolgozói rendszer elterjesztését e településeken. Bánóczi Gyula, a megyei pártbizottság titkára arról szólt, hogy a megye általános fejlődése során a kistelepülések is előbbre léptek. Mindenekelőtt a termelőszövetkezetek megalakulása, egyesítése tett jó hatást, ezen túl az iparosítás is lehetővé tette, hogy ne az ország más részére ingázzanak innen az emberek, hanem a közeli nagyközségbe, városba. Elmondta: ahol jó a székhely község tanácsi apparátusának munkája, ott nincs gond az ügyintézéssel a kisebb településen sem. Szóit arról, hogy erősíteni szükséges a jó falu- közösség pozitív szokásait, hasznosítani a kistelepülések lakosságának vitalitását. Jó lehetőség rejlik a háztáji gazdaságok még intenzívebb termelésében, abban, ha munkaigényes termelést honosítanak meg. Vargáné Kiss Katalin felvetette: a fiatalok 60 százaléka három műszakba jár el dolgozni a faluból, ezért gond a településhez való kötődésük. Petneházán és Laskodon megvizsgálták, milyen lehetőség van az általános iskolát végzőknek munkaalkalomra. Sikerült megoldást találni: a tsz keretében melléküzemként szeptemberben fonoda nyílik. Mester Endre elmondta, hogy mind többen jönnek vissza a kistelepülések tsz- eibe és a közös gazdaság sokirányú segítséget nyújt a háztáji gazdaság fellendítésére. Gál Miklós, Mátészalka megyei tanácstagja elmondta, hogy a kistelepülések kétharmada Szatmárban található. Figyelmeztetett arra, hogy milyen veszélyeket rejt magában ezeken a helyeken az iszákosság elterjedése, amit a települések zártságának feloldásával meg lehetne előzni. Makrai László, a TESZÖV megyei titkára elmondta: megyei szinten 3 és fél ezer nő foglalkoztatását kell mielőbb megoldani, s ezek jelentős része a kistelepüléseken található. A tsz-ek fontos szerepet vállalnak az új munka- alkalmak teremtéséből és számottevő segítséget nyújtanak a jövőben e településeken élők helyzetének javítá-- sára. Indokoltnak tartotta, hogy a jövőben érezhetőbben képviseljék majd ezt a 60 ezer embert a különböző testületekben. Tisza Bálintné arról számolt be, miként sikerült az áruellátást javítani a fehér- gyarmati járás apróbb településein. Sürgette, hogy minél több helyen vezessék be az előrendelést a tartós fogyasztási cikkeknél, s hogy gyorsítsák meg a kereskedők szakképzését. Márton András, a társadalmi munka fontosságáról, s arról szólt, hogy rugalmasabban, kedvezőbb feltételekkel kell házhelyeket alakítani a kisebb falvakban. Széles Lajos elmondta: igen sok történt azért, hogy napjainkra mérséklődött az elvándorlás. A fehérgyarmati járásban 23 kisközség rendelkezik vezetékes vízzel,, viszonylag elfogadható az úthálózat. 17 ezer lelken aluli településen van helyben óvoda, viszont 14 ezer emberre jut még ma is egy fogorvos. A helyi erőforrások jobb feltárására hívta fel a figyelmet, s arra: javítani szükséges a közlekedést, a székhely község és a társközség között. Losonczi Béla a szamossze- giek, a szamoskériek véleményét tolmácsolta: sürgős az alapellátás javítása, a zsúfolt közlekedés enyhítése. A lakosság a jó kezdeményezéseket támogatja pénzbeni hozzájárulással és társadalmi munkával. Gyúró Imre válaszolt a felvetett kérdésekre, majd Tisza László, a megyei tanács elnöke foglalta össze a napirend vitáját. A megyei tanács az előterjesztést, a szóbeli kiegészítést egyhangúlag elfogadta. /-----------------------------------------------------------A sebészet csodái A szovjet műszívkutatás Borisz Vasziljevics Pet- rovszkij akadémikusnak, a Moszkvai Sebészeti Kutató- központ vezetőjének nevét az egész világ ismeri. A látogatás után a tudós sajtó- értekezleten számolt be azokról a kutatásokról, amelyeket gárdája folytat. A hiperbarikus — a légnyomás növelésén alapuló — eljárásokon kívül, amelyekkel a látogatás során ismerkedhettünk meg —, a szívsebészettel, a mikrose- bészettel, a szervátültetésekkel és bizonyos tekintetben a mestereséges szervekkel kapcsolatos feladatokra terjed ki a kutatás. Ami a szívsebészetet illeti, a világhírű tudós kifejtette: gyakran és jó eredménnyel végeznek már billentyű- és balkamra-pót- lásokat és más, korábban ritka szívműtéteket, s van már szovjet műszív is. A műszív kifejlesztésével kapcsolatos munkát a szovjet tudósok azért tekintik különösen fontosnak, mivel megítélésük szerint a szívV ___________________ átültetés túlságosan is sok etikai problémát vet fel. Ügy tekintik, hogy az ember még az úgynevezett agyhalál bekövetkezte után is élőnek tekintendő mindaddig, amíg a szíve dobog. Ezért inkább a műszív kidolgozásán munkálkodnak, és ebben szorosan együttműködnek amerikai kollégáikkal. A szervátültetésekről szólva az akadémikus elmondta: ma már tudják pótolni — részben mesterséges elemekkel — a táplálkozási és emésztőrendszer egyes részeit. A vese- átültetés mindennapos gyakorlat, s ezzel kapcsolatban érdekes statisztikát említett: a leggyakrabban az édesanyák adnak vesét beteg gyermekeiknek, apák csak ritkán vállalkoznak erre, házastársak, testvérek még kevésbé. A laikus számára a legérdekesebbek a mikrosebé- szet eredményei. A sikeresen operáltak közül két beteggel ismerkedhettek meg a központba látogató újság■\ írók. Az egyik — egy fiatalasszony — évekkel ezelőtt vesztette el egyik uj- jának utolsó két percét. Az intézetben jóval később döntöttek úgy, hogy megpróbálják átültetni ide egyik lábujját, hogy a fiatal beteg visszatérhessen munkájához. A műtét több hónappal,ezelőtt zajlott le. Az asszony ma már mozgatni tudja új ujját, de még hosszas rehabilitációra van szükség ahhoz, hogy jól tudja használni. S az orvostudomány csodája: az intézetben dolgozik egy olyan sebészorvos is, akinek egyik ujja így került vissza a helyére, és ma már tökéletesen működik. A visszaültetés egyik alapvető feltétele, hogy az elvesztett testrészt hűtve tárolják, ebben az esetben egy ujj végső esetben még 30 óra elteltével is sikeresen visszaültethető. A laikus számára sem kétséges: az elvesztett végtagok visszaültetése, az erősen roncsolt végtagok, testfelületek megmentése s a szívsebészet új eredményeinek jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Erre gondolunk, amikor búcsút veszünk az intézettől. Az ajtóban járóbetegek csoportjával találkozunk: hiperbarikus kezelésre sietnek. Horváth Júlia Vége
