Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
ARA: 1,40 FORINT 1983. március 30., szerda XL. évfolyam, 75. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Erősítik a kistelepülések lakosságmegtartó képességét ÜLÉSEZETT A MEGYEI TANÁCS Idei első ülését tartotta kedden a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács. Először az ügyrendi és jogi bizottság elnöke terjesztette elő az új megyei tanácstagok megválasztása törvényességéről szóló jelentését, amit a testület elfogadott és ezzel Marázi Gábor, Ojtozi János, Somlyai Szabolcsné és Molnár Sándor megyei tanácstagok megválasztását törvényesnek mondta ki. A tanács ezt követően a kistelepülések gazdasági, társadalompolitikai helyzetéről, lakosságmegtartó képességük erősítésének feladatairól készített előterjesztést vitatta meg. Az írásos anyaghoz Gyúró Imre elnökhelyettes fűzzött szóbeli kiegészítést. A megyei tanács a következőkben jóváhagyta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1983. évi ellenőrzési tervét, megválasztotta Varga Lászlót a Nyírbátori városi-járási NEB elnökévé, Tomasovszki Jánost a Nyíregyházi városi-járási, és Molnár Lajost a Vásárosnaményi városi-járási NEB tagjává. Végül a testület odaítélte a „Szabolcs- Szatmár megyei Tanács Alkotói Díja” idei kitüntetést, melyet a közeli napokban nyújtanak át. A kistelepülésekről szóló írásos és szóbeli kiegészítés egyebek között megállapította : Szabolcs-SzatmáE megye településeinek száma jelenleg 225, ebből 219 község, melyek közül 24 tartozik az 500 főn aluli, úgynevezett törpe és 57 az 500—1000 közötti lakosú (apró) falvak közé. Az utóbbi kettő kistelepülés néven ismert, ötven évvel ezelőtt e 81 településen 57 ezer ember élt, amely az akkori megyei népesség 11,4 százaléka volt. Ez a szám az 1980- as népszámláláskor 50 ezer volt, amely a megye népességének 8,5 százalékát adta. Fél évszázad alatt tehát a lakosság 7 ezer fővel csökkent. Ebben az időszakban, közel 150 ezer ember hagyta el véglegesen Szabolcs-Szatmárt munkahely és megélhetés hiányában. Történelmi mércével mérve ez a változás a települések hálózatában természetes. A megyében végrehajtott arányos település- fejlesztés nyomai felfedezhetők a kistelepüléseknél is, jóllehet nem a társadalmilag indokolt mértékben. Ami a foglalkoztatottságot illeti: ma a munkaképes korú lakosság 70,6 százalékát foglalkoztatják e településeken, ami 5 százalékkal alacsonyabb a megyei átlagtól. Az aktív keresők nagyobb része helyben, 40 százaléka a lakóhelytől távolabb dolgozik, nagy többségük a vonzáskörzetben. Az aprófalvas területek népességét alapul véve az egy lakosra jutó földterület 2,1 hektár, a szántó- terület 1,1 hektár, ami magasabb a megyei átlagnál. Ebből kikövetkeztethető: a területek népességeltartó képessége mindenekelőtt a föld hozamának növelésével, (melioráció, belvízelvezetés stb.) a termékek kedvezőbb arányú, helyi feldolgozásával az ezredfordulóig biztosítható. Megállapították: a mezőgazdasági termelés továbbra is meghatározó jellegű ezeken a területeken, de emellett az ipari munkahelyeknek, az aprófalvas térségben történő továbbfejlesztését indokolja az a tény, hogy Fehérgyarmaton, Vásárosna- ményban és Nyírbátor térségében a legalacsonyabb ezek számaránya. Nagy lehetőség van a szolgáltatásfejlesztésben, amely egyúttal munka- alkalmak létesítését is eredményezi. Jelentős szerepet játszik e települések lélek- számáaak alakulásában az Jugoszlávia elnöke hazánkban Megkezdődtek Losonczi Pál és Petar Sztambolics tárgyalásai — Díszvacsora a vendégek tiszteletére elnökhelyettese, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és a kormány több más tagja fogadta. Jelen volt a párt-, az állami és a társadalmi szervek, szervezetek számos vezetője, valamint Simon Pál, Magyarország belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatáson ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszme- netével zárult. Délután Petar Sztambolics a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően Losonczi Pál szűk körű megbeszélést folytatott hivatalában a jugoszláv államelnökkel. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és jugoszláv kollégája, Lazar Mojszov, valamint Simon Pál és Milan Veres is. A tárgyaláson áttekintették a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. Ezután a Parlament Mun- kácsy-termében megkezdődtek a hivatalos magyar—jugoszláv tárgyalások. A megbeszélésen — amelyen a magyar és a jugoszláv tárgyalócsoport szakértői is részt vettek — Losonczi Pál és Petar Sztambolics kölcsönösen tájékoztatta egymást Magyarország, illetve Jugoszlávia társadalmi és gazdasági fejlődésének alakulásáról, a szocialista építőmunkában a két ország előtt álló időszerű feladatokról. A szívélyes, őszinte légkörű megbeszélésen áttekintették a két szomszédos baráti szocialista ország sokoldalú és kölcsönösen előnyös kapcsolatainak (Folytatás a 4. oldalon) Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatásra kedden hazáinkba érkezett Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének elnöke. A magas rangú vendég kü- lönvonata a déli órákban gördült be a Keleti pályaudvarra. Petar Sztamboiicsot és feleségét Losonczi Pál és felesége köszöntötte, majd a jugoszláv államfő és a kíséretében érkezett személyiségek vendéglátóik társaságában gépkocsikba szálltak, s díszmotorosok kíséretében az Petar Sztambolics jugoszláv államfő vendégátójá- val, Losonczi Pállal az Országház előtti ünnepélyes fogadtatáson. ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajtattak. A magyar és a jugoszláv zászlókkal díszített Ország- ház előtt felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja, s több száz budapesti dolgozó gyűlt össze a vendégek üdvözlésére. A szomszédos baráti ország államfőjét Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács A MEDOSZ NAPIRENDJÉN A dolgozók érdekeltsége Az egyéni és a vállalati érdekek összhangjáról, a szak- szervezeti bizottságok és a vállalati művelődési bizottságok együttműködéséről, valamint a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakszervezeti csoportjainak munkájáról tárgyalt március 29- én Nyíregyházán a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Az egyéni és a vállalati érdekek összhangját hat állami gazdaságban, az erdőgazdaságban, a vízügyi igazgatóságon, valamint a nyíregyházi és a kisvárdai vízgazdálkodási társulatnál vizsgálták a megyei bizottság szakemberei. Általános tapasztalat, hogy a dolgozók érdekeltségi rendszere megfelel az alapvető követelményeknek. De a minőségi munkában és a takarékos gazdálkodásban nem mindenütt tették kellően érdekelté a dolgozókat. A feladatok közt említették, hogy szükség van a kisebb termelőegységekben az önálló elszámoló rendszer bevezetésére. Érdekeltebbé kéll tenni a dolgozókat a kémiai szerek ésszerűbb felhasználásában. A gépműhelyekben a teljesítménybéres elszámolást szükséges elterjeszteni. A brigádmozgadom fejlesztése is hozzájárulhat az egyéni és a közös érdekék összhangjának javításához. Ülésezik a megyei tanács. infrastrukturális ellátottság. A közüzemi vízellátás, még- inkább a csatornázás az alacsony szabolcsi szinten belül is a törpe- és aprófalvas településeken hiányzik leginkább. E kistelepülések közül csupán hat rendelkezik vasútállomással, s ha a közelben lévő állomásokat vesszük szemügyre, akkor kiderül, hogy elfogadható szintű vasúti ellátás csak 24 településen van. A 81 kistelepülésből 1930-ban 27 nem rendelkezett bekötő úttal, ma már minden ilyen település elfogadható vonalvezetésű, szerkezetű és szélességű úthálózaton közelíthető meg. A 81 kistelepülésen összesen 236 kilométernyi járda van. 2200 kilométer autóbuszhálózat teszi lehetővé, hogy minden 200 főt meghaladó külterületi lakott helyet bekapcsoljanak az autóbuszforgalomba. (Folytatás a 4. oldalon) A KISZ-MB ELŐTT: A fiatal népművelők helyzete A fiatal népművelők helyzetéről szóló jelentést vitatta meg és fogadta el a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága március 29-i ülésén. A nyíregyházi járásban és a megyeszékhelyen élő fiatal népművelők helyzetével, élet- és munkakörülményeivel foglalkozó mindkét jelentés hangsúlyozta: gondot jelent a szakképzettség hiánya, ugyanakkor a nyíregyházi járás több településén korszerűtlen művelődési házakban, mostoha körülmények közt kell népművelő munkát végezni. Nem egy épület alig fűthető, rosszul szellőztethető, javításra, felújításra szorulna, esetenként életveszélyes. A KISZ megyei bizottsága napirendjén szereplő téma megtárgyalásán részt vettek a megyei és városi művelődési központ, a megyei tanács és a járási hivatal művelődéssel foglalkozó vezetői is. A vitában elhangzott: a faluba kikerülő népművelőt nem mindig tekintik egyenrangú partnernek a közművelődést irányító helyi vezetők. Míg húsz éve a falusi pedagógust tekintették lámpásnak egy település életében, ma ez mindinkább a népművelő szerepe lenne. Csak lenne, mert magas a fluktuáció. Elnőiesedett szakma lett a népművelés. Érdekes vitára adott okot, hogy miért nem szerveznek hét végére több programot a községi művelődési há-l zabban. Kiderült, hogy igen sok a kisgyermekes, családos népművelő, akik hét végén szeretnének otthon maradni. A bérezést is a, fluktuáció egyik okának tekinthetjük: nagy különbségek vannak még a fiatalok között is. A kétezer forintos fizetés ugyanúgy megtalálható, mint a 4800 forintos. A KISZ megyei bizottsága ezután személyi ügyben döntött. A megyei bizottság titkárává választotta Lukács Ilonát. A Bojtos partján. (GB)
