Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-29 / 74. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 29. /----------------------------------N Á fehér bohóc játékai Mit tud Jancsó Sarolta? — A Rongyszőnyeg a teljesség felé című önálló estje, amit a budapesti Mikroszkóp Színpadon mutatott be március 21-én, arról győzött meg, hogy művészileg mindent. A Weöres Sándor műveiből felépített műsorban, csörgősdobbal, csuklóra erősített kis dobverővel jelenik meg, fehér arccal, két bokáját kis cintányérokkal, mint Gilles, a bohóc, akiről Szabolcsi Miklós azt írta, hogy „a művész önarcképe”. Igen, a clown valóban a művész önarcképe, aki bevallottan szórakoztatni akar, hisz ez a dolga, de esendősége — mindany- nyiunk esendősége — poklokat járat meg vele, (leesik a kötélről, eltörik a hegedűje, megverik, lisztet fújnak a szemébe), s a mélységből újra meg újra felbukkanva arca nem tükrözhet megrendülést, csak tapskérő mosolyt. Egyszer valaki elmondta, mi a különbség az artista és a sportoló között: a tornász, ha Krisztus-keresztet csinál a gyűrűn, arcán ott ül az erőfeszítés kínja. Az artista ugyanakkor mosolyog, pedig neki is fáj a gyakorlat, s talán még jobban, mert mosolyogni kell. Mit tud Jancsó Sarolta? — Mindezt. S még valamit. A mindenséget ismeri, úgy, ahogyan azt csak egy asz- szony ismerheti, aki életet ad, s aki a halál mélységeit is — mint Madách Évája „glóriával lépi által”. „Célom nem a gyönyörködtetés” — mondja a műsor mottója, s közben ott áll előttünk ez a játékos, kecses fehér bohóc, s máris érezni a feszültséget a művészet, mint az emberi lét értelmének faggatója, s a művészet mint „attrakció” között. Aztán ebből következik minden. A derű, és rá a döbbenet, a köny- nyed és bohókás verssorok mögött a kegyetlen bizonyosság, hogy „Élet, élet, egy, egy, EGY!” Ha valakiről azt mondjuk, jó színész, — írja Körmendi János — akkor arról már nem szabad többet mondani, mert minden egyéb szószaporítás. Mégis. Mit tud Jancsó Sarolta azon kívül, hogy jó színész? Emberi tisztaságot és tisztességet sugározni, művészetével, s egész lényével fölébreszteni a vágyat nézőiben, a szépség és a tisztaság iránt. A Rongyszőnyeg a teljesség felé című műsort április 13-án láthatja a nyíregyházi közönség, a művelődési központban. Mester Attila ^ ______________________ Egytengelyes utánfutó voll kötve a Hidasi Lajos 52 éves nyíregyházi gépkocsivezető tehergépkocsija után, s így közlekedett április 30-án délelőtt Nyíregyházán, a Kállói úton Nagykálló irányába. A teherautó 30—40 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatott, utána rövid követési távolsággal újabb három pótkocsis szerelvény követte, valóságos járműsor. A járműsor mögött haladt Tóth István motorkerékpárjával, utasként öccsét, Tóth Sándort szállítva. Tóth meggyőződött róla, hogy a járműsor előzésének nincs akadálya, ezért a teherautók előzésébe fogott, a motor sebességét körülbelül 50 kilométeres óránkénti gyorsaságra fokozva. Hidasinak az volt a szándéka, hogy a közeli Bogyó utcán balra bekanyarodik, és szándékát az irányjelző vil- logtatásával jelezve, a sebességét csökkentette. A leka- nyarodás megkezdése előtt azonban nem győződött meg ismételten róla, hogy nem kezdett-e valaki a járművének előzésébe, s nem vette észre a Tóth vezette motort. A vajai Modern Képtár péntek óta fogadja a látogatókat. A Vay Ádám Múzeum új állandó képzőművészeti kiállításának anyagát abból a közel háromszáz alkotásból válogatták, amely Váci András festőművész kezdeményezésére két évtized alatt gyűlt össze a múzeumi alkotószobában megfordult művészek ajándékaiból. Képünkön a tárlat első látogatói. (E. E. felv.) FŰSZER, TEAKEVERÉK NAGYHALÁSZBÓL Gyógynövények reneszánsza Mi sem természetesebb, ha beteg az ember, bevesz egy megfelelő gyógyszert. Manapság a legtöbb otthonban kisebbfajta patikára való orvosság található, s majd mindenki tudja, melyiket kell fejfájáskor használni, avagy gyomorpanaszokkor bevenni. Korábban, amikor még nem voltak a mai értelemben vett gyógyszerek, füvesasszonyok gyógyították a betegeket. Mindenféle kínra, bajra tudtak' gyógyírt, pontosabban valamilyen fűből készült teát ajánlani. Nemcsak egyszerű kuruzslás- nak vehetjük ezt, mert ma is sok gyógyszer alapanyagául szolgálnak a gyógynövények. Borsmenta. fodormenta, zsurlófű, bodzavirág, vére- hulló fecskefű, legyezőfű, fekete üröm. Csak mutatóba néhány gyógynövény neve, amelyet a Herbária nagyhalászi gyógynövény üzeme vesz át és dolgozza fel. Emellett gyógynövényként tartják számon és vásárolják a babhéj t, a nyírfakérget, a kukoricabajuszt. Legnagyobb mennyiségben — huszonhat tonnát — borsmentából vettek át tavaly Nagyhalászban. A helyi áfész-nek külön szakcsoportja is van, tíz hektáron termesztik a borsmentát. Zsurlófűből húsz, bodzavirágból tizenkét tonnát vásároltak. A gyógynövények szárazon érkeznek a telepre, ahol a megrendelő kívánsága szerint vágják, préselik, csomagolják Tóth elől a sok teherautó eltakarta Hidasi járművének irányjelzőjét, s a váratlanul eléje kanyarodó teherautót menekülésszerűen, balra igyekezett kikerülni. Közben azonban a kiemelt útszegélynek ütközött, felborult, és öccse a tehergépkocsi kerekei alá került. Tóth Sándor olyan súlyosan megsérült hogy a helyszínen meghalt. Mindkét járművezető bíróság elé került, de egyikük sem ismerte el bűnösségét a halálos baleset okozásában. Hidasi arra hivatkozott, hogy a motor nagy sebességgel jött, s azért nem vette észre, pedig állandóan hátrafelé is figyelt, mielőtt megkezdte volna a kanyarodást, ő mindent szakszerűen csinált, a következményekért nem hibás. Tóth szerint nem volt látható az irányjelző, sőt tábla sem a Bogyó utca előtt, hogy útkereszteződésre száAz elmúlt esztendőben hatmillió forint értékű gyógynövényt értékesítettek készáruként. Zömében tőkés exportra: NSZK-ba, Ausztriába, Olaszországba, Franciaországba, Svájcba, Hollandiába, Belgiumba szállították. A gyógynövény a reneszánszát éli, ezt mutatja a hazai kereslet is. A boltokba ta- sakokban kerülnek a növények, s emellett sokat szállítanak a Gyógyért-nek, a szeszipari vállalatoknak, pincegazdaságoknak. A nagyhalászin kívül az országban még tizenöt üzem található, ahová félkész termékeket, alapanyagot küldenek. Legújabb terméke a nyírségi üzemnek a fűszer. Ezekből tizenegyfélét gyártanak jelenleg a kakukkfűtől a maAz országos tudományos diákköri konferencia kaposvári rendezvényeire készülnek a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tudományos diákkörének tagjai, akik a napokban tartották meg idei tanácskozásukat. Dr. Varga Lajos, főiskolai tanár, főigazgató-helyettes elbaleset míthatott volna. Ő szabályosan előzött, akkor vette észre a kanyarodást, mikor a ZIL hátsó kerekéhez érkezett. A bíróság Tóthot fölmentette, Hidasi védekezését pedig nem fogadta el, mert a balra kanyarodó jármű vezetőjének a bekanyarodás tényleges megkezdése előtt ismételten meg kell győződnie a manőver végrehajtásának veszélytelenségéről. Az irányjelzés nem jelent elsőbbségi jogot, az előzésben lévő jármű hasonló esetben abszolút elsőbbséget élvez. E tanulságos ügyben a Nyíregyházi Megyei Bíróság végül Hidasit egy év szabadságvesztésre büntette, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette, egy évig viszont nem vezethet járművet. Az ítélet jogerős. jorannáig, s mindezt kétfajta csomagolásban. Az egyik a hagyományos piros műanyag flakonban, a másik pedig fehér opálüvegben kerül az üzletekbe. Év végéig még öt különféle csomagolással lepik meg a vásárlókat, s többek között lesz ebben kis- és nagyfogyasztóknak szánt körítés is. Választékbővítés céljából pedig fűszerkeveréket is piacra dobnak. A felvásárlást májusban a kamillával kezdik, utána indul a bodzavirág, a borsmenta, a zsurló, s az évet a csipkebogyó zárja. Nagyhalászban szeretnék elérni, hogy a megyében termelt növényeket feldolgozhassák, ezért szárító és olajlepárló építését tervezik a jövőben, (sípos) mondta, hogy a „házi” konferencián a diákkör és egyben a főiskola legtehetségesebb hallgatói értékes, érdekes, a jelen és főként a jövő mezőgazdaságát alapjaiban érintő témákról tartottak előadást, valamint tanáraiknak segítve azokban kutatnak. A gépész továbbá a repülős szekcióban összesen 22 hallgató ismertette tudományos témakörét. A legszínvonalasabb előadásokat, illetve azok előadóit oklevéllel, díjakkal, különdíjakkal jutalmazták. A referátumok a főiskola tanárainak és hallgatóinak elmélyült, lelkiismeretes munkájáról tanúskodnak. S ha az elhangzott javaslatok, megvalósulnak — ennek érdekében a harmadévesek hamarosan mint végzett szakemberek is tehetnek — a magyar mezőgazdaság még szebb eredményeket érhet el. A tudományos diákköri munka fontos eleme az ered- ménycentrikusság, azaz bizonyos témában minél hamarabb használható eredményeket produkálni. A tudományos diákkör tevékenysége a hallgatókat a szakma alaposabb megismerésén túl. a bensőségesebb, alkotásra serkentő tanár—diák viszony kialakulásához is hozzásegítik A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola tudományos diákkörének legjobbjait az országos konferenciákon rendszerint fő-, valamint nívódíjakkal jutalmazzák. Reméljük ez az idei kaposvári tanácskozáson sem lesz másképp. (cs. gy.) A tárgyalóteremből Országos konferenciára készülnek Tudományos diákkör a mezőgazdasági főiskolán A KÉPERNYŐ ELŐTT Rosszul kezdődött az elmúlt műsorhét, — ami a szórakoztató főműsorokat illeti. Az új tévéfilmsorozat, a francia Offenbach bolondozásainak keddi első része, A párizsi Csöpp Színház nagyon habkönnyűnek tűnt. Egyszerűen nem hihető, hogy a világhírnevet — nyilván sok és nehéz munkával, keserves színházszervezéssel — kiküzdött zeneszerzőnek ilyen köny- nyed, félbohém módra hullottak volna ölébe az első sikerek. Mert amit láthattunk, az se nem igazi „boti émia”, sem valamennyire reális karriertörténet, hanem a kettőnek valamilyen langyos felhígítása, meglehetősen arctalan szereplőkkel. De várjuk ki a hatrészes sorozat egészét a végleges véleményalkotással, addig is kárpótolhatja a zenebarátokat az Offen- bach-i muzsika, amiért önmagában is érdemes lehetett elkészíteni a tévéfilmet. Aki utána átkapcsolt a kettesre, a rendkívül rossz, unalmas NSZK-tévé- film, az Űtielszámolás megtekintését kezdhette el. Bevallom, én nem tudtam végignézni. Félidőben feladtam a figyelem-összpontosítási meccset. A lesújtó kritikai megjegyzésemet tessék ennek megfelelően venni. Ha valami csoda folytán végül feljavult a film, elmarasztalásomat készségesen visszavonom. Bár nem hiszem, hogy erre szükség lenne. Időben tovább haladva az emlékezetünkben (és lapozgatva a műsorújságban) szerdán a Berenice levágatja a haját című amerikai film érdektelenségén bosz- szankodhattunk. Érthetetlen, hogyan lehetett F. Scott Fitzgerald akár vázlatos novellájából is ilyen gyönge filmet készíteni. Már ránkfért bizony, hogy megvigasztalt a Mint oldott kéve folytatása csütörtökön. (A sorozat értékelésére visszatérünk a befejeztével.) A pénteki sci-fi vígjáték, William W. Stuart művének magyar feldolgozása, a Csillagűzött szerető szórakozást nyújtott. A képtelen — természetesen, hiszen azért sci-fi — alapötlet mértéktartóan ízléses kivitelezése Bartha Attila rendező érdeme. Az enyhe izgalmat karakteres, jó színészi alakítások élesztették fel újra meg újra. Elsősorban a Pártos Erzsi öregasszonya, Kern András újságírója és Inke László mindenben — talán joggal — kétkedő rendőrfelügyelője. Aki ezen a napon is átkapcsolt a kettesre, szerintem megint rosszul tette. Ugyanis a New York-i maraton című NSZK dokumentumdráma inkább életképek megszerkesztetlen sorozata volt, semmint dráma. Nem lehetett megtudni, hogy „mire ment ki” az egész. Ismét bebizonyosodott, hogy a még oly doku- mentáris hitelességű képsorok egymás utáni vágása nem művészi alkotás megfelelő sűrítés és főleg határozott mondanivaló nélkül. Viszont jót írhatok a szombati Hirtelen egyedül c. amerikai filmről, amely igényes alkotásnak hatott, mind az irodalmi alapanyag, mind a filmes feldolgozás művészi színvonala tekintetében. Merkovszky Pál A RADIO MELLETT Könnyed, szórakoztató műsor az Útközben hazafelé, ez azonban korántsem azt jelenti, hogy tartalmatlan lenne. Nyilvánvaló, hogy ez a nagyrészt közlekedési információkat tartalmazó adás nem állhat súlyos gondolatokat görgető riportokból, mert eltereli a figyelmet a járművezetéstől. Azonban a legtöbbször akad az adásokban egy-egy olyan komolyabb riport is, amely társadalmilag hasznos ötletet sugallhat. Mint például most, a vasárnapi műsorban a „rollball”-ról, a magyarul csörgőlabdának nevezett labdajátékról szóló rövid riport. Ezt a vakok játsz- szák, s világos, hogy miért kell a labdának hangot kiadnia, miközben gurul. Bár a világban már harminc éve játsszák, és hazánkban is már tíz esztendeje, még mindig csupán ott tartunk, hogy a fővárosban csak négy csapat van, Debrecenben kettő, s egy pedig most van alakulóban Szegeden. Pedig sokkal többre lenne szükség, hiszen azok a vakok, akik munkaviszonyban állnak (vagy akár csak bedolgozóként teremtették meg kereseti forrásukat), ülőfoglalkozást folytatnak, s mint ilyeneknek, igen nagy szükségük lenne a rendszeres testmozgásra, mindenütt az országban. Legalább a nagyobb városokban — ha nem a roll- ballt, akkor valami másféle — rendszeres testedzési lehetőséget kellene teremteni a csökkentlátók és a vakok részére. Nem hiszem, hogy sok pénz kellene hozzá. Inkább társadalmi erő, szervezés, heti néhány órányi szabad tornaterem és egy-két vállalkozó testnevelő tanár, akik szakszerűen vezetnék ezeket a foglalkozásokat. Gondolom, még az ő óradíjukat, honoráriumukat is elő lehetne teremteni. Illúzió lenne mindez? Nem hiszem. Ha két városban már sikerült, miért ne menne máshol is? Ha hivatását szerető ember beszél a munkájáról, akkor annak az embernek a tulajdonságairól is sokkal többet tudunk meg. Egyénisége jobban feltárul. A harmadik programon hangzott el egy beszélgetés, a pécsi körzeti stúdió műsora. A fiatalkorúak ügyésze, aki maga már nem fiatalember, általában is azt vallja, hogy nem helyes eleve elfogultan megítélni a fiatalokat, de a ‘bűncselekményt elkövetőkkel sem célravezető az elfogultság. Ugyanis az állam büntetőjogi igénye sohasem homá- lyosíthatja el a büntetés nevelési koncepcióját, még akkor sem, ha mostanában, a bűncselekmények súlyosbodásával, a büntetés került előtérbe. A fiatalkorú bűnözés okai között a háttérben igen sokszor a családi háttér hiánya vagy a családi egyensúly felbomlása található. Igen sokszor volt már és van erről szó, írásban és élőszóban is, mégsem lehet elégszer emlékeztetni rá, hogy a szülőnek a gyermekekkel való foglalkozásra minden nap kell (kellene!) időt találnia. Akkor is, ha azt első gondolatra lehetetlennek tartja. A gyermek érezze, hogy nemcsak anyagiakkal látják el, hanem a problémáival is törődik a szülő, és az örömeit sajátjának is érzi. A másikra figyelni is a családban tanul meg a gyermek.- Seregi István t. s.)
