Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 27. | Nem jelentkeznek a sokgyerekesek Kiszámították az új lakbéreket Segítség a fogtechnikának Kiemelt beruházásként kezelik az illetékesek a nyíregyházi fogtechnikai vállalat laboratóriumának és műhelyének építését. A szak- szervezet által munkavédelmi okokból bezárt régi üzem helyett épülő újat 1984. végére át fogják adni. Mint ismeretes, a vállalat Debrecenbe szállítja naponta dolgozóit, ott sikerült munkaalkalmat találni számukra. Az üzem bezárásának hírére a város több gyárából, intézményéből érkezett segítség. A Mezőgép és a megyei kórház különösen kitett magáért. Az ösz- szefogás eredményeként áprilisban már ismét Nyíregyházán dolgozhatnak a most még ingázók is. A Benczúr tér 18. sz. alatti épületet rövid idő alatt át fogják alakítani. Megállapították az új lakbéreket Nyíregyházán, s a bérlők többsége meg is kapta róla az értesítést. A hónap végére pedig minden érdekelt megtudja az új összeget. Hétezer tanácsi bérlakás van az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat kezelésében. Tasi András osztályvezetőtől megtudtuk, hogy bár óriási munka ennyi adatot felmérni, a béreket kiszámítani, jóval kevesebb reklamáció érkezett a várhatónál. A lakbér közlése után észrevételeket tehetnek a bérlők. Ezeket megvizsgálják, s ha a vállalat hibázott, új lakbérközlő lapot állítanak ki. Ha az IKSZV nem ért egyet a panasszal, továbbítja azt a városi tanács műszaki osztályára. Előfordulnak nevetséges indokok is, amelyek alapján a bér módosítását szeretnék elérni a lakók, s gyakran félreértik a jogszabályt. Lakbérkedvezményt a nyugdíjasok kérhetnek, és a három, vagy többgyermekes családok, akik szociális ellátásra jogosultak. Ez utóbbiak közül eddig csak néhá- nyan jelentkeztek, holott valószínűleg jóval több rászoruló van. Az IKSZV felhívja a figyelmet arra, hogy a kedvezmény-igénylő nyomtatvány csak személyesen, vagy szabályos meghatalmazással vehető fel a Bessenyei téri ügyfélszolgálati irodán. Kérik, hogy a lakbérközlési lapot feltétlenül vigyék magukkal! (papp) |Hidegkonyha „meleg" ízekkel Fél évszázad a suszterszéken A Szabolcs-Szatmár megyed Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat nyíregyházi Imbisz grill hidegkonyhai termelőüzemében az 1983-as év első két hónapjában több mint 1 millió íorint értékben készítettek ételkülönlegességeket az üzem melletti étterem és 17 vidéki bolt részére is. A hidegkonyhai üzem termékeiből Záhonyba, törekedett, hogy a szépnéi is tökéletesebbet alkosson. Most a húsvét előtti nagy- piacra készíti a csizmákat, női cipőket a mester. Faggatom, hogyan készül a jó, szép, formás rámás csizma? — Jó csizmát csak kimondottan jó marhabőrbőL, mi úgy mondjuk pitlingbőr- ből lehet készíteni. Ez olyan kétéves jószág bőre. Két-há- rom nap alatt készül el egy pár. Először meg kell szerkeszteni a mintát, aztán kiszabni, megtűzni, sámfézni, kézzel megvarrni, majd kifordítani és összevarrni. Ezután a kaptafára felcvikkolni, rámázni, talpalni, sarkalni, az alját iepucolni, majd vissza a sámfára a kész csizmát, és kipucolni, hogy ragyogjon. Ennyi az egész. És mint a nóta mondja, már viselheti is a rámés csizmát a babám ... (farkas) Kisvárdára és Nagykállóba is szállítanak. Az üzem dolgozói naponta 8—10 féle adagos ételt, 10—12 féle salátát, 6 féle aszpikos készítményt és négy féle pizzát kreálnak az ínyencek részére. Az étteremben melegkonyha és presszórész is üzemel. Érdekességnek számít, hogy a túrós bélést és a fánkot hagyományos módon, „háziasán” készítik. A fenti képen: Valter Sándomé, Janek János és Kovács János hidegtálakat, pizzákat és szendvicseket készít... Az alsó képen: bő választék közül válogathatnak a vendégek ... (császár) He hanyagoljuk el magunkat! Nyíregyháza, Szarvas utca 79. Takaros családi ház. Horn. üokzaitám és a kapun egymás mellett két tábla van. Egyiken: tiszta udvar, rendes ház — olvasom. A másik a cégtábla: Teski István csizmadia mester. Hátul az udvarban van a kis műhely. A cégtábla 1947 augusztusában került a kapura, de a három lábú suszterszéket ötvenhárom esztendeje koptatja, fényesíti a város egyik közmegbecsülésének örvendő aranykezű mestere, akinek csizmáiért még ma is bejárnak a tirpákok a tanyabokrokból, s messzeföldröl eljön az, aki puhaszárú, rogyós, rámás csizmát óhajt magának vagy élete párjának. — Kihalófél/ben van a csizmadia szakma, ez a szép mesterség — kesereg a 67. születésnapjára készülő Teski István, s ki tudja hányadszor indul vásárro-piacra, mint most is. 1930-ban szegődött el inasnak a nagykállói Daku- testvérekhez. Náluk tanulta, leste el a csizmakészítés fortélyait. Néhány szót váltunk, s már belemelegednénk a beszélgetésbe, hogy miért is hirdetnek ösztöndíjat e szakma kiitannlására a tanulók között, amikor hirtelen eszébe jut, folytatnia kell a megrendelt szép fekete csizma szárának a csirizezését, különben beszárad. — Keresik-e még a csizmát ? — kérdezem az idős, tapasztalt mestert. — Aki szereti, kedveli, az megtalálja a csizmadiát is hozzá. Ha nincs kinn a piacon árulni, jönnek a házhoz. Főleg a tanyaibokrokból, mert ott még mindig divat. Fényes fekete csizmaszárat varr. Az asztalon női parasztcipők sorakoznak. Keresik. Különösen a Teski-féléket, mert a mester mindig arra Kórházi Az egészséges embert a betegség kizökkenti megszokott életviteléből, különösen, ha kórházba is kerül. Ilyenkor sokan csak a betegségükkel törődnek, és közben elfelejtenek lelki, szellemi és testi kondiciójukkal foglalkozni. Pedig a gyógyulás érdekében ez sem hanyagolható el. A sok fekvés, a gyógyszerek, a kevés mozgás és a megváltozott hely felboríthatja az emésztés megszokott ritmusát. Ne hagyatkozzunk a hashajtókra, hanem ön- szuggeszcióval és tudatos hasizom tornával próbáljunk segíteni. A tudatos hasizom torna: fekvő helyzetben (hajlított lábak) a hasizmok megfeszítésével gyakoroljuk a préselést, majd az ellazulást. Ez jótékonyan hat a bélmozgásokra is, masszírozó hatást vált ki. A jó beteg várja a látogatóit. Kicsit gondosabban fé- sülködik, ágyát megigazítja, és ha állapota megengedi, a folyosón várja a látogatóit Az állapotáról röviden tá- jékoztaja őket, mert a panaszkodás, az állandó részletes mesélés a mindennapos kezelésről — egy idő után — elriasztja a vendégeket. Kedélyállapotunkra jótékonyan hat, ha a tevékeny civil élet után — hirtelen — nem a semmittevő életmódot választjuk, azon a címen, hogy betegek vagyunk, hanem megpróbáljuk hasznosítani magunkat. A betegtársok körében mindig akad olyan munka, amelyet esetleg mi már el tudunk végezni, a másik még nem. A mozgás hiánya hamar jelentkezik, például derékfájás, hátfájás, izomgyengeség formájában. Ezeknek egyetlen ellenszere a rendszeres mozillemtan gás, mégpedig ágy-gimnasztika formájában. Ezek a gyakorlatok nagyon egyszerű, könnyű, nyújtó-lazító, valamint kis erőfeszítést igénylő erőgyakorlatok. Akkor kezdhetünk tornázni, amikor már közérzetünk javult és az orvos is tanácsolja. Gyakorlatozás előtt mindig rendezzük el az ágyneműt, csak egy nagypárnát hagyjunk az ágyon. A gimnasztikázásra a legalkalmasabb időpont a kora reggel és a csendespihenő vége. Ajánlatos a gyakorlatokat óvatosan, inkább lassan elvégezni, mert így megelőzhetjük a hirtelen mozdulattal járó megerőltetést. Célszerű a gyakorlatokat először csak 2—3-szor végezni, később fokozatosan növelhető. Fontos, hogy állandóan csináljunk nyak-, kar-, törzs- és lábgyakorlatot. Az üzletek ünnepi nyítvatartása ÁPRILIS 2-AN, szombaton valamennyi élelmiszerbolt 14 óráig tart nyitva, a hosszabbított nyit- vatartásra kijelöltek szokásos szombati rendjüknek megfelelően üzemelnek. A nyíregyházi piaccsarnok ugyancsak 14 óráig lesz nyitva. Az iparcikk- és ruházati szaküzletek, áruházak, valamint a vendéglátóhelyek szombati nyitvatartásuknak megfelelően várják a vásárlókat, vendégeket. ÁPRILIS 3-AN, vasárnap a vendéglátóegységek szombati, az édesség-, dohány- és virágboltok vasárnapi nyitvatartással üzemelnek, minden más üzlet, áruház zárva tart. ÁPRILIS 4-ÍN, hétfőn a vendéglátóhelyek vasárnapi, az édesség-, virág- és dohányboltok vasárnapi rendjüknek megfelelően tartanak nyitva, minden más üzlet, áruház zárva lesz. A kijelölt vendéglátóhelyek április 3-án és 4-én tejet, kenyeret és péksüteményt árusítanak. TAPSREND nézőtéren felcsattan a taps. Előbb a szobalány hajol meg félszeg mosollyal, (szinte minden darabban benne van), majd az inas — Arlecchino ükunokája. Balról egy hírnök fut be meghajolni, aztán két sírásó érkezik — honnan is? Szolgák tódulnak be, szakácsok és zenészek, erősödik a taps, — ni ott van Benvólió, s amott Tybalt —, és jönnek egyre többen, Liliom a hin- táslegény Rozikával az Űri muriból, a komor Bánk kézenfogva Figaróval, Ranke doktor Rómeó és Júlia vállát fogja át atyai mozdulattal, s hajol meg velük, majd rájuk mutatva visszalép. Hamlet csak biccent, felhős a homloka, az előbb halt meg, négy százados vitte ki vállon, ők is itt hajlonga- nak a vak Oidipusszal, s Bicska Maxival az első sorban. A zenekar újrázik, s felhangzik (ki tudja hányadszor), hogy: „akinek ennyi jó kevés, azt érje gáncs és megvetés”. Száll a dal, ütemre tapsol a publikum, s az újra meg újra előre vonuló színészek sorfala között felbukkan egy pillanatra Theszpisz, a hajdani Athen környéki szőlőművelő, és elégedetten mosolyog. — No lám — gondolja. — Mi lett abból a kis csínyből, amikor egyszer elmaszkíroztam magam. A színház, az ember által való emberábrázolás művészete a történelem beláthatatlan távolából, s ott is soksok kis forrásból eredve ma már folyammá szélesedett. Hullámai népeket kötnek össze, nemzeteket, minden rendű és rangú embert egy közijz élményben olvasztanak ősze: az önmagunkra való ráismerés, a világra való rácsodálkozós, az állandóság és a változás fölismerésének élményében. Arisztophanész hőse több mint kétezer évvel ezelőtt, egy szkarabeusz bogár hátán indult az égbe, hogy lehozza az elrejtezett Békét. Amikor a peloponézoszi háború dúlt, ö a békét hirdette színpadán. Meg is botozták érte a fegycercsíszárok. Azóta hány színház színpadán kiáltottak már békét Trygaiosrtól a Kurázsi mama Ketrinjéig, Rolf Hochhut hőseitől a Csendesek a hajnalok osztagát sirató parancsnokáig. „A színház látványosság. A színház szórakozás. A színház ünnep.” — írja Tovsztonogov. Tegyük hozzá: a színház lelkiismeret. Az emberiség lelkiismerete. Március 27. van. Ez a nap 1962 óta a Nemzetközi Színházi Intézet határozata alapján színházi világnap. A színháznak tapsoljunk ezen a napon! Mester Attila SZ. I. A tárgyalóteremből Kerékpárt akart venni Mihály Jánostól október 20-án délután a nagykállói 3. számú kocsmában Mészáros László 32 éves büntetett előéletű helybeli alkalmi munkás. Az adásvételi szerződés készítése közben összevesztek és kikerülteik a kocsma elé. Az utcán nemcsak veszekedtek, hanem immár verekedtek is. Erre figyelt fel a közelben tartózkodó Csákányi István, s kíváncsiságból megállt a közelben és figyelte az eseményeket. Mészáros ekkor — teljesen indokolatlanul — odalépett a számára ismeretlen Csákányihoz, megragadta, és olyan erősen meglökte, hogy Csákányi kiesett az úttestre. Csákányinak az esés következtében eltörött a bal láb ötödik középcsontja, s ennek tényleges gyógyulása körülbelül két hónap. Mészáros többször megváltoztatta az ügyben vallomását, végül a bíróság előtt az állította, hogy Csákányi megfogta az ő kabátját, ezért lökte el, nem pedig azért, mert összetévesztette volna Mihály Jánossal. (Ez sem volt igaz.) A Nyíregyházi Megyei Bíróság Mészárost súlyos testi sértés miatt — mint visszaesőt — egy év börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (ts) Heti bosszúságunk Jel Megpróbáltam összeszámolni, hány jele van a tavasznak, de hiányos matematikai tudásom végére érve úgy döntöttem, hogy csak a legbiztosabb jeleket kisérelem meg felsorolni, például ilyenkor jobban félnek a lányok, mert ilyenkor költöznek visz- sza a gólyák, levetjük a téli kabátot, élénkebbek lesznek a ruhák és a vitaminhiánytól fáradtabbak az emberek, zeng, viUámllk, mint péntek este, megélénkül a határ és illatozik a hóvirág, az ibolya. Akár hihető, akár nem, e két utóbbi jel egyszerre volt látható és érzékelhető Nyíregyházán, a Ságvári-telepen. Előbb a határ élénkült meg, mert megjelent egy tartály- kocsi, aztán az illatot érezhették, mert amit kiengedett, annak már szaga volt. Hogy is mondjam, hogy szalonképes legyek, szóval emberi ürüléket engedtek ki a kocsiból, ami biológus és mezőgazdász ismerőseim szerint jót tesz a majdani növényeknek, de rosszmájú és jó orrú környezetvédő ismerőseim szerint nem tesz jót a közelben lakó embereknek. Kényes vagy, mondtam ott lakó ismerősömnek, amikor elmondta, hogy a Ságvári Tsz a lakótelep északi részén lévő lakásoktól 100—ISO méterre lévő földjét „illatosította”. Mert lebet, hogy most büdös és lehet, hogy az eső a ku- takba mossa majd az ürülék felét, de vigasztaljon, hogy a másik fele a föld kitűnő tápláléka lesz, s szépen sarjad majd a primőrburgonya, ami szintén a miénk lehet. Talán furcsán hangzik, de a tsz vezetője látatlanban is nekem adott igazat. Barátom szerint azt mondta: az az ö földjük, ott azt csinálnak, amit akarnak. Csak egyetlen kérdése maradt: a lakótelep orra alá is? B. J. Mellesleg Hizlal a nevetés — olvashattuk lapunk csütörtöki számában. Előbb mosolyogni kezdtem a közleményen, amely hírül adta, hogy nemrég Washingtonban biológusok egy csoportja arról tájékoztatta a nyilvánosságot: az emberi szervezetben a béta-endor- fin hormonszintjének jelentős növekedése tapasztalható a nevetés következtében. Az pedig széles körben köztudott, hogy mindazok az állatok, amelyeknek béta-endor- fin agyi hormont juttatnak a szervezetébe, többet esznek, mint amennyire szükségük van. Ahá! Tehát valójában mégsem a kacagástól rakódik le az emberre a zsírpárna, hanem ez a fránya béta-endor- fin eredményezi, hogy farkasétvágya lesz az embernek, amit ugye már ősidők óta evéssel szoktunk csillapítani. Hogy bele ne bonyolódjunk túlságosan az okfejtésbe, tehát arról van szó: ha könnyesre nevetjük magunkat, akkor szervezetünk béta-endorfin hormonszintje felszökik, minek utána kínunkban megennénk akár a vasszeget is. Mellesleg ami a hazai állapotokat illeti, kacagós egy nép a mienk. Mert ha igaz a neves biológusok állítása, akkor abból, hogy túltáplált nép a magyar, vagy hogy felesleges kilóink száma ostromolja a világrekordot, akkor nyilvánvaló: nem állunk rosszul, ami a nevetést illeti. Bár mostanában azt is tapasztalni, hogy egyesek elfelejtenek nevetni, ök bizonyára úgy gondolják, hogy ha bánatos képet vágnak, akkor az a bizonyos béta-en- dorfin alacsony szinten marad és nem híznak el. Vagy mégsem? Hiszen ezek a műtyúkszemet viselők azért, ami az élvezeteket illeti, egyáltalán nem önmegtartóztatóak. Tanúsíthatom, hogy éppen ők azok, akik nevetés nélkül is állandó éhségérzetet mutatnak, másképpen szólva: nekik soha semmiből nem elég, és lehetőleg mindent ők kapjanak meg elsőként. Akadnak persze olyanok is, aki mindenen csak nevetnek; még akkor is kacajra kerekedik képük, amikor pedig éppen sírni volna okuk. Sejtem csupán, hogy itt sem bizonyos hormonális' kérdések játszanak közre és nem a testsúlygyarapodás miatt törnek ki hahotában az ilyenek. Valószínű akadnak közöttük olyanok is, akik másban igyekszenek gyarapodni, és erről a másról ártatlan nevetéssel próbálják elterelni mások figyelmét. (angyal.)
