Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. március 27. | Nem jelentkeznek a sokgyerekesek Kiszámították az új lakbéreket Segítség a fogtechnikának Kiemelt beruházásként kezelik az illetékesek a nyír­egyházi fogtechnikai válla­lat laboratóriumának és mű­helyének építését. A szak- szervezet által munkavédel­mi okokból bezárt régi üzem helyett épülő újat 1984. vé­gére át fogják adni. Mint ismeretes, a vállalat Debrecenbe szállítja napon­ta dolgozóit, ott sikerült munkaalkalmat találni szá­mukra. Az üzem bezárásá­nak hírére a város több gyá­rából, intézményéből érke­zett segítség. A Mezőgép és a megyei kórház különö­sen kitett magáért. Az ösz- szefogás eredményeként áp­rilisban már ismét Nyíregy­házán dolgozhatnak a most még ingázók is. A Benczúr tér 18. sz. alat­ti épületet rövid idő alatt át fogják alakítani. Megállapították az új lak­béreket Nyíregyházán, s a bérlők többsége meg is kap­ta róla az értesítést. A hónap végére pedig minden érde­kelt megtudja az új összeget. Hétezer tanácsi bérlakás van az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat kezelésé­ben. Tasi András osztályve­zetőtől megtudtuk, hogy bár óriási munka ennyi adatot felmérni, a béreket kiszámíta­ni, jóval kevesebb reklamá­ció érkezett a várhatónál. A lakbér közlése után észrevételeket tehetnek a bérlők. Ezeket megvizsgál­ják, s ha a vállalat hibázott, új lakbérközlő lapot állíta­nak ki. Ha az IKSZV nem ért egyet a panasszal, továb­bítja azt a városi tanács mű­szaki osztályára. Előfordul­nak nevetséges indokok is, amelyek alapján a bér mó­dosítását szeretnék elérni a lakók, s gyakran félreértik a jogszabályt. Lakbérkedvezményt a nyugdíjasok kérhetnek, és a három, vagy többgyermekes családok, akik szociális ellá­tásra jogosultak. Ez utóbbi­ak közül eddig csak néhá- nyan jelentkeztek, holott valószínűleg jóval több rá­szoruló van. Az IKSZV fel­hívja a figyelmet arra, hogy a kedvezmény-igénylő nyom­tatvány csak személyesen, vagy szabályos meghatalma­zással vehető fel a Bessenyei téri ügyfélszolgálati irodán. Kérik, hogy a lakbérközlési lapot feltétlenül vigyék ma­gukkal! (papp) |Hidegkonyha „meleg" ízekkel Fél évszázad a suszterszéken A Szabolcs-Szatmár megyed Szálloda és Vendéglátóipari Válla­lat nyíregyházi Imbisz grill hidegkonyhai termelőüzemében az 1983-as év első két hónapjában több mint 1 millió íorint értékben készítettek ételkülönlegességeket az üzem melletti étterem és 17 vi­déki bolt részére is. A hidegkonyhai üzem termékeiből Záhonyba, törekedett, hogy a szépnéi is tökéletesebbet alkosson. Most a húsvét előtti nagy- piacra készíti a csizmákat, női cipőket a mester. Fagga­tom, hogyan készül a jó, szép, formás rámás csizma? — Jó csizmát csak ki­mondottan jó marhabőrbőL, mi úgy mondjuk pitlingbőr- ből lehet készíteni. Ez olyan kétéves jószág bőre. Két-há- rom nap alatt készül el egy pár. Először meg kell szer­keszteni a mintát, aztán ki­szabni, megtűzni, sámfézni, kézzel megvarrni, majd kifor­dítani és összevarrni. Ezután a kaptafára felcvikkolni, rá­mázni, talpalni, sarkalni, az alját iepucolni, majd vissza a sámfára a kész csizmát, és kipucolni, hogy ragyogjon. Ennyi az egész. És mint a nóta mondja, már viselheti is a rámés csiz­mát a babám ... (farkas) Kisvárdára és Nagykállóba is szállítanak. Az üzem dolgozói na­ponta 8—10 féle adagos ételt, 10—12 féle salátát, 6 féle aszpikos ké­szítményt és négy féle pizzát kreálnak az ínyencek részére. Az étteremben melegkonyha és presszórész is üzemel. Érdekességnek számít, hogy a túrós bélést és a fánkot hagyományos módon, „há­ziasán” készítik. A fenti képen: Valter Sándomé, Janek János és Kovács János hidegtálakat, pizzákat és szendvicseket készít... Az alsó képen: bő választék közül válogathatnak a vendégek ... (császár) He hanyagoljuk el magunkat! Nyíregyháza, Szarvas utca 79. Takaros családi ház. Horn. üokzaitám és a kapun egymás mellett két tábla van. Egyi­ken: tiszta udvar, rendes ház — olvasom. A másik a cég­tábla: Teski István csizmadia mester. Hátul az udvarban van a kis műhely. A cégtábla 1947 augusztusában került a kapura, de a három lábú suszterszéket ötvenhárom esztendeje koptatja, fényesí­ti a város egyik közmegbe­csülésének örvendő arany­kezű mestere, akinek csiz­máiért még ma is bejárnak a tirpákok a tanyabokrok­ból, s messzeföldröl eljön az, aki puhaszárú, rogyós, rámás csizmát óhajt magának vagy élete párjának. — Kihalófél/ben van a csizmadia szakma, ez a szép mesterség — kesereg a 67. születésnapjára készülő Teski István, s ki tudja hányadszor indul vásárro-piacra, mint most is. 1930-ban szegődött el inasnak a nagykállói Daku- testvérekhez. Náluk tanulta, leste el a csizmakészítés for­télyait. Néhány szót váltunk, s már belemelegednénk a be­szélgetésbe, hogy miért is hirdetnek ösztöndíjat e szak­ma kiitannlására a tanulók között, amikor hirtelen eszé­be jut, folytatnia kell a meg­rendelt szép fekete csizma szárának a csirizezését, kü­lönben beszárad. — Keresik-e még a csiz­mát ? — kérdezem az idős, ta­pasztalt mestert. — Aki szereti, kedveli, az megtalálja a csizmadiát is hozzá. Ha nincs kinn a pia­con árulni, jönnek a házhoz. Főleg a tanyaibokrokból, mert ott még mindig divat. Fényes fekete csizmaszárat varr. Az asztalon női paraszt­cipők sorakoznak. Keresik. Különösen a Teski-féléket, mert a mester mindig arra Kórházi Az egészséges embert a betegség kizökkenti meg­szokott életviteléből, különö­sen, ha kórházba is kerül. Ilyenkor sokan csak a beteg­ségükkel törődnek, és köz­ben elfelejtenek lelki, szel­lemi és testi kondiciójukkal foglalkozni. Pedig a gyógyu­lás érdekében ez sem ha­nyagolható el. A sok fekvés, a gyógysze­rek, a kevés mozgás és a megváltozott hely felborít­hatja az emésztés megszokott ritmusát. Ne hagyatkozzunk a hashajtókra, hanem ön- szuggeszcióval és tudatos hasizom tornával próbáljunk segíteni. A tudatos hasizom torna: fekvő helyzetben (haj­lított lábak) a hasizmok meg­feszítésével gyakoroljuk a préselést, majd az ellazulást. Ez jótékonyan hat a bél­mozgásokra is, masszírozó hatást vált ki. A jó beteg várja a látoga­tóit. Kicsit gondosabban fé- sülködik, ágyát megigazítja, és ha állapota megengedi, a folyosón várja a látogatóit Az állapotáról röviden tá- jékoztaja őket, mert a pa­naszkodás, az állandó részle­tes mesélés a mindennapos kezelésről — egy idő után — elriasztja a vendégeket. Kedélyállapotunkra jótéko­nyan hat, ha a tevékeny ci­vil élet után — hirtelen — nem a semmittevő életmó­dot választjuk, azon a címen, hogy betegek vagyunk, ha­nem megpróbáljuk hasznosí­tani magunkat. A betegtár­sok körében mindig akad olyan munka, amelyet eset­leg mi már el tudunk vé­gezni, a másik még nem. A mozgás hiánya hamar je­lentkezik, például derékfájás, hátfájás, izomgyengeség for­májában. Ezeknek egyetlen ellenszere a rendszeres moz­illemtan gás, mégpedig ágy-gimnasz­tika formájában. Ezek a gyakorlatok nagyon egysze­rű, könnyű, nyújtó-lazító, valamint kis erőfeszítést igénylő erőgyakorlatok. Ak­kor kezdhetünk tornázni, amikor már közérzetünk ja­vult és az orvos is tanácsol­ja. Gyakorlatozás előtt min­dig rendezzük el az ágyne­műt, csak egy nagypárnát hagyjunk az ágyon. A gimnasztikázásra a leg­alkalmasabb időpont a kora reggel és a csendespihenő vé­ge. Ajánlatos a gyakorlato­kat óvatosan, inkább lassan elvégezni, mert így megelőz­hetjük a hirtelen mozdulat­tal járó megerőltetést. Cél­szerű a gyakorlatokat először csak 2—3-szor végezni, ké­sőbb fokozatosan növelhető. Fontos, hogy állandóan csi­náljunk nyak-, kar-, törzs- és lábgyakorlatot. Az üzletek ünnepi nyítvatartása ÁPRILIS 2-AN, szombaton va­lamennyi élelmiszerbolt 14 óráig tart nyitva, a hosszabbított nyit- vatartásra kijelöltek szokásos szombati rendjüknek megfelelő­en üzemelnek. A nyíregyházi piaccsarnok ugyancsak 14 óráig lesz nyitva. Az iparcikk- és ru­házati szaküzletek, áruházak, valamint a vendéglátóhelyek szombati nyitvatartásuknak meg­felelően várják a vásárlókat, vendégeket. ÁPRILIS 3-AN, vasárnap a vendéglátóegységek szombati, az édesség-, dohány- és virágbol­tok vasárnapi nyitvatartással üzemelnek, minden más üzlet, áruház zárva tart. ÁPRILIS 4-ÍN, hétfőn a ven­déglátóhelyek vasárnapi, az édesség-, virág- és dohányboltok vasárnapi rendjüknek megfele­lően tartanak nyitva, minden más üzlet, áruház zárva lesz. A kijelölt vendéglátóhelyek április 3-án és 4-én tejet, ke­nyeret és péksüteményt árusí­tanak. TAPSREND nézőtéren felcsattan a taps. Előbb a szobalány ha­jol meg félszeg mosollyal, (szinte minden darab­ban benne van), majd az inas — Arlecchino ük­unokája. Balról egy hírnök fut be meghajolni, aztán két sírásó érkezik — honnan is? Szolgák tódulnak be, szaká­csok és zenészek, erősödik a taps, — ni ott van Benvólió, s amott Tybalt —, és jönnek egyre többen, Liliom a hin- táslegény Rozikával az Űri muriból, a komor Bánk ké­zenfogva Figaróval, Ranke doktor Rómeó és Júlia vállát fogja át atyai mozdulattal, s hajol meg velük, majd rájuk mutatva visszalép. Hamlet csak biccent, felhős a homloka, az előbb halt meg, négy százados vitte ki vállon, ők is itt hajlonga- nak a vak Oidipusszal, s Bicska Maxival az első sorban. A zenekar újrázik, s felhangzik (ki tudja hányadszor), hogy: „akinek ennyi jó kevés, azt érje gáncs és megve­tés”. Száll a dal, ütemre tapsol a publikum, s az újra meg újra előre vonuló színészek sorfala között felbukkan egy pillanatra Theszpisz, a hajdani Athen környéki szőlőmű­velő, és elégedetten mosolyog. — No lám — gondolja. — Mi lett abból a kis csínyből, amikor egyszer elmaszkíroz­tam magam. A színház, az ember által való emberábrázolás mű­vészete a történelem beláthatatlan távolából, s ott is sok­sok kis forrásból eredve ma már folyammá szélesedett. Hullámai népeket kötnek össze, nemzeteket, minden ren­dű és rangú embert egy közijz élményben olvasztanak ősze: az önmagunkra való ráismerés, a világra való rá­csodálkozós, az állandóság és a változás fölismerésének élményében. Arisztophanész hőse több mint kétezer évvel ezelőtt, egy szkarabeusz bogár hátán indult az égbe, hogy lehoz­za az elrejtezett Békét. Amikor a peloponézoszi háború dúlt, ö a békét hirdette színpadán. Meg is botozták érte a fegycercsíszárok. Azóta hány színház színpadán kiáltot­tak már békét Trygaiosrtól a Kurázsi mama Ketrinjéig, Rolf Hochhut hőseitől a Csendesek a hajnalok osztagát sirató parancsnokáig. „A színház látványosság. A színház szórakozás. A színház ünnep.” — írja Tovsztonogov. Tegyük hozzá: a színház lelkiismeret. Az emberiség lelkiismerete. Március 27. van. Ez a nap 1962 óta a Nemzetközi Színházi Intézet határozata alapján színházi világnap. A színháznak tapsoljunk ezen a napon! Mester Attila SZ. I. A tárgyalóteremből Kerékpárt akart venni Mihály Jánostól október 20-án délután a nagykállói 3. számú kocsmában Mészáros László 32 éves bünte­tett előéletű helybeli alkalmi munkás. Az adásvételi szerződés készítése közben összevesztek és kikerülteik a kocsma elé. Az utcán nemcsak veszeked­tek, hanem immár verekedtek is. Erre figyelt fel a közelben tar­tózkodó Csákányi István, s kí­váncsiságból megállt a közelben és figyelte az eseményeket. Mészáros ekkor — teljesen in­dokolatlanul — odalépett a szá­mára ismeretlen Csákányihoz, megragadta, és olyan erősen meglökte, hogy Csákányi kiesett az úttestre. Csákányinak az esés következ­tében eltörött a bal láb ötödik középcsontja, s ennek tényleges gyógyulása körülbelül két hónap. Mészáros többször megváltoz­tatta az ügyben vallomását, vé­gül a bíróság előtt az állította, hogy Csákányi megfogta az ő kabátját, ezért lökte el, nem pe­dig azért, mert összetévesztette volna Mihály Jánossal. (Ez sem volt igaz.) A Nyíregyházi Megyei Bíróság Mészárost súlyos testi sértés mi­att — mint visszaesőt — egy év börtönre büntette és két évre el­tiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (ts) Heti bosszúságunk Jel Megpróbáltam összeszámol­ni, hány jele van a tavasz­nak, de hiányos matematikai tudásom végére érve úgy döntöttem, hogy csak a leg­biztosabb jeleket kisérelem meg felsorolni, például ilyen­kor jobban félnek a lányok, mert ilyenkor költöznek visz- sza a gólyák, levetjük a té­li kabátot, élénkebbek lesz­nek a ruhák és a vitaminhi­ánytól fáradtabbak az em­berek, zeng, viUámllk, mint péntek este, megélénkül a határ és illatozik a hóvirág, az ibolya. Akár hihető, akár nem, e két utóbbi jel egyszerre volt látható és érzékelhető Nyír­egyházán, a Ságvári-telepen. Előbb a határ élénkült meg, mert megjelent egy tartály- kocsi, aztán az illatot érez­hették, mert amit kiengedett, annak már szaga volt. Hogy is mondjam, hogy szalonképes legyek, szóval emberi ürüléket engedtek ki a kocsiból, ami biológus és mezőgazdász ismerőseim sze­rint jót tesz a majdani növé­nyeknek, de rosszmájú és jó orrú környezetvédő ismerő­seim szerint nem tesz jót a közelben lakó embereknek. Kényes vagy, mondtam ott lakó ismerősömnek, amikor elmondta, hogy a Ságvári Tsz a lakótelep északi részén lé­vő lakásoktól 100—ISO méter­re lévő földjét „illatosította”. Mert lebet, hogy most büdös és lehet, hogy az eső a ku- takba mossa majd az ürülék felét, de vigasztaljon, hogy a másik fele a föld kitűnő táp­láléka lesz, s szépen sarjad majd a primőrburgonya, ami szintén a miénk lehet. Talán furcsán hangzik, de a tsz vezetője látatlanban is nekem adott igazat. Barátom szerint azt mondta: az az ö földjük, ott azt csinálnak, amit akarnak. Csak egyetlen kérdése ma­radt: a lakótelep orra alá is? B. J. Mellesleg Hizlal a nevetés — olvashattuk la­punk csütörtöki számában. Előbb mosolyogni kezdtem a közleményen, amely hírül adta, hogy nemrég Washing­tonban biológusok egy cso­portja arról tájékoztatta a nyilvánosságot: az emberi szervezetben a béta-endor- fin hormonszintjének jelen­tős növekedése tapasztalható a nevetés következtében. Az pedig széles körben köztu­dott, hogy mindazok az álla­tok, amelyeknek béta-endor- fin agyi hormont juttatnak a szervezetébe, többet esznek, mint amennyire szükségük van. Ahá! Tehát valójában még­sem a kacagástól rakódik le az emberre a zsírpárna, ha­nem ez a fránya béta-endor- fin eredményezi, hogy far­kasétvágya lesz az ember­nek, amit ugye már ősidők óta evéssel szoktunk csilla­pítani. Hogy bele ne bonyo­lódjunk túlságosan az okfej­tésbe, tehát arról van szó: ha könnyesre nevetjük ma­gunkat, akkor szervezetünk béta-endorfin hormonszintje felszökik, minek utána kí­nunkban megennénk akár a vasszeget is. Mellesleg ami a hazai álla­potokat illeti, kacagós egy nép a mienk. Mert ha igaz a neves biológusok állítása, akkor abból, hogy túltáplált nép a magyar, vagy hogy fe­lesleges kilóink száma ostro­molja a világrekordot, akkor nyilvánvaló: nem állunk rosszul, ami a nevetést ille­ti. Bár mostanában azt is tapasztalni, hogy egyesek el­felejtenek nevetni, ök bizo­nyára úgy gondolják, hogy ha bánatos képet vágnak, akkor az a bizonyos béta-en- dorfin alacsony szinten ma­rad és nem híznak el. Vagy mégsem? Hiszen ezek a mű­tyúkszemet viselők azért, ami az élvezeteket illeti, egyálta­lán nem önmegtartóztatóak. Tanúsíthatom, hogy éppen ők azok, akik nevetés nélkül is állandó éhségérzetet mu­tatnak, másképpen szólva: nekik soha semmiből nem elég, és lehetőleg mindent ők kapjanak meg elsőként. Akadnak persze olyanok is, aki mindenen csak nevetnek; még akkor is kacajra kere­kedik képük, amikor pedig éppen sírni volna okuk. Sej­tem csupán, hogy itt sem bi­zonyos hormonális' kérdések játszanak közre és nem a testsúlygyarapodás miatt tör­nek ki hahotában az ilyenek. Valószínű akadnak közöttük olyanok is, akik másban igyekszenek gyarapodni, és erről a másról ártatlan neve­téssel próbálják elterelni má­sok figyelmét. (angyal.)

Next

/
Thumbnails
Contents