Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 24. „MAGUNKRÓL MONDTUK EL..." Vendégségben egy város A Megyei és Városi Művelődési Központ, a Mátészalkai Városi Tanács, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Mátészalkai Járási Hivatala és a Zalka Máté városi-járási Művelődési Központ közös szervezésében Nyíregyházán mutatkozik be a mátészalkai járás és Mátészalka város, a Megyei és Városi Művelődési Központ szabad idős terén, illetve a művelődési központban. Az április 4-ig tartó kiállítást és rendezvénysorozatot március 24-én, 17 órakor Fábián Imre, a Mátészalkai Városi Tanács elnökhelyettese nyitja meg. — Aki ilyesfajta bemutatkozásra vállalkozik, az önmaga elé is tükröt tart — mondta Fábián Imre, még a kiállításra készülés közben. — A program gazdag, a kiállításon az érdeklődők láthatják a finomkötöttáru-gyár (BFK), az optikai művek (MOM), a Mezőgép, a megyei tejipari vállalat szálkái gyárának, üzemének termékeit. Gyártmányaival jelentkezik a Szatmár Bútorgyár, a Szamos menti Állami Tangazdaság, a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi és vajai, a Medicor Művek nagyecsedi üzeme, a csengeri cipőgyár, a vajai Rákóczi Termelőszövetkezet. A termékbemutató, az ezzel egybekötött vásár és a kísérő rendezvények — a városunkat, a város fejlődését fotókban láttató kiállítás, vagy az amatőr képzőművészek és a területen élő népművészek bemutatkozásai egyaránt alkalmat adnak arra, hogy a megyében, de más tájon élő emberekkel találkozzunk. 24- én este 18 órakor a művelődési központ hangversenytermében amatőregyütteseink tartanak bemutatót. Ipar és zene j — .fsIMP.az ifjúsági fúvós- zenekarunk, a fúvósötösünk, a 'vo'nos kárnarázertekárúnk,’ a pedagógusénekkar és a Szatmár táncegyüttes. Ez utóbbi közreműködésével 27-én délután „Táncházat” rendeznek Nyíregyházán, a Megyei és Városi Művelődési Központban. A kínálat tehát gazdag, bár lehetne ennél színesebb is, a járás minden települése, üzeme, vállalata gazdagíthatná még ezt a sajátos szatmári palettát, de szeretnénk hinni, hogy szerényre tervezett bemutatkozás is segít megis- rrtertetni minket. — ön mondja a megnyitó beszédet. Milyen gondolatokat gyűjtött csokorba? — Szívem szerint szeretném elmondani, hogy jó érzés volt dolgozni ezért a kiállításért. Senkit nem kellett kétszer kérni, hívni, senkit nem kellett meggyőzni arról, hogy szükség van erre a bemutatkozásra. Miért örülök ennek? Sokáig tűnődtem, hogy a megnyitóban beszéljek-e erről, de azt hiszem, szükséges. Manapság, aki újságot olvas, rádiót hallgat, televíziót néz, az egyre többször találkozik kemény — olykor keménykedő — kritikákkal, leleplezésekkel, egy- egy valamikor elfogadott táj- város fejlesztési koncepcióbírálataival. Nem vitatom, hogy ezekre szükség van, de félek, hogy a televízió nézője, a rádió hallgatója, az újságokat olvasó ember hovatovább többet hall, lát a ritkább rosszról, mint az ennél jóval gyakoribb jóról. A kor színvonalán — Mi ezzel a bemutatkozással talán el tudjuk mondani, hogy itt, az országos közvéleményben néha még mindig félreismert Szabolcs- Szatmárban a kor színvonalán termelünk, élünk, vagyunk és gondolkodunk. Ezt a kiállításon is dokumentálható eredmények is bizonyítják. — Kiket várnak a kiállításra ? — Az eredményeket természetesen szeretnénk megmutatni mindenkinek, akit érdekel. Ez persze nem azt jelenti, hogy mi itt, a szatmári „végeken” nem tévedünk, mert hiszen tévedhe-. tünk is. Nem hisszük azt, hogy nincs hibánk, mert biztosan van az is, de összességében az élet minősége változott jobbá ezen a tájon. Ha gyorsan is, nem lázadó gyorsasággal. Szorgalmasan, napról napra, ahogyan valamiképpen mindenütt... Bemutatkozás helyben is Mátészalkaiaknak szóló hír: már több helyről érkezett olyan kívánság, kérés, hogy szerencsés lenne a kiállítások anyagát bemutatni helyben, Mátészalkán is, hiszen a kiállítást a mátészalkaiak közül viszonylag kevesen látják majd. Az igény jogos, hiszen amit a város mutat magáról másoknak, az a helybelieknek szól. A kiállítás szálkái megismétlését már tervezik. Bartha Gábor A nyíregyházi 107-es számú Mező Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben Tolnai István tanár a generátor működési elvét ismerteti meg a másodéves erősáramú berendezésszerelő szakmunkástanulókkal. (Császár Csaba felvétele.) Megkérdeztük A szolgálati lakások bére Sokan kérdezték meg az utóbbi hetekben szerkesztőségünktől, hogy a szolgálati lakások bérei változatlanok maradnak-e, vagy a tanácsi lakásokéhoz hasonló mértékben emelkednek-e? Az elmúlt napokban a megyei tanácselnök irányelveket adott ki. Erre azért volt szükség, mert a jogszabály szerint a szolgálati lakások bérét a bérbeadó határozza meg, de ezt egységesen szükséges értelmezni. ‘ Az irányelvek szerint a lakbéreket a szolgálati lakások gazdái úgy határozzák meg, hogy ne legyen indokolatlan eltérés az állami és szolgálati lakások bére között, de vegyék figyelembe a település szakemberellátását. Például egy, a városoktól messze levő kistelepülésen, ahová egyébként is nehéz szakembert szerezni, nem lenne célszerű olyan magas lakbért megállapítani, mint a nagyobb vonzóhatást jelentő városokban és nagyközségekben. Pedagóguslakások esetében a korábbi területi differenciálásra hívták fel az irányelvekben a települések tanácsi vezetők figyelmét. ■CGI NÉPI HANGSZEREK KIÁLLÍTÁSA. Miskolcon a Bor- sod-Miskolci Múzeum kiállítótermében „Régi hangszerek” címmel nyílt kiállítás. A tárlaton bemutatott hangszereket az ország különböző gyűjteményeiből válogatták össze. A képen: a kecskeduda egy részlete. Versemlék Sokszor talán a szerkesztő sem gondolja, milyen hatást vált ki egy- egy költemény közlése lapunkban. így történt ez Tóth Árpád: Az új isten című versével is, mely kedves emléket idézett. Olvasónk — kérésére nevét nem közöljük — pedagógus. Betegágyában olvasta lapunkban a verset, s eszébe jutott, hogy annak idején ezt ő is szavalta a város nyilvánossága előtt, a Koronában rendezett irodalmi esten. Már nem emlékszik, 44-ben vagy 45- ben. „Mint fiatal, 31 éves asszony, a pedagógusnők közül egyedül léptem be a pártba — írja. — Én mindig proletár voltam, de jeles tanuló, s hozzá szegény, hadiárvaházban tanultam — tehát minden okom megvolt, hogy a pártba belépjek. Persze, ott is tanultam, még filozófiaelőadó is let- tam.” Azon a bizonyos kultúrműsoron Petőfi-, Aranyversek szerepeltek zömmel, ,s mint levélírónk megjegyzi — jónevű úriasszonyok tolmácsolásában, akik legszívesebben Tarka lepke, kis meseszerű könnyed költeményeket választottak. Az új isten mint valami szózat hangzott föl azon az estén, a hallgatóság nagy döbbenetére. Olvasónk gyakorlott versmondó volt, sza- valási stílusával tehát nem lehetett baj, inkább a költő újszerű gondolatai miatt fogadták fagyosan. „Most, az ágyban fekve — folytatja levelében —, pihenve olvasva a verset, nagyon eszembe jutott a múlt és örülök, hogy már a mai koré ez a vers.” Házhoz jön a segítség Hat éve kezdődött Nyíregyházáin az Egyesített Szociális Intézmény házi gondozó szolgálata. A városi tanács végrehajtó bizottságának szociálpolitikai csoportja javaslatára ;kéit hivatásos szociális gondozó kezidletit eljárni tíz gyermektelen, közeli hozzátartozók nélküli, szinte magatehetetlen idős korú emberhez — mondja Csáki Sándorné szociális szervező. Jelenleg harminc házi gondozottunk van a városban, öt hivatásos házii gondozó jár el az arra utáltakhoz igény szerint: hetenként kétszer, négyszer, de van akihez mindennap. Ha úgy szükséges, reggelenként tüzet gyújtanak a kályhákban, bekészítenek egész napra való tüzelőt, tisztálkodni segítenek, takarítanak, mosnak, vasalnak, bevásárolnak, gyógyszert kiváltanak, orvost hívnák; gondoskodnak a meleg ebédről. A térítés az igényelt időtől és az idős gondozott nyugdíjától, járadékától függően szinte minimális, 200-tól 500 forint közötti havonta. Külön a konyhai étel díja, ami szintén kitelik egy hónapiban 60 forintból. A teljes árkiegészítésekre, közpénzből áldoz a városi tanács. Idős, magukra hagyatott emberek szíve hálásan dobog érte. Többségükben nő. — A rendszeres házi gondozottakon kívül, van — főleg városi külterületen — hetven tiszteletdíjas gondozottunk is — folytatja Csáki Sándorné. Ezek segítését szintén minimális térítésért egy-egy arra vállalkozó jószívű szomszéd vagy utcabeli, lehetőleg nő látja el. Mi ezt folyamatosan ellenőrizzük. Mint a havonta juttatott tisztítóeszközök felhasználását is. A városi házi gondozó szolgálatnak jelenleg arra van lehetősége, hogy ebben az ötéves tervben behatárolt keretnek megfelelően, a tiszteletdíjas gondozottak számát növelje. (a. b.) Gombaismeret és -termesztés Egy hónap alatt terem Hangulatos kirándulásokra is viheti családját, aki jelentkezik a Megyei és Városi Művelődési Központ gombaismerői tanfolyamára. Sóstón, Kemecse és Érpatak környékén tanulhatja meg (nem a saját kárán!), melyik gomba ehető, s melyiktől kell óvakodni. A hetvenórás tanfolyam felét előadások töltik ki. A Kertészeti Egyetem oktatói és a gombászklub veze* tője, Kemenesi Tiborné dr. mezőgazdasági mérnök beszél majd a gombák felismeréséről, de a termesztés kérdéseiről is szó lesz. Nem feltétlenül kell pince, vagy más hasonló helyiség az eredményességhez. Megfelelő körülmények mellett szabadban is megtermelhető a családi étlap változatosabbá tételére, vagy eladásra a gomba. A klubtagok nyáron kipróbálnak egy vietnami fajtát is (volva volvaria), amelynek egy hónap elég, hogy fólia alatt teremjen. Ezekkel az eljárásokkal mindazok megismerkedhetnek, akiknek megér ez kétszáz forintot. A tanfolyam hallgatói októberben alapfokú gombaismerői vizsgát tehetnek. Az első foglalkozás 28-án, hétfőn este hat órakor lesz a művelődési központban. (papp) HANGVERSENY. A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium a művészeti hetek keretében március 25-én, 19 órakor rendezi hangversenyét az iskola aulájában. Műsoron — az iskola énekkarai és szólistái előadásában — Bartók Béla, Kodály Zoltán és Petrovics Emil művei szerepelnek. A tárgyalóteremből Nem tudom mennyi bátorság kell a lopáshoz, de állítólag sokan nem is azért vállalkoznak rá, hogy kisebb-nagyobb értékeket szerezzenek maguknak, inkább a cselekmény előkészítésével és magával a lopással járó izgalmak miatt vállalják a lebükássál járó veszélyeket és következményeket is. A most következő két ügy egy-egy szereplője aligha tartozik közéjük, ők csak az értelmi szerzők voltak, a piszkos munkát mással végeztették el, minden bizonnyal abban a reményben, hogy így kibújhatnak a felelősségre vonás alól. Az eddig ötször büntetett 22 éves nyírbátori Szilágyi József a Báthori étteremben szórakozott negyedmagával, köztük Káté Gézáné 34 éves kéki lakossal. Amikor kijöttek az étMegölelte, közben kifosztotta teremből, Szilágyi meglátta, hogy egy idős ember a vasútat keresztező gyalogos felüljáró felé közeledik. A kihalt környék nyomban azt juttatta eszébe, hogy el kellene szedni tőle a pénzt, de úgy gondolta, erre Káténé is alkalmas. Az idős ember után küldte az asszonyt, aki olyan ügyesen borult a férfi nyakába, hogy az egyensúlyát vesztve kerékpárjára dőlt, s mire visszanyerte egyensúlyát, Káténé kiemelte zsebéből a pénzt. Mint kiderült, több, mint ezer forint volt, így Szilágyiéit visszamehettek az étterembe, s jól szórakoztak belőle. A bíróság Káté Gézánét 6, Szilágyi Józsefet 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, s Szilágyit 2 évre eltiltotta a közügyektől is. Szabó László 22 éves penészle- ki lakost is felbújtásért ítélte el a bíróság, ö Karászi Lajos és Papp József né ismerőseit szedte rá, hogy törjenek be a pe- nészleki presszóba és még felszerelést is adott hozzá. Karásziék sikerrel végrehajtatták a betörést, s a lopott pálinkát, cigarettát, zsebszámológépet — összesen több, mint 5000 forint értéket — Szabó lakására vitték. Szabó még az őrzésétől is félt, rávette Rácz Mihály ismerősét, hogy ő rejtse él lakásán a lopott holmit. Ezután a Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsának már négy embert kellett elítélni: Karászi és Pappné 8—8 hónapot kapott, a feibújtó Szabóra 9 hónapot, a bűnpártoló Ráczra 5 hónapot szabott ki, s Rácznak elrendelte a korábban kiszabott, de felfüggesztett 6 hónap szabadságvesztés végrehajtását is. Mindkét ítélet jogerős. Ötletek lapokból Vannak olyan mozgalmaik, kezdeményezések, amelyek a társadalmi élet különböző területein éreztetik kedvező hatásukat és érdemesek az átvételre. Ilyeneket gyakran olvasunk a megyei lapok tallózása során. Ezekből teszünk közkinccsé most néhányat. IDEGENNYELVTANULÄS — MOZIBAN! A nyelvtanulásra ösztönző, megszívlelendő tanácsok mellé állt a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat és saját eszközével — a filmmel — az ügyön munkálkodók táborába szegődött. A megye három helységében idegen nyelvű nem szinkronizált filmeket vetítenek. Orosz, angol és német nyelvű filmek közül válogathat a közönség. Nemegyszer előfordul, hogy egy- egy angol tagozatos osztálynak külön előadást is tartottak. Kecskeméten a Stúdió mozi ad otthont a programinak heti egy alkalommal. A vállalat eddig elsősorban a MOKÉP által forgalmazott kodtárs filmekből válogatott, a 'kínálat bővítése érdekében azonban a Filmtudomá- nyi Intézet birtokában lévő archív filmeket is célba veszik. Szintén elképzeléseik között szerepel az óvodai nyelvoktatás patronálása, amelyhez a gazdag rajzfilm- állomány adná az alapot. IFJÚSÁGI garzon TT BONTOTT TÉGLÁBÓL Pápán a városi tanács a KISZ-bizottsággal együttműködve megkezdi egy 20 garzon-lakásos ifjúsági garzonház építéséit. Egy lakás várhatóan 250 ezer forintba kerül. Mi ennek az olcsó építkezési kezdeményezésnek az alapja? A városban élő, dolgozó fiaitalok társadalmi munkában bontják le a szanálásra ítélt épületeket, s a bontott anyagot használja majd fel a kivitelező az ifjúsági garzon- megépítésére. A városi- járási KISZ-bizottság szervezi meg a társadalmi munkákat. Természetesen előzetesen munkahelyi fórumokon tájékoztatják a fiatalokat a lakásszerzési lehetőségekről. A KISZ-nek és a tanácsnak az a terve, hogy a munkálatok megkezdése előtt kijelölik a majdani tulaj donosokat. FIATALOK AZ IDŐSEKÉRT A rászoruló idősebb, az esetek többségében egyedül élő emberék intézményes segítését most szervezi a KISZ Pécs városi Bizottsága közösen a városi úttörőelnökséggel. A KISZ körlevelet küldött a lakóterületi pá rtalap- szervezeteknek és a területi HNF-bizottságokn-ak, s e leveliben arra kéri az otít dolgozókat, hogy jelezzék hol, s hány idős ember igényli valóban a segítséget. A felmérés alapján szervezi meg a KISZ- bizottság a segítségadás módját. Elsősorban arra gondoltak, hogy megnézik: a segítségre szoruló, idős ember melyik vállalattól ment nyugdíjba, s azután annak a vállalatnak a KISZ-szervezetét kérnék föl erre a munkára. SZABAD SZOMBATON — INGYEN Reklámnak sem rossz a XI. Autójavító Vállalat szegedi Sáros utcai szervizében dolgozó KISZ-esek felajánlása, hogy egy-egy szabad szombaton ingyen végzik el az autók biztonságtechnikai átvizsgálását. Kettős oka van vállalásuknak: a rejtett hibák felismerésével csökkenteni a műszaki hibákat és baleseteket, ezenkívül megismertetni munkájukkal az autósokat.
