Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-20 / 67. szám

Hárcius 21. a megfogyatkozva és f megőszülve is, de még köztünk élnek a régi veteránok, még felele­venítik azt a felejthetetlen emlékű szép tavaszi napot, a március 21.-ét, amikor a parlament neogótikus épüle­te előtt kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot... Ember ember hátán — óri­ási tömeg néz ránk a kora­beli fényképről. Éhes és so­vány, kopott kabátú férfiak, a háborútól megúndorodott, a pénzes bárókból, cifra öl- tczetu díszmagyaros grófok­ból kiábrándult munkások, akikrek talán Táncsics Mi­hály,'s Frankel Leq, még a párizsi kommün is az eszük­be jutott akkor. Az olvasot- * tabbaknak tán még az is. mit mondott Batsányi János a Nagy Francia Forradalom idején: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek ...”, pedig akkor már elsősorban Moszk­vára, Pétervárra figyeltek a magyar proletárok, a testvé­güknek vallva a Putyilov gyár géplakatosát, s ugyan­csak a Tanácsköztársaság ki­váltására készülő bajor mun­kást, minden haladó embert, világot megváltó szabadság igézetével. Huszonöt éven át üldözte e nap és az utána következő alig négy és fél hónap emlé­két a Horthy-fasizmus. Drasztikusan, tűzzel-vassal, fizikailag is irtva a hajdani kommunisták, vöröskatonák tízezreit, rágalmakat szórt azokra, akik élve maradtak. De hiába bizonyultak való­nak a gyilkos sortüzek, a bi­tófák, a mocskolódások, nem tudták az emberek tudatából eltűntetni, hogy nagy nap volt az a március 21.-e. Ma, 64 esztendő, két nem­zedék távlatából visszanézve már világosan látjuk, hogy egyszerre volt számunkra nagy tragédia és nagy iskola a Magyar Tanácsköztársaság bukása. Az első magyar mun­kás-paraszt hatalom tanított meg bennünket először iga­zán' arra, hogy a munkásem­ber csak akkor őrizheti meg a népelnyomó uraktól elra­gadott hatalmát, ha van erő, amely a legválságosabb órák­ban is világosan megmondja: mit kell tennie. A Tanácsköztársaság taní­tott meg bennünket arra is, hogy a munkáslakta városok csak kisebb-nagyobb szige­tek, vörös erődök maradnak, ha nincs megfelelő szövetsé­gi politika, ha mindenekelőtt a parasztság tömegeit nem tudják maguk mögé sorakoz­tatni. Ezért 1945-ben — a Tanácsköztársaság általános gyakorlatával ellentétben, amikor azonnal termelőszö­vetkezeteket kezdtek szer­vezni — a földosztás volt az egyik legsürgősebb teendő, azzal a gondolattal, hogy ha a városi munkás meg Dózsa répe összefog, nem lehet le­gyűrni. Az első magyar munkásha­talom nehéz, tragikus végső hadjáratai tanítottak meg bennünket arra is, hogy ösz- sze kell fognunk a szomszé­dos népekkel, nem szabad többé megengedni, hogy az imperialista nagyhatalmak egymás ellen fordítsanak, ki­játsszanak bennünket; közös hazánk a Kárpát-medence, együtt kell élnünk, halnunk, legfőképp boldogulnunk — nincs más választásunk. Jz első magyar mun­káshatalom máig szó­ló útmutatása az is, hogy a pártba tömörült munkás- és parasztemberek, értelmiségieknek még a legbonyolultabb kor legkiéle- zettebb viszonyai között is bátran szembe kell nézniök az élet kihívásaival, s az al­kotó marxizmus szellemé­ben kell választ adniok a tör­ténelem új kérdéseire, min­den helyzetben megtalálva a kiutat, megjelölve: merre ha­ladjon a nemzét. Ezért is hat máig elevenen a Magyar Tanácsköztársaság emléke. S nemcsak a galamb­ősz, gyakran már bottal járó veteránok, hanem a még jó erőben lévő középnemzedék számára is. Hiszen 26 éve, a Tanácsköztársaságra emlé­kezve bontott zászlót a KISZ, mintha még ez is azt jelez­né: március 21. az ifjúság, a folytonos megújulás jelképe. ************************* ***** : Egy lakótelep 1 kálváriája 4 ( * Miért zárták be a fogtechnikai labort? | Billentyű- | bajnoknő Égett az ősláp I Á bíróságon j is lopott Éli®’ "-' L AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XL. évfolyam, 67. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. március 20., vasárnap KÖRTELEFON LAKÁSÜGYBEN MEGYEI DÖNTÖ KI MIT TUD ? Menedzser az Alkotó Ifjúság Egyesülése Vízszűrő berendezések Kincs a víz, takarékoskod­ni kell minden cseppjével. Ezt vették figyelembe a SZA- VICSAV-nál is, amikor az or­szágban az elsők között való­sították meg a vízszűrő be­rendezések konténerszerű gyártását. A nyíregyházi víz­ügyesek konténerbe építették be a vízszűrő berendezést. Ezzel jelentős megtakarítás érhető el a fürdő beruházá­sok építésénél, ugyanis feles­legessé válik külön szűrőház építése, elmaradnak a kar­bantartási költségek, s előre, összeszerelten szállítják a helyszínre a vízszűrő beren­dezéseket A SZAVICSAV szakembe­rei által kidolgozott konténe­res vízszűrő berendezések si­kerét igazolja, hogy az Alko­tó Ifjúság Egyesülése mened­zseli. A korszerű konténeres vízszűrő berendezéssel szerel­ték fel a nyíregyházi Besse­nyei Syörgy Tanárképző Fő­iskola úszómedencéjét, a fe­hérgyarmati és a csengeri fürdő, illetve tanmedencét. Hasonlót kap a tászavasvári fürdő úszómedencéje és a most Baktalórántházán épülő strand úszómedencéje is. Si­keresen használták a vízszű­rő berendezést ivóvíz tisztítá­sára is Tiszadadán. A konténeres vízszűrő be­rendezés óránként 50—100 köbméter vizet képes meg­szűrni, s ezáltal biztosítja, hogy az úszómedencék vize záráskor is ivóvíz minőségű, és nem szükséges naponta cserélni, több száz köbméter víz takarítható meg. Megte­kintették a nyírségiek vízszű­rő berendezését a világhírű harkányi fürdő vezetői is. El­ismeréssel szóltak róla, s most várják tőlük a megren­delést a szabolcsi gyártmá­nyú vízszűrő berendezés sze­relésére. (fk) Képünkön a túristvándi Prücsök citerazenekar. (Jávor L. felv.) Szombaton 10 órakor meg­kezdődött Nyíregyházán a művelődési központ hangver­senytermében az 1983. évi Ki mit tud? megyei döntője. A zsűriben nyíregyházi szak­emberek mellett a Magyar Televízió, a KISZ KB és a Népművelési Intézet képvi­selői is jelen voltak. Komoly zenében legnépesebb a me­zőny. 10 szólista, kisegyüttes indult ebben a műfajban. A vers- és prózamondók, valamint a táncdalénekesek közelítették meg ezt a szá­mot, 7—7 versenyzővel. Sze­repelt a döntőben megyénk két ismert táncegyüttese is. a Nyírség és a Szatmár, egy- egy kamaratánccal. Az úgy­nevezett „egyéb” kategóriá­ban, szokatlanul kevés ver­senyző indult ebben az év­ben. Bűvész például csak egy akadt, az összesen 54 együt­tes, illetve szólista között. A verseny lapzártakor még tar­tott. Részletes eredményeket a keddi számunkban közlünk. Húsvéti előzetes Be nehéz a választás! Vajon melyiknek örülnének legjob­ban a lányok? Két hét választ el ben­nünket a húsvéti locsollko- dástól, de már hetek óta a szezonális árukat kínálja a kereskedelem. Az iparcikk­kiskereskedelmi vállalat Nyírfa Áruházában az illat­szerosztályon húszféle kölni mellett elegáns parfőmök közt lehet válogatni. A húsipari vállalatinál na­ponta húsz mázsa kötözött sonkát, oldalast dolgoznak fel, 40—50 mázsa tőkehúst és 15—20 mázsa töltelék­árut küldenek ki a boltok­ba. Az elmaradhatatlan süte­ményeket már nemcsak ott­hon gyúrják, dagasztják, formázzák, hamvasítják a háziasszonyok, hanem az édességek, torták sokaságát kínálják az üzletek is. A vendéglátónál ugyan még nem a húsvéti tortákat dí­szítik a cukrászok, de jó hét miiltán már ugyanilyen marcipánnyuszdkat ültetnek az igazi, ünnepi tortákra. Megújított igények, letéti díjjal Karácsony fenyő nélkül, húsvét sonka nélkül A ntarcipánnyulak varázsolják igazi húsvé- — elképzelhetetlen. tivá a tortát. A lakásra várók az idén újból a tanácsokhoz fordulnak: fenntartják-e igénylésüket továbbra is. S ami újdonság, a szobák számától, a komfortfokozattól és a lakás tulajdon­jogától függően úgynevezett letéti díjat kell befizetni az OTP-nél, a lakásigénylés megújításával egy időben. Ez az összeg természetesen majd beleszámít a beugró fizetésénél. Körtelefonon a megújítások üteméről érdeklődtünk me­gyénk hat városában. MÁTÉSZALKÁN 315-en várnak tanácsi -bérlakásra. 157-en kérnek tanácsi értéke­sítésül és 583-an OTP-s lakást szeretnének. Március 5-ig va­lamennyi igénylőnek kiküldte a tanács a formanyomtat­ványt, de eddig még csak százan jelezték: továbbra is szeretnének a tanács segít­ségével lakáshoz jutni. A le­téti díjak igen nagy különb- ségűek, míg a szociális jelle­gű bérlakás letéti díjának alsó határa 900 forint, a fel­ső 6600. A nem szociális bér­lakásoknál ez az érték 4500 és 33 ezer között mozog. A tanácsi értékesítésű lakás esetében 9 és 13 ezer forint közötti összeggel kell bizto­sítani az igénylés folytonos­ságát, az OTP-s lakások ese­tében 10 és 14- ezer forint a két szélső érték. NYÍRBÁTORBAN — an­nak ellenére, hogy az idén nem épül lakás — az igény­lők száma viszonylag magas. Tanácsi bérlakásba költözne 161 család, tanácsi értékesí­tésül kér 71 igénylő és 67-en OTP-set igényelnek. A la­kásigénylések megújítása egyelőre vontatottan halad, bérlakásra 30-an jelezték, hogy igényt tartanak, tanácsi értékesítésűnél négy család, OTP-s lakásnál két család fizette be a letéti összeget. VÁSÁROSNAMÉNYBAN 283 lakásigénylőt tartanak nyilván összesen. Legtöbben bérlakásra várnak, 141-en. majdnem ennyien költözné­nek OTP-s és lakásszövetke­zeti lakásba, 101-en; míg ta­nácsi értékesítésű szövetke­zeti lakást 34 család igényelt. Hatan kértek garzont. Nyom­dai okok miatt még nem kapták meg a nyomtatványt, így csak áprilisban küldik az igénylőknek az iratot. így bő két hónap áll rendelkezésre, hogy június 30-áig megerő­sítsék a lakásra várók igény­lésüket. KISVÁRDÁN 797-en vár­nak új otthonra. Két nappal ezelőtt a városi tanácson már 236-an jelentették be a meg­újítást, 226-an már be is fi­zették a letéti díj összegét. Legtöbben OTP-s lakást kér­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents