Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

1983. március 16. Kelet-Magyarország W»V*VAV»%V»V«%ViV*V/AV*ViV»V«V«V#V*V//*V»V*V*V»V«Vt( X*X*X*XvWvCvwXvwX*X*XvKvX#X#X*X'X*XvívXv M<c*x*:*:á*>>x*:*:*:*»; IvÍíÍíÍÍÍÍÍIívav.w.'ÍÍÍWíwXíÍXw;«^^^ olvasóink leveleiből Postabonfás Illetmény­föld A levelet tizennégyen ír­ták alá. valamennyien ser­téstelepen dolgoznak, a má­tészalkai Szamos menti Tan­gazdaságban. Röviden, lé nyegre törően írták meg pa­naszukat; „...mint a tan­gazdaság dolgozói 1000 négy­szögöl illetményföldet ka punk évente. Az ennek fejé­ben járó, a gazdaság vezető­sége által megállapított ter­ményt, illetve árát kevesel- jük. Ügy er -zzük, jogtalanul járnak el ve ünk szemben...1 A rövid észrevételre ugyancsak apró részletekre is kiterjedő választ kaptunk a gazdaság vezetőjétől, vszb- titkárától. 1982-ben több for­mában is igényelhették a dolgozók a munkaviszonyuk­hoz kapcsolódó illetményjá­randóságukat. A különböző demokratikus fórumokon igen nagy propagandát fej­tett ki a gazdasági vezetés, a szakszervezet, annak érde­kében, hogy a dolgozók kö­zül minél többen a maga­sabb jövedelmet jelentő al­mailletményt válasszák. En­nek ellenére voltak, akik a hagyományokhoz ragaszkod­tak, és más illetményformá­kat vettek igénybe. Akik 1982-ben a gazdasági művelésű kukoricatermesz­tést választották, azoknak a gazdaság elvégezte az összes technológiai műveletet. A művelési költséget ki termé­szetben, ki pénzben térítette meg. Voltak, akik csak bizonyos részműveletekre tartottak igényt, így a szántásra, vető­ágy-előkészítésre, vetésre, vegyszerezésre, és a betaka­rítást már maga végezte el. Mások a felszántott, előkészí­tett földterületet vették igénybe és maguk választot­ták meg, hogy mit termel­nek. Ki kendermagot, ubor­kát, karalábét, csemegeku­koricát, tököt, paprikát ter­mesztett. amit jónak látott. Ezek jövedelmét a gazdaság pontosan nem tudta nyomon követni, de volt akinek 50— 60 ezer forintot hozott így az illetményföld. Hatszázhatvanhatan a gaz­daságban az almailletményt választották. Ennél a dolgo­zónak a metszést, az alma­szedést kellett vállalnia, a többit a gazdaság végezte el, természetesen térítés ellené­ben. A leszedett almát a helyszínen minősítették, és további tennivalója, gondja már nem is volt a dolgozó­nak, csakhogy a járandósá­gát felvegye. Akik ezt vá­lasztották. nem jártak rosz- szul, az egy illetményre jutó átlagos árbevétel a 20 ezer forintot elérte. Ebben az évben további lehetőségeik vannak a Sza­mos menti Állami Tangaz­daság dolgozóinak, hogy a magasabb jövedelmet biz­tosító illetményformákat vá­lasszák, így az almatermesz­tést. Mint eddig is, azok járnak majd jól, akik több munkát, több kockázatot vállalnak. A tavalyi példa is bizonyí­totta: a munkabérüket ki­egészítő illetményjuttatásból azok nyertek többet, akik szorgalmasan, jól dolgoztak. Panaszra nincs okuk. MATRAC... MATRAC... MATRAC... Ha nagyobb a matrac, fűrészelje le! A közelmúltban a nyír­egyházi bútorüzletben egy gyermekágyat vásároltam, melyhez egy 117x55-ös mat­racra lenne szükségem. Vé­gigjártam az üzleteket, de ilyet sehol sem kaptam, csak ennél rövidebb vagy hosz- szabb létezik. Bosszankodtam, noha az eladók különböző öt­letekkel próbálták a nya­kamba varrni az ágyba se- hogysem illő matracokat. Ért­hetetlen számomra, hogy mi­ért nem igazodik a matracok mérete az üzletekben kapha­tó ágyakhoz? Farkas János Nyíregyháza, Holló utca 33. szám SZAKRENDELÉS Gyermekem beteg volt, s még március 9-én a Búza ut­cai gyermekszakrendelésre vittem, de másnap már a be­teg lázas gyermekekkel va­lamennyi ide tartozó kisma­mának a Sóstói úti rendelőbe kellett átvonulnia. Nem ép­pen kis távolság, főleg akkor, ha hideg van, és beteg gyer­mekekről van szó. Egyébként is érthetetlen, hogy nekünk, Toldi utcai lakosoknak miért kell ilyen távolságra jár­nunk, közelebb miért nem oldható meg a gyermekszak­rendelés. De ha már így kell lennie, legalább az újságban többször közzétett hirdet­mény útján is értesítsenek bennünket az esetleges kör­zetmódosításokról. Késmárki Gabriella Nyíregyháza, Toldi utca 91. szám ZAVARÓ JÁTÉK Decemberben a lakásom elé — az ablakomtól alig három méterre — felszerel­tek néhány mászókát a gye­rekeknek. Az egyik, az úgy­nevezett „zsiráf” mászóka — mint említettem — különö­sen közel van az ablakaim­hoz. A gyerekek felmásznak rá, s könnyen bedobálnak akármit a lakásunkba, ahogy ez már történt is. A zajról pedig nem beszélve. Gyerme­kem nem tud tanulni, egysze­rűen nincs nyugalmunk a lakásban, de mi lesz még ké­sőbb, tavasszal és nyáron. Nem hiszem, hogy megen­gedhető ennyire közel he­lyezni a lakásokhoz a közté­ri játékokat. Fülöpné Nyíregyháza, Árpád u. 51. fszrt. 2. szám HANYAGSÁG Néhány hónapig hiányzott az Arany János utca 33. szá­mú ház vaskapujának egyik szárnya. A napokban megke­rült, szerencsére, hiszen érté­ke bizonyára több ezer fo­rint. Most viszont még min­dig nem került a helyére, az udvaron áll, félő, hogy újra eltűnik, ha az ingatlankezelő vállalat még sokáig vár a fel­szerelésével. Id. Rozman Gyula Nyíregyháza, Toldi utcai lakos ELHANYAGOLTSÁG Felháborítóan elhanyagolt Nyírbátorban a nyilvános W. C. Csodálkozom, hogy eddig ez senkinek sem tűnt fel, s mindenki szó nélkül hagyja. Gyakran utazom a városba, és már jó ideje fi­gyelem a közegészségügyi szempontból tűrhetetlen álla­potot. Kiss F.-né Mátészalka, Balassi út TV-NÉZÖK BOSSZÚSÁGA Nyíregyházán, a Jósaváros- ban szombaton és vasárnap szinte rendszeresen rosszak a televízió vételi viszonyai. A központi antenna — úgy tű­nik — a hétvégeken elrom­lik, vagy valamilyen más ok miatt több ezer embert bosz- szant, hiszen az esti előadá­sok már-már élvezhetetlenek. Az első időben nem szóltunk egy szót sem, bíztunk benne, hogy csak átmeneti dologról van szó, de mégsem. S. Z. jósavárosi lakos Szerkesztői üzenetek László Miklós császlói, Benkő Géza újkenézi, özv. Fodor Albertné kisari, id. Buliczák György baktaló- rántházi, Tóth Mihály nyír­egyházi, Juhász Gáborné nagykállói, Halhóber Jó­zsef nyíregyházi olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Joó Tiborné újkenézi, Molnár László dombrádi, Hagymási Bertalan nyír­egyházi, Derűjén Sándorné lónyai, Újhelyi Lajos nagy­halászi, Tóth Ferencné las- kodi, Juhász Gábor nagy­kállói, Kovács Béla nyír­egyházi, Sum Béláné kis- várdai, Papp József nyír- császári, Cziczás Ferenc ti- szavasvári, Seres Miklós nyírbogdányi, Orosz Imré- né demecseri, Láda Erika ibrányi, özv. Rácz Józsefné pátrohai, Gyurcsák Mihály gávavencsellői, Kiss István­ná nyírbátori, özv. Jóni Jó­zsefné nyírmadai, Simon Ferencné gégényi, Bezdáv János nyíregyházi, Papp János penészleki, Jósa Bé­la kisnaményi, Varga Sán­dorné nagykállói, özv. Ter- dik Sándorné bökönyi, Pin­tye Zoltánná rozsályi, Kés­márki Gabriella nyíregyhá­zi lakosok ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Polonkai László tiszada- dai olvasónkat az illetéke­sek többek közt arról is tá­jékoztatták, hogy a nyúl átvételi árát mindenkoron meghatározzák a piaci le­hetőségek. Árva Józsefné felsősimái lakos ügyében az Állami Biztosító megyei igazgató­sága intézkedett. Balogh Gáborné kótaji levélírónkat csökkent mun­kaképességére való tekin­tettel a községi tanács rend­szeres szociális segélyben részesíti. Haraszti Mihályné kálló- semjéni olvasónkat a tár­sadalombiztosítási igazga­tóság nyugdíj osztálya érte­sítette, hogy a megszakítás miatt elvesztett szolgálati idejét abban az esetben sze­rezheti vissza, ha az újabb 5 év szolgálati időt meg­szerzi. Az illetékes válaszol ÜGYELETI SZOLGÁLAT A közelmúltban Nagy Já- nosné az olvasószolgálat ro­vatában szóvá tette, hogy „miért nem küld ki ügyfelei­nek csekket az OTP, mint eddig. A takarékpénztár nyitvatartása olyan, hogy sokan csak munkaidőben tudnak bemenni a csekke­kért.” A panaszost és minden ol­vasót — akik egyben az OTP ügyfelei is — a következők­ről tájékoztatom: A hosszú lejáratú hitelek­kel rendelkező ügyfeleinket attól függően, hogy számlá­jukat hagyományos könyve­léssel vagy elektronikus adatrögzítéssel kezeljük, minden évben rendszeresen ellátjuk befizetésre szolgáló átutalási postautalvánnyal — csekkel. Előbbieket októ­ber, utóbbiakat március hó folyamán adjuk ki. Feltehetően elkerülte az olvasó figyelmét, a több éve létező lehetőség, miszerint minden csütörtökön — iga­zodva a bevásárlónaphoz — megyei igazgatóságunk is az általános nyitvatartási ren­den túl délután 17 óráig pénztári és egyéb szolgálta­tást lát el, míg 17.30 óráig e ' napokon ügyfeleket is fogad. Mindemellett szombati na­pokon a Damjanich utcán lévő körzeti fiókunk ügyele­ti szolgálatot tart, ahol ügy­feleink rendelkezésére ál­lunk munkaidőn túl, tekin­tettel az ötnapos munkahét­re. OTP Szábolcs-Szatmár megyei Igazgatósága Körtély Sándor megyei igazgató KÖSZÖNET Budapest televízióm javí­tását már nem vállalták, hi­szen valóban nagyon régi tí­pus. A HIREX Vállalat dol­gozói azonban mindent elkö­vettek, hogy megjavítsák, ■tudták, hogy mint szociális gondozottnak, nemigen van pénzem egy új készülék vá­sárlásához. A segítőkész em­berek jóvoltából most műkö­dik a televízióm és mondha­tom, mint rokkant embernek az egyetlen szórakozást je­lenti számomra. Köszönöm a HIREX Vállalat dolgozóinak az önzetlen segítséget. Makó István Nyíregyháza, Makarenko utca 27. szám NŐNAP A KLUBBAN Bensőséges ünnepség szín­helye volt március 8-án a jó­savárosi nyugdíjasok klubja. Óvodások és általános iskolá­sok kedves műsora szórakoz­tatta a szép számmal megje­lenteket. Az ünnepi megem­lékezést követően örömmel értesültek a klubtagok, hogy március 14-től minden héten három alkalommal lesz klub- foglalkozás. A meglévő tele­vízió mellett a különböző társasjátékok jelentenek majd szórakozást a látogatók­nak. Tervezik, hogy szabó- varró tanfolyamot is szervez­nek a klubtagok számára. Fügedi Imre Nyíregyháza, Korányi Frigyes utca 1 Kinek lár éjszakai pétiék? Á jubileumi jutalomról Lábas Gusztáv fehérgyarmati olvasónk arra kér vá­laszt, hogy milyen rendelkezések írják elő az éjszakai pót­lékot, mert tapasztalata szerint a vállalatok eLtérő módon fizetik. Éjszakai pótlék azok részére jár, akik esetenként végeznek éjszakai munkát (22 órától reggel hat óráig). Az éjszakai pótlék mértéke legalább tíz százalék, ettől többet a kollektív szerződés, illetve munkaügyi szabályzat írhat elő. A miniszter is rendelkezhet eltérően, illetve meg is tilthatja. Műszakpótlékot például azokban a fizikai munkakö­rökben rendszeresítettek, ahol a dolgozó egy napon belül azonos munkát egymást felváltva végeznek. A műszák­pótlék mértéke 14—22 óráig 20 százalék; 22—6 óráig 40 százalék. A folyamatosan üzemelő munkahelyeken ezen felül a havi bér 10 százalékát kell folyamatos műszak- pótlékként fizetni. A leírtakból következik, hogy a több, illetve folyamatos munkarendben dolgozókat műszakpót­lék, az egy műszakban dolgozókat — az éjszaka végzett munka időtartamára — éjszakai pótlék illeti meg. Nem illeti meg éjszakai pótlék azokat, akik állandóan (pl. éj­jeliőrök) éjszaka végeznek munkát. Nagy Sándorné nyíregyházi olvasónk 1981-ben ment nyugdíjba. Ekkor 27 éves szolgálati idővel rendelkezett. Kérdése az, hogy jár-e részére a 35 éves jubileumi juta­lom? A 25, illetve 40 és az 50 éves munkaviszonnyal rendel­kező dolgozó részére jubileumi jutalom jár. Á huszonöt éves jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a nyug­díjazás évében a dolgozó az év végéig ennyi munkavi­szonnyal rendelkezne, ha az évet végig dolgozná. A 40 és az 50 éves jubileumi jutalom akkor is meg­illeti a dolgozót, ha nyugdíjazáskor 35, illetve 45 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Tehát a nyugdíjazás évében illetve a nyugdíjazáskor 25. 35 és 45 éves munkaviszonnyal rendelkezni keli. Ennek hiányában a jubileumi jutalom nem jóir. A kedvezmények egyszer, nyugdíjazáskor illetik meg a dolgozót. Kirnyák József balkányi olvasónk aura kér választ, hogy jár-e részükre délutáni pótlék és munka-, illetve vé- dőruhaiigényülklkel hova forduljanak? A termelőszövetkezetekre a műszakpótlék bevezetése nem kötelező. A közgyűlésnek kell eldönteni, hogy beve­zeti-e, de annak megtartása kötelező. Munkaruha a ter­melőszövetkezet munkaügyi szabályzatában, védőruha a munkavédelmi szabályzatban leírtak szerint jár a dolgozó részére. Munkaruha-juttatás ügyében forduljanak a szö­vetkezeti döntőbizottsághoz. Az újonnan kiadott munka­ruha kihordási ideje a kiadás napjával és nem a régi le­járatától kezdődik. Szász Zoltán porcsalmai olvasónk folyamatos munka­rendben dolgozik. Több munkatársa nevében arra kér választ, hogy az évi pótszabadságot, hogy kell kiadni, il­letve az ilyen munkakörben dolgozók részére mennyi sza­badnap jár? 1982. január 1-től a szabadság mértéke és számítási módja megváltozott. Az ötnapos munkarendben dolgozók részére 15 nap alapszabadság és a munkaviszonyban töl­tött minden három év után egy-egy nap, évenként azon­ban legfeljebb 9 nap pótszabadság jár. A munkaviszony­ban töltött idő kiszámításánál valamennyi munkaviszony­ban töltött időt figyelembe kell venni, attól függetlenül, hogy a munkaviszony hogyan szűnt meg és a két munka- viszony között mennyi a kiesett idő. Természetesen figyelmen kívül kell hagyni a munka- viszonyban töltött időt három évig, ha a dolgozó fegyel­mi büntetés hatálya alatt áll, illetve „kilépett” munka­könyvi bejegyzéssel változtatott munkahelyet. Az ötnapos munkahét bevezetésével a dolgozó részére hetenként egy, illetve évenként ötvenkét szabadnap jár, attól függetle­nül, hogy milyen munkaidő-beosztással dolgoznak. A sza­badnapok száma attól független, hogy a dolgozó egy, több, vagy folyamatos műszakban dolgozik. Az ötnapos munka­hét nem terjed ki az ügyeleti jellegű munkakörre, például őrökre és portásakra, mert a jelenleg hatályos munkavi­szonyra vonatkozó szabályok értelmében ezeknek a dol­gozóknak a munkaidő mértéke az átlagostól több is le­het, részükre szabadnap nem jár. Nagy Mihály Soltész Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents