Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. március 16. Kádár János fogadta Isidoro Malmiercát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden a KB székházá­ban fogadta Isidoro Malmi- ercát, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, külügyminisztert, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón áttekintették a párt és államközi kapcso­latokat, az együttműködés fejlesztésének további lehe­tőségeit, valamint a nemzet­közi helyzet néhány időszerű kérdését. Megállapították, hogy pártjaink és népeink kölcsönös szolidaritása, in­ternacionalista együttműkö­dése jelentős forrása a két ország fejlődésének, s hozzá­járul a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. A megbeszélésen jelen volt Púja Frigyes külügymi­niszter és Jorge Rodriguez Grillo, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Isidoro Malmierca a nap folyamán látogatást tett a hernádi Március 15-e Terme­lőszövetkezetben. (Folytatás az 1. oldalról) Miu Dobrescu, a KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Pet­ra Enache, a KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a KB titkára; — a Szovjetunió Kommunista Pártja ré­széről Borisz Ponomarjov, a KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a KB titkára, Mihail Zimjanyin, a KB titkára és Konsztantyin Ruszakov, a KB titkára; — a Vietnami Kommunista Párt részéről Hoang Tung, a KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osz­tályvezetői és más vezető munkatársai is. O A tanácskozás résztvevői átfogó esz­mecserét folytattak a politikai, ideoló­giai és propagandamunkának azokról az időszerű feladatairól, amelyek a nemzetközi helyzet alakulásával, a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének prágai tanácskozása eszméi, valamint a szo­cialista országoknak más, a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdítását szolgáló javaslatai megvilágításával és megvalósítá­sával kapcsolatosak. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Prágában elfogadott politikai nyilatkozatban megfogalmazott békés kezdeményezések és elsősorban az a javaslat, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai kössenek szer­ződést arról, hogy kölcsönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról és békés kapcso­latokat tartanak fenn, jelentős érdeklődésre, megértésre és támogatásra találtak a nem­zetközi munkás- és felszabadító mozgalom­ban, a haladó gondolkodású közvélemény legkülönbözőbb rétegeiben, a háborúellenes mozgalomban, s a világ sok országának kor­mánya részéről. A szocialista országok kül­politikai kezdeményezéseinek egészét úgy fo­gadják, mint reális alternatíváját annak a fegyverkezési politikának, amelyet az Egye­sült Államok és néhány szövetségese folytat abból a célból, hogy katonai erőfölényre te­gyen szert, s amely a nemzetközi stabilitás megsértéséhez vezet. Ezek a kezdeményezé­sek újból bebizonyítják, hogy a szocialista országok felelősséggel közelednek a béke megőrzésének kérdéséhez és készek a nukle­áris háború elhárítása érdekében cselekedni. © A tanácskozás résztvevői megelégedés­sel állapították meg, hogy széles körű nemzetközi visszhangot váltottak ki a szoci­alista államoknak az európai nukleáris le­szerelésre vonatkozó javaslatai — az új kö­zepes hatótávolságú nukleáris rakéták tele­pítésére kimondott moratóriumra tett javas­lattól egészen addig az indítványukig, hogy a kontinens legyen mentes mindenfajta, kö­zepes hatótávolságú és harcászati nukleáris fegyverzettől egyaránt. Az új amerikai raké­ták Nyugat-Európába telepítésére vonatkozó NATO-tervek elleni harc kimenetele döntő jelentőségű nemcsak az Európában, hanem az egész földkerekségen végbemenő esemé­nyek menetének távlatai szempontjából. E tervek végrehajtása, amelynek megkezdésére 1983-at jelölték ki, a legsúlyosabb veszélyt jelentené az európai népekre nézve, a biza­lom csökkenéséhez és a nemzetközi helyzet romlásához vezetne. Ezért olyan rendkívül fontos fellépni az ellen, hogy Európában a nukleáris fegyverkezési hajsza újabb szaka­sza kezdődjék. A találkozón nyugtalansággal állapították meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság­ban megélénkült a reakciós erők revansista irányzata és rámutattak arra, hogy a jelen­legi Európa területi-politikai realitásainak tiszteletben tartása elválaszthatatlan és el­engedhetetlen tényezője az európai békének és biztonságnak. A tanácskozás résztvevői határozottan sík- raszálltak azért, hogy biztosítsák az enyhü­lés folyamatosságát és erősödését. Felhívták a figyelmét annak a prágai politikai nyilat­kozatban szereplő javaslatnak a jelentőségé­re, amely közvetlen tárgyalásokat ajánl a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kö­zött arról, hogy nem növelik tovább és je­lentősen csökkentik a katonai kiadásokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szocialis­ta országok változatlanul készek érdemben megvitatni minden más olyan konstruktív javaslatot, amely arra irányul, hogy az egyenlőség, az egyenlő biztonság és a kölcsö­nös előnyök elveit következetesen figyelem­be véve megoldja a nemzetközi élet legfőbb problémáit. Hangsúlyozták, hogy a szocialis­ta országok kommunista és munkáspártjai a béke és a leszerelés kérdéseiben a legszéle­sebb körű párbeszédre és együttműködésre törekszenek minden olyan politikai és társa­dalmi erővel, párttal és szervezettel, amely ha különböző ideológia, meggyőződés és né­zetek híve is, de kész harcot folytatni e cé­lok eléréséért. O A tanácskozás résztvevői megállapí­tották, hogy a nemzetközi helyzet ala­kulása igazolja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozatában szereplő azon megállapításoknak a jelentő­ségét, hogy politikai eszközökkel kell meg­oldani a már meglévő és elhárítani az újabb háborús konfliktusokat Ázsiában, Afriká­ban és Latin-Amerikában; véglegesen fel kell számolni a gyarmatosítás és a fajüldö­zés valamennyi maradványát; véget kell vetni a neokolonialista politikának, más né­pek elnyomásának és kizsákmányolásának. Elősegítené a nemzetközi légkör javulását az Indiai-óceán békeövezetté változtatása; az igazságos szilárd és átfogó rendezés megva­lósítása a Közel-Keleten, ahol a Libanonban végrehajtott s az imperialista erők által ösz­tönzött izraeli agresszió eredményeként még feszültebbé vált a súlyos nemzetközi követ­kezményekkel fenyegető veszélyes helyzet; az enyhülési folyamat és a bizalom megerő­sítése az Ázsia valamennyi országa közötti kapcsolatokban; a Délkelet-Ázsiában meglévő problémák politikai úton történő megoldása, s e térségnek a béke, a stabilitás és a jó­szomszédi kapcsolatok övezetévé változtatá­sa, amelyet a három indokínai ország veze­tőinek vientianei tanácskozásán elfogadott, s a testvérpártok által támogatott kezdemé­nyezések is szolgálnak; a konfliktusok poli­tikai megoldása Közép-Amerikában és a Ka­ribi-medencében, ahol az Egyesült Államok imperialista körei és cinkosai továbbra is durva nyomást gyakorolnak Kubára, veszé­lyeztetik az ország szabadságát és függet­lenségét, szét akarják zúzni a nicaraguai forradalmat és makacsul akadályozzák Sal­vador népét abban, hogy maga döntsön sa­ját sorsáról; a konfliktusforrások felszámo­lása Afrika déli részén oly módon, hogy megszűnik az imperializmusnak és dél-afri­kai szövetségesének agressziója a frontálla­mok ellen, s biztosítják Namíbia független­ségét, anélkül, hogy ezt kapcsolatba hoznák a kubai erők angolai jelenlétével, mint ezt az afrikai államok s az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó országok többsége is követelte. A testvérpártok képviselői hangsúlyozták, hogy növekszik az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmának jelentősége a béke meg­őrzésében, és üdvözölték a delhi konferencia határozatait, amelyeknek célja az enyhülés megszilárdítása és kiterjesztése a világ min­den körzetére, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos és demokratikus alapokon történő átalakítása, ami megfelelne a világ valamennyi népe érdekeinek. O A tanácskozáson megkülönböztetett fi­gyelmet szenteltek azon gyakorlati kérdések vizsgálatának, amelyek azzal kap­csolatosak, hogy aktívabbak legyenek a reakció antdkommuinista keresztes hadjárat kibontakoztatására tett erőfeszítéseivel szem­beni lépések. Ez a kommunistaellenes ke­resztes hadjárat az imperializmus mély vál­ságának megnyilvánulása és lényegét tekint­ve agresszív fegyver a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás növekvő erőivel szemben. Arra irányul, hogy beavatkozzanak más országok belügyeibe, ellenségeskedést szítsanak az államok között, még jobban ki­élezzék a nemzetközi feszültséget. A tanácskozás résztvevői részletesen meg­vitatták, hogyan lehet elmélyíteni a testvér­pártok együttműködését a külpolitikai kér­désekről folytatott információs és propagan­datevékenységben. Megállapították, hogy fontos még jobban megvilágítani a szocialis­ta országok álláspontját a háború és a béke kérdéseiben, rámutattak, hogy fontos a szo­cialista országok álláspontjának megvilágí­tása a prágai tanácskozás politikai nyilatko­zatában foglaltak megvalósításával kapcso­latban s azoknak a javaslatoknak kapcsán, amelyeket a szocialista országok tettek a fegyverkezési hajsza megszüntetése érdeké­ben, valamint a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés területén megvalósítan­dó gyakorlati intézkedések tekintetében. A tanácskozáson megállapították, hogy szükség van a szocialista országok életéről szoló igaz és tartalmas információk terjesz­tésére, a hatékonyabb együttműködésre a társadalomtudományok területén s azoknak az erőfeszítéseknek aktívabbá tételére, ame­lyek célja, hogy megmutassák a modern ka­pitalizmus valódi arculatát. O Marx Károly születésének 165. és ha­lálának 100. évfordulójával kapcsolat­ban a tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást a tudományos szocializmus megte­remtője emlékének szentelt rendezvényekről s a marxista—leninista elméletnek a jelen­legi körülmények közötti terjesztéséről és propagandájáról. A tanácskozáson egyhan­gúan megállapították, hogy a marxizmus— leninizmus, a komumnisták helyes és haté­kony politikájának s az élet által felvetett új feladatok megoldásának megingathatatlan alapja volt és marad is. A tanácskozás tárgyszerű, elvtársi légkör­ben, a testvéri kommunista és munkáspár­tok kapcsolataira jellemző internacionalista szolidaritás szellemében ment végbe. A marxizmus és a szocializmus gyakorlata jj y int ismeretes, Marx — miután gondosan ta­nulmányozta a kapi­talista termelési módokat, feltárta annak törvényszerű­ségeit és ezen az alapon tu­dományosan bebizonyította a kapitalizmus pusztulásának és egy új, magasabb rendű társadalmi formációval — szocializmussal, kommuniz­mussal — történő felváltásá­nak történelmi elkerülhetet­lenségét. A múlt század 40- es éveiben, amikor az előre­jelzés elhangzott, a kapita­lizmus egységes, mindent át­fogó világrendszer volt A kommunisták ebben az idő­ben alig több mint százan voltak. A XIX. század 90-es évei­ben pedig a marxizmus már a világ különböző országai­ban több millió munkást, parasztot és haladó értelmi­ségit egyesítő felszabadító mozgalom uralkodó ideológi­ájává vált. A Lenin vezette marxista párt vezetésével Oroszországban győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az ország hoz­záfogott az új társadalom megteremtéséhez. A máso­dik világháború után létre­jött az emberiség több mint egyharmadát magában fog­laló szocialista államok vi­lágrendszere. Az Októberi Forradalom hatására nagy lendületet ka­pott a nemzeti felszabadító mozgalom, összeomlott a gyarmati rendszer. A felsza­badult államok közül többen tudatosan a fejlődés szocia­lista útját választották. A világforradalmi folya­mat ily módon fejlődött és felődik továbbra is. Marx és Lenin előrelátásával össz­hangban. Nem véletlen^ hogy az USA jelenlegi elnökének tanácsadója, Richard Pips az orosz közgondolkodás törté­netének „szakembere”, aki dühödt szovjetellenességéről híres, nemrég elismerte, hogy az Októberi Forradalom bár­milyen más eseménynél na­gyobb mértékben meghatá­rozta a XX. század arcula­tát. Valóban, az Októberi For­radalom és a Szovjetunió megalakulása nemcsak a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére gyakorolt és gya­korol hatalmas forradalmasí­tó hatást, de a különböző Emlékezés 1848. március 15-re (Folytatás az 1. oldalról) Tovább kell vinnünk ezt a lángot — hangoztatta az ün­nepi szónok. Mint ahogyan előttünk valamennyi nemze­déknek kijutott a küzdelem­ből, a ma élők sem vonhat­ják ki magukat a hétközna­pok csatáiból. A szocialista társadalom teljes felépítése is megkívánja a forradalmi romantikát, s ehhez a már 1848-ban hangoztatott esz­mények lelkesíthetnek ben­nünket, mint annak idején Petőfi kortársait. Az ünnepi beszédet köve­tően a párt- és társadalmi szervek, a nyíregyházi üze­mek, intézmények képviselői helyezték el a megemlékezés és a hála koszorúit a szobor talapzatán. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Megemlékezések, ünnepsé­gek voltak megyénk más városaiban is, a KlSZ-fiata- lok, úttörőcsapatok színes programokat szerveztek. Marx Károly a Rheinische Zeitung szerkesztőségében, 1842 ben. országok belső fejlődésére, számos nép történelmi sor­sára is. A szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése fon­tos tényezője lett a kapita­lizmusra jellemző ellent­mondások soha nem látott kiéleződésének. A kapitaliz­mus általános válságának sajátja volt és marad e vál­ság gazdasági és társadalmi- politikai aspektusainak szer­ves összefonódása. Hiszen nem véletlen, hogy az impe­rialista államok, különösen az utóbbi időben a tisztán gazdasági problémákat egyre gyakrabban próbálják meg politikai döntések segítségé­vel leküzdeni, az állam ere­jére és hatalmára támasz­kodva, különböző, úgymond voluntarista jellegű intézke­désekhez folyamodva. Nincs semmi különös ab_- ban, hogy jelenleg aktivizá­lódnak azok a különböző kí­sérletek, hogy a marxista- leninista eszmék vonzerejét csökkentsék, fékezzék a tö­megekre gyakorolt hatásuk növekedését, lassítsák a for­radalmi folyamat fejlődését. A kommunistaellenesség a Kommunista Kiáltvány meg­jelenése után azonnal kiala­kult, a marxizmus-ellenesség pedig rögtön követte a mar­xizmus megjelenését. A bur- zsoá ideológia tömeges nyo­mást gyakorolva a dolgozók­ra, a munkásosztályra és an­nak pártjára, soha nem saj­nálta az erőfeszítéseket, hogy a dolgozókat a marxizmus— leninizmus ellen hangolja. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy mindez nem múlik el nyom nélkül. A marxizmus-ellenesség táptalajra talál, ha azoknak az új erőknek éretlen, inga­dozó és nem szilárd „ideoló­gusai” és „vezérei” közé jut, amelyek növelik a felszaba­dító monopóliumok elleni harc frontját, ám nincsenek felfegyverezve a társadalmi fejlődés törvényeinek isme­reteivel, a szocializmus való­di természetének megértésé­vel és a valóban hozzávezető utak meglátásával. A marxizmus felülvizsgá­latának szükségességét hang­súlyozó ellenfelek tudatosan eltorzítják a létező szocializ­mus lényegét, azoknak az el­veknek a megváltoztatását ajánlják, amelyek a kommu­nista pártokat alapításuk óta vezérelték. A marxizmus—leninizmus napjainkban is * aí ' egyetlen olyan tudományos világné­zet, amely nemcsak magya­rázza az egész emberiség múltját és jelenét, de meg­mutatja jövendő fejlődésének távlatait is. Ez a tudomány mindig nyitott az új követ­keztetések előtt, amennyiben azok reálisak és az élet iga­zolja őket. □ Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország tapasztalata egyértel­műen bebizonyította a gaz­daságfejlesztés központi po­litikai vezetésének előnyeit, amelynek eredménye a gaz­dasági válságok hiánya, a dolgozók általános foglalkoz­tatottsága, a gazdasági és társadalmi megoldások egy­sége. A marxizmusnak a létező szocializmus gyakorlata által megerősített jelenlegi elmé­leti tételei tekintélyes irányt jelentenek azon népek több­sége számára, amelyek füg­getlen gazdaságot és politi­kát építenek, országaik tény­leges gazdasági és társadalmi haladására törekszenek. Lev Szuvorov professzor, a filozófiai tudományok doktora Holnap nyílik átalakított, korszerűsített üveg-porcelán boltunk a Széchenyi u. 1. szám alatti régi helyén! ÜVEG, PORCELÁN, KERÁMIA, OISZMÜ ÉS MŰANYAG ÁRUK NAGY VÁLASZTÉKBAN! MODERN, KULTURÁLT KÖRNYEZETBEN VÁSÁROLHATNAK! A bolt nyitva naponta: 8—12,30 óráig, 13,30—17,30 óráig, szombaton: 8—13 óráig. SZERETETTEL VÁRJUK MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓNKAT! (J) amfora-iMrt

Next

/
Thumbnails
Contents