Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

1983. március 15. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG II termesztés buktatói és megelőzésük Tanácskozás a burgonyáról A Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás a megye főbb növénykultúráinak ter­mesztési gondjairól, növény- védelmi és agrokémiai prob­lémáiról üzemi szakemberek bevonásával évente munka- bizottsági ülést tart. Leg­utóbb a burgonyatermesztés­ről tartottak megbeszélést. Elsőként az állomás szakem­berei ismertették a burgo­nyakultúrában végzett nö- vénykórtani, állattani, gyom­irtási, valamint agrokémiai technológiai fejlesztő vizsgá­latok eredményeit. Szó esett többek között: a vetőgumó csávázásáról (több éves vizsgálat alapján bebi­zonyosodott, hogy hatékony készítménnyel történő csává- zás esetén növekszik a ter­mésmennyiség, valamint a vetőarány-kihozatalban is javulás érhető el); a burgo­nyavész elleni új, a védeke­zéstechnológiába jól beil­leszthető készítményekről (Ridomil 1 us, Bordói por stb.), a vetőburgonya ter­mesztésében perspektiviku­san Ígérkező Alar 85 SP re- gulátorral történő lombper­metezésről (a készítmény al­kalmazása esetén jelentős vetőgumóarány-javulás vár­ható). Beszéltek a burgonyater­mesztés egyik legégetőbb gondjáról, a sugárgombás va- rasodás fertőzöttségről. (Az ellene való védekezés meg­oldása nem egyszerű feladat. A köztermesztésben lévő burgonyafajtáink a betegség­re fogékonyak. A fertőzöttség mértéke nemcsak egy üze­men, hanem egy adott táblán belül is igen változó. A ki­váltó okok elemzése során ez idáig még nem tisztázott, hogy melyek azok a ténye­zők, amelyek egyértelműen fékező hatással vannak a fertőzöttség alakulására). Az állati kártevők leküzdésének üzemi technológiai problé­máiról is szó esett. (Felvető­dött a burgonyabogár — egyes szerekkel szembeni — rezisztencia kérdése, a ro­varölő szerek rövid hatás- tartama, illetve a kijuttatás technológiai hiányossága.) Tájékoztatást adtak a bur­gonya gyomfaj-összetételének változásáról, illetve e témá­ban végzett herbicid vizsgá­lati eredményekről, valamint gyomirtási technológiákról. A burgonyában végzett agroké­miai vizsgálatok terén töb­bek között a Ca és Mg táp­elemeknek a termés kialakí­tásában betöltött fontos sze­repéről. Ezt követően az üzemi szakemberek számoltak be a burgonyatermesztés általá­nos, illetve megoldásra váró speciális növényvédelmi és agrokémiai vonatkozású gondjaikról. Általános gond­ként vetődött fel, hogy a fel­vásárló kereskedelem és a termelők között nincs meg­felelő összhang. A burgonya átvétele nem zökkenőmentes. Jelenlegi árrendszerünk nem hat ösztönzően a termelési kedvre, mely visszahat a ter­mesztési technológiafejlesz­tés tevékenységére is. A speciális növényvédelmi problémák között első helyen szerepelt a burgonya sugár­gombás varasodásának kér­dése. Földi György a nyírib- ronyi Új Élet Tsz főagronó- musa szerint 1982-ben — több üzemben — a burgonya minőségi átvételénél a sugár­gombás varasodás fertőzött­ség okozta a legtöbb gondot. (Megállapításával a jelenlévő üzemi szakemberek egyetér­tettek.) Véleménye szerint — az okfeltáró munka eredménye­sebbé tétele érdekében — vizsgálni kell a fertőzöttsé- get kiváltó tényezőket. Ba­goly Istvánnak, a Balkányi Állami Gazdaság agronómu- sának megfigyelése szerint zöldtrágyázást alkalmazva, azt a burgonya vetése előtt alászántva, a sugárgombás varasodásfertőzöttség jelen­tősen csökkenthető. Lengyel András a Felső- Tisza-vidéki Burgonyater­mesztési Társulás növényvé- dős szakembere arról szá­molt be, hogy a múlt évben végzett burgonyavetőgumó- csávázási vizsgálataik jó eredménnyel zárultak. Fel­hívta a figyelmet a csávázás fontosságára, mivel az im­port vetőanyag is fertőzött, elsősorban rizoktóniával, va­lamint sugárgombás varaso- dással. Ezt követően a Ca és Mg trágyázás jelentőségéről szólt, de elmondta azt is. hogy jelenleg nem zavartalan az üzemek ellátása megfelelő mész trágyával. Végezetül az állomás szak­előadói, illetve az üzemek képviselői megállapodtak a közösen végzendő vizsgála­tokban, hiszen célunk és ér­dekünk is közös: minél na­gyobb mennyiségben, minél jobb minőségű burgonya ter­melése. Galambosné Dienes Judit A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság labo­ratóriumában az új TECATOR svéd műszerrel a magvak nitrogénmeghatározását Grádus Ferencné laboráns végzi el. (Elek Emil felvétele) Bemutatkozik i számítógép Korunk új tudományának, a számítástechnikának nap­jainkban végbemenő erőtel­jes térhódításáról egyre gyakrabban hallhatunk és olvashatunk. Reflektorfény­be került a számítástechni­kai oktatás széles körű elter­jesztése, s ezen belül pedig különösen az utóbbi időkben az iskolai számítógépek kél - dése. A Művelődésügyi Mi­nisztérium egy évvel ezelőtt hirdetett pályázatot mikro­számítógépek gyártására, és választása a Híradástechnika Szövetkezet számítógépére esett. Egy oktatási célú számító­gépnek sokféle igényt kell egyszerre kielégítenie. Le­gyen könnyen kezelhető, egy­szerű, megbízható, hiszen a folytonos, nem mindig kímé­letes használat nagy igénybe­vételt jelent. Tegye lehetővé játékos, izgalmas programok futtatását, mert különösen a diákoknál az alkotó, komoly munkához a játékokon ke­resztül vezet az út. Prog- ramnyelve legyen egy­szerűen, gyorsan elsajátít­ható, amellyel már néhány utasítás megismerése siker­élményhez juttatja a nebulót. Legyen a gép jól bővíthető, hogy később, az oktatás kö­vetelményeinek növeked té­vel is eredményesen használ­hassák a gépeket, és végül, de nem utolsósorban ne le­gyen túl drága sem, mivel a középiskolák százainak ilyen gépekkel való felszerelése nem csekély erőfeszítésébe kerül az oktatásügynek. A HT—1080Z megfelel ezeknek a feltételeknek. Központi memóriája 16 kilo- byt; körülbelül 16 000 betű, szám, írásjel tárolására al­kalmas. Billentyűzete a szok­ványos írógépekéhez hasonló, az eredmények a géphez kap­csolt — manapság már min­den iskolában rendelkezésre álló — tv-készülék ernyőjén válnak láthatóvá. Beépített magnetofonjával programok és adatok rögzíthetők és játszhatók vissza, ami lehe­tővé teszi a központilag elő­állított oktatási programok egyszerű, szervezett terjesz­tését. Beépített hanggenerá­tora a fizikatanítás hangtani ismereteinek illusztrálására és a zeneoktatás elősegítésé­re egyaránt alkalmas. Ez év elején 1000 darab gép gyártását kezdték el. Az ellenőrző vizsgálatok pozitív eredménnyel • végződtek, rö­vid időn belül sor kerül az első szállításokra. A szövetkezet tudatosan felkészült az iskolai számító­gépek gyártására. Mint pá­lyázó vállalta azt a kötele­zettséget, hogy az átvételre kerülő számítógépeket szer­vizeli, szervizelését és a szoftwer utánkövetést bizto­sítja, ezért külön számítás- technikai vevőszolgálati cso­portot is létrehozott. A Híradástechnika Szövet­kezet a maga részéről tehát mindent elkövet annak érde­kében, hogy a tervek szerint 1983 őszén a gimnáziumok­ban, a szakközépiskolákban megkezdődhessen a számítás- technikai oktatás. A gépek iskolákhoz való eljuttatását a művelődési tárca szervezi meg. A beszerzés anyagi fe­dezetének biztosításában a központi keret mellett a he­lyi pénzügyi erőforrásoknak is igen nagy szerepük lesz. KÉT GÉP HÁZASSÁGA Korszerűsített tuskózás a FEFAG-nál Erdészek vallják, hogy a legnehezebb erdei munka még ma is a tuskó kiterme­lése. Ezt az erőt emésztő munkát évszázadok óta kézi­szerszámokkal, fejszékkel vé­gezték az erdei munkások. Szabó József, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó gazda­ság műszaki erdészetének vezetője véleménye szerint egy közepes, 20—24 centimé­ter átmérőjű fatörzs tuskó- jának kéziszerszámokkal va­ló kitermelése 2 embernek egynapi munkáját igényli, s még így is alaposan megdol­goztatja a szakértő tuskózó- k'cit Évente csak a FEFAG te­rületén 1000 hektár területen kell elvégezni a tuskó kisze­dését. Ha ezt kézzel végez­nék, beláthatatlan ideig tar­tana, rengeteg munkaerőt igényelne, nem beszélve ar­ról, hogy gazdaságtalan is. Ennék a munkának a megkönnyítésére két Ellettá- ri típusú, olasz gyártmányú tuskófúró-marógépet vásá­rolt a gazdaság egyenként 900—900 ezer forintért. Ezt DUTRA traktorra adaptál­ták. Ezek a masinák azonban sem szerkezetileg, sem a tel­jesítmény szempontjából nem feleltek meg a kívánt köve­telményeknek. A DUTRA gyakran meghibásodott, ma­gas költséggel javították és üzemeltették, új technikai megoldást keresett és talált Szabó József erdészetvezető az „ezermester” Mihalkó Já­nos csoportvezetővel. „Házasították”, vagyis rá­szerelték az olasz Ellettári tí­pusú fúró-marógépet egy szovjet gyártmányú T—150­Munkában a korszerűsített tnskófúró-marógép. (J. L.) es típusú traktorra. Ezáltal a gép teljesítménye 20 száza­lékkal növekedett, üzembiz­tonsága 40 százalékkal javult, gyakorlatilag meghibásodás alig fordul elő. Míg az Ellet­tári—DUTRA együttműkö­désében a tuskókat nem tud­ták szétforgácsolni — ez újabb munkát, időt igényelt —, addig most minden tüs­két szétforgácsolnak és a ta­lajerő visszapótlására be­szántják a földbe. Az új technikai megoldást egyelőre csak a FEFAG-nál használják, s a gyakorlati ta­pasztalatok bizonyítják, hogy különösen az árterületeken lévő tüskök kiszedésére al­kalmas. Hasonló, de drágább megoldásokat használnak más gazdaságokban is. F. K. A szovjet népgazdaság átala­kulásának egyik legíontosabb jel­lemzője a termelés súlypontjá­nak a keleti körzetek felé való eltolódása. Minden ágazatban megfigyelhető ez a jelenség. A gazdaságföldrajzi térkép a történelem alakulására is ma­gyarázatot nyújt. A Szovjet- Ázsdában kialakult új ipari bá­zisnak óriási szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió ellen tudott állni, és végül győzött a máso­dik világháborúban, amikor az európai szovjet iparvidék nagy része német megszállás alá ke­rült. A háború óta a szocialista építésbe bekapcsolódtak a Je­nyiszej és az Angara medencéjé­nek óriási energiaforrásai, meg­alapozva ezzel Közép- és Kelet- Szibéria óriási térségeinek gaz­dasági fejlesztését. A távoli Szovjet-Kelet és -Észak ritkán la­kott területei a délkeleti aszá­lyos vidékek, Közép-Ázsia félsi­vatagai egymás után kapcsolód­nak be a szovjet népgazdaság vérkeringésébe. Jól példázzák ezt az ipar „ke­nyerének”, az energiát előállító erőműveknek a telepítése. Köz­ismert, hogy a Szovjetunióban létesülnek a világ legnagyobb vízlépcsői. A Volga—Káma víz­lépcsőrendszer (összesen 14 ezer megawatt) már lényegében elké­szült. Köztük olyan óriások is működnek, mint a Lenin-erőmű Kujbisevnél (2300 MW) vagy a volgográdi vízi erőmű (2500 MW). De a vízenergia-források­nak több mint 80 százaléka az Urálon túli keleti országrészek­ben van. Ott épültek és épülnek az Angara—Jenyiszej vízlépcső erőművei, amelyek négyszerte, ötszörié olcsóbb áramot fejlesz­tenek, mint a volgai erőművek és amelyeknek alapvető szere­pük van az ázsiai szovjet terü­letek iparosításában. A tervezett 12 erőmű közül elsőnek a bratsz- ki épült fel. Ez ma 4050 MW-os teljesítményével a világ egyik legnagyobb erőműve. De ezt is túlszárnyalják a még épülők. És a vízi erőművek építése is to­vább vándorol, keletre. A tize­dik és tizenegyedik ötéves terv programjában szerepel a képün­kön látható Amúr-melléki Zeja vízi erőmű építése, amely a Szovjetunió legkeletibb vidéké­nek jelent olcsó és nagy ener­giaforrást. A nagy vízierömű-építések el­lenére az összes termelt villa­mos energia négyötödét még ma is a hő- és atomerőművek szol­gáltatják. A hő- és vízi erőmü­vek energiájának összesítése, a többi európai és szibériai ener­giarendszer egyesítése folyamat­ban van, JóUehet a nagyfeszült­ségű távvezetékeknek óriási tá­volságokat kell áthidalniuk. Jégtörő — légfúvókával A világ hajóépítői már sokféle módon működő jégtö­rő hajót építettek. A legel­terjedtebb közülük az úgy­nevezett döngölős típus, amely hossz- és keresztirá­nyú tengelye körül mozogva szinte „felkúszik” a jégre, és saját súlyával összetöri. Hel­sinkiben új rendszerű, 4200 tonna vízkiszorítású teherha- jót építenek, amely egyben jégtörésre is alkalmas lesz. A hajótest első részén a gerinc közelében nyílások vannak, ezeken keresztül préslevegőt fúvatnak ki. A -levegő előse­gíti a hajó mozgását azzal, hogy nyomásával a hajótest környezetében erős örvény­szerű vízmozgást idéz elő. Bizonyos mértékig kormá­nyozni is lehet a hajót, a kü­lönféle irányba térített le- vegősugárral. Ablaktörlő nélkül Egy kanadai mérnök víz­taszító szert készített, amely feleslegessé teszi a gépkocsi ablaktörlőjét. A vele kezelt szélvédő üvegen a víz nagy cseppek ben gyűlik össze, és ezeket a cseppeket a lég­áramlás már 60 km/óra se­bességnél lesodorja. Egyszeri kezelés két hétre víztaszítóvá teszi a szélvédő üveget. Je­lenleg arra törekednek, hogy a „lefolyósebességet” úgy meggyorsítsák, hogy kisebb gyorsaság mellett se legyen szükség ablaktörlésre.

Next

/
Thumbnails
Contents