Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

HÉTVÉGI MIUtKtCT 1983. március 12. Férfiaknak, fiúknak Az elegáns öltönyök, kabátok egyszerű forma megoldásúak, kis fiazonváltozásokkal, A sportos stílus slágere a kombinálható öl­töny. A zakók gombolása egy- vagy kétsoros, a váll enyhén ej­tett. A sportos nadrágok anyaga vászon, ballon, vékony szövet. Egyenes, cső és alul összefogott szárral készülnek. A férfidivat­ban is a párizsi kék, a pompeji vörös, a füstszürke, a fekete és a fehér a tavasz meg a nyár di­vatszínei. A városi viselet férfi öltözékeit bézs, kender, sienatwr- na, mokkábar,na, világos Okker, világoskék, nádzöld, penész-zöld, platinaszürke színekben tervezik. Az ingek finom pasztell áraya- latúak, enyhén karcsúsítottak, gallérjuk újból megnyúlik, na­gyobb lesz. A szabadidő-ingek színesek, lezserek, gyakran fa­zon nélküliek. A fiúk ruhatárában is a sportos jelleg uralkodik. A matróz és tengerész stílus jellegzetes da­rabjai a nagy galléros ing, a csí­kos trikó, a vízhatlan zubbony, a rövid short és a térdnadrág. A íiúöltözetben továbbra is hódít a szafari stílus sok zsebbel, nyo­mott mintás és zöld vászonból, bézs, drapp-, homokszinű anya­gokból. Képeinken a Magyar BiVat In­tézet modelljei: 1. Rövid sportkabát, újszerű féí- aJdaias gombolással és előre he­lyezett felső zsebbel. A kabát uj­ját kötött passzéval díszítették. Hátul pántba fogott szabással. A nadrág alul összefogott szárú. 2. Fiatalos, kényelmes szabadidő­összeállítás. A hosszú ing nagy rátett zsebekkel, fazon nélküli gallérral készült, kényelmes bő­séggel. Az ing dísze a széles bőr­öv és a kockás szövet nyaksze­gély. Ebből a zöld-bézs kockás anyagból szabták az ing felett vi­selt, mindkét oldalán hordható mellényt. A világos nadrág cső- szárú. 3. Szafari stílusú íiúöltözék nád- zöld vászonból. A kabát bélése és a rövid nadrág trópusi min ­tás nyomott anyagból készült. Az ingen, a kabáton és a nadrágon Is sok a zseb, a szafari stílus jel­legzetességeként. Cselekedjünk egészségünkért! A dohányzás elterjedése — hatása Már időszámításunk kez­dete előtt 450-ben leírták egv ókori nép azon szokását, hogy áldozati oltáraik előtt növényi leveleket egéttek, füstjüket belélegezték, s ez hangulatuk megváltozását, olykor kábulatot okozott. Ilyen célra felhasználták a dohányt is, amely dél-ameri­kai származású, a burgonya- félék családjába tartozó nö­vény. Jean Nicot francia dip­lomata hozta be 1560 körül hazájába és honosította meg. Róla kapta a dohány tudo­mányos nevét, s lett Ndcotia- na tahacum. Európában kez­detben dísz- és gyógynövény­ként gyomorgörcsdkre, fel­hígított levét pedig fogfá­jásra adták. Rájöttek azon­ban élvezetet okozó hatására is, s emiatt hosszú ideig szi­gorúan büntették a termelé­sét, az élvezetét is. Fogyasz­tása mégis terjedt. Nagy lö­kést adott terjedéséinek az, hogy az USA-ban 1884-ben megkezdték a cigaretta nagy­üzemi, gépi gyártását. A múlt század elején von­ták ki először a dohánylevél­ből a nikotint, amely a do­hányt elsősorban' teszi élve­zeti cikké. A nikotin illékony jellegzetes dohányszagú, lú­gos vegyhatósú, csípős ízű, olajsűrűségű alkaloida. A legitöbb nikotin a levélben, a csúcsi részen van. Legkeve­sebb a levél közepén. A do­hány nikotintartalma 0,5—8 százalék között van. Ma már az emberek többsége az ala­csonyabb nikontiintartalmiú cigarettákat kedveli. Egy ci­garettában körülbelül 20, egy szivarban 50—150 milli­gramm nikotin van. A tiszta nikotin gyorsan ölő méreg, eszméletvesztést, görcsös ál­lapotot, majd légzésbénulást okoz. Ellenméreg nincs, s ideje sem lenne hatását ki­fejteni. Szerencsére á ciga­retta füstjében evő S—8 ,ng nikotinból mintegy 2 mg jut be a légzőszervembe. A ni­kotin nem egyformán szívó­dik fel. A szájban tartott füst nilkontitnjának 25—30 százaléka, míg a leszívódnak 90 százaléka szívódik fel. Enyhe nikotinmérgézés az először dohányzókon mum- diig jelentkezik, majd a szer­vezet hozzászokik a nikotin­hoz, s idült nifcotinhatás — mérgezés alakul ki. A nikotin kis mennyiség­ben serkenti a központi ideg- rendszer egyes reszelnek működését, nagyobb adagok remegést, görcsöket okoznak. A szívműködés eleinte las­sul, majd gyorsul, a vérnyo­más ehhez hasonlóan válto­zik. Hozzájárulhat a nikotin a trombózisok és szívinfark­tus létrejöttéhez is. A gyo- mor-oélműködés kezdetben fokozódik, a gyomor sósav­termelése szimten. s ez hoz­zájárulhat fekély keletkezé­séhez, Ismert jelenség, hogy a dohányzás csökkenti az éhségérzetet, egy cigaretta elszívása 15—20 percig elcsü- lapíthatja az éhséget. Nikotin­ra érzékeny egyéneknél 1 ci­garetta élszívása 2—3 óráig gátolhatja a vizeletürítést. A legismertebb az úgynevezett dohányzási — légzési tünet- együttes, mélyről máshelyt teszek említést. Okoznat tü­dőtágulást ás a Rzeroádeg is kóros elváltozást szenvedhet, ami miatt csökken’ a látás- élesség, s romolhat a színlá­tás. Dr. Juhász Lajos kandidátus, megyéi onkológiai főorvos Á Lakáskultúra 1983. évi also számából: influenzáról Az influenza megelőzésére nin­csenek biztos tanácsok. Jó len­ne elkerülni a vírusfertőzést, de ez nem mindig az egyén szándé­kán múlik. Az tény, hogy aki sokat tartózkodik a szabad le­vegőn, edzésben tartja a testét, sok gyümölcsöt, C-vitamint fo­gyaszt, esélye van arra, hogy el­kerülje az influenzát. Ha mégis megbetegszünk, szi­gorúan ágyba kell bújni, s kö­vetni az orvos tanácsait. Van azonban egy fontos dolog, ami­ről talán keveset hallottunk, ez pedig közvetlen az influenza he­veny szakaszát követő napra vo­natkozók. A láz megszűnése nem jelenti egyben a betegség végét is. A lábad crzási szakban még rendkívül gyenge a szervezet el- lenáHóképessége. s a szövődmé­nyei: gyakran éppen ezért je­lentkeznek, mert a beteg tűi ko­rán felkelt. így az első tanács, hogy a láz megszűnése után is maradjon ágyban a beteg, amíg a kezelőorvosa jónak látja. A másik, hogy a rendéit gyógy­szer szedését ne hagyjuk abba önkényesen. Addig kel! szedni, 1 amíg az orvos szükségesnek át- | ja. Ha a beteg engedélyt kapott I arra, hogy felkeljen, fokozatosan térjen csak át az egészségesek életmódjaira. Először az etkezés- 1 hez keljen fel, mozogjon egy ki- i esti A megromlott étvágy vagiy j a gyógyszerek által megkínzott i gyomor ugyancsak nem. jön rend- I be ugylk pj llahatróG a másikra. * Nt kezdje rögtön a kedvenc éte- j lével, az. első panaszmentes na- | pót! Főleg ha az töltött káposz.- | ta, vagy más nehéz étel: Gyü­£ mólos leves. könnyű, rostmentes | habart fözetlék, sovány hús, sajt, tej és sok gyümölcs szerepeljen étrendjében. Fogyasszon minél több citromos teát, limonádét, s ha a gyomra és szereti, a hi­deg vacsorához egyen nyers j hagymát, majd ha az orvos meg­engedi, : jgyen rövid sétákat a levegőn. Munkába csak akkor áldjon, ha ' isméi erősnek egészségesnek ér­zi magat Azon természetesen her: keit csodálkoznia, ha még néhány napig, vagy akár egy hé­tig óg.', érzi, hogy este jólesik korábban lefeküdnie, az étvágya sem all olyat; gyorsan iielyre, s egy kis hörghurut — egyéhként jó közérzetben is — tartósabban elkísérheti. Orvoshoz újra csak akkor forduljon, ha valami rend­ellenességet tapasztal. Az influenza nem veszélytelen betegség, de az esetek túlnyomó többségében teljesen es szövőd- mémymentesem gyógyul, ha a be­teg megtartja kezelőorvosa uta­sításait. Fontos: ne csak önma­gára vigyázzon, hanem környe­zetére. mindenekelőtt családtag­jaira is. Főleg a kisgyermekeket és az időseket óvja a fertőzéstől. A gyermek általában magasabb lázzal reagálnák mindenféle fer- i tőzésre. így az influenzás gye- *’ réknél még 12—14 éves korában sem ritka a 39—40 fokos láz. A gyermekekre lényegében ugyan­az vonatkozik, mint a felnőttek­re. A megelőzés időszakában a kisgyermekeknél fokozottan ve­gyék figyelembe a C-vitamin fon­tosságát. Hőszigetelés Svédországban az épületek hő- szigetelésének új módját dolgoz­ták ki. Köztudott: a beton hőel­nyelő képessége akkora, hogy egy betonlap éjjeli bővesztesége a betonépület belső oldalán csak 1—2 Celsíus-fok, még ha a kül­ső hőmérséklet eléri is a fagy­pontot. Az új rendszerben üreges betompaneleket alkalmaznak, s ezek csatornái a kész épületben labirintusszerű, a levegő számá­ra átjárható rendszerré állnak össze. Ily módon 200 százalékkal megnövekszik a hőelnyelő felü­let. A hőmérséklet-ingadozásokat benne egy kis különleges számí­tógép ellenőrzi, amely hagyomá­nyos rendszerű szellelőzőberen- dezést is üzemeltet. Irány Barkácsoló gyermakorvos Megjelent a Lakáskul­túra című lap ez évi első száma. Ezúttal is színes, változatos témákról ol­vashatunk benne. Olyan lakberendezéseket, ötle­tet mutat be, melyeket bárki egy kis ügyeskedés­sel megvalósíthat. A minilakások talán legki­sebbjét láthatjuk annak a 25 negyzetméteres hajléknak a bemutatása révén, amely tu­lajdonképpen egy ERD&RT- ' faház, átmeneti lakása egy négytagú családnak, amíg a végleges otthonuk felépül. Az „összkomfort” minden igényt kielégít — vallja a család. Sejteni sem lehet, hogy mi- iyan rokonságban lehet az or­vosi hivatás az asztalos mes- ; térséggel, a lakberendezői szak­ma vall. Pedig a „Barkácsoló gyermekorvos” című írásból, s a képek jóvoltából megtudhat­juk, hogy egy gyermekorvos családapa miként rendezte be otthonukat a maga által barká­csolt polcok, bútorok segítségé­vel. Aiki még ma is mindig ta­lál újabb és újabb tennivalót, mellyel szebbé, kényelmesebbé teheti otthonukat. jj ,A régiségek mind használati i céljukat, mind megalkotásuk módját tekintve jellemzőek, ? mondhatni hűségesek voltak ko- .! rukhoz, ezért szépek” — olvas- J hatjuk a Lakáskultúrában. A ké- jj pékén pedig láthatunk ébresztő * útiórát aranyozott bronztokban, I amely 1830 körül készült. A Sin­ger gyártmányú apró varrógép 1910-bőil való, és színén ebből az időből származik az a bécsi or­vosi mikroszkóp, amely érdekes dísze lehet a lakásnak. Ugyanis a iapban bemutatott tárgyak egyébként a Bizományi Aruház első ilyen jellegű aukcióján új gazdára találtak. Szépek, érdekesek ezek a tár­gyak, de vigyáznunk kell arra, hogy múzeumot ne csináljunk a lakásunkból. Erre a cikk írója is felhívja a figyelmet. Mert ezek a tárgyak velünk élnek, sok-sok otthon díszei, ereklyéi, külö­nösen ha valamilyen személyes vonzalom, kötődés is fűzi tulaj­donosaihoz. Viszont senki se váltsa át játékos vonzalmát hol­mi rögeszmére. A fürdőszoba mérce, mert mint Bálint Agnes a cikk írója véle­kedik: ,,a tisztálkodásra való igé­nyünket, s ezen túl, környezet- formáló igényességünket is tük­rözi”. Nagyon sok szép jól fel­szerelt fürdőszobát mutat be a lap. Az utóbbi időben a fürdő­szobai felszerelések kínálata szé­lesedett, minőségben, formában és színben egyaránt. Viszont az árubőség valóban időszakos, ezért türelemre és kitartásra van szüksége annak, aki elképzelése­it maradéktalanul meg is szeret­né valósítani. Ezúttal egy polcrendszer elké­szítésének leírását és rajzát ta­láljuk a Lakáskultúrában, ame­lyet a pontosan közölt alkatré­szek beszerzése után bárki el­készíthet. Bizonyára jóval ol­csóbban, mintha venné, vagy csi­náltatná. Érdemes ezért is bön­gészni a Lakáskultúrában. Képeinken: a barkácsoló gyermekorvos lakása. <S. A.) fürdőszoba a

Next

/
Thumbnails
Contents